KSH: a negyedik negyedévben 0,4 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2022 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. 2022-ben a GDP volumene 4,6 százalékkal növekedett – írja az MTI.
NAV: csaknem 1100 liter hamis mosószert találtak két román furgonban Hegyeshalomnál
Csaknem 1100 liter, mintegy 1,7 millió forint értékű hamis mosószert találtak két román furgonban a hegyeshalmi határátkelőhelynél – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a kartondobozokkal megpakolt autókból ismert márkajelzésű, hamis mosószer került elő. A termékeket a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül hozták forgalomba, kárt okozva ezzel a jogtulajdonosnak.
Szakértők szerint a hamis tisztítószerek akár ártalmasak is lehetnek az egészségre, ezért kiszűrésük különösen fontos. A hamis árut a NAV munkatársai lefoglalták, és iparjogvédelmi jogok megsértésének bűntette miatt eljárást indítottak – áll a közleményben.
Gazdaságfejlesztési miniszter: válság közepette is kivételesen teljesített a magyar gazdaság 2022-ben
A háború és a magyarok által elutasított, káros brüsszeli szankciók sújtotta gazdasági válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság – jelentette ki keddi közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben a hazai gazdasági szereplők erőfeszítéseinek köszönhetően 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban. Ez azt is jelenti, hogy a háború és szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak 6. legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság. Bebizonyosodott, hogy a magyar kormány jó úton jár, intézkedései eredményesek, meg tudták védeni a gazdaság teljesítményét – hangsúlyozta a miniszter.
A 4,6 százalékos gazdasági növekedés a V4-országok között a második legnagyobb bővülést jelenti (szorosan Lengyelország mögött), miközben a válság ellenére is megmaradt a növekedési többletünk, hiszen az EU (3,6 százalék) és az Eurózóna (3,5 százalék) átlagát is felülmúlta a magyar gazdaság bővülése. Ráadásul a zsinórmértéknek tekinthető német gazdasági növekedésnél (1,9 százalék) két- és félszer jobban nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.
A kimagasló eredmény hátterében az évek óta töretlen nemzetközi bizalom, a tartósan magas befektetési és beruházási szint, a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, az erőteljes bérdinamika (éves szinten 17,5 százalékos) és a célzott kormányzati intézkedések álltak – sorolta Nagy Márton az MTI szerint.
A miniszter felidézte: a háború és szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében kidolgozott gazdasági védvonal keretében a kormány kedvezményes hitelt biztosít a Széchenyi Kártyaprogramon keresztül, kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, Gyármentő Programot indított.
A vállalatok versenyképességének további javításához a kormány 700 milliárd forintos kerettel elindította minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramját, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot. Ezzel 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül – emlékeztetett.
„Az eredmények elismerése mellett a kormány szándéka továbbra is világos: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy továbbra is elkerüljük a recessziót. 2023-ban célul tűztük ki, hogy legalább 1,5 százalékos növekedést érjünk el, az év végére pedig egyszámjegyűre csökkentsük az inflációt” – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter. A kormány értékelése szerint mindez érdemben járulhat hozzá, hogy 2024-ben újra kilőhessen a magyar gazdaság – zárta közleményét Nagy Márton.
Varga Mihály: növekedési fázisban maradt a magyar gazdaság tavaly
Az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növekedési fázisban maradt a magyar gazdaság tavaly – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter kedden Brüsszelben.
Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az európai bizottság hétfőn közzétett téli gazdasági jelentése szerint Magyarország gazdasága erősödni tudott tavaly is, a KSH keddi adatai szerint 2022-ben 4,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai összetermék.
Noha a tavalyi év utolsó negyedévében valamelyest csökkent is a magyar növekedési lendület, az európai átlag fölött tudott maradni – emelte ki a magyar pénzügyminiszter, írja az MTI.
Stoltenberg: Ukrajnának fegyverekre van szüksége a háború megnyeréséhez
Nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, ezzel szemben a háború folytatását, és újabb támadásokat tervez, ezért Ukrajnának fegyverekre van szüksége a háború megnyeréséhez – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve kedden. Jens Stoltenberg újságíróknak nyilatkozva közölte: biztosítani kell, hogy Ukrajna hozzájusson a győzelemhez szükséges katonai eszközökhöz – olvasható az MTI közleményében.
A főtitkár felszólította az Ukrajnát támogató országokat, hogy küldjenek több lőszert, fegyvert és katonai felszerelést Kijev számára, és gyorsan szállítsák le a már felajánlott eszközöket. Repülőgépek esetleges szállításáról a tagállami szakminiszterek várhatóan kedden tárgyalnak majd – tájékoztatott a főtitkár.
Hornung Ágnes: módszertani központ alakult az eltérő fejlődésű gyerekek támogatása érdekében
Az eltérő vagy megkésett fejlődésű gyermekek hatékonyabb ellátásának segítése érdekében megalakult a Gyermekút Módszertani Központ – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Hornung Ágnes elmondta, a módszertani központot a korábbi Gyermekút projekt folytatásaként hozta létre a Családbarát Magyarország Központ, annak érdekében, hogy a születéstől az iskoláskorig támogatást nyújtson a szülőknek a gyerekek fejlődésének megértésében, a fejlődési eltérések felismerésében, valamint utat mutasson a megfelelő szakemberek megtalálásához.
Kereki Judit, a központ szakmai vezetője elmondta, a 2022-ben lezárult Gyermekút projekt folytatásaként elsődleges céljuk továbbra is az, hogy egy biztonságos közeget alakítsanak ki az ellátórendszerben a családok köré, valamint segítsék a szülőket és a szakembereket abban, hogy jobban átlássák a különböző ágazatok által irányított, sokszor „szövevényes” ellátási utakat, és ezáltal minél hamarabb megkaphassa a gyerek a neki megfelelő terápiát – emeli ki az MTI.
Szijjártó: lehetővé kell tenni a kelet-nyugati együttműködés helyreállítását
A nagy és erős országok döntéshozóinak felelősségük, hogy ne szakítsanak meg minden köteléket Kelet és Nyugat között, illetve ne lehetetlenítsék el az együttműködés helyreállítását – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban, írja az MTI.
A tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország közép-európai állam, amely a világ egyik legnyitottabb gazdaságával rendelkezik, ezért a kormány mindig támogatta a szabad és tisztességes globális kereskedelmet.
Aláhúzta, hogy hazánk gazdasági stratégiája ennek megfelelően a kölcsönös tiszteleten alapul, földrajzi alapon nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést a különböző régiókból érkező beruházásokkal szemben.
„Mindig támogattuk a szabad és tisztességes, a lehető legakadálymentesebb globális kereskedelmet, a tőke szabad áramlását és a beruházásokért folytatott szabad és tisztességes versenyt” – szögezte le.
Szijjártó Péter fontos célnak nevezte, hogy Magyarország találkozási pontja legyen a nyugati és a keleti nagyvállalatoknak, például a forradalmian megújuló autóipar területén.
„Magyarországon erre alapozva mindig hittünk a Kelet és Nyugat közötti együttműködésre vonatkozó hajlandóság és képesség fontosságában” – jelentette ki.
Ennek kapcsán pedig úgy vélekedett, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyv az lenne hazánk számára, ha ismét két, egymástól teljesen elszigetelt gazdasági blokk jönne létre, újrakezdődne a hidegháború és megszakadna minden kapcsolat Kelet és Nyugat között.
A miniszter kiemelte: „mi áldozatai voltunk a hidegháborúnak, és túl sokat veszítettünk, márpedig nem akarunk többet veszíteni”.
„A nagy és erős országok politikai döntéshozóinak egyértelműen felelősségük, hogy ne szakítsanak meg minden köteléket Kelet és Nyugat között, és ne lehetetlenítsék el ezen együttműködés helyreállítását” – fogalmazott.
Rétvári Bence: az elmúlt évtizedben 60-70 százalékkal csökkent az elkövetett bűncselekmények száma
A magyar rendőrök munkájának köszönhetően az elmúlt évtizedben sikerült 60-70 százalékkal csökkenteni az elkövetett bűncselekmények számát – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Sárbogárdi Rendőrkapitányság új épületének keddi, ünnepélyes átadásán.
Rétvári Bence elmondta az MTI szerint, a bűncselekmények száma Magyarországon a 2010-ben regisztrált 447 ezerről mára 154 ezerre csökkent, ugyanez a csökkenés volt megfigyelhető Sárbogárdon is, ahol 2010-ben 1412 bűncselekményt követtek el, tavaly pedig 377-et.
Kijelentette, már ezek a számok is elegendőek lennének arra, hogy a rendőrök kiérdemeljék a több mint 2,5 milliárd forintból épült, korszerű rendőrkapitányságot; ám akadt egy másik terület, amivel hozzájárultak a magyar emberek növekvő biztonságérzetéhez, ez pedig a déli határok védelme, ahol tavaly 270 ezer embert akadályoztak meg az illegális határátlépésben.
Energiaügyi Minisztérium: megdőlt a napelemes termelési csúcs
Megdőlt a napelemes termelési csúcs, február 10-én minden korábbinál többet, közel 2000 megawattot termeltek a hazai naperőművek – közölte az Energiaügyi Minisztérium kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a rekorddöntés napján a teljes hazai villamosenergia-fogyasztás több mint harmadát az időjárásfüggő megújulók adták. A belföldön hozzáférhető energiaforrások fokozott hasznosítása erősíti Magyarország energiaszuverenitását. A környezetbarát áramtermelés hozzájárul a klímasemlegességi célok valóra váltásához is.
A Mavir által tavaly nyáron, 2022. július 13-án rögzített korábbi csúcsot 94 megawattal múlta felül a déltájban regisztrált, 1953 megawattos múlt pénteki termelési rekord. Február 10-én a hazai áramfogyasztás 37 százalékát fedezte az összesen 2072 megawatt időjárásfüggő megújuló – döntő részben napelemes – termelés. A rekordmennyiségű forrásból így még exportra is jutott mintegy 240 megawatt – írták.
Az állami támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években rendkívül gyors ütemben növekedett a napenergia hazai hasznosítása. A beépített napelemes kapacitások a tavalyi év végére meghaladták a 4000 megawattot Magyarországon. E teljesítmény mintegy kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg az ipari-kereskedelmi és a háztartási méretű erőművek között – áll a közleményben.
A kormány 163 milliárd forint összértékű hálózatfejlesztési beruházásokat támogat az elosztó társaságoknál és a nagyfeszültségű hálózat üzemeltetőjénél az újabb kapacitások rendszerbe kapcsolhatósága érdekében. Az uniós társfinanszírozással tervezett korszerűsítések fedezetét a mielőbbi megvalósítást segítve megelőlegezi a hazai költségvetés. A napelemes összkapacitásra 2030-ig kitűzött 6000 megawattos cél már jóval korábban, akár néhány éven belül elérhető lehet – közölte a minisztérium.
