Nagy István agrárminiszter: országjáráson készítik fel a gazdákat az új támogatási időszakra
Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Tervvel változnak a területalapú támogatások szabályai, új támogatási jelennek meg és indul az agrár-ökológiai program is, éppen ezért fontos, hogy a gazdák felkészülten várják a tavaszt – mondta szerdán a közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta az MTI szerint, a gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei országjárást tartanak. Legutóbb Nagy István számolt be a kalocsai és környékbeli gazdáknak a 2027-ig tartó időszakra az Európai Unió által előírt fontos változásokról. Hozzátette, a szaktárca célja, hogy áprilisra, az egységes kérelmek benyújtási időpontjára a termelők megismerjék a lehetőségeket és a feltételeket.
Nagy István kifejtette, ezeken a fórumokon a gazdáknak elmondják az őket érintő legfontosabb újdonságokat, a támogatások igénybevételének legfőbb kritériumait, és lehetőségük van feltenni a kérdéseiket is. Ezen felül a szaktárca és a NAK felkészíti a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak, sőt, tájékoztató anyagokat és videókat is közzétesznek. Saját honlapja lesz az agrártámogatási rendszernek, amelyen minden fontos információt elérhetnek majd az érdeklődők.
A miniszter leszögezte, hogy minden lehetséges eszközzel a gazdák mellett állnak, minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az információt minél több termelőhöz eljuttassák. A tét nagy, hiszen a tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen összesen 1340 millió euró közvetlen terület- és állatalapú támogatás igényelhető.
Közösségi oldalán a tárcavezető arról is beszélt, hogy a gazdák pénzügyi támogatása biztosított, a KAP Stratégiai Terv keretében 5377 milliárd forint érkezik a magyar agrárium finanszírozására 2027-ig. A terv középpontjában a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések és a generációváltás ösztönzése áll. Lényeges, hogy a gazdák 2023-ban tájékozottan döntsenek, behatóan ismerjék a támogatási elemeket, hogy élni tudjanak ezekkel a történelmi lehetőségekkel. „Ennyi forrás még sosem állt a mezőgazdaság rendelkezésére, bízom benne, hogy nagyon sikeres támogatási időszakot fogunk zárni” – fejezte be Nagy István.
Gyopáros Alpár: a tanyagondnok a falu lelke
A munkáját jól végző tanyagondnok a falu lelke, amit az is bizonyít, hogy Magyarországon minden jogosult, vagyis mintegy kétezer település tart fenn tanya- vagy falugondnoki szolgálatot – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Böhönyén szerdán.
Gyopáros Alpár a Somogy vármegyei községben a Magyar falu program pályázati támogatásának köszönhetően 30 millió forintból kialakított szolgálati lakás és 14 millió forintból vett tanyagondnoki kisbusz átadásán vett részt.
A politikus hangoztatta: az aprófalvakban és egyebek mellett települések külterületein élők szolgáltatásokhoz jutását segítő tanyagondnoki szolgálat igazi hungarikum, és a kormány partner a működtetésében – fogalmaz az MTI.
Jelezte, ilyen szolgálathoz korábban csak a 600 lakosnál kisebb települések kaphattak állami támogatást, de ez a Magyar falu program beindulásával változott, és a támogatás mértéke a korábbi több mint kétszeresére nőtt.
Sok településen sokat futott, elöregedett járművekkel végezték a szolgáltatást, mostanra 1200 helység kapott új buszt – mutatott rá.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a falvakban élők életminőségének javításában. Ennek a törekvésnek a szolgálatok fenntartása mellett része a piaci szereplők, a helyi kis- és közepes vállalkozások támogatása, a kisboltok, közszolgáltatások fejlesztése, az útfelújítások és az otthonteremtési támogatás is.
A falusi családi otthonteremtési kedvezmény eredményeként több tízezer faluban élő fiatal döntött úgy, hogy helyben marad és vállal gyermeket, vagy visszaköltözik a kistelepülésre, ahonnan származik – tette hozzá.
