Orbán Viktor: megvédjük a magyarországi településeket
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban egyeztetett Szita Károllyal, Kaposvár polgármesterével, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A megbeszélésen elhangzott: a veszélyek korába léptünk; az ukrajnai háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és az energiaválság miatt sok magyarországi település nehéz helyzetbe került.
A kormány célja, hogy megvédje a városainkban élő embereket, a nyugdíjasokat, a családokat, a rezsicsökkentést és a munkahelyeket.
Orbán Viktor és Szita Károly áttekintette, hogy az állam milyen segítséget tud adni a nehéz helyzetbe került településeknek – közölte Havasi Bertalan.
Szijjártó Péter: az atomenergia a jövő energiája
Az atomenergia a jövő energiája, számunkra pedig kedvező hír, hogy az orosz kormány is kiemelt fontosságot tulajdonít a paksi fejlesztésnek – írta hivatalos Facebook-oldalán Szijjártó Péter.
A New Yorkban tartózkodó külgazdasági és külügyminiszter telefonon egyeztetett Alekszander Novakkal, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettesével – írja az MTI.
„Mindenekelőtt a paksi atomerőmű-beruházás állását tekintettük át. A mostani energia-válsághelyzet nyomán világossá vált, hogy azok az országok vannak igazán biztonságban, melyek képesek az igényelt energiamennyiségüket nagyrészt saját maguk előállítani” – írta bejegyzésében Szijjártó Péter. Hozzátette: ezért hazánk számára kulcsfontosságú az új atomerőművi blokkok gyors megépítése. Beszámolója szerint Alekszander Novakkal megállapodtak abban, hogy ahol csak lehet, gyorsítják a beruházást.
„Emiatt természetesen nem fogunk támogatni egyetlen olyan brüsszeli javaslatot sem, amely akár egy kicsit is nehezítené vagy netán ellehetetlenítené a magyar-orosz nukleáris együttműködést” – közölte.
Mint írta, áttekintették a földgázszállítás helyzetét is. A jelenleg egyetlen 100 százalékon működő kelet-nyugat irányú vezetéknek, a Török Áramlatnak, valamint a hosszú távú szerződésünknek köszönhetően Magyarország földgázellátása folyamatos és zavartalan, naponta több mint 12 millió köbméternyi földgáz kerül leszállításra – írta Szijjártó Péter.
MNB: csak szigorú törvényi keretek közt változtathatják a számladíjakat a bankok
Az MNB kiemelt figyelmet fordít a hitelintézetek számladíj-módosításaira, és jogsértés esetén azonnal intézkedik – figyelmeztetett csütörtöki közleményében a Magyart Nemzeti Bank (MNB) azzal összefüggésben, hogy január végéig valamennyi lakossági folyószámlával rendelkező ügyfelet tájékoztatja bankja a tavalyi bankszámla- és kártyaköltségeiről.
A jegybank az ügyféltudatosságot erősítő kampányt is indított a bankszámlákkal kapcsolatos takarékoskodási lehetőségek, illetve az egyszerűsített bank(számla)váltás bemutatására.
Kifejtették, január 31-ig valamennyi hazai banki folyószámlával rendelkező lakossági ügyfél megkapja egyéni, éves díjkimutatását bankjától. A jogszabály alapján minden banknál azonos formátumú díjkimutatás a számlavezetési díj mellett külön-külön sorokban összegezi a különböző fizetések (pl. utalások, beszedések), bankkártyás műveletek, folyószámlahitel (ha van) és egyéb szolgáltatások összesített terheit is. Bemutatja, hogy az ügyfél hány tranzakciót végzett, mennyi volt ezek egységnyi díja, illetve, hogy ezek közül mennyi műveletért kellett ténylegesen fizetni.
A kapott díjkimutatás alapján az ügyfelek más hitelintézetekéivel is összehasonlíthatják saját számlaszolgáltatásaik költségeit. Ebben segít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújult ingyenes Bankszámlaválasztó programja is, amelyik az adott fogyasztó tényleges számlahasználati szokásai alapján a havi és az éves becsült költséget is kiszámítja.
