A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Február 9. (csütörtök) esszenciája

Átlépte a 15 milliót a 2022-es évre megvásárolt e-matricák száma

Minden eddiginél több autópálya-matrica fogyott a 2022-es évre, a díjköteles gyorsforgalmi utakat használók csaknem 15,1 millió darab úthasználati jogosultságot vettek 97 milliárd forint értékben, 13 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és az útdíjakból befolyt bevétel is rekordra, 452 milliárd forintra emelkedett – közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) csütörtökön az MTI-vel.

Részletezték, hogy az útdíjbevételek csaknem négyötöde a teherautók HU-GO elektronikus útdíjrendszeréből származott.

A NÚSZ Zrt. adatai szerint a megtett úttal arányosan fizetendő e-útdíj-bevétel tavaly meghaladta a 355 milliárd forintot, egy év alatt 12 százalékkal nőtt. A megszolgált útdíj több mint 54 százalékát külföldi felségjelzésű 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépjárművek úthasználata után fizették be.

A pandémia kezdete óta most először értékesítettek több pályamatricát, mint a világjárvány előtti utolsó évre, 2019-re – írják a közleményben.

Ismertetik, hogy a matricatípusokat tekintve a hazai autósok körében népszerű éves országos autópálya-matricából 584 ezer darab fogyott a tavalyi évre, 14 százalékkal több, mint 2021-re. A vármegyei matricákból több mint 2,4 millió darab kelt el 2022-re, mintegy 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Előbbi típusú vignetta 90 százalékát, utóbbinak pedig 97 százalékát vásárolták magyar felségjelzésű járműre 2022-re.

A vármegyei matricák közül a Pest vármegyeiből kelt el a legtöbb, megközelítően 1,3 millió darab fogyott a 2022-es évre. A második legnépszerűbb vármegyei matrica a Fejér vármegyei volt, amiből mintegy 287 ezer darabot vásárolt az utazóközönség. A harmadik helyén pedig a Győr-Moson-Sopron vármegyei matrica áll, mintegy 186 ezer darab vignettával.

A legnagyobb bevételt hozó, külföldi utazóközönség körében népszerűbb heti (10 napos) matricatípusból mintegy 9,3 millió darab fogyott, 16 százalékkal több, mint 2021-re. A külföldiek körében szintén kifejezetten népszerű havi vignettából pedig 2,8 millió darab fogyott 2022-re, közel 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Balaton Sound – Tiësto, Blasterjaxx, Regard is jön

Tiësto, Blasterjaxx, Regard, Alle Farben és Riton, Charlotte de Witte, Carl Cox, Joseph Capriati és Adam Beyer neve is szerepel az idei Balaton Sound szerdán bejelentett fellépői között.

„A Sound nemzetközi hírnevét jól mutatja, hogy idén a DJ Mag Top 100 listájáról csaknem húsz világsztár mondott igent a felkérésünkre” – idézte Filutás Annát, a fesztivál projektvezetőjét az MTI-hez eljuttatott közlemény.

Az elektronikus zenei műfajok széles skáláját felvonultató Balaton Sound június 28-tól július 1-jéig tart Zamárdiban.

A szerdán bejelentett nevek jól mutatják a szervezők törekvését arra, hogy az EDM sztárok mellett az underground színtér, a hömpölygő techno és az elektronikus zene számos egyéb műfajának legjobbjai is fellépjenek Zamárdiban.

A nagyszínpadon továbbra is javarészt EDM ismert előadói váltják egymást.

„A világ egyik éllovasa, Tiësto évtizedek óta biztos helyet foglal el a világ top dj-inek élvonalában és vele immár teljes a nagyszínpad headlinereinek listája. De a most bejelentett nevek között van Blasterjaxx és Regard is” – emelte ki a projektvezető. Szintén nagyszínpados lesz Goodboys, Justus és Yves V. A színpad hivatalos Afterparty sávjába a korábban bejelentett Joel Corry mellé csatlakozott Alle Farben és Riton.

Az alternatív elektronikus zene képviselői a fesztiválon belül a B my Lake nevével jelzett színpadokon adnak műsort. Itt lesz hallható a világ legjobb női dj-jének választott Charlotte de Witte, akinek férje, Enrico Sangiuliano szintén színpadra lép. Jön továbbá Carl Cox, az olasz Joseph Capriati, a kijevi dj-páros, az Artbat, vagy a DJ Mag Top 100 listán szintén jegyzett Adam Beyer. Élő show-val érkezik Gioli & Assia, Tinlicker és Satori is.

Új helyszín lesz a Dreher színpad, ahol a party brandek váltják egymást naponta, a nagyszínpados programok végeztével. Itt mutatkozik be a house és tech house műfajra specializálódott Claptone Masquerade partisorozata, élen az arany maszk mögé bújó dj-vel.

 A már szintén korábban bejelentett Armin van Buuren nagyszínpados fellépése után az új helyszínen a Rave Culture mutatkozik be. Itt lép fel a W&W, Will Sparks, Axmo, Dubvision és Olly James. Ugyanez a helyszín fogadja be a népszerű holland Q-Dance csapatát, amely az elektronikus zene keményebb stílusaira, a hardstyle-ra, a hardcore-ra és a hard Trance-re összpontosít olyan nevekkel, mint a Sub Zero Project, RAN-D, Sefa, Sound Rush, Rebellion, Sub Zero Project, TNT, Villain.

A tört ritmusok éjszakáját hozza el a Next Level, mások mellett Tchamival, Matrodával és Sullivan Kinggel.

A BmyLake helyszínek underground fellépői között lesz még Agents of Time, Amémé, Anfisa Letyago, Anna, Argy, Artbat, Charlie Sparks b2b Parfait, Cera Khin, Clara Cuvé, Coeus, Dubfire, Fred Lenix, Indira Paganotto, Joris Voorn, Layla Benitez, Pan-Pot, Parfait, Philipp Straub, Sam Paganini és Sebastian Leger.

A korábban bejelentett fellépők között volt Armin Van Buuren, Dimitri Vegas & Like Mike, Don Diablo, Hardwell, KSHMR, Dimension, Joel Corry, Kungs, az Ofenbach és a Vini Vici.

EU-csúcs – Scholz: Németország nyújtja a legtöbb segélyt Ukrajnának az EU országai közül

Németország az Európai Unió azon országa, amely a legtöbb pénzügyi és humanitárius támogatást, valamint a legkonkrétabb segítséget nyújtja Ukrajnának akkor is, ha fegyverszállításról van szó – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós tagálamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön – írja az MTI.

Olaf Scholz újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a találkozó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió újra az egységet mutasson, szolidaritását fejezze ki, és kinyilvánítsa, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát függetlenségének és önállódásának megvédésében mindaddig, ameddig csak szükséges.

Emmanuel Macron francia elnök azt közölte, nem tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vadászrepülőgépek küldéséről Kijev számára.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta, az EU támogatja további katonai segítség nyújtását a védekező, honvédő háborút folytatót Ukrajna számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök délelőtt Brüsszelbe érkezett, ahol személyesen vett részt az uniós csúcson.

Orbán Viktor: Magyarország a béketáborhoz tartozik

Magyarország továbbra is humanitárius és pénzügyi támogatást nyújt a Ukrajna számára – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Twitter-üzenetében csütörtökön.

Az uniós tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján résztvevő miniszterelnök azt írta: „Támogatjuk az azonnali tűzszünetet a további emberek halálának elkerülése érdekében. Magyarország a béketáborhoz tartozik!” – olvasható az MTI közleményében.

Több mint felével nőtt a vállalati felvásárlások értéke Magyarországon tavaly

A Vodafone felvásárlásának köszönhetően tavaly a vállalati összeolvadások és felvásárlások (M&A) összértéke Magyarországon több mint 50 százalékkal nőtt, globális szinten azonban értékük csökkent az egy évvel korábbihoz képest – ismertette Sahin-Tóth Balázs, a budapesti Allen & Overy Kádár Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Az M&A ügyletek értéke Magyarországon 3,24 milliárd dollárra emelkedett, globálisan ugyanakkor a 2021-es 5800 milliárd dollárról 3600 milliárd dollárra esett vissza, a tranzakciók száma pedig 66 ezerről 56 ezerre csökkent –  idézi Sahin-Tóth Balázst az MTI.

A vevők felvásárlási kedvét a növekvő infláció, valamint a világjárvány utáni ellátásilánc-problémák gyengítették, a pénzügyi és magántőke-befektetőket pedig  az emelkedő kamatkörnyezetben a finanszírozási lehetőségek szűkülése fogta vissza – tette hozzá.

Kovács Árpád: finanszírozható marad az ország

Az előrejelzések szerint a 2022-es növekedés 4,8 százalék körül alakult, idén pedig 1,5 százalékkal nőhet a GDP; az ország finanszírozható marad, a kormányzati programokra a pénzügyi keretek rendelkezésre állnak – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Gazdasági és Külgazdasági Tagozata konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Kiemelte, hogy a magyar gazdaság a járvány után gyorsan helyreállt, de a 2019 körül tapasztalt „aranykorszak” után nehéz alkalmazkodni a szűkebb keresztmetszetekhez – fogalmaz az MTI.

