Novák Katalin: Sokszor az az érzésünk, hogy azok akarják nevelni a gyerekeinket, akik nem vállalkoztak saját gyermek nevelésére
Az egyetlen üzenetem, melyet a mai napon az Önök számára hoztam, annyi, hogy mindaddig nem tudjuk hatékonyan támogatni a nőket, amíg nem vesszük figyelembe, hogy a legtöbbjük (a legtöbbünk) édesanya vagy egy adott ponton az lesz – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának éves ülésén hétfőn New York-ban, idézi az MTI.
Az államfő hangsúlyozta: a nőknek megadatott a kiváltság, hogy életet adjanak, ezért lehetővé kell tenni a lányoknak és nőknek szerte a világban, hogy saját maguk hozzák meg döntéseiket, és ne kényszerítsük őket az anyaság és a szakmai karrier közti választásra.
Novák Katalin kiemelte, hogy a nyugati világban a nőknek már hasonló esélyük van az érvényesülésre, mint a férfiaknak, „az oktatásban, a karrierben, a munkahelyi előrelépésben az érdemi különbséget az jelenti, hogy vállalunk vagy nem vállalunk gyermeket”.
„Mindaddig nem tudjuk hatékonyan támogatni a nőket, amíg nem vesszük figyelembe, hogy a legtöbbjük édesanya vagy egy adott ponton az lesz” – mondta Novák Katalin, hangsúlyozva, hogy ő maga is három gyerek édesanyja. Hozzátette: „irányíthatunk hadsereget, kormányozhatunk államokat, de a legfontosabbak és igazán nélkülözhetetlenek mégis a saját családunk számára vagyunk. Ott, és csak ott vagyunk pótolhatatlanok” – mondta.
Novák Katalin angol nyelvű beszédében szólt arról, hogy a hagyományos család, amely a zsidó-keresztény kultúra alapját adja, támadások kereszttüzében áll, ezért meg kell védenünk a családot és a családi értékeket.
A köztársasági elnök figyelmeztetett: „soha nem látott erők dolgoznak azon, hogy a családokat szétszakítsák” és eltántorítsák a fiatalokat a gyermekvállalástól, s jóllehet sokan idejétmúltnak gondolják a családos életet, Novák Katalin a hagyományos családok mellett kiállva leszögezte: „értékeink az idő múltával sem változnak”.
Az államfő felhívta a figyelmet rá, hogy az anyából, apából és gyerekekből álló családok „célkeresztbe kerültek”, mitöbb, „sokan lenézik azokat, akik a gyermeknevelésben teljesednek ki”. Noha sokan támadják a családközpontú magyar modellt és „meg akarják akadályozni, hogy magunk döntsünk arról, hogyan neveljük a gyermekeinket”, Novák Katalin kijelentette: Sokszor az az érzésünk, hogy azok akarják nevelni a gyerekeinket, akik nem vállalkoztak saját gyermek nevelésére. (.) de meg fogjuk védeni gyermekeinket, kultúránkat és a hagyományainkat”.
Az államfő kijelentette: nincs olyan élet, amelynek elvesztését a háború indokolhatná. Ferenc pápát idézve azt mondta, hogy igazságos háborúk nincsenek.
Úgy fogalmazott: „megismétlem a béke iránti szilárd elkötelezettségünket. Békét akarunk! Mi, keresztények, mi, magyarok, mi, anyák, nem táplálni akarjuk ezt a háborút, hanem be akarjuk fejezni!”
Novák Katalin kiemelte, hogy Magyarországot, a háborúban álló Ukrajna egyik szomszédját képviseli. Azt mondta, a magyarországi és a határon túli magyarok nevében beszél, akik közül 150 ezren Ukrajna területén élnek, a magyar nemzeti közösség tagjaiként.
„Egy éve háború árnyékában élünk, és még nem látjuk a végét. A szenvedés elsősorban a családokat érinti” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának 67. éves ülésén a világ több országának államfője és kormánytagok is felszólaltak.