A hitelintézetek kizárólag szigorú jogszabályi feltételek betartásával módosíthatják a bankszámla- vagy kártyaköltségeiket. Erre csak olyan ok, egyértelműen meghatározott körülmény alapján kerülhet sor, amelyik az ügyféllel kötött számlaszerződéskor a bank általános szerződési feltételeiben/üzletszabályzatában már szerepelt. A költségek változásáról az ügyfeleket legalább 2 hónappal korábban tájékoztatni kell, megnevezve az oklistában szereplő, az emelést megalapozó indokot. Új díjat ennek nem lehet bevezetni és nem szabad megváltoztatni a meglévő díj számítási módját sem – hangsúlyozza az MNB.
Az MNB arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az ügyfél jelenlegi bankszámlájához képest kedvezőbb számlaterméket talál egy másik piaci szereplőnél, kezdeményezheti az egyszerűsített bankváltást. Ennek során mindössze új bankjánál kell megadnia korábbi bankszámlaadatait, és az új számlavezető gondoskodik beszedési megbízásainak, egyéb szolgáltatásainak áthozataláról, mégpedig legfeljebb 13 munkanap alatt.
Csaknem 24 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel a múlt héten
A múlt héten csaknem 24 ezer embernél diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést a figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései szerint – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) heti jelentésében.
Azt írták: az év harmadik hetében 185 400-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 23 800 embernél influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak.
Utóbbiak közül a betegek 35 százaléka gyerek, 31,1 százaléka 15-34 éves felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 23,1 százaléka, 10,8 százalékuk pedig a 60 éven felüliek közül került ki – olvasható az MTI közleményében.
Január 16. és 22. között tíz közigazgatási területen nőtt, hatban csökkent és négy területen nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A legtöbb beteg Győr-Moson-Sopron és Békés vármegyében volt, a legkevesebb pedig Vas és Bács-Kiskun vármegyében.
A múlt héten 208 betegtől érkezett légúti minta az NNK laboratóriumába. Az orvosok által beküldött 134 minta közül harminc betegnél az influenza valamelyik típusát, tizenhárom betegnél a koronavírust és szintén tizenháromnál a légúti óriássejtes vírust (RSV) mutatták ki.
Közölték: a múlt héten 211-en kerültek kórházba súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 38 beteg részesült intenzív ellátásban. A kórházi ápolást igénylő 211 beteg 43,6 százaléka kétéves vagy annál fiatalabb, 32,2 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt.
A kórházba felvettek közül 39 betegnél az RSV, 38 betegnél a SARS-CoV-2 és tíz betegnél az influenza A vírus kóroki szerepét igazolták. Az RSV-pozitív betegek 74,4 százaléka kétéves vagy annál fiatalabb, a koronavírus-fertőzöttek 84,2 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt. Az influenzás betegek 60 százaléka a 0-5 évesek korcsoportjába tartozott – olvasható a közleményben.
Folyamatos az otthonfelújítási támogatások feldolgozása és kifizetése
A kormány az otthonfelújítási program 2021-es kezdete óta 250 ezer család otthonának felújítását támogatta összesen több mint 523 milliárd forinttal – közölte a Magyar Államkincstár csütörtökön, jelezve azt is, hogy folyamatos az otthonfelújítási támogatások feldolgozása és kifizetése
Az MTI közleménye szerint a két évre meghirdetett program tavaly december 31-i határidejének lezárulta előtt kiugró mennyiségű, több mint százezer igénylés – ami másfélszerese a 2021-ben beadott kérelmeknek – érkezett a Magyar Államkincstárhoz.
A Kincstár megnövelt létszámmal, folyamatosan végzi a kérelmek elbírálását, amely a megugrott igényszám miatt az eddiginél több időt vesz igénybe – közölték, jelezve azt is, hogy a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül továbbra is minden arra jogosult igénylőnek kiutalják az otthonfelújítási támogatást.