A kormánybiztos megjegyezte, hogy Somogy vármegyei pályázók eddig 50 milliárd forinthoz jutottak a Magyar falu programból.
Felhívta a figyelmet arra, hogy még nem értek a munka végére.
A falvak nagy részében igen, de nem mindenhol sikerült megállítani a népességszám rohamos csökkenését, ezért mindent meg kell tenni, hogy a falvak fejlesztésére a lehető legtöbb forrás mozgósítható legyen.
Steiner Attila: Magyarországnak a hosszú távú növekedéshez elegendő energiára van szüksége
A rezsicsökkentés védelme érdekében is kulcskérdés, miként tudja Magyarország jobban hasznosítani meglévő energiaforrásait, létesítményeit, és újak bekapcsolásával, fejlesztésével elsősorban a magyarországi termelésre támaszkodni – hangsúlyozta a Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Demokratában szerdán megjelent számában olvasható interjúban.
Steiner Attila szerint az „elhibázott brüsszeli szankciók” nem vetettek véget az ukrajnai háborúnak, Európában viszont energiaválságot, áremelkedést és ellátási zavarokat okoztak, „ennek ellenére újabb és újabb szankciós javaslatok merültek fel”, de a megfelelő kormányzati felkészülésnek köszönhetően ez a fűtési szezon „gond nélkül lezajlik”.
Az államtitkár kulcskérdésnek nevezte, Magyarország miként tudja növelni az energiaszuverenitását, emellett „abszolút prioritást élvez” a rezsicsökkentés megvédése, aminek érdekében a kormány megnégyszerezte az energiaár-ingadozás hatásának kivédésére létrehozott rezsivédelmi alapot, amelynek összege 2600 milliárd forint.
A földgázellátására térve hangsúlyozta: az, hogy nem érkezik orosz gáz Magyarországra, „nem fenyeget”, a Török Áramlaton keresztül zavartalan az ellátás. Utalt arra is, hogy Magyarország próbálja diverzifikálni a forrásait, ami nem könnyű feladat, a többi között azért, mert az orosz forrásból érkező hatalmas mennyiséget lehetetlen az egyik napról a másikra pótolni – írja az MTI.
Ismertetése szerint a földgáz az ország energiamixéből 43 százalékot tesz ki, amiből 15 százalékot – másfélmilliárd köbmétert – fedez a hazai kitermelés, továbbá az országban több helyen is találtak „ígéretes földgáz-mezőket”.
Steiner Attila a villamosenergiára térve amellett érvelt, hogy az országnak szüksége van a Paks 2-re, majd közölte: a négyezer megawatt beépített napelemkapacitás már a paksi kapacitás dupláját jelenti.
A fel nem használt energiára vonatkozó kérdésre úgy felelt, hogy „nagy lehetőségeket” látnak az akkumulátorokban. Szólt arról is, hogy 2030-ra a Magyarországra települő nagy iparvállalatok miatt több mint másfélszeresére nőhet az áramigény.
Nagy Márton: a kormányzati programokból a német-magyar cégek is profitálhatnak
A jelenlegi globális kihívások káros hatásainak kivédésére a magyar kormány számos gazdasági programot indított, amelyekből a németországi hátterű vállalatok is profitálhatnak – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara üzleti reggelijén szerdán Budapesten.
Kiemelte az MTI szerint: a kontinens gazdaságait negatívan érinti az orosz-ukrán háború, az európai energiakrízis, a versenyképességi problémák és az Egyesült Államok, illetve Kína közötti geopolitikai feszültségek mellett a körvonalazódó amerikai-európai kereskedelmi háború is – fejtette ki.
A tengerentúli IRA (Inflation Reduction Act) program – amelynek célja, hogy felgyorsítsa az ottani gyártási kapacitások bővítését – érzékenyen érinti az európai járműgyártást és az akkumulátorgyártást, de más területekre is kihat, mint például az ipar zöldítése és a megújuló energiaforrások – tette hozzá.
