Csökkent a magyarországi földgáz- és villamosenergia-fogyasztás decemberben
Csökkent tavaly decemberben az energiafogyasztás Magyarországon az előző évihez képest: a földgázfogyasztás 24 százalékkal, a villamosenergia-felhasználás pedig 8,2 százalékkal esett vissza – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a honlapján publikált adatok alapján.
Ismertették: a HMKE- (háztartási méretű kiserőmű) termelés előzetes becslését tartalmazó adatok alapján a villamosenergia-felhasználás 8,2 százalékkal csökkent. A bruttó rendszerterhelés maximuma 4,5 százalékkal maradt el a tavaly decemberi csúcsértékétől. Az előállítás 2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához viszonyítva, a magyar importarány 28 százalék körül alakult – írja az MTI.
A MEKH tájékoztatása szerint a magyarországi földgázfelhasználás az előző évihez képest 24 százalékkal csökkent, a csúcsnapi felhasználás 503 gigawattórát tett ki, amely 2014 óta a legalacsonyabb érték. A magyarországi ellátásban a nettó import volumene 3,1 terawattóra volt. Ez jelentős (23 százalékos) növekedés tavaly decemberhez képest, amikor átmenetileg nem érkezett Magyarországra hosszú távú szerződés keretében gáz, és ezért a tárolói ellátás dominált – ismertették. Hozzátették: a szokásos téli nettó importtól azonban lényegesen elmaradt a decemberi mennyiség, sőt még a novemberi alacsony szinthez képest is közel felére csökkent.
A hivatal ismertetése szerint novemberhez képest emelkedett a kitárolás szerepe az ellátásban. Decemberben a hazai tárolók 70,4 százalékos töltöttségi szinten, 48 terawattóra készlettel zárták a hónapot, ami 14,5 terawattórával volt magasabb a megelőző évi szintnél.
Egyre többen fordítják otthonteremtésre vagy felújításra a Babavárót egy elemzés szerint
A Babaváró, kamatmentes, szabadfelhasználású kölcsön legnépszerűbb felhasználási módja továbbra is a lakásvásárlás, miközben egyre nagyobb arányban költik otthonuk felújítására, energetikai korszerűsítésre is a pénzt a hitelfelvevők a Duna House elemzése szerint.
A 2024 végéig változatlan feltételekkel igényelhető, maximum 20 éves futamidőre szóló, legfeljebb 10 millió forint összegben kérhető kamatmentes kölcsön nagy előnye, hogy bármire felhasználható és nem szükséges hozzá ingatlanfedezet.
A társaság közleménye idézi a Credipass 2022-es adatait, amelyek szerint az igénylők legnagyobb arányban, 87,4 százalékban ingatlannal összefüggő célra fordították a pénzt. A hitelfelvevők kisebb része, 15,6 százaléka ingatlanfelújításra, bővítésre, korszerűsítésre költötte a kapott támogatást, míg 71,8 százalékuk otthonteremtési céllal folyamodott a kölcsönért. A harmadik legnépszerűbb az egyéb kategória volt, az igénylők 4,8 százaléka nem nevezte meg pontosan, hogy mire szánja a szabadon felhasználható összeget. A hitelfelvevők 95 százaléka a maximális összegre nyújtotta be kérelmét tavaly – olvasható az MTI által kiadott közleményben.
A közlemény idézi Benedikt Károlyt, a Duna House pr- és elemzési vezetőjét, aki elmondta, a maximálisan igényelhető 10 millió forint önerőnek kiváló, amelyet a csokkal és a két gyermek esetén hozzá kapcsolható kamattámogatott hitellel kiegészítve, már megvalósítható a családok otthonteremtése. Emlékeztetett, a jegybank adatbázisa szerint, a támogatás indulása óta, tavaly év végéig mintegy 2100 milliárd forint értékben vettek fel Babavárót, ami mintegy 100 milliárd forinttal meghaladja az előzetesen becsült összeget.
Nagy János: mi magyarok nemcsak tiszteljük a németeket, hanem szeretjük is
A németeket a világon mindenhol tisztelik, de mi magyarok nemcsak tiszteljük, hanem szeretjük is őket – mondta szombaton, Törökbálinton a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.
Nagy János a sváb kitelepítettek emléknapja alkalmából a törökbálinti Német Önkormányzat által szervezett megemlékezésen arról beszélt: büszke arra, hogy annak a politikai közösségnek a nevében is szólhat, amelyik 2012-ben törvénybe iktatta a magyarországi németek elhurcolásáról és elűzetéséről való megemlékezést. Azt mondta: méltó és illő, hogy köszönetet mondjunk a magyarországi németeknek mindazért, amivel a magyar kultúrához, a magyar tudományhoz és közös hazánk építéséhez hozzájárultak. „A németekkel sokszor vállalkoztunk közösen együtt. Volt, hogy jó dolgokra és bizony volt, hogy rossz dolgokra” – fűzte hozzá az államtitkár az MTI szerint.
Nagy János azt mondta, hogy azok az ideológiák, amelyek miatt a XX. század szégyenvonatai megindultak és Európa országútjai megteltek batyujukat cipelő, elűzött, életükért futó és megalázott emberekkel, nem itt Törökbálinton születtek. „Ezek az ideológiák hol nyugatról, hol keletről törtek rá az életünkre” – tette hozzá. Mint mondta: ezek az ideológiák sokszor egymással is harcoltak, „de a bennük működő ördögi logika mindig ugyanaz volt”. Amely szerint a történelemnek van egy jó és van egy rossz oldala és a rossz, bűnös oldalra néhány ember vétke miatt egész népeket, ártatlan emberek millióit lehet kilökni, elűzni, megsemmisíteni – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy Európa már számos alkalommal adta meg magát ennek az őrült logikának és akik így a bűnös oldalra kerültek, azokkal szemben minden megengedhető volt. Meg lehetett őket fosztani vagyonuktól, földjüktől, otthonuktól, szimbólumaiktól, állampolgárságuktól, egyszóval a hazájuktól – tette hozzá.
Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár azt mondta, hogy a történelemnek ma is van jó és rossz, kollektíven bűnösnek kikiáltott oldala. „Ma is erre hivatkozva tiltanak be nyelveket, döntenek le szobrokat, törölnek előadásokat, zúznak be könyveket. „Az sem kétséges, hogy annyi köze volt egy törökbálinti sváb gazdának a sztálingrádi csatához, mint amennyire egy orosz atlétának a donbászi harcokhoz ” – mondta. A 77 évvel ezelőtti események örökérvényű tanulsága az, hogy bűnt bűnnel meg nem történté tenni, orvosolni nem lehet – húzta alá Nagy János.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy Közép-Európa népeit évszázadok óta köti össze az együttélés parancsa, ez az a törvény, amelyért Magyarország és annak nemzeti kormánya teljes mellszéleséggel kiáll. Erre törekszünk a határokon belül élő nemzetiségekkel éppúgy, mint ahogyan ezt keressük a régióban élő többi néppel, de a határokon túli külhoni magyarokkal is – emelte ki. Hozzátette: addig nem beszélhet senki arról, hogy Európához tartozik, amíg a kisebbségeket nem fogadja el, nem ismeri el és nem támogatja azokat. Nagy János beszélt arról, hogy az együttélés parancsának csak azok az országok tudnak megfelelni, akik a saját maguk urai. Hozzátette, hogy egyedül a szabad és független Magyarország képes az együttélés feltételeit megteremteni, és egyedül a szabad és független Magyarország képes azt megvédeni. Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni – fűzte hozzá a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.
Térségünkből több mint 10 ezer főt telepítettek ki. Településenként az 1946. évi vagonlisták adatai alapján ez a következőképpen alakult:
- Bezenye: 155 fő,
- Hegyeshalom 1095 fő,
- Levél 131 fő,
- Lébény 60 fő,
- Magyarkimle 65 fő,
- Máriakálnok 46 fő,
- Mosonmagyaróvár 767 fő,
- Mosonszentjános 2121 fő,
- Mosonszentpéter 1590 fő,
- Mosonszolnok 3185 fő,
- Rajka 853 fő.
Szijjártó Péter: életeket menteni csak békével és tűzszünettel lehet
Életeket menteni csak békével és tűzszünettel lehet, ezért Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne elérni az ukrajnai háborúban – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szijjártó Péter kiemelte: az elmúlt hetek nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a háború elhúzódik, márpedig – mint fogalmazott – „ez a lehető legrosszabb hír, amit kaphatunk a háborúval kapcsolatban”.
Hozzátette: Magyarország Ukrajnával szomszédos országként az elmúlt kis híján egy évben a háború minden azonnali következményével szembesült, köztük a több mint egymillió menekülttel, az egekbe szökő inflációval és a tízmilliárd euróval nagyobb nemzeti energiaszámlával.
Megjegyezte: minél tovább húzódik a háború, annál többen halnak meg, márpedig „itt életeket kell menteni és életeket csak békével lehet menteni”. Hangsúlyozta: Magyarország álláspontja a háború kitörése óta változatlan, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne elérni, mert csak ezek vezetnek el a békéhez és így az emberéletek megmentéséhez, aminél pedig nincs fontosabb feladat.
Azzal kapcsolatban, hogy Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön az EU-csúcson arról beszélt, Ukrajnának további támogatásra, fegyverekre és még több harckocsira, sugárhajtású repülőgépekre és nagy hatótávolságú védelmi rendszerekre van szüksége, ez segíthet „a méltóságteljes, szabad, igazságos béke” eléréséhez, Szijjártó Péter megjegyezte: az EP „hitelessége gyakorlatilag zéró”, az elmúlt időszak korrupciós eseményei világosan megmutatták, hogy az EP „a világ egyik legkorruptabb szervezete”.
Azt mondta: az EP határozatai, nyilatkozatai „általában károkat okoztak Európának”, hangsúlyozva, a fegyverszállítmányok pedig a háború meghosszabbítását okozzák.
Szijjártó Péter szólt arról is, a transzatlanti közösségben a háború retorikája „összehasonlíthatatlanul hangosabb a béke retorikájánál”, ugyanakkor – tette hozzá – a transzatlanti világon kívül a béke iránti vágy sokkal erősebb a háborús retorikánál – emeli ki az MTI.
A transzatlanti közösségen kívüli országok nem értik, miért kell egy regionális konfliktust odáig élezni, hogy annak globálisan kedvezőtlen hatásai legyenek és miért nem lehet végre békét teremteni – emelte ki. Mint mondta, a transzatlanti közösségen kívüli országok is szembesülnek a háború hatásaival, az élelmiszer-ellátási problémákkal, a nyersanyag- és energiahordozók árának egekbe szökésével.
„A transzatlanti buborékból kilépve teljesen egyértelmű, hogy a béke hangja, a béke iránti vágy sokkal hangosabb, sokkal erőteljesebb, mint ahogyan azt a mainstream liberális média itt a transzatlanti világban nekünk sulykolja” – jelentette ki.
A szankciókról szólva a miniszter megjegyezte: az európai gazdaság az elmúlt egy évben „elképesztő nehézégekkel került szembe”, az európai gazdaság szenved, a szankciók nem kényszerítették a háború befejezésére Oroszországot, sőt nagyobb károkat okoznak Európának, mint Oroszországnak. A szankciós intézkedések teljes egészében kudarcot vallottak – közölte. Hozzátette: a tizedik szankciós csomag is csak arra lesz alkalmas, hogy „további károkat okozzon nekünk, európaiaknak, hasonlóan az előző kilenchez”.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a nukleáris energia semmilyen szankcionálását nem támogatja, mert a nukleáris energiával kapcsolatos bármilyen korlátozás a magyar energiaellátás biztonságát veszélyezteti. Hozzátette: ha a nukleáris fűtőanyag-szállítás tilalma miatt a Paksi Atomerőmű nem tudna működni, ellehetetlenülne Magyarország energiaellátása.
Kijelentette: Magyarország földrajzi okokból csak akkor növelheti függetlenségét a nemzetközi energiapiacoktól, ha nukleáris energiát termel, ezért hozzáférésének korlátozása a nukleáris energiához az ország energiaellátását sodorja veszélybe és veszélyezteti az ország szuverenitását.
Novák Katalin: Európa nélkül nincs magyar jövő
Európa nélkül nincs magyar jövő, ahogy Magyarország nélkül sincs európai jövő – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Portfoliónak adott szombati interjújában.
„Önálló, szuverén, felnőtt nemzet vagyunk, értékekkel és érdekekkel” – mondta az államfő.
A Magyarország és az EU közti kapcsolatról kijelentette: Magyarország nem egyszerűen „nyugat-orientált”, hanem a Nyugat szerves és elidegeníthetetlen része már legalább ezer éve. Nem örül az Európai Bizottság és a magyar kormány közti kötélhúzásnak, de azzal egyetért, hogy az ország szuverenitását meg kell védeni. Kiemelte, hogy ugyanazt a „teljes jogú” tagságot és tiszteletet követeljük a magyaroknak, mint amely bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár, egy rendes helyet a brüsszeli asztalnál – összegzi az interjút az MTI.
„Az lenne a jó, ha végre vissza lehetne térni a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez. Ez bizony kompromisszumokat igényel” – hangsúlyozta.
Az államfő véleménye szerint az EU az elmúlt évtizedben inkább gyengült, mint erősödött. Elveszítette az Egyesült Királyságot, a külpolitikai érdekérvényesítés terén, demográfiailag és versenyképességi szempontból is lemaradt az Egyesült Államok és Ázsia mögött. „Miközben kialakulóban van egy új világrend, Európa megfeledkezett a közös stratégiai gondolkodásról, ideológiai kérdéseket helyezett a középpontba. Fel kell ébrednünk” – mutatott rá.
A balkáni, nyugat-balkáni kapcsolatokról Novák Katalin elmondta: a balkáni országok értékei európai értékek, az ottani kultúra európai kultúra. „Ennek a térségnek a biztonságát, stabilitását úgy tudjuk segíteni, ha az egyes országok szuverenitását megőrizzük, de a mi szövetségi rendszerünkbe tartoznak”. Véleménye szerint az ott élő emberek egyre inkább elveszítik a lelkesedésüket, mert azt látják, hiába küzdenek hosszú ideje, még mindig igen távoli a teljes jogú tagság, pedig ez az ő és a mi érdekünk is.
Az orosz-ukrán háborúról kifejtette: Ukrajna lerohanásával Vlagyimir Putyin átlépte a Rubicont, s az úgynevezett nyugati világ egy emberként kiáltott fel az agresszió láttán: ne tovább! Bár a háború nem a mi szövetségi rendszerünk ellen zajlik, itt van a közvetlen szomszédunkban, ráadásul egy olyan országot ért támadás, ahol nagyszámú magyar közösség él és küzd a megmaradásért – hangsúlyozta. Novák Katalin szerint el kell érni, hogy Európa független, önellátásra képes, gazdaságilag erős, biztonságos, saját védelmét biztosító, békés térség legyen.
A köztársasági elnök kiemelte, hogy el kell kerülnünk a további eszkalációt, az atomfegyverek bevetését, egy pusztító harmadik világháború kitörését, mielőbbi fegyverszünet és béke kell. „Gondoljunk csak bele, hány ember életét vette el és hány család jövőjét tette tönkre eddig ez a háború, az értelmetlen erőszak. Ez nem videójáték, nem virtuális harcmező, hanem a véres valóság” – mutatott rá.
Hozzátette: vannak, akik szerint csak akkor lehet béke, ha az egyik fél legyőzi a másikat, azaz folytatni kell a felfegyverzést és a háborút. A magyar álláspont – amit egyébként Ferenc pápa és a szentszéki diplomácia is oszt – szerint először fegyverszünetet kell kötni, azután lehet meghatározni a hosszú távú béke alapvető feltételeit.
„Államfőként, keresztyén emberként és édesanyaként is a mielőbbi fegyvernyugvás mellett teszem le a voksomat” – jelentette ki.
Novák Katalin megjegyezte: eddig sem Oroszország volt a legfontosabb partner Magyarország számára és a jövőben sem lesz az. Csökkentjük az orosz energiahordozóktól való függést, több lábon állunk, keressük a jó üzleti lehetőségeket világszerte és igyekszünk Magyarországot is minél vonzóbbá tenni a külföldi tőke számára. A kitettséget az orosz energiahordozók terén nem vállaltuk, hanem örököltünk – hangsúlyozta, hozzátéve: Magyarország energiaellátásában a földgáz ma még kivételesen fontos szerepet játszik, de ez a függőség csökkenthető és csökkentendő. A jövőben még inkább támaszkodunk majd az atomenergiára, növeljük a megújuló energiaforrások szerepét és a földgázt is több forrásból igyekszünk beszerezni.
Kiemelte, hogy hisz a hagyományos diplomáciában, célja, hogy minden szövetségesünk bátran és nyíltan tudjon mellénk állni. Sokan kíváncsiak Magyarországra, ennek köszönhetően számos hivatalos meghívást kap. Az elnökökkel, miniszterelnökökkel való személyes találkozás lehetőséget ad arra, hogy nyilvánvalóvá tegyék a szövetséget és jobban megértsék a másik nézőpontját. Kiemelte: nagyon kevesen tudnak a kárpátaljai magyarság létéről és problémáiról. Amikor egy ország vezetőivel a háborúról beszélnek, minden alkalommal felhívja a figyelmet a Kárpátalján élő magyarok nehéz helyzetére.
Emlékeztetett arra is, hogy a közelmúltban Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök meghívására Rómába utazott, ahol Giorgia Meloni miniszterelnökkel is találkozott. „A magyarok és az olaszok érdekei és szándékai egy irányba mutatnak az illegális migráció elleni határozott fellépés, a nyugat-balkáni bővítés, a keresztények védelme és a családi értékek melletti kiállás terén is. Ez csak néhány olyan terület, ahol szorosan együttműködünk egymással. S bízom benne, hogy a java még hátravan” – mutatott rá.
hagynunk azzal a gyakorlattal, hogy majd valaki megmondja, mit, hogyan és mikor kell vagy nem szabad tennünk.
„Önálló, szuverén, felnőtt nemzet vagyunk, értékekkel és érdekekkel. Ezeket kell elsősorban figyelembe vennünk, és így növelni mozgásterünket” – hangsúlyozta Novák Katalin.
Kiemelte: jó lenne az Egyesült Államokkal visszatalálni a pragmatikus együttműködéshez és igaz ez Kínára is. Az az érdekünk, hogy mind a szövetséges Amerikával, mind Kínával, mind Nyugattal, mind Kelettel szót tudjunk érteni – mutatott rá a köztársasági elnök a Portfolóinak adott interjúban az MTI szerint.
Az Egyesült Államok újabb azonosítatlan légi eszközt semmisített meg, ezúttal Kanada felett
Az amerikai légierő – Kanada kérésére – megsemmisített egy azonosítatlan, nagy magasságban közlekedő légi eszközt Kanada északnyugati része felett – közölte a kanadai miniszterelnök szombaton.
Justin Trudeau arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnökkel egyeztetve adott utasítást az eszköz lelövésére, amelyet – a kanadai légierő gépeivel együttműködve – egy amerikai F-22-es Raptor vadászgép hajtott végre Yukon tartomány felett – olvasható az MTI közleményében.
Amerikai illetékesek azt közölték, hogy a kanadai és amerikai légtérvédelmi feladatokat ellátó Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (North American Aerospace Defense Command – NORAD) észlelte péntek este a tárgyat, amely szombaton lépett be Kanada légterébe.
Justin Trudeau a közleményében azonosítatlan légi eszközt említett. Jelezte, hogy a maradványokat összegyűjtik és elemzésnek vetik alá. Közben a NORAD szóvivője, Olivier Gallant őrnagy arról beszélt, hogy a hadsereg meghatározta, miről van szó, de részleteket nem hoznak nyilvánosságra.
Az amerikai légierő F-22-es gépe egy nappal korábban, pénteken a térségben hasonló műveletet hajtott végre, amikor Alaszka északi partjai közelében, az amerikai légtérben is lelőtt egy azonosítatlan légi eszközt, arra hivatkozva, hogy az veszélyeztette a polgári légi forgalmat.
Egy hete, szombaton az Egyesült Államok egy kínai megfigyelőléggömbként azonosított nagyméretű eszközt semmisített meg az ország keleti partvidékének közelében, miután az mintegy nyolc napon keresztül sodródott az amerikai légtérben. Az eset diplomáciai és politikai konfliktushoz vezetett az Egyesült Államok és Kína között, több éles nyilatkozatváltással.
Átlépte a 30 ezret a halálos áldozatok száma
A dél- és délkelet-törökországi földrengések halálos áldozatainak a száma Törökországban és Szíriában együttesen átlépte a 30 ezret.
A török katasztrófavédelem (AFAD) vasárnap kora este azt közölte, hogy Törökországban a halottak száma elérte a 29 605-öt. Szíriában 3775 halottról tudni.
Az AFAD szerint csak a két legerősebb hétfői rengéssel mintegy 500 atombombának megfelelő energia szabadult fel.
Az Anadolu török állami hírügynökség adatai alapján a szerencsétlenséget megelőzően 13,5 millióan éltek a katasztrófa sújtotta dél- és délkelet-törökországi térségben – fogalmaz az MTI.
Megérkezett a Baptista Szeretetszolgálat mentőcsapata Törökországból
Vasárnap reggel megérkezett a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérre a Baptista Szeretetszolgálat mentőcsapata – a HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport az egészségügyi szakemberekkel együtt összesen 18-an, 8 keresőkutyával Törökországból -, ahol 7 embert mentettek ki a romok alól.
Az Antakyában öt napon át dolgozó csapat 2 tonna felszereléssel együtt az Isztambulból jövő járattal érkezett. A csoportot a családtagok, a kollégák és a sajtó képviselői mellett a török nagykövetség képviselői fogadták virággal, tapssal, ennivalóval.
Pavelcze László, a kutató-mentő csapat vezetője, a szeretetszolgálat veszélyhelyzet-kezelési igazgatója elmondta, hogy hét embert sikerült kimenteniük a romok alól, akik közül kettőnek válságos volt az állapota; további 5-6 túlélőről jelzést adtak, az ő kiemelésüket más csapatok vették át.
Úgy fogalmazott, hogy a lehetőségeik elfogytak. Minimális esély a túlélők találására még maradt, hiszen lehetnek olyan épületek, amelyek úgy omlottak össze, hogy majdnem légmentesen lezártak részeket, így nem hűlt le ott teljesen a levegő. Amennyiben a betondózerekkel odafigyelve dolgoznak, nagy szerencsével előfordulhat még, hogy tudnak embereket menteni – fűzte hozzá.
Kiemelte a „szimatukban nem becsapható”, „dolgukat tevő” kutyák kitartását és a csapat azon tagjainak a hősies munkáját, akik a legtöbbet véstek-fúrtak-faragtak, olykor az épületek 3-4-5 szintjét is áttörték, annak a törmelékét kitermelték, vasat és betont vágtak, hogy a romok közé szorul emberek közelébe jussanak.
Arra is kitért, hogy bár a csapat szakemberei több szervezettől érkeztek, a társaság jó része 30 éve dolgozik együtt, és 1999-ben is együtt mentették az embereket az akkori törökországi földrengéskor. Hozzátette: a török emberek hozzáállása nem változott, továbbra is segítőkészek, a körülmények azonban egészen mások voltak, a romosodás jelenlegi viszonyai „mindenkit megrendítettek”.
Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke azt mondta, felemelő volt látni a csapatot együtt dolgozni azon a területen, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete kijelölt számukra.
A földrengés sok embert nagyon apró helyekre szorított be, ahol mínusz 7 fokos hidegben kellett a túlélőknek megvárniuk, míg a mentőcsapatok értük érkeznek, közben pedig naponta 4-5-6 különböző erősségű utórezgés következményeivel is számolni kellett – fejtette ki, utalva arra, hogy sajnos nem minden túlélőt lehetett ilyen körülmények között kijuttatni.
Magyarországról a szervezet adatai szerint 156-an utaztak Törökországba a földrengés túlélőinek kimentésére, 7 szervezet irányítása mellett.
Varga Judit: egyre nagyobb szükség van a keresztény hitre
Egyre nagyobb szükség van a keresztény hitre és értékvilágra, ma különösen fontos, hogy ezeket „képesek legyünk minden körülmények között megvédeni” és továbbadni az utódoknak – jelentette ki az igazságügyi miniszter vasárnap a Hajdú-Bihar vármegyei Tégláson.
Varga Judit a kormány, a Hajdúdorogi Főegyházmegye és a hívek támogatásával belsőleg megújult Szent Illés próféta görögkatolikus templom ünnepélyes felszentelésén úgy fogalmazott, „a veszélyek korát éljük”, ami nemcsak a szomszédségban tartó háború fizikai kiterjedésének veszélyét, hanem az Európai Uniónak „a hagyományos európai értékeket tagadó Európát építő” tevékenységét is jelenti.
„Mi viszont úgy hisszük, hogy Európát zsidó-keresztény gyökerei táplálják” – hangoztatta a tárcavezető az MTI szerint, hozzátéve, ennek építőkövei a hagyományos közösségek, a családok, a nemzetek és a történelmi egyházak.
A szentelési szertartást és az azt követő szent liturgiát Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája vezette.
Nem kívánja meghosszabbítani mandátumát a NATO főtitkára
Nem kívánja ismét meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát Jens Stoltenberg NATO-főtitkár – jelentette ki erről szóló lapértesülésekre reagálva szombat éjjel Oana Lungescua, főtitkár szóvivője, tudósít az MTI.
Oana Lungescu közölte, a NATO-főtitkár nem kéri mandátumának további hosszabbítását, és a terveknek megfelelően még idén távozik posztjáról. Emlékeztetett, Jens Stoltenberg NATO-főtitkári mandátumát háromszor hosszabbították meg, és összesen csaknem kilenc évig szolgált a szervezet élén.
A NATO-tagországok vezetői 2022. március 24-én állapodtak meg abban, hogy további egy évvel, 2023. szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár lejáró megbízatását.
Stoltenberg, a 63 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára.
Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000-2001-ben, majd 2005 és 2013 között; korábban volt pénzügyminiszter és ipari és energiaügyi miniszter is.
A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény február eleji bejelentése szerint elnyert.
Előzetes letartóztatásba helyezték Marc Tarabella szocialista EP-képviselőt, és vádat emeltek ellene
Az Európai Parlamentet érintő korrupciós ügyben folytatott nyomozás részeként az illetékes belga ügyészség vádat emelt és előzetes letartóztatásba helyezte Marc Tarabella belga európai parlamenti (EP-) képviselőt – írta a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilapra hivbatkozva az MTI vasárnap.
A beszámoló szerint Eric van der Sijpt, a szövetségi ügyészség szóvivője közölte: Tarabellát korrupcióval, pénzmosással és bűnszervezetben való részvétellel vádolják.
Marc Tarabellát pénteken vette őrizetbe a belga rendőrség, miután a nap folyamán egyebek mellett átkutatták az EP-képviselő egyik liege-i bankban őrzött széfjét, valamint több irodát a vallóniai Anthisnes városában, ahol az 59 éves politikus a polgármester. Az őrizetbe vételre azt követen kerülhetett sor, hogy az EP múlt heti plenáris ülésén felfüggesztette a szocialista politikus mentelmi jogát.
Az Európai Parlament leváltott alelnökét, Eva Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. Közülük ketten, Kaili, valamint élettársa, az olasz Francesco Giorgi, valamint Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselő börtönben vannak. A vád ellenük bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.
Panzeri január végén vádalkut kötött a nyomozókkal. Korábban azt vallotta, hogy 120 ezer és 140 ezer euró közötti összeget adott Tarabellának „a Katarral kapcsolatos ügyek intézésében nyújtott segítségéért”.
A napilap internetes oldalán Tarabella ügyvédjét idézte, aki szerint a szombaton tartott meghallgatáson védence mindvégig tagadta bűnösségét. Elmonda, az egyetlen állítólagos „bizonyíték” Tarabella ellen Panzeri terhelő megjegyzése, amit az ügyvéd rágalmazásnak nevezett. Tarabella „továbbra is fenntartja ártatlanságát, soha nem kapott pénzt vagy ajándékokat szívességért cserébe” – közölte.
