Szeizmológus: erős utórengések követhetik a mostani török-szír földmozgást
Akár két-három évig is tarthatnak az utórengések a hétfői, Törökországot és Szíriát sújtó földmozgás után, és nem zárható ki, hogy ezek meghaladják a 6-os erősséget – mondta Tóth László szeizmológus kedd reggel az M1 aktuális csatornán.
A szakértő kifejtette: akkor nevezhető a földmozgás utórengésnek, ha ugyanannak a tektonikai lemeznek a mozgásához kapcsolható. Törökország alatt három tektonikai lemez, az afrikai, az arábiai és az anatóliai találkozik, s ezek évente néhány centiméteres sebességgel közelednek egymás felé – ismertette.
A hétfői földrengés epicentruma körülbelül 15-20 kilométeres mélységben volt; a földkéregben egy 180 kilométer hosszú és 25 kilométer mély törés keletkezett.
Tóth László az MTI szerint hangsúlyozta, hogy a tektonikai lemezek mozgása egy természetes folyamat, amely több tízmillió éve zajlik, és a következő egymillió évben is zajlani fog.
Kérdésre elmondta azt is, hogy a szakemberek nagy pontossággal tudják meghatározni, hol várható földrengés, de azt már nem lehet előre jelezni, hogy pontosan mikor lesz.
Hozzátette: megfelelő technológiával jelentősen lehet csökkenteni a földrengés okozta épületkárokat, igaz, a földrengésbiztos építkezés sokkal drágább, mint a hagyományos.
KSH: 2 százalékkal nőtt az ipari termelés decemberben
2022 decemberében az ipari termelés volumene 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,7 százalékkal emelkedett. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2022 decemberében kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2021 decemberében – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2022 novemberéhez mérten 3,8 százalékkal bővült – fogalmaz az MTI. 2022-ben az ipari termelés volumene 5,8 százalékkal nagyobb volt, mint 2021-ben.
Három régióban lép életbe a hideg idő miatti „vörös kód”
A hideg időjárás miatt három régióban léptetik életbe az úgynevezett vörös kódot, ami azt jelenti, hogy valamennyi szociális intézmény számára kötelező a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadása – jelentette be a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Fülöp Attila közölte: a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon kedd 20 órától szombat reggel 8 óráig, a közép-magyarországi régióban kedd 20 órától csütörtök reggel 8 óráig lesz érvényben az intézkedés – emeli ki az MTI.
A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban éjszakánként mínusz 10 fokig vagy az alá is süllyedhet a hőmérséklet – indokolta a döntést az államtitkár.
2022-ben 5,8 százalékkal nőtt a magyar ipar termelésének volumene
A KSH adatai szerint 2022-ben a magyar ipar válságálló volt, hiszen 2022 decemberében az egy évvel korábbihoz képest a nyers adatok szerint 2 százalékkal, a kiigazított adatok szerint 5,7 százalékkal nőtt a termelés volumene. Mindez azt is jelenti, hogy a hazai ipar teljesítménye minden hónapban felülmúlta az egy évvel korábbi szintet, így 2022-ben összességében 5,8 százalékkal volt magasabb a termelés volumene, mint 2021-ben. A hazai ipar így már közel háromszorosára nőtt 2010 óta – így kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését kedden a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A napvilágot látott adatok rávilágítanak, hogy a háború és szankciók sújtotta nehéz helyzet ellenére a hazai ipari vállalkozások jól teljesítettek tavaly, meg tudták őrizni teljesítményüket, sőt jelentős mértékű növekedést is el tudtak érni, ami bizakodásra ad okot a gazdasági növekedést illetően is – hangsúlyozta az MTI a GFM közleményére hivatkozva.
2022-ben ezt a kormány számos eszközzel segítette: olcsó hiteleket biztosított a Széchenyi Kártya Programon keresztül, bevezette a kamatstopot a kkv-k számára, Gyármentő programot hozott létre és megindította az energiaintenzív vállalkozások támogatását.
A családok és a teljes foglalkoztatottság megvédése érdekében 2023-ban ki kell védeni a recessziót, meg kell őrizni az ipar stabilitását. Ennek érdekében kidolgozás alatt áll egy új, beruházásokat ösztönző tőkeprogram, ami kiegészíti minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramját, a 700 milliárd forintos kerettel elindított Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot.
Közel 3,5 milliárd forint lehet a kár a hétvégi viharok után
A múlt szombati vihar pusztításai megközelíthetik a tavaly január 30-i orkán okozta károkat, amikor közel 3,5 milliárd forint volt a károk összege – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel kedden.
A közlemény szerint a február 4-i szélvihar nyomán özönlenek a bejelentések a biztosítókhoz: hétfő estig 13 ezren fordultak a társaságokhoz az okozott károk miatt, de ez a következő napokban várhatóan még jelentősen nő. Az ország egész területére kiterjednek a károk, a települések közül Budapest mellett Pécsről, Kaposvárról, Székesfehérvárból, Tatabányáról, Bajáról, Szekszárdról, Felcsútról, Nyírvasváriból érkezett nagy számú bejelentés.
A gyorsjelentések nyomán a társaságok eddig 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre. Ezek csak a lakásbiztosításokra elkülönített összegek. A jelzett adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekben és közintézményekben keletkezett károk. A bejelentések okai igen széles körűek: áramkimaradás, megbontott tető, fakidőlés, vihar által elsodort tárgyak, kidőlt kerítés, bedőlt kémény, melléképület károsodása, idegen tárgy rádőlése. Előreláthatólag jelentősek lesznek a casco-szerződésekre kifizetett kártérítések is az olyan esetek nyomán, amikor fák vagy faágak dőltek a gépjárművekre. Ilyenkor a kötelező gépjármű biztosítás nem téríti meg az okozott károkat, csak a teljes körű, a töréskárokat is magában foglaló casco.