Az otthonfelújítási támogatási programban a családok az otthonfelújítási munkájukhoz 3 millió forintos kormányzati támogatást kaphattak. Az átlagos támogatás 2 millió forint volt. A kérelmek feldolgozásában a Kincstár 2022 novemberéig határidőben mindent teljesített – közölték.
Egész Európában egyedülálló az időseket segítő Gondosóra program
Egész Európában nincs olyan jóléti intézkedésre példa, mint a Magyarországon bevezetett, időseket segítő Gondosóra program – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Az MTI szerint Fülöp Attila elmondta, hogy a kormány által tavaly elindított Gondosóra programot négy év alatt fokozatosan építik ki. Minden 65 év feletti magyar állampolgár, aki regisztrál a gondosora.hu oldalon, kaphat egy ingyenes, nyakban vagy karon hordható jelzőkészüléket, amely összeköti az éjjel-nappal az egész országból elérhető diszpécserszolgálattal.
Ha valami baj történik, a készülék jelez a diszpécsereknek, akik felveszik a kapcsolatot az idős emberrel, valamint a megadott kontaktszemélyekkel, vagyis a családtagokkal, esetleg a szomszéddal. Abban az esetben, ha azonnali beavatkozásra van szükség, a diszpécser jelzést ad a mentőknek vagy a katasztrófavédelemnek – ismertette.
Fülöp Attila hangsúlyozta, hogy a szolgáltatás nem helyettesíti a 112-es segélyhívót, inkább a szociális biztonságra helyezi a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy akkor is fel lehet hívni a diszpécsert, ha valaki nem találja a kulcsait vagy otthon elesik és nem éri el a mobiltelefont.
Elmondta, hogy a program indulásától eltelt háromnegyed év alatt mintegy 900 egészségügyi jelzés érkezett a készüléken keresztül.
Csaknem 20 százalékkal nőtt az IKEA Magyarország árbevétele tavaly
Az IKEA Magyarország a 2022-es pénzügyi évben 130 milliárd forint forgalmat ért el, amely csaknem 20 százalékos növekedés az előző évhez képest, az online értékesítés pedig ennél is nagyobb ütemben, 34 százalékkal nőtt – közölte a lakberendezési áruházlánc az MTI-vel csütörtökön.
Az áruházakban 3,5 millió vásárlót fogadtak, az online vásárlás részesedése pedig 21,6 százalékos volt, megközelítőleg minden ötödik vásárló az online rendelést választotta.
Azt írták: szép eredményt ért el az IKEA Magyarország 1730 munkatársának köszönhetően, annak ellenére, hogy kihívásokkal teli év volt a tavalyi. Az áruházakba tavaly az előző évinél 1 millióval több, 8 millió látogató érkezett, az IKEA.hu weboldal 12,7 millió egyedi látogatót regisztrált, 66 százalékukat mobileszközről. Az IKEA Family klub is tovább növekedett, a pénzügyi év végére több mint 1,2 millió tagot számlált – közölték.
Február 1-től 17,5 százalékra emelkedik a Babakötvény éves kamata
Jó hír a gyermeket nevelő családoknak: február 1-től 17,5 százalékra emeljük a Babakötvény éves kamatát – jelentette be a pénzügyminiszter csütörtökön a Facebook oldalán.
Varga Mihály kiemelte, a családok már 300 ezer gyermeknek gyűjtenek megtakarítást az adó-, járulék- és illetékmentes Babakötvényben. Ezek összege eléri a 200 milliárd forintot – írja az MTI. Varga Mihály hozzátette, havi néhány ezer forintos befizetéssel több millió forint gyűlhet össze a fiatal 18 éves korára.
