Hazaérkezett a Hunor mentőcsapat Törökországból
Hazaérkezett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kutató-mentő csapata, a Hunor Törökországból hétfőn kora hajnalban, az egység 17 túlélőt – köztük három gyermeket – mentett ki és 29 holttestet emelt ki a romok alól a földrengés sújtotta országban.
A mentőegységet szállító katonai gép nem sokkal vasárnap éjfél után szállt le Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ahol a többi között Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke fogadta az érkezőket.
A csapat tagjainak köszöntése után a honvédelmi miniszter újságírók előtt megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek a mentésben.
A magyar ember segít országon belül és országon kívül is, láthattuk ezt a koronavírus idején, az Ukrajnából érkező menekültek esetében és most Törökországban is
– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hozzátette: a mentésben részt vevők a tudásuk legjavát adták, hogy segíthessenek.
A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: büszke arra, hogy azok a magyarok, akik kint voltak, bármikor tudásukat és bátorságukat adják, ha erre szüksége van az országnak. Kitért a Magyar Honvédség állományára is, akik részben a repülőgépekkel a szállításban, valamint a magyar orvosokon keresztül voltak jelen.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a Hunor és a többi magyar mentőegység veszélyes küldetést teljesített, de mindenki épségben és egészségben hazaért.
Nagy hálával tartozunk nekik, mert a legfontosabbat tették, fizikailag és lelkileg is embert próbáló körülmények között életeket mentettek
– hangsúlyozta Rétvári Bence.
Az államtitkár is megköszönte a résztvevők, a katasztrófavédők és a mentősök munkáját. Megmutatták, hogy Magyarország mindenkinek tud segíteni, a világ bármely országában segítséget tud nyújtani – fogalmazott.
A Hunor február 6-án indult a földrengés sújtotta országba. Az 55 tagú mentőegység – tűzoltók, katonaorvosok és a mentőszolgálat munkatársai – február 7-én kezdte a munkát és vasárnap délig dolgoztak a kárterületen.
A NAV az idén is elkészíti az szja-bevallási tervezetet azoknak, akikről adattal rendelkezik
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén is automatikusan, külön kérés nélkül elkészíti azoknak a szja-bevallási tervezetét, akikről munkáltatói, kifizetői adattal rendelkezik – közölte a NAV hétfőn az MTI-vel.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy március 15-étől KAÜ-azonosítóval már megnézhető a saját adóbevallási tervezet, és ez azok számára is elérhető, akik most regisztrálnak az ügyfélkapun. Ismertetik, hogy KAÜ-azonosítót igényelni lehet bármelyik okmányirodában, kormányablakban, de előzetes időpontfoglalással a főbb NAV-ügyfélszolgálatokon is elérhető ez a szolgáltatás.
A hagyományos megoldáshoz ragaszkodók kérhetik a NAV-tól az szja-bevallási tervezet postázását március 16-áig többféle módon is az adóazonosító jele és születési dátuma megadásával, SMS-ben a 06-30/344-4304-es telefonszámon, a NAV oldalán elérhető webűrlapon, levélben, továbbá a BEVTERVK formanyomtatványon, telefonon a 1819-es hívószámon, személyesen az ügyfélszolgálatokon – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
KINCS: a magyarok házasságpártiak
A magyarok házasságpártiak, és kiállnak a hagyományos családmodell mellett – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatásából, amelynek eredményéről a szervezet hétfőn tájékoztatta az MTI-t.
Azt írták: a házasság hete programsorozat alkalmából január 11. és 20. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés szerint a magyarok 82 százaléka szerint a házasság egy férfi és egy nő között önkéntes elhatározásból létrejött életközösség.
A válaszadók 97 százaléka úgy gondolja, a jó házasságért nap mint nap tenni kell, a megkérdezettek 83 százalékának az a véleménye, hogy ez sokkal könnyebb, ha a pár hasonló értékrendet vall – tették hozzá.
Csaknem háromnegyedük, 73 százalékuk gondolja úgy, hogy a házasság érzelmi biztonságot nyújt a házastársaknak, tíz megkérdezettből hat szerint a házasságot a gyermek teszi teljessé, és ugyanennyien hisznek abban, hogy a házasság növeli a boldogságérzetet.