Gulyás Gergely: minden magyar felelős minden magyarért
A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy amikor az alkotmány szintjén a politikában és egymás közt is az egységes magyar nemzetről beszélünk akkor az valóban azt jelenti, hogy minden magyar felelős minden magyarért függetlenül attól, hogy ki hol él a világon – mondta szerdán Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sátoraljaújhelyen, ahol a városban táborozó kárpátaljai diákokat és tanáraikat köszöntötte.
Hangsúlyozta: az elmúlt hónapokban mindent megtettek annak érdekében, hogy amivel csak lehet segítsék a Kárpátalján élő embereket. Kiemelte: elítélték és elítélik az orosz agressziót és humanitárius segítséget nyújtanak Kárpátaljának és Ukrajna egészének. Emellett pénzügyi támogatást is adnak az ukrán állam működéséhez, valamint mindenkit befogadtak, aki menekültként Magyarországra érkezett, vagy azon keresztül ment tovább Európa más országaiba – emeli ki az MTI.
A miniszter úgy fogalmazott: nagyra becsülik Ukrajna saját területének védelmében folytatott hősies küzdelmét, ugyanakkor a magyar érdek, hogy a kárpátaljai magyarságot ebből a legkevesebb negatívum érje. Emiatt Magyarország nem szállít fegyvereket, hiszen azt csak Kárpátalján keresztül lehetne megtenni, ami azzal a veszéllyel járna, hogy Kárpátalja is a célpontok közé kerül.
Már több mint 700 ezer ügyfél vezeti az értékpapírszámláját a Magyar Államkincstárnál
Az állampapírok iránti kereslet növekedésével már több mint 700 ezer lakossági ügyfél vezeti az értékpapírszámláját a Magyar Államkincstárnál (MÁK), ezért is fontos további állampapír-értékesítési pontok nyitása – mondta Bugár Csaba, a kincstár elnöke szerdán, Pilisvörösváron, írja az MTI.
Bugár Csaba a járási hivatalban megnyíló állampapír-értékesítési pont megnyitóján elmondta, 2022-ben egy év alatt több mint 132 ezren nyitottak számlát, így az év végére már 660 ezer lakossági befektető számláját vezette a kincstár.
Hozzátette, hogy az inflációkövető állampapíroknak köszönhetően az idei év első másfél hónapjában már 40 ezer új számlát nyitottak, így a MÁK által kezelt lakossági értékpapírszámlák száma mára meghaladja a 700 ezret, azaz az állampapír tulajdonos lakossági ügyfelek 50 százaléka vezeti a számláját a kincstárnál. Az online térben történő számlanyitás is erősen fejlődik, mára már minden harmadik ügyfél online nyit számlát.
A Magyar Államkincstár vezetője elmondta, hogy a mostani új helyszín megnyitását is a növekedés tette szükségessé. Pest vármegyére azért esett a választás, mert az állampapír forgalmazásban Budapest és a Pest vármegyei régió az 50 százalékát teszi ki az állampapír állománynak és 40 százalékát az ügyfélállománynak.
Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja arról beszélt, hogy a járási hivatalok azért is segítenek az állampapír-értékesítési pontok létrehozásában, mert ez a befektetési forma ma a legbiztonságosabb.
Miszlai József, a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a csütörtökön megnyíló pilisvörösvári értékesítési pont után még ebben a hónapban újabb állampapír-értékesítési pontot nyitnak Pest vármegyében: február 20-tól Veresegyházán lesz elérhető még egy kirendeltség.
A NAV hamarosan küldi a gépjárműadó értesítéseket
Hamarosan küldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a gépjárműadó értesítéseket, határozatokat, az első részletet 2023. március 15-éig, a másodikat szeptember 15-éig kell befizetni – hívta fel a figyelmet az adóhivatal szerdán az MTI-nek küldött közleményében.
Kiemelték, határozatot kapnak azok, akiknek változott a gépjárműadójuk a tavalyihoz képest. Értesítésben emlékeztetik a fizetésre azokat, akiknek változatlan az adó összege.