A pénzügyminiszter a közösségi oldalán közzétett posztban arra is kitért, miért előnyös a Babakötvény: havonta bármekkora összeg félretehető; kamata az előző évi infláció plusz 3 százalék, és az állam ehhez nyújt még további 10 százalék, de maximum 12 ezer forint külön támogatást is minden évben. Nincs számlavezetési díj, adó-, járulék- és illetékmentes.
Az előnyök között említette azt, hogy a Babakötvény egyszerűen, akár online is nyitható, valamint jár hozzá 42 500 forint összegű életkezdési támogatás is.
A pénzügyminiszter által ajánlott, https://www.babakotveny.hu/ oldalon olvasható részletes tájékoztatás értelmében minden 2005. december 31. után belföldön született gyermek és 2017. június 30. után külföldön született, magyar állampolgárságú gyermek számára az állam 42 500 forint életkezdési támogatást ad, amit egy minimális, az infláció mértékével megegyező kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez az induló összeg a gyermek nevére szóló számlára kerüljön, és ott Babakötvényben kamatozzon, Start-értékpapírszámlát kell nyitni a Magyar Államkincstárban.
A Babakötvény éves kamata kamata jelenleg 8,1 százalék – olvasható a babakotveny.hu oldalon.
Az E.ON Hungária 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít
Az E.ON Hungária csoport 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít, ennek felét saját forrásból finanszírozza, másik felét pedig az uniós Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programból (RRF) származó támogatásból, amelyet a magyar kormány előfinanszíroz – jelentette be az E.ON Hungária csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese a vállalat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Katona Ádám elmondta: 2026-ig az E.ON Hungária ellátási területén, a Dunántúlon és Pest vármegye nagyobb részén több mint 15 ezer kisebb-nagyobb hálózatfejlesztési projektet hajtanak végre, ennek eredményeként 726 megawattnyi többletkapacitást tudnak csatlakoztatni az elektromos hálózathoz.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a beruházás erősíti Magyarország ellátásbiztonságát és energiaszuverenitását.
Az elmúlt időszakban a tervezettnél sokkal gyorsabban csatlakoztak a hálózathoz a napelemes létesítmények. Már meghaladja a 4000 megawattot a hazai napelemes kapacitás, de a további fejlődéshez szükség van arra, hogy a hálózat képes legyen a megtermelt energiát kezelni – fejtette ki az államtitkár az MTI szerint.
Steiner Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a villamos energia szerepe kiemelten fontos lesz a következő időszakban.
A Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programban 163 milliárd forintnyi támogatási igényt adtak be és hagyattak jóvá az Európai Unióval. Amíg ezek a források megérkeznek, a kormányzat előfinanszírozza a beruházásokat, hogy minél gyorsabban megvalósulhassanak – közölte az államtitkár.
A 163 milliárd forintos, a beruházások 50 százalékát finanszírozó támogatás plusz 3000 megawattnyi napelem-kapacitás hálózati csatlakozását teszi lehetővé, ez a paksi atomerőmű teljesítőképességének másfélszerese – jelezte.
Az E.ON Hungária csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: tavaly a vállalathoz több mint 130 ezer háztartási méretű kiserőmű csatlakozási igénye érkezett be, ami meghaladta az előző tíz évi összes igényt. Ilyen robbanásszerű változást csak hasonló léptékű hálózatfejlesztéssel tudnak egyensúlyban tartani – mutatott rá.
Katona Ádám kifejtette: az E.On Hungária olyan rugalmas hálózatokat tervez kiépíteni, amelyek képesek az újabb kapacitásokat csatlakoztatni, a növekvő energiaigényeket kiszolgálni és az ellátás biztonságát tovább erősíteni. Ennek érdekében a többi között nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatokat fejlesztenek, új alállomásokat építenek, és sok egyéb pontszerű, lokális beruházást hajtanak végre – közölte.
Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a sajótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország energiaellátása a földgáz és az áram esetében is biztosított. A globális energiakrízis azonban minden eddiginél élesebben mutatott rá arra, hogy a jövőben milyen feladatok vannak az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethetőség garantálása érdekében.