A globalizáció jellege megváltozott, az együttműködés helyett a tömbösödés került előtérbe, az ország gazdaságát fokozottan érzékenyen érintik a háború hatásai a fizikai közelség és a szerteágazó kapcsolatok miatt – jegyezte meg.

Megnyílt a 29. FeHoVa kiállítás

Megnyílt a 29. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) csütörtökön a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében a vadásztársadalom két legfontosabb témájának nevezte a fegyvertörvényt és a vadászati törvényt. Ésszerű és életszerű a fegyvertörvény, a magyar vadászati törvény pedig a legjobb a világon – hangsúlyozta az MTI szerint.

Nagy István agrárminiszter különösen fontosnak nevezte a Föld biodiverzitásának megőrzését és hangsúlyozta, ennek eszköze a veszélyeztetett fajok védelme mellett a vadászható fajokkal történő gazdálkodás is.

Érdeklődők a 29. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon (FeHoVa) a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban a megnyitó napján, 2023. február 9-én. A régió vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek legnagyobb találkozóján 12 ország több mint 200 kiállítója mutatja be újdonságait négy pavilonban, a rendezők számos szakmai programmal várják az érdeklődőket. MTI/Koszticsák Szilárd

 A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen ökoszisztémát nyújt, és sokat kell tenni, hogy minél többen felismerjék ennek nélkülözhetetlenségét – fogalmazott.

 A régió vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek legnagyobb találkozóján 12 ország több mint 200 kiállítója mutatja be újdonságait négy pavilonban, a rendezők számos szakmai programmal várják az érdeklődőket. Idén először lesz a FeHoVa-n aukció, a befolyt összeg a Vadásztrófea Alapítvány vadvédelmi és edukációs programjait támogatja. A négy napon át tartó rendezvénysorozatot a X., jubileumi FeHoVa-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítással együtt rendezik meg.

Nagy Márton fogadta az Audi vezetőségét

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütörtökön hivatalában fogadta az Audi Hungária Zrt. vezetőit, Alfons Dintner igazgatósági elnököt, Patrick Heinecke pénzügyekért felelős igazgatósági tagot és Lőre Péter vállalati kommunikációért és kormánykapcsolatokért felelős igazgatót – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) csütörtökön az MTI-vel.

 A felek áttekintették a gazdaság, valamint a járműipar helyzetét, a rövid és hosszú távon jelentkező kihívásokat.

A közlemény szerint Nagy Márton hangsúlyozta az autóipar és az akkumulátorgyártás jelentőségét, valamint rögíztette, hogy az Audi meghatározó szereplője a gazdaságnak, 12 ezer családnak biztosít megélhetést, árbevétele megközelíti a 8 milliárd eurót.

A miniszter kiemelte a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségét, különös tekintettel arra, hogy Németország Magyarország legmeghatározóbb működőtőke befektetője és kereskedelmi partnere.

A tárcavezető szerint bizakodásra ad okot, hogy az Audi Hungária 2022-ben rekordteljesítményt nyújtott, a magyar gazdaság pedig a háború és szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is dinamikusan tudott növekedni. A recesszió kivédéséhez azonban új beruházásokra, az FDI bevonzására, az export növelésére van szükség. Ez áll az új iparpolitika fókuszában, miközben meg kell őrizni azt az eredményt, hogy a vidéki gazdasági centrumok globálisan is vonzó célpontot jelentenek a legmodernebb technológiai beruházások számára.

A felek egyetértettek abban, hogy tovább kell mélyíteni a gazdasági együttműködést, ösztönözni kell az innovációt és a fejlesztéseket – olvasható a GFM közleményében.

Az ingatlanárak csökkenésére számítanak idén az OTP szakértői

Ciklusfordulóhoz érkezett a hazai lakáspiac, a kilenc éve tartó meredek emelkedés után idén csökkenhetnek az ingatlanárak – értékelték a helyzetet az OTP Ingatlanpont és az OTP Pénzügyi Pont szakértői csütörtökön újságíróknak.

Az ingatlanpiaci szakértők szerint ugyanakkor az árcsökkenés nem lesz általános jelenség, csak egyes szegmenseket érinthet, a 2008-2013 között tapasztalt mélységű és hosszúságú válságtól pedig nem kell tartani, mivel megmarad az otthonteremtési támogatások nagy része.