Nem kapnak sem határozatot, sem értesítést azok, akiket egész évre adómentesség illet meg, és ez a NAV nyilvántartásából megállapítható. Ilyenek például az egyházi jogi személyek, a GJADO-adatlapot benyújtó civil szervezetek, továbbá nem kapnak levelet azok sem, akiknek mindegyik gépjárműve adómentes – írják a közleményben.
Részletezik, hogy a gépjárműadó első részletét március 15-ig, a második részletét szeptember 15-ig kell befizetni. A határidőkre érdemes odafigyelni, mert az adó késedelmes fizetésekor már késedelmi pótlék növelheti az összeget. A fizetési határidőt nem befolyásolja, ha az adózó esetleg nem veszi át az emlékeztető értesítést.
A gépjárműadó befizetése a NAV-Mobil Gépjárműadó-menüpontjában, vagy a NAV ügyintéző felületén, az Ügyfélportálon (ÜPO) pillanatok alatt teljesíthető.
A korábbi évekhez hasonlóan a 10032000-01079160 számú, NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlára is befizethető az összeg banki utalással.
Az átutaláskor az adószámot vagy az adóazonosító jelet fel kell tüntetni a közlemény rovat elején, ha ez elmarad, akkor a NAV nem, vagy csak késedelmesen tudja a befizetett összeget a befizetőhöz kapcsolni – emelték ki.
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek kizárólag átutalással rendezhetik a befizetést. Akik nem kötelezettek pénzforgalmi számla nyitására, azok banki átutalás és a mobilappos megoldás mellett, a papíron küldött irathoz mellékelt csekken, vagy az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren (EFER-en) keresztül is befizethetik adójukat.
Csekk telefonon igényelhető a NAV Infóvonalán (belföldről: 1819, külföldről: +36 (1) 461-1819 hívószám, 3-as menüpont), vagy online a NAV honlapján.
Tíz milliárd forintnyi élelmiszert juttatott rászorulókhoz az Élelmiszerbank
Tavaly mintegy tíz milliárd forint értékű élelmiszert mentett és juttatott el rászorulókhoz a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely így mintegy 240 ezer nélkülözőnek nyújtott segítséget.
Az egyesület tavaly csaknem másfélszer annyit élelmiszert mentett meg, mint a korábbi évben, hogy lépést tudjon tartani a növekvő rászorulói igényekkel – közölte a szervezet az MTI-vel.
Tavaly naponta átlagosan 24 ezer kiló mentett élelmiszert osztottak ki az ország többszáz pontján, ez éves összesítésben 8,7 millió kilogrammot tett ki. A mentett áruk háromnegyede tavaly is pékáru, valamint zöldség és gyümölcs volt, a fennmaradó tételek közt elsősorban tartós élelmiszer, tejtermék, ital és húsáru szerepel. Ezek többségében alapvető fontosságú élelmiszerek, amelyek zömét a nélkülözők csak ritkán, vagy egyáltalán nem engedhetnek meg maguknak, különösen egy rekordinflációtól sújtott évben.
Az Élelmiszerbank tavaly újabb kétszázhuszonöt áruházat csatolt be a hálózatába, így másfélszeresére emelte azoknak a boltoknak a számát, ahonnan minden nap összegyűjtik a feleslegeket. Így most már a Tesco, az Aldi, a Metro, a Auchan, a KFC és a Foodpanda után a Lidl és a Penny is jelentős átadóvá vált. A kereskedelmi láncok egységein kívül az év során további 94 cégtől mentettek árut, élelmiszeripari gyártóktól, kereskedőktől, mezőgazdasági termelőktől és vendéglátóhelyekről is.
Az összegyűjtött élelmiszereket egy 600 karitatív szervezetből álló országos hálózaton keresztül juttatják el például gyermekotthonokba, családsegítő szolgálatokhoz, fogyatékkal élőket segítő szervezetekhez, hajléktalanellátó központokba, az idősgondozásban élőkhöz, nagycsaládos egyesületekhez és az ország elmaradott térségeiben lévő településekre. Az egyesület az alapítása óta eltelt tizennyolc év alatt önkéntesei és a karitatív szervezetek segítségével csaknem 100 millió kilogramm élelmiszert mentett meg és juttatott a nélkülözőkhöz.
Távozik tisztségéből Nicola Sturgeon skót miniszterelnök
Távozik tisztségéből Nicola Sturgeon skót miniszterelnök – közölték szerdán skót kormányforrások a BBC brit közszolgálati médiatársasággal.
Sturgeon nyolc éve áll a skót kormány és a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) élén – tájékoztat az MTI.
Távozásának okát és időpontját a váratlan hírt bejelentő skót kormányilletékesek egyelőre nem közölték. Nicola Sturgeon a nap folyamán várhatóan sajtóértekezleten ismerteti hivatalosan döntésének hátterét.
Sturgeon tavaly 2023. október 19-ét jelölte ki a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a brit legfelsőbb bíróság megállapítja a skót parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására.
A legfőbb brit jogi fórum azonban novemberben olyan végzést hozott, amely szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról.
A konzervatív párti brit kormány mereven elveti az újabb referendumot Skócia függetlenné válásáról.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
Nicola Sturgeon az utóbbi hetekben egy másik, heves vitákat szító kérdésben is szembekerült Londonnal: az edinburghi parlament tavaly ősszel törvényt alkotott a nemi önazonosság jogi megváltoztatásának könnyítéséről, de a brit kormány vétót emelt, és nem terjesztette a király elé formális jóváhagyásra a skóciai törvénymódosítást.
Koronavírus – 6,422 millió a beoltottak, 830 az új fertőzöttek száma, a múlt héten elhunyt 31 beteg
A koronavírus ellen beoltottak száma 6 421 732, közülük 6 208 908-an a második, 3 904 788-an a harmadik, 423 608-an pedig már a negyedik oltásukat is megkapták – közölte a múlt heti összesített adatokat szerdán a Koronavírus Sajtóközpont.
Az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írták: az előző héten 830 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 2 194 102-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma.
Meghalt a múlt héten 31, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 48 738-ra emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 2 141 720, az aktív fertőzöttek száma pedig 3644-re csökkent.
Tudatták azt is, hogy jelenleg 325 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 6-an vannak lélegeztetőgépen.
A közlemény szerint Magyarországon a járvány jelenleg mérsékelten zajlik, ami köszönhető a magas átoltottságnak is. A vírus továbbra is a beoltatlanokat veszélyezteti a legjobban, ezért őket továbbra is az oltás felvételére kérik.
A megerősítő oltás felvétele mindenkinek ajánlott, aki 4 hónapnál régebben kapta meg az előző oltását – tartalmazza a közlemény.
Ursula von der Leyen: az Európai Bizottság újabb szankciókat, kereskedelmi korlátozásokat javasol Oroszország és Irán ellen
Az orosz gazdaság zsugorodik, de fenn kell tartani a nyomást, ezért az Európai Bizottság egy újabb, tizedik szankciócsomagot javasol Oroszország ellen, ez kereskedelmi tilalmakra és az országba irányuló technológiaexport ellenőrzésére vonatkozik – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott vitaindító beszédében.
Az Ukrajna ellen egy éve indított orosz háborúról szóló vitát elindítva a bizottsági elnök elmondta, hogy az új szankciók az orosz fegyveres rendszerekben, például drónokban, rakétákban és helikopterekben használt elektronikus alkatrészeket is érintenék.
Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország több száz, Iránban gyártott drónt is bevet az ukrajnai harctéren, és ezek ukrán civilek életét oltják ki. „Ezért az Európai Bizottság most először javasol olyan szankciókat is, amelyek iráni gazdasági szereplőket és az Iráni Forradalmi gárda tagjait célozzák meg” – jelentette ki az MTI szerint.