A kutatásból kiderül az is, hogy a magyarok szerint a jól működő házasság és párkapcsolat alapját egymás elfogadása, tisztelete, a megfelelő kommunikáció, az együtt töltött „minőségi idő”, a vonzalom, a kompromisszumkészség, a szerelem, a humorérzék, valamint a közös értékrend és a házaspárok közötti munkamegosztás adja – jegyezték meg.
Minden második ember szerint a házasság egy életre szóló szövetség, ezzel a házasságban élők kétharmada értett egyet.
A KINCS kiemelte, az emberek fele szerint jobb, ha a gyermekvállalás előtt összeházasodik a pár, ezzel az idősebbek értettek leginkább egyet.
Kitértek arra: a válaszadók 60 százaléka a párválasztás legfőbb akadályai, illetve a szinglilét lehetséges okai között a valós társas kapcsolatok hiányát, a másikkal szemben támasztott túlzott elvárásokat, a biztos anyagi háttér hiányát és a karrierépítést említette.
Ma már a Magyarországon megszülető gyermekek csaknem háromnegyedének házasok a szülei, egy évtizeddel ezelőtt ugyanez a mutató 50 százalék körül volt – ismertették.
A házasságkötések „reneszánszát éljük”, amit jól bizonyít, hogy utoljára a rendszerváltás előtt kötöttek több házasságot Magyarországon, mint az elmúlt években, hiszen a házasságkötések száma 2019 óta minden évben meghaladja a 64 ezret – olvasható a KINCS közleményében.
EU-prognózis: az uniós gazdaság elkerüli a recessziót
Noha a kedvezőtlen feltétek továbbra is fennállnak, javultak az idei növekedési kilátások, az európai uniós gazdaság elkerüli a recessziót – közölte az MTI az Európai Bizottság hétfőn közzétett téli időközi gazdasági előrejelzésére hivatkozva.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: csaknem egy évvel az Oroszország indította ukrajnai háborút követően az Európai Unió gazdasága az ősszel előrejelzettnél jobb alapokkal kezdte meg a 2023-as évet. Ezért a téli időközi előrejelzés az idei évre vonatkozó uniós növekedési kilátásokat 0,8 százalékra, az euróövezetben 0,9 százalékra emeli, az őszi előrejelzésben prognosztizált 0,5, illetve 0,6 százalékos növekedéssel szemben.
Közölte: a 2024-es növekedési ütem változatlan: az EU egészében 1,6 százalékos, az euróövezetben pedig 1,5 százalékos lesz. Az előrejelzés némileg csökkenti a 2023-as és 2024-es inflációs előrejelzéseket is – tette hozzá az uniós biztos.
Négy gyakorlóiskola újul meg csaknem 1,81 milliárd forintból a Széchenyi István Egyetem és az ELTE közös projektjének részeként
Négy gyakorlóiskola újul meg 1,77 milliárd forint európai uniós támogatásból a Széchenyi István Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös projektjében. A fejlesztések egyebek mellett energetikai korszerűsítést, akadálymentesítést és eszközbeszerzést foglalnak magukban.
A Széchenyi István Egyetemnek az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban a Széchenyi-egyetem 451,43 millió, az ELTE pedig 1,319 milliárd forint támogatást nyert el. Megújul a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolája, az ELTE budapesti Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziuma, a Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskolája, valamint a Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskolája.
A tájékoztatás idézi Kovács Zsoltot, a Széchenyi István Egyetem kancellárját, aki szerint az Öveges-iskolában azon dolgoznak, hogy az ország leginnovatívabb iskolája legyen, élményalapú oktatással népszerűsítse a fiataloknál a természettudományos ismereteket.
A mostani beruházással olyan, a fenntarthatóságot szolgáló fejlesztések valósulnak meg, amelyek révén a gyerekeknek, az iskola dolgozóinak és a pedagógushallgatóknak komfortos, modern környezetet teremtenek – tette hozzá.
Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja szerint a beruházás jelentősen hozzájárul a további fejlődéshez. Mindez nemcsak a gyerekek és a pedagógusoknak fontos, a gyakorlóiskolák helyzetének a tanítóképzés szempontjából is kiemelkedő a jelentősége – hangsúlyozta.
Az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolában a beruházás tartalmazza az intézmény energetikai korszerűsítésének első ütemét, amely a nyílászárók részleges cseréjét, épületgépészeti felújításokat, radiátorcseréket, napelemes rendszer kialakítását és padlásfödém-szigetelést is magában foglal. Emellett hűtési-fűtési rendszereket, köztük az informatikai terem klimatizálását is kiépítik.
Több helyiségben kicserélik a burkolatot, korszerűsítik a tornatermet és az öltözőket. Akadálymentesítik az épületet, árnyékolják a sportudvart, felújítják a hátsó udvart, valamint bútorokat és eszközöket szereznek be.
A Műegyetem mérnökei segítik a törökországi földrengés kárfelmérését
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) négy szakértője török kollégáikkal a károk felmérésében, valamint a mélyből történő mentés biztonságossá tételében vesznek részt a földrengés sújtotta Hatay tartományban – közölte az egyetem az MTI-vel hétfőn.
A Műegyetem Építőmérnöki, és Építészmérnöki Karának két-két szakembere az Isztambuli Műszaki Egyetem munkatársaival közösen a sérült lakóépületek állékonyságvizsgálatában vesznek részt, valamint szakvéleményt adnak a megmaradt infrastrukturális műtárgyak állapotáról. Feladatuk részét képezi, hogy a mélyebb feltárási, mentési munkálatok helyszínét, a rom lokális környezetét biztonságossá tegyék – ismertette a közleményben a misszó céljait Joó Attila László, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének egyetemi docense.
A tájékoztatás szerint a BME oktatói szombat délután érkeztek meg a földrengés sújtotta Hatay tartományba, ahol Antakyában csatlakoztak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság HUNOR mentőcsapatához. A szakemberek már szombat este bekapcsolódtak a mentési munkálatokba, amit egy újabb, 4-es erősségű utórengés nehezített.
A műegyetemi szakértői csoport további tagjai Völgyi István az Építőmérnöki Kar, valamint Ther Tamás és Ther Pál az Építészmérnöki Kar oktatói.
Mint írták, a BME és az Isztambuli Műszaki Egyetem is az EELISA (European Engineering Learning Innovation and Science Alliance) egyetemi szövetség tagjai, ez adja a szoros együttműködés keretét. A kiutazás megszervezéséhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Török Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nyújtott segítséget. A küldetés várhatóan 10 napig tart.
A Műegyetem szakértői 2019 decemberében az albániai földrengés hatására megrongálódott épületek vizsgálatában is részt vettek. Akkor 150 épületet vizsgáltak meg a mérnökök a 10 napos küldetés során.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: szövetségbe hívom a magyar fiatalokat
Szövetségbe hívom a magyar fiatalokat, legyenek részesei a Magyar Honvédségnek, ennek a bátor, high-tech, a haza védelmének magasztos feladatát végző közösségnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a honvédség toborzását támogató kampány nyitórendezvényén, hétfőn a Bálna Budapestben.
A honvédelmi miniszter az MTI szerint kiemelte: Magyarországnak megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, komoly, tiszteletreméltó hadseregre van szüksége, ehhez jól kiképzett, megfelelően felszerelt, magas morálú, fizikailag fitt, nyelveket beszélő fiatalokra van szüksége.
Azt ajánlom a magyar fiataloknak, hogy lépjünk szövetségre, és dolgozzunk együtt a jövőben. Csatlakozzanak ahhoz a magyar haderőhöz, amit most építünk – jelentette ki.
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke arról beszélt, a magyar katonák több mint ezer éve harcolnak, hogy a Kárpát-medencében Magyarországnak ne csak otthona, hanem hazája legyen. Ennél magasztosabb cél és hivatás nem létezik – emelte ki.
A Honvéd Vezérkar főnöke arról is szólt, reméli, minél többen csatlakoznak az idén 175 éves Magyar Honvédséghez.
Energiaügyi Minisztérium: megindul a kitermelés az ígéretes békési gázmezőn
Hétfőn üzembe áll az első kút a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen, Nyékpuszta mezőn a napokban megkezdődik a második kút fúrása is – tájékoztatta az Energiaügyi Minisztérium (EM) hétfőn az MTI-t.
A kormány a hazai szükségleteket minél nagyobb arányban belföldi forrásból kiszolgálva erősíti Magyarország energiaszuverenitását és az ellátás biztonságát – hangsúlyozta közleményében a tárca.
A Békés vármegyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező megkutatása, mezőfejlesztése és kitermelése az MVM Csoport részvételével, vegyesvállalati struktúrában valósul meg. Az első kút lefúrása tavaly tavasszal befejeződött. A Corvinus-projektet 2022 nyarán kiemelt beruházássá nyilvánították. A termelési tesztek alapján a felfedezett mezőben elérhető, jelentős mennyiségű szénhidrogén-vagyon kitermelése most megkezdődik. A napokban hozzálátnak a második kút fúrásához is – ismertették.
Bár a gázfogyasztás tavaly az energiaválság hatására 17 százalékkal csökkent, Magyarország kitettsége e téren még mindig magas. Az Energiaügyi Minisztérium a hazai gázkitermelést évi 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre tervezi növelni – írták a közleményben.
A földgáz szerepét a távfűtésben egyre több helyen veheti át a geotermikus energia, ám az időjárásfüggő megújulók fokozott hasznosításában kiegyenlítő kapacitásként tartósan szükség lesz rá – hívta fel a figyelmet az EM.
A kormány az ellátás biztonsága és a rezsicsökkentés védelme érdekében a hazai igények folyamatosan növekvő részét fedezné belföldön elérhető forrásokból. A most megkezdődő kitermelés így hasznosan szolgálja a stratégiai célok elérését – hangsúlyozta a tárca.
Novák Katalin: a közép-ázsiai országokkal való kapcsolat Magyarország számára kiemelten fontos
A közép-ázsiai országokkal való kapcsolat Magyarország számára kiemelten fontos, van potenciál Magyarország és Kirgizisztán gazdasági kapcsolataiban – mondta Novák Katalin köztársasági elnök Szadir Zsaparov kirgiz köztársasági elnökkel tartott hétfői sajtótájékoztatóján a Sándor-palotában Budapesten.
Novák Katalin kiemelte: olyan stratégiai megállapodást írtak alá, amely abban is közös elköteleződésünket fejezi ki, hogy szeretnénk fellépni hatékonyan a terrorizmussal szemben és szeretnénk, hogyha a két ország közötti kapcsolatokat a lehető legtöbb területen erősíteni tudnánk. Az is kiemelt célkitűzés, hogy az illegális migráció növekvő fenyegetésével szemben közösen lépjünk fel. Emellett a legtöbb területen, így például a turizmus, a mezőgazdaság, a vízipar, az oktatás területén is erősíteni szeretnék a két ország közti kapcsolatokat – fogalmaz az MTI.
Novák Katalin elmondta: Magyarország elkötelezett tagja az euroatlanti szövetségnek, de fontos, hogy baráti kapcsolatokat alakítsanak ki a keleti, köztük a közép-ázsiai országokkal is. Egyszerre szeretnénk a szövetségi kapcsolatainkat ápolni és pragmatikus, jó viszonyt kialakítani a közép-ázsiai országokkal is – tette hozzá az államfő.
Kirgiz elnök: stratégiai együttműködés épül Magyarországgal
Magyarország és Kirgizisztán között stratégiai együttműködés épül, ezt szolgálja a most aláírt megállapodás is – mondta Szadir Zsaparov kirgiz köztársasági elnök hétfőn Budapesten, miután magyar partnerével találkozott.
A kirgiz államfő a Novák Katalin köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a cél az, hogy magasabb szintre lépjenek a két ország kapcsolatai, és ennek elérése érdekében több lépést tettek az elmúlt években.
Az együttműködés fontos területe a gazdaság, a kultúra, az oktatás – sorolta az MTI szerint Szadir Zsaparov.
A BKV-nál megállapodtak a 2023-as bérfejlesztés mértékéről
Elfogadták a 2023-as évre vonatkozó bérfejlesztés részleteit tartalmazó megállapodástervezetet a BKV Zrt. munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselői hétfőn – közölte a társaság az MTI-vel.
Közleményük szerint a megállapodást a BKV igazgatóságának jóváhagyása után írhatják alá, még várhatóan ebben a hónapban.
A tervezet szerint az alapbérfejlesztés mértéke átlagosan 15 százalék: a főállású munkavállalók személyi alapbérfejlesztésének mértéke február elsejétől minimum 12 százalék, az úgynevezett 13-16 HAY munkaköri szinteken 15 százalék, míg a 7-12 HAY munkaköri szinteken 16 százalék.
A főállású munkavállalók részére a vállalatnál megszakítás nélkül eltöltött idő elismeréseképpen, a már működő bértarifarendszer részeként az alapbérbe építve szenioritási rendszert alkalmaznak – írták.
A BKV közölte, a tervezet továbbá a többi között rendelkezik a Budapest-pótlék rendszerének fokozatos bevezetéséről, a bérfelzárkóztatásról, különös tekintettel a kulcsemberekre, a hiányszakmákban dolgozókra, a diplomás munkavállalókra és a mérnökökre.
Szijjártó: most az emberéletek megmentése a legfontosabb, ehhez véget kell érnie a háborúnak
Most a legfontosabb feladat az emberéletek megmentése, ehhez azonnali tűzszünetre van szükség, és meg kell kezdeni a béketárgyalásokat, ezek nélkül ugyanis nem lesz béke Ukrajnában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Minszkben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a belarusz kollégájával, Szjarhej Alejnyikkel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy folyamatosan növekszik a szomszédos országban dúló fegyveres konfliktus áldozatainak száma, egyre többen kényszerülnek menekülni, egyre több a szétszakított család – fogalmaz az MTI.
„Tehát a legfontosabb feladat most nem más, mint emberéleteket menteni (..) Az emberek életét pedig csak úgy lehet megmenteni, ha ez a háború véget ér” – figyelmeztetett, kiemelve, hogy ehhez azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
„Itt, a miniszter úrral folytatott minszki tárgyalásom során is többször aláhúztam, hogy mi, magyarok a béke pártján állunk” – jelentette ki.
„Erre kértem belarusz kollégámat is, miniszter urat, hogy Belarusz is tegyen meg mindent a béke érdekében, és tegyen meg mindent a háború elhúzódása és eszkalációja ellen” – közölte.
Szijjártó Péter leszögezte: „nyilvánvalóan tudjuk, hogy milyen nemzetközi kontextusban vagyunk. Az is világos, hogy miután önök hírt adnak arról, hogy én ma itt voltam, és a béke fontosságáról tárgyaltam belarusz kollegámmal, ezért majd engem sokan fognak támadni.”
„Nyugati politikustársaim, a nemzetközi liberális média majd mind el fogja mondani, hogy milyen rossz, hogy én ma itt voltam és tárgyaltam a belarusz kollegámmal. Én erre egy dolgot szeretnék mondani. A magyar álláspont mindig világos volt: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani” – mondta.
„Mert ha a kommunikációs csatornákat bezárjuk, akkor feladjuk a béke reményét. És mi nem hogy nem akarjuk feladni a béke reményét, mi békét akarunk” – húzta alá.
A miniszter ezután sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyre erősebb a háborús retorika, és ezért ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a háború elhúzódásának vagy eszkalációjának kockázatával járó döntések és nyilatkozatok helyett fókuszáljanak a béketeremtésre.
„Lehet, hogy néhány száz vagy ezer kilométerrel vagy egy óceánba odébb nem tűnik annyira súlyosnak a helyzet. De mi, magyarok a háború szomszédságában élve teljes mértékben tisztában vagyunk ennek a háborúnak a pusztító hatásával” – fogalmazott.
A magyarok már eddig is elég nagy árat fizettek a szomszédban zajló konfliktusért: több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, és mindenki a saját bőrén érzi a háborús infláció és az elhibázott európai uniós szankciós politika miatt égbeszökő energiaárak hatásait – sorolta.
Illetve rámutatott, hogy Magyarország és Belarusz is felajánlotta saját területét és kapacitásait a felek közötti béketárgyalások céljára. Szavai szerint ugyanakkor mindegy is, hogy ezekre hol kerül sor, csak kerüljön rájuk sor, ugyanis kommunikáció és diplomácia nélkül nem lesz vége a háborúnak.
Szijjártó Péter végül tudatta, hogy az együttműködés fejlesztéséről is tárgyaltak a szankciók által nem érintett területeken, például a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban, amely ágazatokban már most is jelentős a magyar export.
Emellett a felek kicserélték a fuvarengedélyeket, ezzel elhárultak a jogi akadályok azelől, hogy a magyar és a belarusz vállalatok egymás országaiba szállítsanak – tájékoztatott.
Továbbá elmondta, hogy noha belpolitikai kérdéseket nem vitattak meg, kiemelte a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének, a vallásszabadság garantálásának fontosságát, valamint arról is megegyeztek, hogy a magyar kormány növelni fogja az Uszpenszkij-székesegyház felújításához adott forrásokat.
Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető megerősítette: „Mi, magyarok azt gondoljuk, hogy a nemzetközi közösségnek olyan lépéseket szabad csak tennie, amely lépések lehetővé teszik, hogy a háborúnak vége legyen, és el kell kerülni minden olyan lépést, amely ennek a háborúnak kapcsán az eszkaláció veszélyével járna”.
„Például mi, magyarok nem szállítunk fegyvereket ebbe a háborúba, ugyanakkor az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre annak érdekében, hogy segítsünk a nehéz helyzetben lévő embereken” – tette hozzá.
Belügyminisztérium: megtörtént az első újszülött korban kiszűrt SMA-s csecsemő génterápiás kezelése Magyarországon
Mérföldkőnek nevezte a Belügyminisztérium, hogy egy gerincvelő-eredetű izomsorvadásban (SMA) szenvedő, idén januárban kiszűrt csecsemő már februárban megkaphatta a génterápiás kezelést.
A tárca az MTI-hez hétfőn elküldött közleményében azt írta: mérföldkő a gerincvelő-eredetű izomsorvadás kezelésében, hogy az idén januárban kiszűrt első SMA-s csecsemő rendkívüli gyorsasággal megkapta a génterápiás kezelésre az engedélyt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK).
A csecsemő 22 naposan, még teljesen tünetmentes állapotban kapta meg a génpótló kezelést a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában február 10-én.
Azt írták, az újszülöttek között az SMA az egyik legfőbb genetikai eredetű halálok, azonban a korai diagnózissal és az időben, még a tünetek megjelenése előtt elkezdett kezeléssel jelentős életminőség-javulás érhető el az SMA-s gyermekek és családtagjaik számára.
Felidézték: a szaktárca még 2022-ben dolgozta ki az újszülöttkori SMA-szűrés kutatási mintaprogramját, és biztosította a megvalósulásához szükséges forrást. Ennek köszönhetően tavaly november 1-jén elindult Magyarországon az ingyenesen és önkéntes alapon igénybe vehető szűrőprogram, azóta 15 631 újszülöttnél végeztek SMA-szűrést.
A csecsemők kötelező újszülöttkori szűrését mintegy ötven éve vezették be Magyarországon, ezzel jelenleg 27 féle súlyos, ritka, de kezelhető betegségre utaló eltéréseket keresnek, hogy időben, még a tünetek látható megjelenése előtt diagnosztizálhassák és kezelhessék azokat. Az újszülöttek kötelező anyagcsere szűrését a sarokból vett vérmintából készült teszttel végzik, mely évente megközelítőleg 50-60 életet menthet meg. Az SMA szűrést a születést követő általános szűrővizsgálatokkal együtt, ugyanabból a vérmintából végzik el – olvasható a közleményben.
Kitérnek arra, hogy 2021 áprilisától egyedi méltányosság alapján Magyarországon is elérhetővé vált az SMA betegség kezelésére való génterápiás gyógyszer, a kezelés a személyre szabott orvoslás legmodernebb terápiás módjai közé tartozik.
A NEAK egyedi méltányossági engedélye alapján eddig 18 kisgyermek kapott közfinanszírozott génterápiát Magyarországon, ezen felül még 108 gyermek és felnőtt beteg SMA-kezelése biztosított más készítményekkel.
A kezelés iránti egyedi méltányossági kérelmeket a NEAK soron kívül vizsgálja meg, az elsőként kiszűrt csecsemő esetében is nagyon rövid idő alatt megtörtént az elbírálás – áll a Belügyminisztérium közleményében.
A kormány tavaly a GDP 5,5 százalékát fordította családtámogatásra
A magyar kormány tavaly a bruttó hazai termék, a GDP 5,5 százalékát fordította családtámogatásra – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn az ENSZ Társadalmi Fejlődés Bizottságának New Yorkban zajló 61. üléséhez kapcsolódó online konferencián.
Beneda Attila a Szülők Háza Közhasznú Alapítvány által szervezett, Családbarát intézkedések Magyarországon című tanácskozáson a 2010-es családbarát fordulatról szólva felidézte, a kormány célja minden olyan akadály elhárítása volt, amely a fiatalok családalapítását akadályozhatja – emeli ki az MTI.
Az államtitkár ezen felül célként jelölte meg a családalapítás, a gyermeknevelés presztízsének visszaállítását.
Kiemelte, a hatékony családbarát politika erős pénzügyi hátteret igényel, ezért, mivel a magyar gazdaság 2010-ben „az összeomlás szélén állt”, erős gazdaságot kellett felépíteni, amely munkahelyeket teremt és méltányos életszínvonalat biztosít a családok számára.
Elmondta: a kabinet tavaly a GDP mintegy 5,5 százalékát fordította a családok támogatására. A munkával összefüggő családi pótlékok és ellátások aránya 2022-ben 24 százalékról 80 százalékra nőtt – fűzte hozzá.
A családi bölcsődék szerepének erősítéséről szólva kifejtette, hogy a gyermekgondozási szolgáltatások, köztük a bölcsődei ellátás is, kedvező hatással vannak a családtervezésre és a gyermekvállalásra.
Beneda Attila hozzátette, a bölcsődei ellátási rendszer 2017-től megváltozott rendszere lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy a három év alatti gyermekek ellátását bármilyen intézményi formában (bölcsőde, minibölcsőde) és szolgáltatásban (családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) végezzék, önállóan, társulva vagy gondozási szerződéssel.
Beneda Attila beszámolt arról, hogy az átfogó bölcsődei ellátási rendszer fejlesztésének köszönhetően 2023 elején több mint 60 ezer férőhely áll rendelkezésre, ami 85 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. A február elsejei nyilvántartás szerint 2638 intézmény és szolgáltató működik 60 315 férőhellyel – ismertette.
Az államtitkár közölte, hogy a kormányzat továbbra is kiemelten kezeli a 2017-ben bevezetett új szolgáltatási formák szakpolitikai támogatását. A többi között példaként említette, hogy differenciált támogatásban részesülnek a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a súlyosan hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó családi bölcsődék fenntartói is.
Egy magyar felfedezésű kisgolybó robbant fel hajnalban a Föld légkörében
Sárneczky Krisztián csillagász fedezte fel azt a kisbolygót, amelyik hétfőn hajnalban csapódott be a La Manche csatorna térségében.
Sárneczky Krisztián az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az egy-két méteres égitestet vasárnapról hétfőre virradó éjjel fedezte fel a Piszkéstetői Obszervatórium hatvanéves speciális nagylátószögű Schmidt-tácsövével. Az észlelést követően a kisbolygó hat és fél óra alatt, magyar idő szerint hajnali négy körül érte el a Föld légkörét.
„A űrszikláról, amely a felfedezéskor nagyjából 200 ezer kilométerre volt tőlünk, a számítások alapján hamar kiderült, hogy ütközni fog a Földdel, és ez magyar idő szerint hajnali négy óra környékén meg is történt a La Manche csatorna térségében” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen kisbolygók 90 százaléka elég a légkörben, és csak kisebb darabok érik el a Földet.
A jelenség bevilágította az éjszakai égboltot Dél-Nagy-Britanniában, Északnyugat-Franciaországban, de még Brüsszelből is készültek róla felvételek.
Ez a csillagász szerint annak köszönhető, hogy nagyon szerencsések voltak a körülmények: derült volt az égbolt és az esemény lakott terület felett történt.
Elmondta azt is, hogy a becsapódott 1-2 méteres nagyságú kisbolygó méreténél fogva nem okozhatott volna bajt, mivel nagyjából 30-40 kilométeres magasságban egy nagy robbanást követően szétesett. A Föld légköre védelmet nyújt az ilyen méretű űrszikláktól, azonban az ennél nagyobb (30-40 méteres) kisbolygók lakott területre zuhanva katasztrófát is okozhatnak. Ezért is van nagy jelentősége a Földet súroló kisbolygók megfigyelésének.
Mint mondta, a felfedezés különlegességét az adja, hogy az elmúlt húsz év alatt mindössze hét alkalommal sikerült kisbolygót becsapódás előtt fölfedeznie a csillagászoknak, és ebből három az elmúlt 11 hónapban történt. Ezek közül kettő felfedezése Sárneczky Krisztián nevéhez fűződik.
A sikerhez hozzájárult, hogy 2019-ben egy nagy kamerával bővült a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-tácsöve, emellett kiépítettek egy országos kamerahálózatot, amellyel a légkörben elégő meteorokat fürkészik. Ezzel az obszervatórium a Föld kozmikus védelmét ellátó távcsőrendszerek élvonalába került.
„Ez az eszköz egyedülálló a térségben, ennél erősebb tácsövek csak Amerikában vannak, így méltán büszkék lehetünk rá” – mondta a csillagász.