Valkó Dávid vezető elemző kifejtette, hogy tavaly év végére lefékezett az ingatlanpiac, amiben szerepe volt az orosz-ukrán háborúnak, az elszálló rezsidíjaknak, az inflációnak, a hitelkamatok emelkedésének. Már az első fél évben látszott a csökkenő tranzakciószám, elmaradtak a vevők és mérséklődtek az árak – írja az MTI.

Hozzátette, hogy az eddigi adatok alapján 2022-ben tíz-tizenöt százalékos forgalmi visszaesés volt, amit az idén további húsz-harminc százalékos csökkenés követhet, ugyanakkor megvan rá az esély, hogy 2023 legyen a „mélypont”.

Megjegyezte, hogy a befektetési céllal vásárlók aránya viszont emelkedett, Budapesten például ötven százalékkal.

Az árnövekedés mérséklődése a Pest megyei városokban, az agglomerációban indult, az „alkuszint” országosan 6,6 százalékos volt tavaly, ami azt mutatja, hogy van tere az árcsökkenésnek – mondta.

Az elemző szerint ismét Budapest és a kisebb lakások felé terelődhet a forgalom, mivel a magas üzemanyagárak miatt az agglomeráció veszít népszerűségéből, a Covid-járvány után pedig már nincs akkora igény külön dolgozószobára, hiszen kevésbé jellemző a home office.

Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezető igazgatója közölte, hogy az ingatlanközvetítő jutalékbevétele négy százalékkal nőtt tavaly.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ingatlantanácsadó igénybevétele most az eladók és vevők számára is jó döntés lehet, hiszen a megváltozott piacon a megfelelő ár meghatározása is nagy kihívás egy kevésbé rutinos tulajdonosnak, míg az otthonkeresőknek a megnövekedett alkulehetőségek kiaknázásában nyújthat segítséget a szakértő .

Kormos Zoltán, az OTP Pénzügyi Pont Zrt. értékesítési igazgatója úgy fogalmazott: „a világvége elmarad, nem omlik össze a lakáshitelpiac”. Optimizmusra ad okot, hogy a makroelemzők szerint elkerülheti a recessziót Magyarország, és az infláció is mérséklődhet – tette hozzá. Úgy véli, az ingatlanhitelezés lendületet kaphat, és fontosnak nevezte, hogy megmaradt a csok.

A lakáshitelkamatok 2022 végére egyes szegmensekben két számjegyűre változtak, azonban a hitelpiac helyzete jobb annál, mint amire számítottunk és a lakossági várakozások is pozitívabbak – fejtette ki Kormos Zoltán. Szerinte idén a magasabb kamatok miatt valamelyest átalakul a lakáshitelezési piac és megnő az állami támogatások szerepe.

Az OTP Bank 650 millió dollár értékben kötvényt bocsátott ki

Több mint kétszeres túljegyzés mellett 650 millió dollár (USD) értékben, 10,25 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki az OTP Bank – közölte a pénzintézet csütörtökön az MTI-vel.

A közleményben ismertették: a kötvényt dollárban 8,75 százalékos kuponnan értékesítették, euróban a hozama 7,6 százalék, a hozamfelára 465-470 bázispont lett. Az árazás kedvezőnek mondható – jelezték.

A jegyzésben több mint 100 befektető vett részt, köztük az International Finance Corporation és az EBRD.

Az ügylet főszervezője a Citi, a BNP, a JP Morgan, a Morgan Stanley, valamint az OTP Global Markets volt.

Az OTP Bank közleményében jó döntésnek értékelte, hogy az elsődleges kibocsátás devizaneme dollár volt. Így sikerült diverzifikálni a bank befektetői bázisát, és a forrásköltségeket is érdemben csökkenteni lehetett – fűzték hozzá.

Szijjártó Péter: különleges magyar ipari zóna jön létre az üzbég főváros mellett

Speciális ipari zóna jön létre az üzbég főváros mellett, kifejezetten a magyar vállalatok igényeire szabva, amelyek itt különleges jogállással hajthatják majd végre a beruházásaikat – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Taskentben.

A minisztérium közleménye szerint – amit összegzett az MTI – a tárcavezető arról számolt be tárgyalásait követően, hogy az OTP nemrégiben felvásárolta az ötödik legnagyobb üzbegisztáni pénzintézetnek számító Ipoteka Bankot, márpedig a tapasztalat az, hogy ahol az OTP feltűnik, ott megnő a magyar vállalatok beruházási kedve.

 Elmondta, ez teljesen természetes, mivel a lépés egyfajta jogi, pénzügyi biztonságot jelent számukra a beruházásokra vonatkozóan.

Így van ez most is, hiszen amióta az OTP első külföldi bankként megjelent Üzbegisztánban, azóta nyolc magyar vállalat jelezte beruházási szándékát az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, a nukleáris ipar, a gyógyszergyártás, az egészségügyi eszközök gyártása és az építőipar területéről – tájékoztatott.

Szijjártó Péter kiemelte: erre tekintettel megegyeztek egy különleges magyar ipari zóna létrehozásáról az üzbég főváros mellett, ahol a magyar vállalatok speciális jogállással végezhetik majd beruházásaikat, később pedig gazdasági tevékenységüket.

„A magyar gazdaság jövőbeni növekedésének egyik fontos eleme, hogy a magyar vállalatok mennyire tudnak majd külföldi beruházásokat végrehajtani, a külföldön megtermelt profitot pedig hogyan tudják visszaforgatni a magyar gazdaság növekedésébe” – hangsúlyozta.

Ezért a kormány természetesen támogatja a vállalatok beruházását itt, ezen a gyorsan, dinamikusan növekedő piacon – mondta.

A miniszter rámutatott: a közép-európai és a közép-ázsiai térség is szenved az ukrajnai háború következményeitől.  „A nemzeti érdekeinkkel mélységesen ellentétesek azok a nemzetközi döntések, amelyek a háború meghosszabbításának, vagy ne adja Isten, továbbterjedésének kockázatával járnak” – figyelmeztetett.

A fegyverszállítások, sajnos, a háború meghosszabbításához járulnak hozzá, és magukban hordozzák a háború eszkalációjának veszélyét is – húzta alá, hozzátéve, hogy Budapest és Taskent szerint is minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

Szijjártó Péter többek között az üzbég miniszterelnök-helyettessel, a külügyminiszterrel, a gazdasági miniszterrel, a beruházási miniszterrel és az elnöki adminisztráció vezetőivel tárgyalt a nap folyamán.

Gulyás Gergely: lemondtak egyetemi kuratóriumi pozíciójukról a miniszterek

A kormány szerdai ülésének végén Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor miniszter bejelentette, hogy február 15-től nem folytatja tevékenységét az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. Az MTI összegzése a Kormányinfóról.

A tárcavezető a közölte: „azt várjuk továbbá, hogy minden kormányzati tisztviselő járjon el így”, tehát ez vonatkozik az államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra, kormánybiztosokra. Kiemelte: szeretnének mielőbbi megállapodásra jutni Brüsszellel.

A miniszter azt mondta: a magyar kormány eddig is kész volt arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, vagyis azokat a kéréseket is támogatta, amelyeknek ugyan jogalapjuk nem volt – és az Európai Bizottság kéréseinek „jelentős része olyan, aminek közösségi jogi jogalapja egyáltalán nincsen” -, de Magyarország érdekeit nem sértették. „Az Európai Bizottságnak kizárólag a közösségi jog alapján állva lenne szabad követeléseket megfogalmazni, de ezen réges-rég túl vagyunk” – fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely az ukrajnai háborúról elmondta: azt látni az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, hogy a háborúban emberek tízezrei halnak meg mindkét oldalon, és felfoghatatlan az a pusztítás, amit az elmúlt lassan 12 hónapban Ukrajna elszenvedett. „Életeket csak úgy lehet menteni, hogyha azonnali tűzszünet van, béketárgyalások lesznek, és béke lesz” – mutatott rá.

Kijelentette: a legnagyobb veszély az ukrajnai konfliktus kiszélesedése: mindenkinek az az érdeke, hogy kerüljék el, hogy világháborúvá szélesedjen az „orosz agresszióból következő háborús helyzet”; ezért Magyarország továbbra is békepárti, és a jövőben is az marad.

Megjegyezte: a tűzszünetet és a béketárgyalásokat fogják szorgalmazni minden fórumon, és Brüsszelben, a NATO-ban, az ENSZ-ben és mindenütt segítséget nyújtanak Ukrajnának.

Gulyás Gergely a magyar álláspontot ismertetve kifejtette: mindig is elítélték az orosz agressziót és anyagilag támogatták Ukrajnát, humanitárius segítséget nyújtottak, menekülteket fogadtak be mindenféle felső korlát nélkül.

Kiemelte: a magyar álláspont annyiban egyedi, hogy fegyvereket nem küld, mert ezt csak Kárpátalján keresztül lehetne megtenni, Kárpátalja pedig eddig a háborúban nem volt érintett, „és mindannyiunk érdeke már csak az ott élő magyarság miatt is, hogy ez így maradjon”.