Novák Katalin a nők helyzetével foglalkozó testület ülése előtt az ENSZ-be delegált ifjúsági küldöttekkel találkozott, akikkel fiatalokat érintő és érdeklő témákról beszélgetett, valamint a nők társadalomban betöltött szerepéről. Beszámolt saját munkájáról és válaszolt a fiatalok kérdéseire.
A magyar ENSZ ifjúsági képviselő mellett a találkozón részt vett többek között az Európai Unió, Dánia, Németország, Svájc és Japán küldötte. Novák Katalin beszélt a család és karrier összeegyeztethetőségéről, saját tapasztalatairól és utalt a magyar kormányban végzett munkájáról ezen a téren.
Az esemény keretében Novák Katalin kétoldalú megbeszélésen vett részt Marokkó külügyminiszterével.
Az államfő hivatalos Egyesült Államokbeli látogatása kedden Florida állam fővárosában, Tallahassee-ben folytatódik.
GFM: a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók mára jelentős kárt okoznak a magyar gazdaságnak
A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók mára jelentős kárt okoznak a magyar gazdaságnak. A KSH adatai szerint 2023 januárjában az egy évvel korábbihoz képest 3,2 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene – reagált keddi kommentárjában a legfrissebb adatokra a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Világossá vált, hogy a szankciók energiaválságot okoztak, ami nehéz helyzet elé állította az energiaintenzív magyar gazdaságot is. Az elszálló energiaköltségek miatt jelentősen nőttek az alapanyagárak, a beszerzési költségek, a begyűrűző hatások miatt pedig kedvezőtlen, szankciós infláció alakult ki. Az egész Európában rekordokat döngető, szankciós infláció kigazdálkodhatatlanul magas kamatkörnyezetet eredményezett, a vállalkozások 20 százalékos hitelkamattal szembesülnek, ami jelentősen visszafogja, lassítja a gazdaságot – sorolta közleményében a minisztérium az MTI szerint.
Az ipar teljesítményének csökkenése azonban csak átmeneti, a kormány már 20 intézkedésből álló csomagot fogadott el az infláció letörése, a recesszió kivédése, a teljes foglalkoztatás és a családok megvédése érdekében. A magyar ipart olyan programokon keresztül támogatjuk, mint például a 700 milliárdos Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Széchenyi kártya program olcsó hitelei vagy a most indult 600 milliárdos Baross Gábor tőkeprogram.
A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az év végére egy számjegyűre csökken az infláció, miközben 1,5 százalékos növekedést érhet el a magyar gazdaság – erősítette meg a kormányzati prognózist a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Katar frissen kinevezett miniszterelnöke elsőként Szijjártó Pétert fogadta Dohában
Katar frissen kinevezett miniszterelnöke, Mohammed Al-Thani elsőként Szijjártó Pétert fogadta Dohában – számolt be a külgazdasági és külügyminiszter a hivatalos Facebook-oldalán kedden.
Az ENSZ legkevésbé fejlett országokkal foglalkozó, Dohába kihelyezett konferenciáján résztvevő tárcavezető bejegyzésében azt írta: Mohammed Al-Thani miniszterelnök mintegy öt perccel az eskütétele után fogadta – fogalmaz az MTI.
„Megindultam a dohai konferenciaközpontból, hogy találkozzam jóbarátommal, Mohammed Al-Thani külügyminiszterrel, de mire ideértem, már Mohammed Al-Thani miniszterelnök fogadott, méghozzá első vendégként, mintegy öt perccel az eskütétele után. A miniszterelnök-csere professzionálisan, gyorsan, nagyobb előzetes hírverés nélkül zajlott le” – olvasható Szijjártó Péter bejegyzésében.
A katari-magyar együttműködésnek innentől kezdve tehát a legmagasabb szinten van pártfogója, így még jobbak a kilátásaink arra, hogy a katari LNG-gáz belátható időn belül hozzá tud járulni hazánk energiabiztonságához – írta a külgazdasági és külügyminiszter, aki gratulált a futball világbajnokság sikeres megrendezéséhez és ahhoz, „hogy rá tudtak cáfolni mindenfajta előítéletre és nagyképű lesajnálásra”.
Bemutatták Magyarország hivatásos űrhajós állományát
A HUNOR – Magyar Űrhajós Program egy orvossal és három mérnökkel kezdi meg a kétéves kiképzését Magyarország újonnan felállított hivatásos űrhajósállományának – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden az MTI-vel.
Közleményük szerint a kutatóűrhajós program keddi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozták a négy jelölt személyét is. Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András alkotják azt a magot, akik közül egy valaki közel egy hónapos tudományos küldetésen vesz majd részt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén – írták.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a megnyitó beszédében kiemelte: Magyarország visszatér az űrbe. Az alapján, hogy 1980-ban – a sajtótájékoztatón vendégként jelen lévő – Farkas Bertalan űrrepülése milyen erős katalizátorként hatott a magyar tudományos életre, igen megalapozott a mostani űrhajós program legfőbb célkitűzése, hogy hosszan tartó, felívelő pályára állítsa a magyar tudományt és high-tech ipart – foglalta össze a program hosszútávú törekvéseit.
Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke elmondta: a kormány a legjelentősebb hazai űrkutatási és űrtechnológiai műhelyt, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumát jelölte ki ennek az összetett programnak a koordinációjára, végrehajtására, valamint szakmai vezetésére. A HUNOR Programmal az űrhajós-válogatás, -kiképzés és a Nemzetközi Űrállomáson folytatott kísérletezés is felkerült a ELKH-ban fellelhető képességek széles palettájára – olvasható a közleményben.
Magyari Gábor, a HUNOR Program űrhajósválogatásáért és kiképzéséért felelős szakmai vezetője közölte, hogy a beérkezett 240 érvényes jelentkezést az Európai Űrügynökség, a NASA, a Nemzetközi Űrállomás és a program magánipari partnerének, az Axiom Spacenek követelményeivel összhangban szűkítették a bemutatott négy kiképzendő űrhajósra. A csaknem egyéves válogatási folyamaton tesztelték a versenyben lévők szellemi teljesítőképességét, a testük teherbírását, a személyiségük stabilitását, tudományos munkaszínvonalát és hogy képesek-e csapatban ugyanúgy együttműködni, mint ahogyan vezetni is, amikor kell – tájékoztatott a szakember.
- A négy kiválasztott jelölt között van Cserényi Gyula 33 éves erősáramú villamosmérnök; Kapu Tibor 31 éves űripari fejlesztőmérnök; Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész és Szakály András 40 éves repülőipari-tervezőmérnök.
- Szakály András bizakodva emelte ki a HUNOR Program potenciálját, hogy a beinduló technológiai és tudományos fejlesztések kiváló magyar mérnökök egyre nagyobb számban találjanak a képességeiknek megfelelő szakmai kihívásokat itthon.
- Schlégl Ádám a távgyógyítással kapcsolatos tudományos előrelépések miatt várja azt, hogy a programban annál is több emberi életért tud tenni, mint eddig nap mint nap a műtőkben.
- Cserényi Gyula azzal a bizalommal fordul az űrállomás veszélyeihez, mint a munkájával korábban is járó döntési helyzetekhez.
- Kapu Tibor kijelentette: elszántan néznek szembe a következő két év kihívásaival.
A HUNOR Magyar Űrhajós Program célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket fog végrehajtani.
Futással ünnepelték a 175 éves Magyar Honvédséget a Margit-szigeten
Futással ünnepelték a 175 éves Magyar Honvédséget a Margit-szigeten kedden.
A honvédelmi miniszter sajtótájékoztatóján a „legszebb nemzeti kincsnek” nevezte a honvédséget, amelyet szerinte irányítói mindig a maguk képére, az adott korszak stílusára formáltak az elmúlt 175 évben – emeli ki az MTI.
Ez most a mai generációnak is megadatott, a maga képére alakíthatja a haderőt – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Magyarországon elkezdődött a haderőfejlesztés. Sok szó esik a honvédség eszközállományáról, de ennél fontosabb az ember: azok a magyar fiatalok, akik katonának állnak – mondta.
Elindult a párbeszédet arról, miért jó ma Magyarországon katonának lenni és milyen az a honvédség, amelyet mindenki látni szeretne. A válasz: olyan high-tech, a csúcstechnológiákhoz alkalmazkodó, a mai digitális világba illeszkedő haderő kell, amely a magyar katonai erényekre, katonai múltra, magyar bátorságra épül – közölte a miniszter.
„A mai magyar honvédség egy fiatalos, hazafias, tiszta gondolkozású erős közösség” – tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a múlt előtt tisztelgő futásra utalva azt mondta, hogy a sport már szervezetileg is a honvédelemhez tartozik, de ennél is fontosabb, hogy „aki sportoló, az kicsit katona is”.
A fegyelem, a kitartás, az eltökéltség, a hűség mind azok az erények, amelyek minden sportolóban összeérnek, összetartoznak – emelte ki.
A honvédség közelgő évfordulójára emlékező kihívást Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök február 10-én tette közzé. Ennek értelmében az induló csapatoknak annyi kilométert kell megtenniük, ahány éves a Magyar Honvédség.
Ruszin-Szendi Romulusz a futás elindítása előtt azt mondta: „hiszek a magyar katonában, függetlenül attól, hogy most, vagy évszázadokkal ezelőtt szolgáltak”.
A tábornok beszélt a mindennapi testnevelés, az erőnlét fontosságáról, mint olyan tényezőről, amely a katona mindennapjait befolyásolja.
A honvédségi alakulatokon kívül a kadétprogramban részt vevő gimnáziumok is csatlakoztak a kezdeményezéshez, ahogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács is. A Margit-szigeti futáson részt vett a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök is.
Fülöp Attila: 5,5 milliárd forint plusztámogatás a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak
Plusztámogatásként 5,5 milliárd forint kapnak a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek – jelentette be a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten, az akkreditált foglalkoztatókkal folytatott egyeztetés után.
Fülöp Attila hangsúlyozta az MTI szerint: „kiszámíthatatlan világban élünk”, amely tele van veszélyekkel; a kormány elkötelezett abban, hogy biztonságot hozó lépéseket tegyen.
Azokat a gazdasági és gondoskodáspolitikai értékeket, amelyeket eddig „kivívtunk, megőrizzük” – szögezte le a politikus.
Hozzátette: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása is ilyen érték, és komoly előrelépés, hogy az elmúlt tizenkét évben jelentősen emelkedett a foglalkoztatási ráta ezen a területen, 18-ról 44 százalékra. Tehát már majdnem minden második megváltozott munkaképességű ember munkából tartja el magát, „ezt nem szeretnénk elengedni, ehhez minden támogatást meg fogunk adni” – jelentette ki az államtitkár.
A kormány kiemelten támogatja ezeket a cégeket, a mostani plusztámogatás a bizonytalan gazdasági helyzetben nagyon fontos számukra – hangoztatta Fülöp Attila. Kitért arra is, hogy a tárca „napi kapcsolatban áll az akkreditált cégekkel, amelyek mondhatni misszióként foglalkoztatják a megváltozott munkaképességű honfitársainkat”.
Felidézte, hogy az elmúlt években számtalan előrelépés történt ezen a területen. Megemlítette az úgynevezett szociális hozzájárulási adókedvezményt, amit fogyatékossággal élő foglalkoztatottak után lehet igénybe venni, és a kifejezetten a megváltozott munkaképességűek számára készült ertekvagy.hu speciális álláskereső portál elindítását.
Emlékeztetett arra is, hogy tavaly új jogszabály született, amelynek értelmében keresetkorlát nélkül kaphat valaki rehabilitációs rokkantsági támogatást. A továbbiakban is várhatók olyan lépések, amelyek ezt a területet megerősítik – ígérte Fülöp Attila.
Sindel István, a Védett Szervezetek Országos Szövetségének elnöke az eseményen arról beszélt: mintegy tízezer megváltozott munkaképességű ember rehabilitációs foglalkoztatásáról tárgyaltak, és a támogatás emelése biztosítja, hogy 2023-ban is folytatni tudják a foglalkoztatásukat.
Hornung: a bölcsődei hálózat bővítése a nehéz gazdasági helyzetben is fontos a kormánynak
A bölcsődei hálózat bővítése a nehéz, egész Európát sújtó gazdasági helyzetben is fontos a kormány számára – mondta a családokért felelős államtitkár. Hornung Ágnes a Pest vármegyei törökbálinti Apró Léptek Bölcsőde keddi átadásán hozzátette: csaknem tízezer bölcsődei férőhely kialakítása zajlik.
