DunaszegKÖZéletLipótSzigetKÖZélet

A szigetközi morotvák nádasai is otthonául szolgálnak az idei év madarának, a barkóscinegének

Barkóscinege Fotó: Juhász Kata

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több mint négy évtizede hirdeti meg „Év madara” programját, amelynek célja, hogy minél szélesebb ismertséget szerezzenek azok a madárfajok, amelyeknek a védelméből a lakosság is kiveheti a részét. A 2023-mas év madara címet internetes szavazás alapján a barkóscinege nyerte el. E madárfaj a Szigetközben is fellelhető, kedvelt költőhelyei a lipóti és a dunaszegi morotva vizes élőhelyei.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Év madara” kezdeményezésének célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A szervezet legutóbbi internetes szavazása alapján a 2023-mas „Év madara” a barkóscinege lett. A szavazatok negyvenegy százalékát, 14.644 voksot zsebelt be a barkóscinege, a függőcinege végzett a második, a nádirigó pedig a harmadik helyen.

Nevével ellentétben ez az aprócska madár nem valódi cinege, a legfrissebb rendszertan önálló, egyetlen fajt tartalmazó családba (Barkóscinegeféle – Panuridae) sorolja. Védett madarunk, természetvédelmi értéke ötvenezer forint.

A mókás küllemű madárfaj a verébhez hasonló termetű, farka hosszú, csőre sárga, lábai feketék. A kifejlett hímek és tojók jól megkülönböztethetők: a hím feje kékesszürke, a szem és a csőr vonalától hosszan lenyúló, hegyesen végződő fekete barkó húzódik, amelyről a nevét kapta. A hátuk vörhenyes fahéjszínű, az alsótest világosabb, az alsó farkfedők feketék. A tojónak nincs barkója, teste fakóbb színezetű, alsó farokfedői rozsdabarnák.

A madár elsősorban rovarokat, pókokat, bábokat és imágokat fogyaszt, télen nád- és gyékénymagokkal is táplálkozik.

Nádasok csilingelő hangú madara

Bodor Ádám, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kisalföldi Csoportjának titkárhelyettese lapunk megkeresésére beszélt a barkóscinege szigetközben való előfordulásáról:

Mivel a barkóscinege a nagyobb kiterjedésű, zártabb természetes nádasokat kedveli, a Szigetközben a lipóti morotva és a dunaszegi morotva területén van jelen és ezeken a helyeken rendszeresen költ is, viszonálható

– tudtuk meg a szakértőtől.

Mint mondta, az Európai Madármegfigyelő Napok keretében a dunaszegi morotvánál tartott madárgyűrűzésen már találkoztak tojóval és hímmel is. Jelenlétükre jellegzetes, csilingelő „csinn, csinn” csapatösszetartó hangjuk utal, ami a sűrű nádasokban segíti a kapcsolattartást az egyedek között.

Veszélyeztetett élőhely, különleges viselkedés

Az egyre melegebb időjárás, csapadékmentes, száraz klíma kimondottan kedvezőtlen kilátásokat jelent a vizes élőhelyekre, így a nádasokra is, amelyek a barkóscinege élőhelyéül szolgálnak. Ezeket azonban napjainkban még közvetlenebbül fenyegeti a nádasok irtása, illetve a nem megfelelően végzett nádaratás is. Aránylag stabil állománya van. Csapadékosabb években kisebb kiterjedésű vizes élőhelyeken, holtágak nádasaiban is aratatlan foltok vagy a nádvágásból hosszabb időre kivont területekkel növelhetők lennének a faj költési esélyei.

A barkóscinegéknél a hímek és a tojók egyaránt részt vesznek a fészeképítésben, avasnád- vagy nádtorzsa-alapra, megtört nádszálak alá, a vízfelszín fölé 30-40 cm-re vagy magasabbra építik fészküket. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően a madarak költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben. Különleges, hogy e madárfajnál a fiatalok a kirepülést követő időszakban párba állnak, ezek a párok életük végéig együtt maradnak.

További cikkek
KÖZbensőKÖZélet

Gyerekkel elindulni – Mit tehetünk szülőként a veszekedésmentes reggeli készülődésért?

Tegye fel a kezét, akinél gyorsan és mosolygósan indul minden hétköznap reggel a gyerekekkel!
Read more
DarnózseliKÖZéletSzigetKÖZélet

Nem az a Tiéd, amit megeszel, hanem ami felszívódik

Milyen nehézségekkel kellett korábban és kell ma megküzdenie egy vállalkozónak? Mi egy…
Read more
DunakilitiKÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvárNagybajcsNagybajcs

Neves személyek évfordulói - Január, február

Kétszáz évvel ezelőtt, 1824-ben az Esztergom melletti Szenttamáson születettBeöthy…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük