Sajnos találkoztam többször is olyan csapattal, akik csak úgy kibéreltek egy kenut, beleültek és megindultak valamerre, egy olyan folyón, ami gyorsabb folyású, kanyargós, tele bedőlt fákkal. Ők pedig még azt sem tudták, hogy fordítva ültek a járműben. Az ilyen esetek végződnek többnyire sajnálatos balesetekkel – mondta Varga J. Richárd, a KayakCrazy.hu túravezetője, aki szerint sose becsüljük alá a víz erejét s egyedül ne üljünk kajakba, kenuba.
– Egyedül semmiképp ne menjünk vízre megfelelő ismeretek és tudás nélkül. Sose becsüljük alá a víz erejét. Vannak lassúbb és gyorsabb folyású szakaszok, bedőlt fák, amiket látunk, és olyan is, amit nem, vagy nagyon későn. Ha nincs megfelelő tudásunk az áramlástanról, sodorvonal és a limány jelentőségéről, vagy egyáltalán, hogy ez mit is jelent, jobb ha először egy vezetett túrára jelentkezünk, vagy elvégzünk egy workshopot, ahol mindezt megtanulhatjuk – kezdte a beszélgetést Varga J. Richárd, a KayakCrazy.hu túravezetője.
Mentőmellény: 16 év alatt kötelező
A szakember kiemelte: ők a mentőmellény használata mellett voksolnak, s ezt el is várják szervezett túráik során.
– A kajakokra és kenukra is ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a csónakokra, hajókra, miszerint a legénység számának megfelelő számú, megfelelő ISO minősítésű mentőmellénnyel kell ellátni. A 16 éven aluliaknak, függetlenül attól, hogy tudnak-e úszni, valamint úszni nem tudóknak kötelezően viselni is kell. 16 év felett, amennyiben tud úszni, nem kötelező, csak legyen kézközelben. A mi túráinkon megköveteljük az úszást segítő mellények folyamatos használatát. Ezek kényelmes, evezésre, képzett túravezetőink segítségével pedig mentésre is alkalmasak.
Fotók: KayakCrazy.hu
Elsőnek tanuljuk meg az alapvető manőverezési technikákat
– Azért fontos, hogy első evezésekkor legyen velünk képzett vezető, mert tőle megtanulhatjuk, hogyan kell kezelni, irányítani a kajakot, kenut. Sajnos találkoztam többször is olyan csapattal, akik csak úgy kibéreltek egy kenut, beleültek és megindultak valamerre, egy olyan folyón, ami gyorsabb folyású, kanyargós, tele bedőlt fákkal. Ők pedig még azt sem tudták, hogy fordítva ültek a járműben. Az ilyen esetek végződnek többnyire sajnálatos balesetekkel – folytatta Richárd, aki azt tanácsolja azoknak, akik most ismerkednének a vízi túrázással, hogy elsőre mindenképpen állóvízre (de ne bányatóra), holtágakra, vagy nagyon lassú folyású, szélesebb medrű folyószakaszokra menjenek, kerülve a hajózási útvonalat. Itt megtanulhatják az alapvető manőverezési technikát. Akár a Velencei- tó, vagy a Balaton is alkalmas megfelelő időjárási körülmények között. Figyeljük a viharjelzéseket.
– Ne induljunk neki első túránkon 20-30 km-es szakasznak. Ha nem ismerjük a hatékony evezés technikáit, nagyon hamar el fogunk fáradni. Minden túra előtt érdemes megnézni az időjárás-előrejelzést, az uralkodó szélirányt, és úgy tervezni az útvonalat, hogy a végét, amikor már fáradtak vagyunk, ne szembe szélben kelljen megtennünk – mutatott rá Richárd.
Pótoljuk az elhasznált energiát
– Most, hogy ilyen magas a hőmérséklet, különösen fontos, hogy bőségesen legyen nálunk folyadék. Szigorúan alkoholmentes! A vízen, kajakban, kenuban is zérótolerancia van. És ne azért ne igyunk sört, mert megszondáztathat a vízi rendőr, hanem azért, mert a vízen is fontos, hogy mindig észnél legyünk. Rakjunk el mindig elegendő élelmiszert is, hogy az elhasznált energiát pótolni tudjuk. Váltó ruházat, törölköző, vízi cipő vagy szandál ajánlott a nyári túrákhoz. Ezeket úgynevezett száraz zsákokba, vagy kenuk esetében akár kisebb, zárható hordókba vízmentesen tehetjük. Ha van valamilyen allergiánk, vagy betegségünk ami miatt gyógyszert szedünk, mindig hozzuk magunkkal, ugyanúgy ahogy egy kisebb elsősegély szettet is célszerű bepakolni – tanácsolta túravezető, hogyan is induljunk neki egy nyári evezésnek.
Ne essünk pánikba akkor sem, ha felborulunk!
– Ha véletlenül borulna a kajak vagy kenu, ne essünk pánikba! Kapaszkodjunk a kajakba, kenuba ezek légkamrákkal vannak ellátva, és ha azok nem sérültek borulás közben, akkor a vízfelszínen fognak lebegni, biztonságos támaszt adni számunkra! Ne ússzunk a felszerelés után! Sodródás közben kémleljük a partot, hol tudunk biztonságban partra szállni. Csak ott ússzunk partra a kenuval, kajakkal, ahol biztosan nem sodródunk fák alá! Amit semmiképp ne tegyünk, ha bokrok, fák alá sodródunk, hogy megfogjuk azokat, mert akkor tuti a borulás! Kerüljük ezeket a helyzeteket! – zárta Richárd.
Több ezer kilométer kajakban
A nyilatkozó, tanácsokat adó Varga J. Richárd tapasztalt kajakozó. 2019-ben Norvégiából evezett haza Dunakilitire több mint 170 nap alatt, megtéve 5000 kilométert. Tavaly pedig párjával, Kis Klaudiával a Dunán jöttek végig, méghozzá árral szemben, megtéve több mint 2850 kilométert.
