Orbán Viktor: továbbra is kiállunk a béketárgyalások és a kárpátaljai magyarok mellett
Orbán Viktor miniszterelnök az e heti uniós csúcstalálkozót előkészítő videókonferencián vett részt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével valamint a görög, a szlovén, a szlovák és a lett miniszterelnökkel közösen – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden.
A csütörtök-pénteki EU-csúcs napirendjén az ukrajnai háború, valamint gazdasági kérdések: az európai versenyképesség, a belső piac helyzete valamint az energiaügyek szerepelnek.
Orbán Viktor a videókonferencián leszögezte, Magyarország a béketáborhoz tartozik, ezért a háború kapcsán továbbra is az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza. Ukrajna kapcsán aláhúzta, az uniós tárgyalásokon mindig fel kell hívni a kijevi vezetés figyelmét arra, hogy az EU-tagságra pályázó Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül a területén élő kisebbségek, így a magyarok jogait.
Orbán Viktor kiemelte: Magyarország a világkereskedelmi ügyekben nem a blokkosodás hanem az összekapcsolódás, az összeköttetések fejlesztése mellett áll ki.
Szijjártó Péter: hatalmas a nyomás a kormányon, de semmilyen körülmények között nem adjuk fel a kárpátaljai magyarok védelmét
Hatalmas a nyomás a kormányon az Atlanti-óceán mindkét partjáról, hogy adja fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, ez azonban semmilyen körülmények között nem fog megtörténni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben. Hozzátette, a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülésének összehívása sérti a NATO egységét, Magyarország semmilyen érdemi integrációs közeledést nem fog támogatni, amíg helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait Ukrajnában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós tagországok úgynevezett általános ügyekkel foglalkozó tanácsülésének szünetében elmondta, reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, aki megerősítette, hogy Magyarország olyan megbízható szövetséges, amely hozzátesz a katonai szervezet erejéhez.
„Magyarország hozzátesz az európai és a transzatlanti közösség biztonságához, megbízható NATO-szövetséges. Azonban mi a NATO-ra értékközösségként is tekintünk (…) Ezért fontosnak tartjuk, hogy a NATO-hoz csak olyan országok kerülhessenek közelebb, amelyek tiszteletben tartják a nemzeti közösségek jogait” – idézi az MTI.
„Ma Ukrajnában sajnos nem ez a helyzet. Persze ez a helyzet nem újkeletű, 2015 óta gyakorlatilag folyamatosan csorbítják a nemzeti közösségek, köztük a magyar nemzeti közösség jogait” – tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy a kormány ezért az elmúlt években folyamatosan blokkolta a NATO-Ukrajna Bizottság összehívását miniszteri szinten, így erre nem is került sor mindeddig.
Kiemelte: bár a nemzetközi térben nagy a nyomás Magyarországon, hogy adja fel a kárpátaljai magyar nemzeti közösség védelmét, a NATO-főtitkár megértést tanúsított a kérdésben, és komolyan vette ezt az aggodalmat.
„Azonban a főtitkár azt közölte, hogy különböző okok miatt, amelyeknek részletezése nem az én tisztem, össze fogja hívni a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését az április 4-én tartandó külügyminiszteri tanács alatt, dacára a magyar elutasító álláspontnak, dacára annak, hogy mi azt gondoljuk, hogy ezen ülés összehívására csak egyhangú akarat esetén kerülhetne sor” – tudatta.
„Ez a döntés sérti a NATO egységét, az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet, ugyanakkor nem tehetünk mást, mint tudomásul vesszük a főtitkár döntését” – fogalmazott.
Hozzátette: Stoltenberg ígéretet tett rá, hogy ezen ülésen teret ad a kisebbségvédelemmel kapcsolatos felvetéseknek.
Leszögezte: „természetesen kitartunk az eredeti álláspontunk mellett, szeretném világossá tenni, hogy semmilyen érdemi integrációs közeledést a NATO vagy az Európai Unió irányába Ukrajna vonatkozásában mindaddig nem fogunk támogatni, amíg Ukrajnában helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait”.
„Bármilyen nagy is lesz a nyomás, nem fogjuk feladni a kárpátaljai magyarok védelmét, továbbra is ki fogunk állni a kárpátaljai magyarokért” – mondta.
Magyarország NATO-n belüli szerepvállalásáról elmondta, a kormány büszke a honvédség erejét növelő fejlesztésekre, és hazánk rövidesen teljesíteni fogja azon elvárást, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra, ennek 20 százalékát pedig fejlesztésekre, ami már most is megvalósul.
„E két elvárásból Magyarország az egyiket már most teljesíti, bőven a határidő és az ígéretek előtt. Ráadásul a hónap végén fontos mérföldkőhöz ér Magyarország hozzájárulása a NATO erejéhez, ugyanis eléri kezdeti műveleti képességét az a többnemzeti hadosztályparancsnokság, amely Székesfehérvárra települ” – húzta alá.
Hozzátette, ennek jelentőségét mutatja, hogy a magyar védelmi miniszter meghívására ebből az alkalomból Magyarországra látogat a NATO európai erőinek főparancsnoka.
A miniszter kitért a Kadri Simson európai uniós energiaügyi biztossal folytatott megbeszélésére is, és aláhúzta, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban van, köszönhetően az elmúlt évek bátor beruházásainak, amelyeket bizonyos esetekben fenyegetések ellenére valósítottak meg.
„Ha nem építettünk volna gázvezetéket a déli-délkeleti irányba, akkor Magyarország földgázellátása ma fizikailag lehetetlen lenne, de tekintettel a bátor beruházásokra és bátor döntésekre, Magyarország energiaellátása biztonságban van” – közölte.
Kiemelte: a diverzifikációhoz komoly infrastruktúra-fejlesztésekre lenne szükség a térségben, és ez ügyben Magyarország együtt fog fellépni Bulgáriával, Görögországgal és Romániával.
„Erről tárgyaltam az energetikai biztossal, s kértem tőle, hogy kezeljék ezt európai ügyként. Brüsszelből ugyanis folyamatos a nyomás, amelyek abba az irányba nyomják a tagállamokat, hogy más forrásokból vásároljanak földgázt az eddigiekhez képest. De azt tudjuk, hogy a földgázvásárláshoz nem csak földgáz kell, hanem csővezeték is, amin szállítani lehet” – közölte.
„Az energiaellátás diverzifikálásának kérdése igenis európai kérdés, hiszen Brüsszelből erőltetik, és ha európai kérdés, akkor európai források is kellenek hozzá” – jelentette ki.
Érintette azt a „méltatlan helyzetet” is, hogy a horvát olajtársaság elutasította a Mol azon törekvését, hogy hosszú távú kapacitáslekötési szerződés jöjjön létre, és ehelyett csak három hónapokra hajlandó meghosszabbítani a szerződéseket.
„Kihasználva a háborús helyzetet, a horvátok a piaci ár sokszorosát kérik a Moltól tranzitdíjként az adriai vezetéken történő olajszállításkor” – tette hozzá, rámutatva, hogy bár fél éve ígérgetik a kapacitásbővítő beruházásokat, ezen a téren máig nem történt semmi.
„Ez nem csak horvát felelősség, ez brüsszeli felelősség is, hiszen az megint csak európai kérdés, hogy adott esetben a háború miatt ellehetetlenült szállítási útvonalak alternatív útvonalai rendelkezésre álljanak szükség esetén” – szögezte le.
Agrárminisztérium: az idei esztendő a válságállóság és a válságkezelés tesztje lesz
Az idei esztendő a válságállóság és a válságkezelés tesztje lesz, hiszen a folyamatosan jelentkező kihívásokra időben és hatásosan kell reagálni, ehhez pedig szükség van az ágazat minden szereplőjének tudására, akaratára és közös munkájára – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kedden Kecskeméten.
Farkas Sándor a Portfolio Agrárium 2023 konferencián elmondta: a magyar kormány tisztában van azzal a számos kihívással és váratlan nehézséggel, amely a mezőgazdaság szinte minden egyes ágazatát sújtotta az elmúlt időszakban. A finanszírozási helyzet javítása érdekében tett intézkedéseknek és az ágazat pénzügyi erősödésének is köszönhetően azonban a mezőgazdaság a tavalyi tragikus év után is talpon tudott maradni – állapította meg az álamtitkár.
Kiemelte: az Agrárminisztérium jövőképe az, hogy a gazdálkodás egy hosszútávon is jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozás, sőt hivatás lehessen.
„Lgyen minden gazdálkodó számára elérhető és megvalósítható, hogy a természeti erőforrások fenntartható használatával életképes vállalkozást alakítson ki” – idézi az MTI.
Farkas Sándor szerint „a jövőkép nem légvárépítés”, hanem egy, az elmúlt évtizedben növekedési pályára állt ágazatra alapozott cél. Hangsúlyozta: a számos intézkedésnek és támogatásnak köszönhetően, a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentős fejlődésen ment keresztül, hatékonysága és eredményessége jelentősen javult.
A mezőgazdasági beruházások látványosan bővültek 2010 és 2022 között, ami hozzájárult az ágazat modernizációjához, termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez. A gazdálkodók 2021-ben 542 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 70 százalékkal többet, mint 2010-ben. A fejlesztési hullám 2022 első félévében is folytatódott, a mezőgazdasági beruházások volumene 23 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Ezek hatására érdemben növekedett a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége – sorolta.
Az államtitkár emlékeztetett: az elmúlt két évben tízezernél több mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás fejlesztéseihez kapcsolódóan több mint 1200 milliárd forint támogatást hagytak jóvá. A következő években pedig még 1500 milliárd forint áll rendelkezésre a hasonló fejlesztések megvalósítására – tette hozzá.
Hangsúlyozta: minden nehézség ellenére a Vidékfejlesztési Program kifizetéseinek összege 2022-ben meghaladta a 400 milliárd forintot, ezzel tavaly rekord nagyságú összeg került a gazdálkodókhoz. Az idei évre pedig 750 milliárd forint van hasonló célokra a 2023. évi nemzeti költségvetésben rögzítve. Farkas Sándor szerint jól látható, hogy komoly lehetőségek vannak ebben az ágazatban. Az agrárvállalkozásoknak versenyképességük érdekében arra kell törekedni, hogy a számukra legoptimálisabb támogatási mixet alakítsák ki. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv elfogadásával ugyanis több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig.
A meglehetősen kiszámíthatatlan nemzetközi politikai és gazdasági körülmények ellenére a kormány kiemelt célja, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelés hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, míg az agrár- és élelmiszerexport értéke 15 milliárd euróra emelkedjen – tette hozzá az államtitkár.
Koncz Zsófia: április 11-ig lehet regisztrálni a TeSzedd! hulladékgyűjtő akcióra
A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akciót a 11. alkalommal rendezik meg idén, az ország legnagyobb önkéntes hulladékszedési programjára április 11-ig lehet regisztrálni – mondta az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden.
Koncz Zsófia felidézte: évről évre egyre többen csatlakoznak az akcióhoz, tavaly több mint 40 ezer önkéntes mintegy 850 tonna hulladékot gyűjtött össze 900 helyszínen országszerte.
A TeSzedd! összekapcsolódik a fenntarthatósági témahéttel, a Föld napján, április 22-én kezdődik és április 28-ig tart. Idén is várják az oktatási intézmények, munkahelyi közösségek, baráti társaságok jelentkezését – jelezte.
Felhívta a figyelmet arra, hogy építési törmeléket, autóalkatrészeket, elektronikai eszközöket nem lehet gyűjteni az akció során, de ha ilyet találnak a résztvevők, azt be lehet jelenteni a 2020-ban elindított Hulladékradar applikációban. Hozzátette, hogy erre már 27 ezren regisztráltak, több mint 43 ezer bejelentés érkezett és több százezer tonna hulladékot sikerült ezen keresztül összegyűjteni.
Az államtitkár kifejtette: a kormány részéről fontos üzenet volt a 2020-ban elfogadott klíma- és természetvédelmi akcióterv, ebben kiemelten szerepel az illegális hulladéklerakók felszámolása is.
Koncz Zsófia a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt arról, hogy az emberek fontosnak tartják a TeSzedd! programot, a környezet rendben tartását, de az akció egyben jó kikapcsolódás, csapatépítés is – fogalmaz az MTI.
Az államtitkár a környezettudatos szemlélet erősítését segítő kormányzati kezdeményezések között említette egyebek mellett a Tisztítsuk meg az országot! programot is, amelyhez számos település csatlakozott.
Hornung Ágnes: a kormány kötelességének tartja az egyszülős családok hatékony támogatását
A kormány kötelességének tartja az egyszülős családok hatékony támogatását, hiszen minden gyermek kincs – írta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára kedden a Facebook-oldalán.
Hornung Ágnes az egyszülős családok napja alkalmából közzétett bejegyzésében kiemelte, az egyszülős lét általában nem választás kérdése, és a család akkor is érték, ha valamilyen oknál fogva nem biztosítható mindkét szülő folyamatos jelenléte.
Az államtitkár a bejegyzésben megosztotta a minisztérium kormany.hu oldalra feltöltött közleményét is, amelyben azt hangoztatták, fontos, hogy az egyszülős családok olyan segítséget kapjanak, amely könnyebbé teszi a mindennapjaikat, ezért a kormány számos intézkedéssel segíti az egyszülős családokat – idézi az MTI.
Az érintettek is igénybe vehetik a különböző családtámogatási formákat, így például a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból is érvényesíthető családi adókedvezményt, az otthonteremtési támogatásokat, továbbá emelt összegű családi pótlékban részesülnek, kedvezőbb feltételekkel lehetnek jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, valamint az egyszülős családban nevelkedő gyermekek előnyt éveznek a bölcsődei felvételnél – sorolták.
A közleményben kitértek arra is, hogy 2022 január elsejétől több mint duplájára, 50 ezer forintra emelkedett az árvaellátás minimuma. Az elvált szülők esetében pedig – ha nem érkezik meg időben a megítélt tartásdíj – már jövedelemkorlát nélkül, gyorsabban és nagyobb maximális összegben kapják meg az államtól megelőlegezve az összeget. Ennek maximális mértéke a háromszorosára – a mindenkori minimálbér 30 százalékára – emelkedett, és jelenleg 69 600 forint. Emellett gyorsabbá és hatékonyabbá váltak a gyermektartásdíj megállapításával és behajtásával összefüggő eljárások is.
Az Erzsébet-táborokban pedig minden évben külön támogatással egyszülős családokban nevelkedő gyermekek is nyaralhatnak, valamint családi táborokban is részt vehetnek az egyszülős családok – tették hozzá.
Megjegyezték, az egyszülős családok támogatásában kiemelkedő szerepet vállal az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány, amely 2018 óta működteti Budapesten Egyszülős Központját, valamint vidéken is segíti az egyszülős családokat.
Novák Katalin: a levéltárak a magyar családok, és ezen keresztül az egész nemzet emlékét őrzik
A levéltárak a magyar családok, és ezen keresztül az egész nemzet emlékezetét őrzik – mondta Novák Katalin köztársasági elnök kedden az alapításának 300. évfordulóját ünneplő Magyar Nemzeti Levéltárban Budapesten.
A köztársasági elnök kiemelte: a magyar történelem megismeréséhez, megértéséhez a magyar családok történeteinek megismerésével juthatunk közelebb.
Mint mondta, ha a magyar családok megismerik saját történetüket, ezzel Magyarország múltját és jelenét is megismerhetik. Csak így, a saját múltunk és jelenünk megismerésén keresztül leszünk felvértezve arra, hogy a jövő kihívásaival szemben győzedelmeskedjünk, a jövő kulcsa a múlt és jelen megismerése – hangsúlyozta.
Novák Katalin emlékeztetett arra, hogy a fővárosi levéltár mellett minden vármegyei levéltárban komoly munka folyik. Úgy vélte: talán akkor értjük meg a levéltárosok munkáját, amikor elérünk egy bizonyos kort. Amikor már értőn hallgatnánk a múltat, nincsenek ott a családban, akik erről beszélnének. De a levéltárban kutatható dokumentumok segítségével közelebb juthatunk saját eredetünk megértéséhez, s el tudjuk helyezni magunkat Magyarországon – mutatott rá az MTI szerint.
Novák Katalin, aki elvállalta a Magyar Nemzeti Levéltár évfordulós ünnepségsorozatának fővédnökségét, kiemelte: a mai korban leginkább digitális lábnyomokat hagyunk, s kihívás lesz, hogyan tudja majd a levéltáros szakma mindezt megőrizni és a történelem részévé tenni.
Szólt az 500 darabból álló Batthyány-gyűjteményről is, amely mostantól elérhető, kutatható. Ezek a kincsek a családnak köszönhetően maradtak fenn – mutatott rá.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta: több évfordulót is ünnepelnek a következő években. Idén van a nemzet levéltárának megalapításáról szóló törvény megszületésének 300. évfordulója, és 100 éve készült el az Országos Levéltár épülete a budai Várban. Jövőre lesz 150 éve, hogy megfogalmazták a levéltár új küldetését, 2026-ban pedig a 270. évfordulója annak, hogy Batthyány Lajos gróf munkájának köszönhetően 1756-ban valóban létrejöhetett a levéltár.
A főigazgató kiemelte: a Magyar Nemzeti Levéltár Európa 5 vezető levéltára között van.
Mint mondta, a levéltár identitást őrző intézmény, beleértve a családi, a lokális, a vallási és a nemzeti identitást is. A dokumentumok, a papírok immár elektronikus tartalmak is, amelyekből szintén lehet információt nyerni – tette hozzá, rámutatva: a múlt emlékeit őrizzük a jövő számára a jelen technológiáját felhasználva.
MNB: több ezer forintos különbség van a bankszámlacsomagok díja között
A bankszámlacsomagok tudatos megválasztásával jelentősen csökkenthetők a számlavezetési költségek, évente akár több ezer forintot is megtakaríthatnak az ügyfelek – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel kedden.
Az MNB folyamatosan nyomon követi és elemzi a banki ügyfelek által fizetett pénzforgalmi díjak alakulását. Az MNB 2021-es díjkimutatások adatainak felhasználásával készített tájékoztatót, eszerint jelentős különbségek vannak a bankok és számlacsomagok között.
A közleményben kiemelték: számos ügyfél fizet többet olyan szolgáltatásért, amelyet olcsóbban is elérhetne. Az MNB adatai szerint az ügyfelek több mint negyede 6000 forintnál is többet fizetett a bankkártya szolgáltatásért, pedig a legtöbb banknál már elérhető évi 3000-4000 forintért is bankkártya.
Az SMS szolgáltatás éves átlagos díja 6390 forint, de többszázezer ügyfél fizet 20 000 forintnál magasabb összeget. A szolgáltatást legtöbbször kiválthatja az általában ingyenes mobilértesítés (push üzenet) – írták.
A jegybank közleménye szerint a legnagyobb költségmegtakarítás akkor érhető el, ha mindenki a fizetési szokásainak leginkább megfelelő számlacsomagot választja. A MNB bankszámlaválasztó programja (https://bankszamlavalaszto.mnb.hu/kalkulator) ebben segít az ügyfeleknek.
Szláv szezont hirdetett 140. évadára a Magyar Állami Operaház
Szláv szezont hirdetett meg 2023/2024-re, 140. évadára a Magyar Állami Operaház. A tizennégy premiert tartalmazó műsorban összesen negyven olyan mű lesz repertoáron, amely valamilyen formában kötődik a szláv kultúrához – olvasható az MTI közleményében.
Műsoron lesz a Ruszalka és a Borisz Godunov, koncertszerű előadáson lép fel Plácido Domingo és Anna Netrebko, az Opera Zenekar döntően szláv szerzők műveiből állítja össze koncertprogramját – sorolta Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója kedden az Eiffel Műhelyházban tartott sajtótájékoztatón.
A Színházi Olimpia részeként az évadot szeptember 9-én és 10-én két külföldi vendégjáték nyitja – tette hozzá Ókovács Szilveszter, aki elmondta azt is, hogy újra pályázik az Opera főigazgatói posztjára.
Papp Dániel: a közmédia a hitelesség, a tényszerűség bázisa a magyar hírpiacon
A közmédia a hitelesség, a tényszerűség bázisa a magyar hírpiacon, hitvallása a folyamatos innováció, a fejlődés – jelentette ki Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója Brüsszelben, az MTVA képviseleti irodájának megnyitóján kedden.
Hangsúlyozta: „világunk jövőjét meghatározó események” zajlanak ebben az évtizedben. Béke vagy háború, szankciós politika vagy tárgyalásos megállapodás, konfliktuskeresés vagy racionális kompromisszumkötés, központi állam vagy nemzetek Európája. Ezek azok a kérdések, amelyeket jelenleg az európai országok és az unió irányítói vitatnak meg egymással, köztük Magyarország vezetői is.
Kiemelte: az elmúlt évtizedben Magyarország az egyik legaktívabb állammá vált a regionális, az uniós az európai és a globális politika terén. Ennek az aktív politizálásának Brüsszel az egyik központja. „Itt zajlanak az előbb említett viták, az egyeztetések és itt születnek a gyermekeink jövőjét befolyásoló döntések” – fogalmazott.
A magyar közmédia elemi kötelessége, hogy minden Magyarországot érintő eseményről tudósítson, felületein megszólaltassa az érintetteket. Hitvallása a folyamatos innováció, a fejlődés. Ezért kreatív erőfeszítéseket kell tennie, hogy a magyar társadalom első kézből, a leggyorsabb, legpontosabb tájékoztatást kapja az őket érintő eseményekről – mondta. „Ezért is döntöttünk úgy, hogy médiaközpontot hozunk létre Brüsszelben, mely a hírügynökségi, a rádiós, televíziós és internetes felületeinket hírekkel kiszolgáló stáb bázisa lesz” – fogalmazott.
Az iroda létrehozása szimbolikus lépés is egyben, megmutatja, ahogyan hazánk is kiemelten fontos európai ország, úgy a magyar közmédia is megkerülhetetlen, immáron nemcsak Magyarországon, hanem Európában is – mondta az MTVA vezérigazgatója.
A megnyitón Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a magyar közmédia brüsszeli képviseleti irodájának megnyitása előre tekintés, hiszen egy év múlva ilyenkor már az „utolsó simításokat” végzi Magyarország a 2024 júliusától fél éven át tartó magyar uniós elnökség előkészületein – írja az MTI.
Kiemelte: az Európai Unió Tanácsának féléves magyar elnöksége nagy lehetőség és kihívás a politikai döntéshozók számára, ahogy kihívás és felelősség egyúttal a média munkatársainak is, hiszen kiemelt figyelmet biztosít a feladatot ellátó tagállamnak Európán belül és kívül. Az újságíróknak az eddigieknél, a szokásosnál is több lesz a feladata, a brüsszeli médiaközpont ebben lesz segítségükre, magas színvonalú munkájukhoz biztos hátteret nyújtva – mondta.
„Minden fontos tárgyalásnál, döntésnél, tájékoztatásnál ott lesznek a tudósítóink, felkészülten, tájékozottan, magas szakmai színvonalon, hogy kiszolgálják a nyilvánosság híréhségét” – fogalmazott Altorjai Anita, majd hozzátette: különösen fontos ez egy olyan világban, ahol a közösségi média és az ellenőrizhetetlen források tömegesen generálják a megbízhatatlan információkat.
Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete beszédében kiemelte: a magyar közmédia irodája egy olyan városban létesül, amely fontos helyszíne a Magyarországot érintő nemzetközi történéseknek. „Brüsszelben jelen kell lenni” – fogalmazott.
Az MTVA az irodanyitással fontos bázist teremt a brüsszeli szövevényes hírvilágban és mindezt egy különösen fontos időszakban teszi: Magyarország másfél év múlva az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét tölti be.
„Az elnökségnek kijáró figyelem lehetőséget ad arra, hogy Magyarország ne csak a viták részeseként jelenjen meg, hanem mint ország önmagáért kerüljön fel arra a bizonyos térképre egy kevésbé komor színárnyalatban” – fogalmazott.
A következő másfél-két év tehát mind az uniós, mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind pedig a brüsszeli sajtómunkában az évtized legintenzívebb időszakának ígérkezik – tette hozzá a brüsszeli magyar nagykövet.