Az államtitkár felidézte: a kormány 2010-ben döntött arról, hogy új alapokra helyezi a családpolitikát, és a legfontosabb szempontok között szerepelt, hogy a gyermeket tervező párok ne érezzék tehernek a gyermekvállalást – tette közzé közleményében az MTI.
Közölte, mára 30-nál több olyan támogatási formát kínálnak a családoknak, amelyek az élet minden szakaszában, minden felmerülő nehézség esetén képesek segítséget nyújtani a családoknak, a gyermek születését megelőző időszaktól egészen az új otthonba költözésig.
Mint mondta, az anyagi támogatásokon túl másfajta intézkedésekkel is szeretnék segíteni a családok boldogulását, így például a bölcsődei intézményrendszer bővítésével.
Ismertetése szerint háromszor annyi, mintegy 1030 településen biztosított a bölcsődei ellátás, mint 2010-ben. Hozzátette: ugyanebben az időszakban mintegy 85 százalékkal növekedett a bölcsődei férőhelyek száma.
Hornung Ágnes úgy látja, a mostani fejlesztésnek köszönhetően a szülők modern, biztonságos környezetben tudhatják gyermekeiket, az ott dolgozók pedig méltó környezetben végezhetik felelősségteljes hivatásukat.
Aradszki András, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Törökbálinton élők száma folyamatosan növekszik, a friss adatok szerint a városnak már csaknem 15 ezer lakosa van.
Emlékeztetett: a kormány agglomerációt segítő iskola-, óvoda- és bölcsődefejlesztési programjában fontos szerepet kaptak az önkormányzatok. Hozzátette: a települések feladata, hogy megfelelően pályázzanak és alkotó módon segítsék a kormányt a közös cél érdekében.
Mint fogalmazott, az ország egyik legkorszerűbb, legszebb és legbarátságosabb bölcsődéje a családközpontú szemléletet is szimbolizálja.
Elek Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta, az új épület átadásával egyben elbúcsúznak a Szérűskert bölcsődétől, amely 41 éven keresztül adott otthont a gyerekeknek.
A modern belső terekkel rendelkező új intézményre 2018 szeptemberében nyújtottak be pályázatot, és mintegy 400 millió forint kormányzati támogatást nyertek el.
A város bölcsődei kapacitása a költözés után 80-ról 104 férőhelyesre bővült, a legkisebbeket négy egységben és nyolc csoportban helyezik el – tette hozzá.
Az új bölcsődeépületet Bohn István esperes plébános szentelte meg.
A NÚSZ 270 millió forintnyi e-matrica miatti pótdíjat vont vissza tavaly
Tavaly közel 3,7 milliárd forint összegű pótdíjat fizettek be a belföldi járművel jogosulatlanul közlekedők, több mint 270 millió forintnyi e-matrica miatt fizetett pótdíjat azonban utólag visszavont a szolgáltató az utazók igénylésére – tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) kedden kiadott közleményében.
Kiemelték, hogy a 84 ezer ügyfélszolgálati szolgáltatásból a magyar közlekedők mintegy 20 ezer esetben intéztek az e-matrica-vásárláshoz kapcsolódó korrekciós ügyet.
Mintegy 15 ezer esetben rendszámelírás történt, több mint 2,1 ezer esetben a díjkategóriát, közel 1,6 ezer alkalommal pedig a felségjelzést rögzítették rosszul, nagyjából ezer esetben pedig véletlenül többet vettek egy-egy e-matricából ugyanarra a járműre – részletezték.
Leszögezték, hogy a tévesztéseket az esetek nagy részében utólag lehet javíttatni, ilyenkor a kiszabott pótdíjat a társaság visszavonja; tipikusan ilyen eset a rendszám és a felségjelzés elírása. Eltér azonban az előbbiektől a díjkategória eltévesztése, amikor a jogszabály alapján pótdíjkülönbözetet kell fizetnie az érintett úthasználónak.
Érdemes az e-matricához rögzített adatokat még a vásárlás során, a fizetés előtt alaposan leellenőrizni, mert annak aláírásával vagy az elektronikus nyugtázó értesítés jóváhagyásával a vevő elfogadja az e-matricához rögzített adatok helyességét – figyelmeztettek a közleményben.
A Trive Financial Holding felvásárolta a Sopron Bankot
A hollandiai székhelyű Trive Financial Holding felvásárolta a Sopron Bankot, amely ezentúl Trive Bank Hungary Zrt. néven szolgálja majd ki ügyfeleit – közölte a pénzügyi vállalatcsoport kedden az MTI-nek eljuttatott közleményben.
Tájékoztattak arról, hogy a bank teljesen digitálisan fog működni fogyasztási hiteleket, később pedig lekötött betéteket és folyószámlákat is kínál majd ügyfeleinek; „digitális élményt” szolgáltnak azoknak, akik gyors megoldást keresnek pénzügyi szükségleteikre.
Engin Cubukcu, a Trive Financial Holding vezérigazgatója és elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a tranzakciónak köszönhetően a banki tevékenységet beépítik a befektetési és hitelszolgáltatásaik mellé. Az akvizíció lehetővé teszi számukra, hogy földrajzi hatókörüket Magyarországra is kiterjesszék; céljuk hogy a Trive Bankot modern high-tech bankká tegyék – tette hozzá.
A Sopron Bank regionális nyugat-magyarországi bank volt, 20 éves magyarországi múlttal.
A Trive Financial Holding egy pénzügyi vállalatcsoport, amely globális befektetési és hitelezési termékeket kínál élvonalbeli technológiákkal, valamint kockázati tőkebefektetésekkel rendelkezik, amelyek a FinTech cégekre összpontosítanak; leányvállalatai az Egyesült Államoktól Európáig, Afrikáig és Ausztráliáig terjednek az egész világon – olvasható a közleményben.
Egy kanadai ikerpár megdöntötte a koraszülött ikrek világrekordját
A Guiness Rekordok nyilvántartása szerint egy kanadai ikerpár megdöntötte a koraszülött ikrek világrekordját: Adiah és Adrial Nadarajah 22 hétre, a kiírt időpontnál 126 nappal előbb született – számolt be hírportálján a BBC.
A korábbi rekordot egy iowai ikerpár tartotta, akik 2018-ban születtek, a vártnál 125 nappal előbb.
Ha a kanadai ikrek akár csak egy órával korábban születtek volna, mint 22 hét, az orvosok nem próbálták volna megmenteni az életüket – olvasható a Guinness közleményében. A várandósság teljes időtartama általában 40 hét.
Az ikrek édesanyja elmondta, hogy amikor 21 hetes és ötnapos terhesen megindult nála a szülés, az orvosok azt mondták neki, hogy a babák nem lesznek életképesek, és semmi esélyük a túlélésre. A nőnek ez volt a második terhessége, első magzatát alig néhány hónappal korábban vesztette el.
Az apa elmondta: a helyi kórházban jelezték, hogy nem tudnak nekik segíteni. A legtöbb kórház nem próbálja megmenteni a 24-26. hét előtt született babákat. A házaspárnak végül sikerült eljutnia a torontói Mount Sinai Kórházba, amely speciális újszülött intenzív osztállyal rendelkezik. Az orvosok itt leszögezték, hogy ha a gyermekek akár csak néhány perccel a 22. hét előtt születnek meg, akkor hagyják őket meghalni. Az anya az erős vérzés ellenére mindent megtett, hogy késleltesse a babák megszületését. Az ikrek végül kevesebb mint két órával azután jöttek a világra, hogy a terhesség elérte a 22 hetes kort.
Adiah és Adrial ma már egyévesek, bár a kezdetekben komoly egészségi problémáik voltak. „Több alkalommal majdnem a szemünk láttára haltak meg” – mondta el az anya. Bár az orvosok még mindig élénk figyelemmel kísérik őket, a testvérek „remekül vannak” – tette hozzá.
A koraszülöttek világrekordját az alabamai Curtis Means tartja, aki 21 hetes és egynapos korában jött a világra.