Arról is beszélt, hogy a szankciókat, különösen az energetikai intézkedéseket sem támogatták, mert azzal „nem Oroszországot büntettük, hanem elsősorban saját magunkat”.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy huszonhét túlélőt és több tucat holttestet találtak a romok között a magyar mentőalakulatok a dél-törökországi Hatay tartományban, ahol hétfőn nagy erejű földrengés volt. Elmondta, a külképviseletnek magyar állampolgárságú érintettről nincs tudomása, a térségben tartózkodó 16 magyar állampolgárral pedig felvették a kapcsolatot, mindannyian jól vannak.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, Magyarország minden lehetséges módon megpróbál segíteni az életek mentésében Törökországnak. Együttérzését fejezte ki a földrengés áldozatai miatt.

A miniszter a kormány háromnapos, Sopronbánfalván tartott kihelyezett üléséről azt mondta, a tanácskozás lehetőséget adott arra, hogy ne csupán egyes konkrét ügyekben hozzon döntéseket a kabinet, hanem áttekinthetett stratégiailag is fontos kérdéseket.

Az egész Európát sújtó gazdasági válság ellenére Magyarország teljesíti azt, amit ígért a nyugdíjasoknak és a munkavállalóknak – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető elmondta, az elmúlt évi magas infláció, illetve a háborúra adott szankciós válaszok ellenére a kormány teljesíti az ígéretét: a munkavállalóknál jó néhány százalékkal magasabb volt az átlagos béremelkedés, mint amennyi az infláció volt, a nyugdíjasok esetében pedig bíznak abban, hogy a január elsejével megtörtént 15 százalékos nyugdíjemelés – jó forgatókönyv esetén – infláció feletti is lehet az év egészét nézve. Hangsúlyozta: folyósítják az inflációval megemelt 13. havi nyugdíjat is.

A miniszter a Kormányinfón az idei év legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy az inflációt leszorítsák, a munkahelyeket megvédjék és ne engedjék recesszióba süllyedni a gazdaságot.

Jelezte: az infláció az első hónapokban rendkívül magas lesz, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy letörje, és egy számjegyűre csökkentse az év végére. A legfontosabb, hogy emellett tartani tudják a gazdasági növekedést, lehetőleg az uniós átlagot meghaladó szinten. Emlékeztetett: a 2022-es évben a már említett körülmények közepette is 4,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság.

A recesszió elkerülhető, reális, hogy a magyar gazdaság idén 1,5 százalékos bővülést érjen el – jelentette ki. A kormány és az elemző intézetek többsége is egyetért abban, hogy ez egy reális célkitűzés, tehát a recesszió elkerülhető – hangsúlyozta. Hozzátette: egyre többen támasztják alá a kormánynak azt az előrejelzését, hogy nem „kincstári optimizmus” a 1,5 százalékos gazdasági növekedés, hanem egy reális, még talán optimistának sem tekinthető becslés.

A hosszú távú növekedéshez elengedhetetlen az ipari és mezőgazdasági fejlesztések folytatása, ehhez pedig nagyon fontos, hogy legyen elegendő energia – emelte ki Gulyás Gergely. Beszámolt arról is, hogy a háromnapos kormányülésen külön foglalkoztak az ország 2030-ig tartó energiastratégiájával Lantos Csaba energiaügyi miniszter előterjesztésében. Ebben továbbra is jelentős szerepet fog játszani az atomenergia, a megújuló energiák, ezen belül is a napenergia, és hálózatfejlesztésre is szükség van – ismertette.

Ha a kormány meg tud állapodni az Európai Unióval, és fel tudja venni nem csupán a helyreállítási alap minden országnak járó, vissza nem térítendő részét, hanem a hitelrészét is, akkor azt döntően az energetika területén szeretnék elkölteni – közölte. A forrásokat a villamosenergia- és a földgázhálózat fejlesztésére, illetve a villamosenergia-hálózat digitalizálására fordítanák. Ez digitális fejlesztéseket jelentene a Mavirnál és az MVM-nél, illetve 2030-ig egymillió okosmérő telepítését is – ismertette.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. február 9-én. MTI/Illyés Tibor

A miniszter közlése szerint a gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai szintén kiemelt fontossággal bírnak, ahogyan az Adria-vezeték kapacitásának bővítése is. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: ha ma Oroszországból nem érkezne kőolaj, akkor kizárólag tengeri szállítással ezen a kőolajvezetéken lehetne megoldani Magyarország kőolajellátását, azonban a vezeték kapacitása csak 70-80 százaléka a szükségesnek. Ezért ez kiemelt fontosságú projekt, amit Horvátországgal együttműködve szeretne Magyarország megvalósítani – jelezte. Szintén fontosnak nevezte a vízközművek ellátásbiztonsági célú energiahatékonysági beruházásait.