Orbán Viktor az EU-csúcsot előkészítő videókonferencián vett részt
Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó előkészítéseként közös videókonferencián vett részt a lengyel, a belga, a finn és a máltai kormányfővel, a bolgár államfővel valamint Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével; a téma az ukrajnai háború, az európai gazdasági nehézségek és az illegális migráció volt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedden.
Az ukrajnai napirendi pont kapcsán Orbán Viktor ismét azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazott valamint végre érdemi politikai vitát a brüsszeli szankciókról, azok ugyanis tönkreteszik Európa gazdaságát.
Kiemelte: ebben a helyzetben az uniós tagállamok számára sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé kell tenni a hozzáférést az európai kohéziós és újjáépítési alapokhoz.
A migrációról szólva a magyar kormányfő újra felszólította Brüsszelt, hogy szálljon be a határvédelem finanszírozásába, a kerítések ugyanis egész Európát védik.
A magyar mentőegység már három embert mentett ki a romok alól Törökországban
Hamarosan a 116 főből és 19 mentőkutyából álló magyar mentőegység valamennyi tagja megérkezik Törökországba, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyszínen lévő alakulata már három embert mentett ki élve a romok alól, köztük egy gyereket – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd délután.
A tárcavezető a legfrissebb fejleményekről tájékoztatva kiemelte, hogy már valamennyi mentőegység vagy Törökországban van, vagy az induláshoz készülődik. Elsőként a Hunor nevű egység érkezett előző nap az országba, tagjai reggel óta segítik a földrengést követő kutatást az esetleges túlélők után.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alakulatával kiutazott öt baleseti sebész is szolgálatba állt az érintett térség egyetemi kórházában – tudatta.
A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársai is munkába léptek, az Életjel Mentőcsoport küldöttsége pedig este érkezik meg a katasztrófa sújtotta régióba. Emellett a Terrorelhárítási Központ tizenhat embere, köztük öt orvos és egy ápoló is hamarosan útra fog kelni – írja az MTI a miniszterre hivatkozva.
Aláhúzta: összesen 116 főből és 19 mentőkutyából áll a magyar kontingens, amely részt vesz a kutatási, mentési és egészségügyi ellátási munkában Törökországban.
Szijjártó Péter ezután arról is beszámolt, hogy két magyar futballcsapat, a Kisvárda és a Ferencváros Törökországban tartózkodó korosztályos labdarúgói és edzőik is jól vannak, ők a hét második felében utaznak haza.
Mint közölte, a földrengés által érintett régióban tizennyolc magyar tartózkodott az eddigi értesülések szerint, a külügyminisztérium kapcsolatban van velük, s mindannyian jól vannak, komolyabb segítséget nem igényeltek, maximum okmánypótlásra lesz majd szükség.
Az MNB jóváhagyta a Takarékbank Zrt. és az MKB Bank Nyrt. fúziójának végrehajtását
A Magyar Nemzeti Bank hétfőn engedélyezte a Magyar Bankholding fúziós menetrendjének záró lépését, ezzel az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. április 30-án összeolvad és MBH Bank Nyrt. néven, egységes márkanévvel és arculattal folytatja működését – közölte a pénzintézet kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a fúzió után a tisztán magyar tulajdonú nagybank csaknem 11 ezer milliárd forintos mérlegfőösszegével az ország második legnagyobb pénzintézete lesz.
Az egyesülést követően a korábbi MKB Bank és Takarékbank fiókok arculata több lépésben megváltozik, és az év során egyre több ponton találkozhatnak majd az ügyfelek az MBH Bank arculatával.
Közölték: a Magyar Bankholding a Takarékbank csatlakozásáig a belső működést harmonizálja, emellett folyamatosan fejlesztik és egységesítik az informatikai rendszereket.
A közleményben Egerszegi Ádám, a Magyar Bankholding transzformációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettese úgy vélte, hogy a régióban is példátlan fúzió folyamat lezártával egy integrált és élvonalbeli nagybank előnyeit élvezhetik majd a fogyasztók, amely egységes termékportfóliót és még modernebb országos fiókhálózatot kínál.
A bankcsoport több mint 1,5 millió lakossági és 300 ezer vállalati ügyfelet szolgál ki, az ország legnagyobb fiókhálózatával rendelkezik, munkavállalóinak száma a 10 ezret közelíti.
Írországban vásárol céget a Richter
A Richter Gedeon Nyrt. (Richter) a Consilient Health részvényeseitől megvásárolta az OC Distributors Ltd., Írországban bejegyzett vállalatot, amely számos nőgyógyászati készítmény marketing és értékesítési jogait birtokolja – jelentette be kedden a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján a gyógyszergyár. A tranzakció értéke 32,5 millió angol font (14,149 milliárd forint).
Bogsch Erik, az Igazgatóság elnöke az MTI közleménye szerint kijelentette: ez a megállapodás jelentős mértékben növeli a Richter egyedülálló nőgyógyászati portfoliója által az Egyesült Királyságban és Írországban elért értékesítési szintet. „Nagy megelégedéssel tölt el, hogy kulcsfontosságú nőgyógyászati üzletágunk tovább fog erősödni ezeken a piacokon” – tette hozzá.
