Ma kezdődött a mohácsi busójárás
A megújult pajtaépület, a KultúrKikötő átadásával, farsangi felvonulással, gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatóival kezdődött meg a hat napon át zajló, tizenöt helyszínen kétszáz programot kínáló mohácsi busójárás.
Az ország legnagyobb téltemető, tavaszköszöntő eseményén, a február 16. és 21. között zajló hagyományőrző népszokáson a szervezők korábbi közlése szerint rekordszámú, 2200 maskarás és 70 busócsoport vesz részt.
Csütörtökön már délelőtt tíz órakor elkezdődtek az események: a Famatyi Bábszínház, a Vidák busócsoport és Pávkovics István tanítványainak közreműködésével átadták a megújult pajtaépületből kialakított kulturális teret, a KultúrKikötőt, ahol a későbbiekben néprajzi előadásokon, kézműves foglalkozásokon vehettek részt a látogatók.
Délután kettőkor zajlott a hivatalos színpadi megnyitó a Széchenyi téren, majd farsangi felvonulás indul a Sokackörtől. A város utcáin és terein gyermek jankelék és kisbusók szabad farsangolása vette kezdetét három órától, majd a gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatói zajlottak a központi színpadon, amelynek közelében bemutatót tartottak busójárási eszközökből is.
A népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően az idén is farsangvasárnap tartják meg. A busók február 19-én kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
Annak érdekében, hogy a busójárás az első pillanattól az utolsóig valódi élmény legyen mindenki számára, szervezők – ahogy mindig – idén is azt kérik a csecsemőkkel vagy három év alatti gyerekekkel érkezőktől, hogy vegyék figyelembe: a rendezvényen sok szempontból fokozott óvatosságra van szükség.
A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és a Mohácsi Busójárás Hivatalos Oldala nevű Facebook-oldalon található bővebb tájékoztatás.
Agrárminiszter: minden igénylő önkormányzathoz eljutott a szociális tűzifa
Az elhibázott brüsszeli szankciók energiaválságot okoztak Európában, az egekbe emelkedtek a gáz- és áramárak. Emiatt most még nagyobb jelentőséggel bír a szociálistűzifa-program, amely az 5000 fő alatti településeken élő rászoruló családoknak nyújt segítséget – mondta el Nagy István agrárminiszter csütörtökön a közösségi oldalán.
A tárcavezető kifejtette, a Belügyminisztérium által meghirdetett program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kapott és kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít. Az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságok idén is jelentős mértékben kivették a részüket a program megvalósításából. A programban évente 80-90 százalékban az állami erdőgazdaságoktól vásárolnak a nyertes intézmények – tette hozzá a miniszter.
Nagy István hangsúlyozta, hogy minden igénylő önkormányzathoz eljutott a szociális tűzifa. Az erdőgazdaságok 2115 önkormányzatnak mindösszesen 210 426 köbmétert (200 091 köbméter kemény lombos, 10 335 köbméter lágy lombos) tűzifát adtak át, tehát maradéktalanul kiszolgálták a teljes igényelt mennyiséget.
A legtöbb megrendelés a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben gazdálkodó Nyírerdő Zrt. és Északerdő Zrt.-hez érkezett. Az erdőgazdaságok eközben országosan a tűzifa programban is folyamatosan teljesítik a lakosság kiszolgálását, emelte ki a tárcavezető.
Magyarországon az erdőgazdálkodás alapja a fenntarthatóság, ami azt jelenti, hogy a hatósági engedéllyel rendelkező fakitermelések nem veszélyeztetik az erdők létét, nem csökkentik az erdők területét, és nem rontják a természetességi állapotukat. A fakitermelés tervszerű gazdálkodás része, amit mindig az erdő megújítása követ.
Az elmúlt 12 évben az állami erdőgazdaságok 1,8 millió köbméter, fenntartható módon kezelt erdőkből származó szociális tűzifát biztosítottak az igénylő önkormányzatok számára, hogy minden évben minél többen meleg otthonban tölthessék a téli időszakot – fűzte hozzá Nagy István.
Influenza – NNK: több mint 44 ezren fordultak orvoshoz tünetekkel a múlt héten
A múlt héten 44 400 embernél diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései szerint – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) heti jelentésében, csütörtökön.
Azt írták: az év hatodik hetében 264 ezer ember fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 44 400-nál influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak.
Utóbbiak közül a betegek 43,2 százaléka gyerek, 29 százaléka 15-34 éves volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 20 százaléka, 7,8 százaléka pedig a 60 éven felüliek közül került ki.
Az adatok szerint február 6. és 12. között Budapest, továbbá Fejér, Hajdú-Bihar és Heves vármegye kivételével valamennyi közigazgatási területen nőtt az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A százezer lakosra jutó orvoshoz fordult betegek száma Békés, Somogy és Csongrád-Csanád vármegyében volt a legmagasabb, Vas, Heves és Pest vármegyében pedig a legalacsonyabb. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt, influenzavírus által okozott megbetegedéseket Tolna, Vas és Zala kivételével minden vármegyében diagnosztizáltak.
Közölték azt is, hogy az 6. héten 237 betegtől érkezett légúti minta az NNK laboratóriumába. A beküldött 148 légúti mintából 52-ben az influenza valamelyik típusát, hat esetben koronavírust, 21 beteg mintájából a légúti óriássejtes vírust (RSV) mutatták ki.
Influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról négy helyről érkezett jelentés; Fejér vármegyében két szociális intézményt, Somogy vármegyében egy bölcsődét, Tolna vármegyében pedig egy óvodát érintett tömeges megbetegedés.
Kórházba a múlt héten 265 ember került súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 47-en intenzív ellátásra szorultak. A kórházi ápolást igénylő 265 beteg 45,3 százaléka 2 éves vagy annál fiatalabb, 31,7 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt. A kórházi ápolást igénylő betegek közül 67-nél az RSV, 48-nál koronavírus és 32-nél influenzavírus állt a megbetegedések hátterében. Az RSV-pozitív betegek 80,6 százaléka 2 éves vagy annál fiatalabb, a Covid-19 fertőzöttek 70,8 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt – áll a közleményben.
Az eddiginél kisebb menetjegyeket vezetett be a MÁV-START
Az eddiginél kisebb, bankkártyaméretű menetjegyeket vezetett be a MÁV-START, amelyek már megvásárolhatók a jegypénztárakban és a jegykiadó automatákban is – közölte a vállalat csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztató szerint az új jegyek gyorsabban nyomtathatók és egységes kinézetűek. Az új jegyeken négyzetes vonalkód (Aztec-kód) könnyíti meg a kezelést – emelték ki, megjegyezve, hogy a korábbi teljes méretű jegyek továbbra is használatban maradnak olyan termékeknél, ahol a feltüntetendő információk nem férnének el a kisebb felületen.
A Volánbusz és a MÁV-HÉV jegyeit, illetve ezek vasúti utazással kombinált változatait továbbra is az eddigi méretben forgalmazzák.
Az új méretű jegyformátumnak köszönhetően csökken a nyomtatópapír-felhasználás, amely a környezetvédelemi szempontok mellett éves szinten 120-130 millió forint megtakarítást jelent. A vasúttársaság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a leginkább környezetbarát megoldás az elektronikus úton (Elvira vagy MÁV-app) váltott jegy.
Meteorológia: megnő a szárazfű-tüzek esélye
Tovább szárad a talaj felső rétege, visszahúzódik a belvíz, de megnő a szárazfű-tüzek kockázata – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön közölt agrometeorológiai elemzésében.
A honlapjukon megjelent összefoglaló szerint a múlt héten száraz volt az idő, a belvízzel borított területek nagysága tovább csökkent. A kevés felhő miatt gyakoriak voltak az erős éjszakai fagyok, de a sok napsütés hatására napközben viszont tavaszias idő alakult ki.
Hozzátették: a talajok felszín közeli része sokat száradt, azonban a mélyebb rétegek Sopron és Szeged környékének kivételével országszerte telítettek. A talaj az elmúlt napokban, 5-20 centiméter mélységben átfagyott, a naponkénti éjszakai fagyás és nappali kiengedés hatására a művelt talaj felszíne megemelkedett, és felszíne szárazzá vált.
Az elemzés szerint az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, az Alföldön a belvízfoltok kiterjedése folyamatosan csökken. Az elmúlt napok fagyos éjszakái és a talaj fölső rétegének átfagyása a kórokozókat és kártevőket kissé megtizedelte, de tartósabb hidegre lett volna szükség a nagyobb tisztuláshoz. A fagyok nem tettek kárt a vetésben, de a növények túl korai fejlődésnek indulását visszafogta.
A folytatásban egymást követik az időjárási frontok az országban, de jelentős csapadék továbbra sem valószínű. Csapadék többször, de csak kis mennyiségben várható. Szombaton gyakran megerősödik, helyenként viharossá fokozódik a nyugatias szél, a szeles idő pedig a jövő hét első felében is folytatódik. A széllel a hőmérséklet is jelentősen emelkedik, megszűnnek az éjszakai fagyok, amelyek majd csak a jövő hét közepétől térnek vissza.
A következő egy hétben a belvízfoltok kiterjedésének további csökkenése várható, tovább szárad a talaj is, a szárazfű-tüzek kockázata viszont megnövekszik – olvasható az elemzésben.
Erősebb földrengés rázta meg a Kvarner-öblöt Horvátországban
4,8-as erősségű földrengés rázta meg a Kvarner-öblöt csütörtökön délelőtt Horvátországban – közölte a horvát szeizmológiai intézet.
A földrengés epicentruma néhány kilométerre volt Bascanska Dragatól, Krk szigetén. A földmozgást az egész tengermelléken, és Horvátország középső részén is érzékelte a lakosság. Nagyobb károkról nem érkeztek jelentések.
A szemtanúk közlései szerint a földmozgás legfeljebb 15 másodpercig tartott.
Tomislav Fiket szeizmológus elmondta: a Kvarner-öböl szeizmikusan aktív terület, és gyakoriak a földrengések.
Hozzátette: a térségben az elmúlt években is földrengések sorozatát regisztráltak, azonban hosszú idő után ez a korábbiaknál lényegesen nagyobb erősségű földmozgás volt. Ennél nagyobbat utoljára 1916-ban jegyzetek fel, 5,8-as erősségűt a tengermellék-fensíki Vinodol járásban – fogalmazott a szakértő.