A kormány az iparfejlesztést illetően is megfogalmazta a legfontosabb teendőket – ismertette a miniszter. Ide sorolta az ipari parkok ellátását biztosító víziközmű-vállalatok energiahatékonyságú célú fejlesztését, valamint a zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítését és fejlesztését, illetve a zöld technológiák alkalmazását, ami elsősorban a meglévő ipari folyamatokban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését jelenti.

Szintén fontos kormányzati célkitűzés a Dunai Finomító átállítása többféle forrásból származó kőolaj feldolgozására, valamint a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztése, a hidrogénelőállítás, az energetikai kutatás, az innováció és mintaprojektek támogatása – ismertette.

Beszámolt arról is, hogy a kormány szeretné fokozni az energiaszuverenitást, amihez szükséges a belföldi szénhidrogén kitermelést növelése. Ez a Mollal és az MVM-mel való együttműködésben valósulhat meg – tette hozzá.

A középületek energiahatékonysági fejlesztését fel kell gyorsítani – közölte a miniszter, hozzátéve: szeretnék, hogy ne legyen még egy olyan tél, amikor az energiával való spórolás miatt a köztisztviselők számára is jelentős áldozatot kívánó szabályokat kell elfogadni. Jelezte: a lakosság energiahatékonysági beruházásait is támogatni szükséges.

Kitért arra is: az energiastratégia része az alternatív meghajtású mobilitás fejlesztése, ami a vasúti gördülő állomány villamosítását, elektromos buszok beszerzését, az elektromobilitás támogatását jelenti. Ebben a legnagyobb előrelépés – ami az évtized végére reális – a hidrogén-meghajtású buszok és nehézgépjárművek támogatása – jelezte.

Gulyás Gergely azt mondta, az anyaország minden szempontból segíteni szeretné a kárpátaljai magyarokat, illetve az ott élőket, zajlik egy támogatási csomag összeállítása.

Az Ukrajna esetleges NATO-felvételét firtató kérdésre a miniszter azt felelte: a felvétel attól függ, hogy azt támogatja-e valamennyi tagállam, és a jelentkező megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyeknek a már csatlakozott országok is megfeleltek.

Pillanatnyilag az azonnali ukrán csatlakozás világháborút jelentene – mutatott rá -, azt pedig nehéz megjósolni, hogy hosszú távon hogyan alakul az európai biztonsági rendszer az orosz-ukrán háború után.

Emlékeztetett: az európai uniós ukrán tagjelölti státuszt támogatta Magyarország, megjegyezte ugyanakkor, hogy ha a nemzetiségi kérdésekben nincs előrelépés, akkor magyar ratifikáció nem lesz. Most vannak arra remények, hogy Ukrajna meghallotta ezeket a panaszokat – mondta.

A budapesti amerikai nagykövet elmúlt hetekben tett kijelentéseiről közölte, az országok azért küldenek nagyköveteket egymáshoz, hogy a kormányok közötti jó viszonyt elősegítsék. Reméli, hogy az amerikai nagykövet is erre törekszik – tette hozzá.

A miniszter az ellenzéki választási kampánytámogatásról szólva a legsúlyosabb magyar demokráciaproblémának ítélte, hogy az ellenzéket külföldről irányítják. Emellett az ellenzéki pártok jogszabályt is sértettek a külföldi források elfogadásával – hangsúlyozta.

Adott esetben több ellenzéki pártról van szó, mivel közös jelöltek voltak, és Márki-Zay Péter volt baloldali miniszterelnök-jelölt mozgalma is jelölőszervezet volt – mondta, hozzátéve, ilyen nyilvánvaló jogsértéssel, külföldi befolyásszerzéssel az elmúlt harminc év párttörténetében nem lehet találkozni.

A miniszter a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárról szólva közölte: a kormány elvárása a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása, ez az állami támogatás előfeltétele.

Megjegyezte: nem pontos a sajtóban megjelent, 320 milliárd forintos támogatási összeg. A debreceni ipari park mindenképp infrastrukturális fejlesztést igényel, amelyet az akkumulátorgyár megépítése növel ugyan, de nem ekkora mértékben. Ennek nagyságrendjét azonban százmilliárodosra becsülte a miniszter. Ezen fejlesztések ráadásul állami vállalatok eszközértékét növelik – tette hozzá.

