Koronavírus – 6,422 millió a beoltottak, 825 az új fertőzöttek száma, a múlt héten elhunyt 30 beteg
A koronavírus ellen beoltottak száma 6 421 643, közülük 6 208 513-an a második, 3 904 693-an a harmadik, 423 023-an pedig már a negyedik oltásukat is megkapták – közölte a múlt heti összesített adatokat szerdán a Koronavírus Sajtóközpont.
Az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írták: az előző héten 825 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 2 193 272-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma.
Meghalt a múlt héten 30, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 48 707-re emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 2 140 795, az aktív fertőzöttek száma pedig 3770-re csökkent.
Tudatták azt is, hogy jelenleg 337 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 8-an vannak lélegeztetőgépen.
A közlemény szerint Magyarországon a járvány jelenleg “mérsékelten zajlik”, ami köszönhető a magas átoltottságnak is. Kiemelték: a vírus továbbra is a beoltatlanokat veszélyezteti a legjobban, ezért őket továbbra is az oltás felvételére kérik.
A megerősítő oltás felvétele mindenkinek ajánlott, aki négy hónapnál régebben kapta meg az előző oltását – tették hozzá.
KSH: 154 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány decemberben
Tavaly decemberben az export euróban számított értéke 12, az importé 9,9 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 204 millió euróval javult – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 16, az importoldalon 23 százalékkal visszaesett.
Decemberben a kivitel értéke 11 milliárd 205 millió eurót (4559 milliárd forintot), a behozatalé 11 milliárd 360 millió eurót (4621 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi hiány 154 millió euró (61 milliárd forint) volt.
A kivitel 75, a behozatal 67 százalék-át az EU tagállamaival (EU27_2020) bonyolította le az ország 2022. decemberben
Tavaly az év egészében az export 19, az import 28 százalékkal nőtt az előző évhez képest – írja az MTI.
Feldman Zsolt: technológia- és tudásfejlesztéshez egyaránt kapnak segítséget a gazdák
Soha nem látott gyorsasággal alakul át az agrárium, a magyar gazdák ezért technológia- és tudásfejlesztéshez egyaránt kapnak segítséget a kormánytól – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 8. Precíziós gazdálkodás konferencia és kiállítás (Prega) megnyitóján szerdán Budapesten, írja az MTI.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságot is érintő technológiai forradalom, az agrárium korszakváltása ma már nem csak egy szűk felhasználói kört érint. Az utóbbi 2-3 év változásai, a piaci körülmények, a termelési láncok, az alapanyag-ellátás átalakulása, az uniós támogatások egyre szigorúbb zöld előírásai minden gazdát újításokra késztetnek – tette hozzá.
Feldman Zsolt szerint különösen azoknak kell lépést tartaniuk a fejlődéssel, akik a világpiacra termelnek nagy mennyiségben olyan árut, amit más országok is nagy tömegben állítanak elő.
Emelkedett a 6 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama
Hozamemelkedés mellett értékesített 6 hónapos diszkont kincstárjegyet szerdai aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
A heti rendszerességgel tartott 6 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az ÁKK 20 milliárd forintért vitt piacra állampapírt. Az elsődleges forgalmazók 30,12 milliárd forintnyi ajánlatából az ÁKK, csökkentett értékesítéssel, 18 milliárd forintot fogadott el – fogalmaz az MTI.
Az aukciós átlaghozam 14,59 százalék volt, 18 bázisponttal magasabb az előző aukción kialakult átlaghozamnál.
Kedden a 6 hónapos lejáratra a másodpiacon 13,95 százalékos referenciahozam alakult ki.
PWC: a magyarországi cégvezetők 78 százaléka nem tervez létszámcsökkentést
A gazdasági kihívások ellenére a magyarországi cégvezetők 78 százaléka nem tervez létszámcsökkentést, 97 százaléka pedig nem csökkenti a dolgozók javadalmazását a következő 12 hónapban – ismertette a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának cégtársa a tanácsadó cég friss felmérését szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Koncz Barbara közölte, a PWC által 12. alkalommal elkészített magyarországi vezérigazgatói felmérésből – amelybe 2022. október és december eleje között 267 cégvezetőt vontak be – az is kiderült, hogy a vállalatok elsősorban a működésük optimalizálására törekszenek.
Példaként említette, hogy a megkérdezettek 61 százaléka jelezte, hogy már csökkentette a működési költségeit, 57 százalékuk növelte a termékeik és szolgáltatásaik árát, 43 százalékuk pedig bővítette termékei és szolgáltatásai kínálatát.
Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója elmondta, a magyarországi vállalatvezetők 76 százaléka a globális, 85 százaléka pedig a magyar gazdaság növekedésének lassulására számít; Magyarországon átlagosan 0,5 százalékos GDP-emelkedést prognosztizálnak – olvasható az MTI közleményében.
Egyhangúlag döntött a kamattartás mellett a monetáris tanács januárban
Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa január végi ülésén az alapkamat 13 százalékon tartásáról a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
A monetáris tanács január 24-i, idei első kamatdöntő ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjét, valamint 18 százalékon tartotta az egynapos betéti kamatszintet.
A kamatfolyosó két szélén, az egynapos jegybanki betét 12,5 százalékos és az egynapos fedezett hitel 25 százalékos szintjén sem változtattak – adta hírül az MTI.
A közlemény szerint a döntéshozók egységesen a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása mellett érveltek, hangsúlyozva, hogy az alapkamat jelenlegi szintje alkalmas a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.
Szijjártó Péter: megérkezett a három mobil mentőállomás
Megérkezett Szíria földrengés sújtotta térségébe az a három mobil mentőállomás, melyek telepítéséhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium 50 millió forintos támogatást adott a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak – közölte hivatalos Facebook-oldalán Szijjártó Péter.
A tárcavezető azt írta, hogy a két kisebb és egy komplex műtőképességekkel is rendelkező klinikai egység körülbelül 5000 ember egészségügyi ellátását végzi majd a következő hetekben Latakiában, abban a térségben, ahol a legtöbb sérült van – olvasható az MTI közleményében.
Mindeközben a szír-magyar mentőcsapat szerdán 4 embert menekített ki a romok alól. A csapat tagjai a következő napokban Aleppóban végzik majd a munkájukat, ahol közel 60 ezer ember érintett a katasztrófában.
“Köszönet és nagyrabecsülés nekik!” – írta Szijjártó Péter, aki úton van Taskent felé.
Több mint 5 milliárd forintos projekt indult a Balaton vízminőségének megóvására
Több mint 5 milliárd forintos projekt indult a Balaton vízminőségének javítására – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán az MTI-hez eljutatott közleményében.
Hangsúlyozták, hogy a Balaton komoly gazdasági potenciáljának megóvását szolgálja az 5,14 milliárd forintos, 2023. október 31-ig megvalósuló fejlesztés, a Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére című (Kehop) projekt célja a tó vízminőségi állapotának javítása, elsősorban a befolyó vizeken érkező uszadék, hordalék és szerves tápanyagok visszatartásával.
Kitértek arra is, hogy a Balaton terhelésének enyhítésére az elmúlt három évtizedben számos intézkedés történt, több kisvízfolyás torkolathoz közeli szakaszán olyan műszaki létesítmények épültek, amelyek alkalmasak az érkező hordalék és felgyülemlett szerves tápanyagok visszatartására. Az újabb, az Európai Unió és a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásával zajló projektben ezeknek a műszaki létesítményeknek a reaktiválása, rekonstrukciója kezdődött el.
Az OVF tájékoztatása szerit az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna, és a Nemesvitai-övárok a Lesence nádas szűrőmezővel kiegészülve alkotják a Lesence vízrendszert, amely egyfajta szűrő funkciót lát el.
A Tapolcai-medence vizei a szűrőmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő idő után a növényzet tápanyagfelvétele miatt az innen kifolyó vizek minősége kedvezőbb. A vízrendszer létesítményeinek felújításával és a nádas szűrőmező reaktiválásával a tápanyag visszatartás hatásfoka, így a vízminőségvédelmi funkció is számottevően javul.
További hat kis vízfolyás torkolati szakaszán a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója valósul meg, valamint elvégzik a Lesence nádas szűrőmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációját is.
A közlemény szerint a Balaton legnagyobb vízminőségvédelmi létesítménye, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nagyműtárgyainak felújítása is a beruházás részét képezi. A Balatonba jutó tápanyagterhelés és a vízminőségvédelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében a tavat tápláló vízfolyásokon vízmennyiségi és vízminőségi monitoring állomások épülnek.
A projekt az OVF és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumi együttműködésében zajlik.
NNK: nem változott a szennyvízben az örökítőanyag koncentrációja
Nem mutat számottevő változást a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben – írta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a honlapján szerdán.
Azt írták: a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja “országos átlagban továbbra sem mutat számottevő változást”.
A vizsgált városok többségét stagnáló tendencia jellemzi, csökkenés Győr, Kecskemét, Miskolc, Salgótarján, Szekszárd, Tatabánya és Zalaegerszeg mintájában mérhető – írták.
Hozzátették: a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja Győrben, Szekszárdon és Miskolcon a “mérsékelt”, míg a többi vizsgált helyszínen az “emelkedett” kategóriába sorolható.
Klímasemleges távhővel fogják ellátni Bécset
Várhatóan az év végén üzembe állnak Bécsben azok a hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből távhőt tudnak előállítani; az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig több mint 110 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel – közölte az Eurocomm-PR Budapest, Bécs külképviseleti irodája az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint három, Franciaországból vásárolt hőszivattyú már a simmeringi víztisztító telepnél várja a beszerelést, teljesítményük együttesen 55 megawatt.
Az eljárás révén az Ebswien szennyvíztisztító telepet elhagyó, tisztított szennyvizet távhő előállítására használják majd. Mielőtt a Dunába engednék, a megtisztított szennyvíztől hőcserélők segítségével hőt vonnak el, 6 Celsius-fokkal csökkentik a víz hőmérsékletét. Az így nyert hővel több mint 90 Celsius-fokos vizet állítanak elő, amelyet a bécsi távhőrendszerbe táplálnak. A berendezések működtetéséhez szükséges áramot közvetlenül a freudenaui vízerőmű szolgáltatja, az előállított távhő így teljesen klímasemleges – ismertették.
A 70 millió eurós beruházás – amelyet az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium támogatásával valósítanak meg – lehetővé teszi, hogy évente mintegy 300 ezer tonna szén-dioxiddal kevesebb kerüljön a levegőbe.
A közlemény szerint az osztrák főváros távhőhálózata jelenleg több mint 1300 kilométer hosszú, az egyik legnagyobb Európában. A távhőhálózatot a Wien Energie energiaszolgáltató működteti, amely 440 ezer bécsi háztartást, valamint 7800 üzleti és intézményi nagyfogyasztót lát el. Jelenleg a megtermelt távhő több mint fele származik kapcsolt erőművekből, vagyis földgázból, a távhő egyharmada hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, ipari hulladékhőből és földhőből.
A Wien Energie célja, hogy 2040-re teljesen klímasemleges távhővel lássa el az osztrák főváros háztartásait.