A miniszter félreértésnek és álhírnek ítélt számos, a kérdésben megjelent információt. Kijelentette például: a gyárnak valóban jelentős a vízigénye, azt azonban 70 százalékban szennyvízből is ki lehet elégíteni.

Arra a kérdésre, hogy lefújják-e az akkumulátorgyárak építését, ha az társadalmi ellenállásba ütközik, Gulyás Gergely azt mondta, a társadalmi ellenállásnak oka van, ezért a beruházóknak, az önkormányzatnak és a kormány beruházásokkal foglalkozó szervezetének feladata, hogy tisztázza, semmilyen megalapozott aggály a beruházással kapcsolatban nem merül fel. A legfontosabb, hogy az összes felvetésre egyértelmű, világos, érhető válasz legyen, és akkor nem lesz társadalmi ellenállás – jelentette ki.

Közölte: Debrecenben nem lesz különleges gazdasági övezet, mert a város jóval nagyobb település, mint Iváncsa vagy Göd, ahol korábban létesült ilyen üzem.

Azt mondta, ezekért az üzemekért nagy nemzetközi verseny van, tehát külföldi érdek, hogy ezek ne itt épüljenek fel.

A miniszter abban bízik, hogy a debreceni akkumulátorgyár beruházásához szükséges munkaerő elsődlegesen magyar munkavállalókkal megoldható. A tiltakozásokkal kapcsolatban jelezte: vannak olyan kérdések, amelyekre szakmai választ kell adni, megnyugtatva mindazokat, akik egyébként jóhiszeműen egy komoly fejlesztéstől félve tiltakoztak a beruházás ellen.

Volt kérdés arról, hogy a magyar hatóságok fel vannak-e készülve egy esetleges földrengésre az ország területén. A miniszter közölte, minden eszköz adott, hogy reagálni tudjon a katasztrófavédelem és az egészségügy, a Kárpát-medence ugyanakkor földrengések szempontjából Európa és a világ egyik legbiztonságosabb helye.

A 2024-es női kézilabda Európa-bajnokság megrendezésének lemondását firtató kérdésre a miniszter azt felelte: lehetséges, hogy az ország egy városban egyetlen csoportkört lebonyolít, amennyiben az kevesebb költséggel jár, mint az elállás a rendezéstől.

Nem tudnak eleget tenni idén a köztisztviselők 25 százalékos béremelési követelésének – mondta a miniszter, aki ezt a Magyarország és Európa előtt álló nehéz helyzettel magyarázta, ami miatt be kell tartani a költségvetési kereteket.

Internetes csalókra figyelmeztet az OTP

Internetes csalók számlafelfüggesztéssel fenyegetnek az OTP nevében – közölte a hitelintézet csütörtökön az MTI-vel.

Felhívásuk szerint az adathalász elektronikus levelek anélkül figyelmeztetnek felfüggesztéssel, hogy kifejtenék annak okát. Az elkövetők érzékeny adatokhoz is hozzáférhetnek, ha az ügyfelek az üzenetben elhelyezett linket követik – írták.

Az OTP azt kéri az ügyfeleitől, hogy soha ne válaszoljanak megbízhatatlan üzenetekre, és azonnal jelezzék a számlavezetőjüknek, ha csalók jutottak hozzá az adataikhoz – olvasható a közleményben.

Orbán Viktor tárgyalt Zelenszkij ukrán elnökkel

Orbán Viktor miniszterelnök a görög, a horvát, a szlovén miniszterelnök, az osztrák kancellár valamint a bolgár és a ciprusi államfő társaságában külön találkozón vett részt Brüsszelben, az EU-csúcs helyszínén Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön.

Orbán Viktor korábban közösségi oldalán arról írt: Magyarország továbbra is humanitárius és pénzügyi támogatást nyújt Ukrajna számára.

Hozzátette: támogatjuk az azonnali tűzszünetet a további emberek halálának elkerülése érdekében, Magyarország a béketáborhoz tartozik.

Fotó: MTI
További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösségMosonmagyaróvár

Egy élet a kereszténydemokráciáért – Kovács K. Zoltánra emlékezünk

100 évvel ezelőtt, 1924. március 27-én született Mosonmagyaróváron Kovács K. Zoltán, a…
Read more
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatóit díjazták az Év agrárembere díjátadón

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói értékes szakmai…
Read more
KÖZbensőKÖZélet

Dühkezelés gyermekkorban – Ezt a három dolgot minél előbb tanítsa meg a gyermekének!

Szülőként hajlamosak vagyunk megijedni gyermekeink heves érzelmi megnyilvánulásaitól, pedig…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük