Január 14-15. (szombat-vasárnap) esszenciája:
Letartóztatták a rendőrökre késsel támadó férfit
Letartóztatták azt a férfit, aki a csütörtök éjjel Újbudán egy rendőrt halálra késelt, két másikat pedig megsebesített – közölte a Fővárosi Törvényszék vasárnap az MTI-vel. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt rendelte el a férfi letartóztatását február 15-ig. Annak helyszínéül az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI) jelölték ki.
A közlemény szerint az ügyészség „szökés, elrejtőzés és bűnismétlés veszélyére hivatkozva indítványozta a letartóztatást – orvosi szakvélemény alapján az ülésen ezt azzal kiegészítve, hogy a letartóztatás végrehajtási helyeként a bíróság az IMEI-t jelölje ki”. A bíróság megállapítása szerint „a megalapozott gyanú – mint a kényszerintézkedés általános feltétele – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján észszerű kétely nélkül fennáll, ezen kívül az ülésen a gyanúsított tényfeltáró, beismerő vallomást tett”.
„A szökés, elrejtőzés veszélyét az eljárás tárgyát képező bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya, a gyanúsított kedvezőtlen személyi körülményei, a férfi kiszámíthatatlanságára utaló, a közvetlenség elve alapján is valószínűsíthetően zavart mentális állapota, valamint az eljárás során a rendőri intézkedésnek való kitartó ellenszegülése, az elkövetési helyről történő elmenekülése, továbbá a gyanúsított fokozott társadalomra veszélyessége alapozza meg” – írták a közleményben. A bűnismétlés veszélyét többek között az támasztja alá, hogy a gyanúsítottat a BKKB testi sértés és garázdaság vétsége miatt 2022. november 7-én jogerős büntetővégzésével 1 év fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette.
A fentieken kívül a terhelt ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon egy párhuzamos büntetőeljárás folyik garázdaság vétségének gyanúja miatt – ismertették.
A gyanúsított tehát személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje alatt áll, de sem ez, sem pedig a másik büntetőeljárás nem gyakorolt rá visszatartó erőt – mutattak rá a közleményben. Hozzátették, a gyanúsított nyilatkozata szerint alkalmi kábítószerfogyasztó, amely tény a bűnismétlés veszélyét szintén fokozza.
„A fentiek, valamint a terhelt által a cselekménye körülményeiről és motivációjáról tett nyilatkozat alapján a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a bűnismétlés veszélye reális és közeli a férfi esetében” – írta az ügyészség.
A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.
Bakondi György: már több mint 4500 határsértőt fogtak el a magyar határon idén
Több mint 4500 határsértőt fogtak el és csaknem 40 embercsempész ellen indítottak büntető eljárást a magyar hatóságok idén – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Bakondi György jelezte: az Európába vezető migrációs útvonalak közül változatlanul a balkáni a legzsúfoltabb, de a spanyol és az olasz irány is aktív. Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly sok változást tapasztaltak: a magyar határt illegálisan átlépni szándékozók szinte kizárólag fiatal férfiak, jellemzővé vált a csoportos elkövetés, kizárólag embercsempészek „szolgáltatásait” veszik igénybe és nagyon gyakoriak az erőszakos cselekmények. Változásként említette azt is, hogy egyre több afgán, iráni, indiai, pakisztáni állampolgár érkezik, míg korábban inkább az arab világból jöttek migránsok. Bakondi György emlékeztetett, hogy a migrációs nyomás erősödése miatt döntött a kormány tavaly arról, hogy állandó határőrizeti rendszerre van szükség, a rendőri erőkkel közösen határőrizeti szolgálatot teljesítő határvadászok száma már meghaladja az ezret.
Hornung Ágnes: tovább emelkedett a családtámogatások összege
Tovább emelkedett a családtámogatások összege – írta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a Facebook-oldalán szombaton. Hornung Ágnes arra emlékeztetett, hogy a gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege 2010 óta a háromszorosára, a gyermekek otthongondozási díja (gyod) pedig négy év alatt több mint a duplájára nőtt.
A minimálbér január 1-jei növekedésével a gyed maximális összege elérte a bruttó 324 800 forintot, míg a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 162 400 forintra, a mesterképzésben részt vevők esetében 207 480 forintra emelkedett. A 30 év alatti anyák január 1-jétól érvényes személyijövedelemadó-mentessége a gyed és a diplomás gyed összegére is vonatkozik, így ezeket az ellátásokat magasabb nettó összegben kaphatják kézhez az érintettek, hiszen az ellátások összegét kizárólag 10 százalék nyugdíjjárulék-levonás terheli, a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleget nem kell belőle levonni. Az adómentesség természetesen a csecsemőgondozási díj (csed) összegéből is érvényesíthető.
A minimálbér emelkedésének hatására január 1-jétől nőtt az önellátásra képtelen gyermeket gondozó szülőknek járó gyod összege is.
Több mint 15 millió ügyet intéztek tavaly a Kormányablakokban
Több mint 14,3 millió ügyfél kereste fel a kormányablakokat 2022-ben, akik összesen 15,7 millió ügyet intéztek el, ami megközelíti a koronavírus-járvány előtti, 2019-es év rekordot jelentő számait – közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel.
Tavaly a legtöbben a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyeket intéztek az ügyfélszolgálatokon, ezt követi a gépjárművekkel, a vezetői engedéllyel, a lakcímkártyával, valamint az útlevéllel kapcsolatos ügyintézés, de a népszerű ügyek közé tartozott még az ügyfélkapu-regisztráció, az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos ügyintézés, és a diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés is – áll a közleményben.
Közölték, 2022-ben elindult az „e-bejelentő” szolgáltatásuk, amelyen keresztül az állampolgárok egy év leforgása alatt 60 ezer közműátírást, illetve adatváltozást jelentettek be a közműszolgáltatók felé. Ezt 90 százalékban tisztán elektronikusan, az otthonuk kényelméből intézték, és csak az ügyek 10 százalékában keresték fel a kormányablakokat. Szintén tavaly jelentek meg az MIA (Mesterséges Intelligencia Asszisztens) önkiszolgáló ügyintézési pontok a kormányablakokban, ahol elintézhető például a vezetői engedély és személyi igazolvány pótlása, gépjármű ügyek, anyakönyvi kivonat- és erkölcsi bizonyítvány igénylése.
„A 2022-es év vége is nem várt helyzetet teremtett, hiszen a háború és a brüsszeli szankciók okozta európai energiaválság hatásainak enyhítése érdekében a kormányhivatalokban is igazgatási szünetet rendeltek el” – írták. Ez idő alatt is 313-ból a nyitva tartó 60 kormányablakot és a Központi Okmányirodát 126 ezer ügyfél kereste fel, akik közel 147 ezer ügyben jártak el.
Építőipari cégek: a beruházók óvatosabbá váltak
Az építőipari cégek számára a következő időszakban kihívást jelent a megrendelők megtalálása, mivel a beruházók sokkal óvatosabbak lettek részben az alapanyag-, nyersanyag- és energiaárak emelkedése, részben a kapacitáshiány miatt – közölték az ágazatban tevékenykedő cégek az MTI érdeklődésére.
A Market Építő Zrt. 2023-ban az építőipari termelés lassulására számít a korábbi időszakhoz képest, amihez nagyban hozzájárulhat a kormányzati beruházások számának csökkenése, illetve későbbre halasztása. A következő időszakban kihívást jelent majd a megrendelők és megrendelések megtalálása, a megrendeléseket az infláció és a kapacitáshiány befolyásolja elsősorban – hangsúlyozták. A magyar vállalkozások a török és román-török építőipari cégek megjelenésével szembesülnek a régióban, ezek piaci térnyerésének megakadályozása érdekében sokkal felkészültebb magyar cégek kellenek – mutat rá a Market. Az építőiparban nehézséget jelent egyebek mellett az infláció felgyorsulása, amely a termelési árak növekedésén keresztül látszik a legjobban, valamint a magasabb kamatok miatt dráguló finanszírozás is.
Az iparágban régóta fennálló munkaerőhiány – mind a szakképzett, a diplomás és a fizikai dolgozóknál – szintén folyamatos kihívás elé állítja a cégeket – mutatott rá a KÉSZ Csoport, hozzátéve, hogy kiemelt célja az építőipari szakképzés támogatása, erősítése. Az építőipari szolgáltató szerint a mostani helyzetben a fenntartható, hatékony és költségkímélő módszerek és a digitális átalakulás lehet a megoldás. Az alapanyag- és energiaárak növekedése miatt az eddiginél is fontosabb kérdés lett a beruházások kiszámíthatósága, a költségek féken tartása és az energiatakarékossági szempontok – emelték ki.
2022 a történelmi aszály éve volt
Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat 2022-es év agrometeorológiai áttekintésére hivatkozva az MTI.
A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.
A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt. Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.
Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.
A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.
Pavel és Babis jutott a második fordulóba
Nem sikerült megválasztani az új cseh államfőt a közvetlen elnökválasztás szombaton befejeződött kétnapos első fordulójában, a második fordulóba a nyolc jelölt közül Petr Pavel és Andrej Babis jutott be. A győzelemhez a szavazatok több mint 50 százalékának a megszerzésére lett volna szükség, ami egyik jelöltnek sem sikerült. A szavazatok 99,8 százalékának öszeszámlálása alapján a két hét múlva sorra kerülő második fordulóba Petr Pavel nyugalmazott tábornok és Andrej Babis volt kormányfő került. A két vetélytárs közti különbség minimális: Pavel 35,38 százalékot, Babis pedig 35,02 százalékot kapott. A harmadik helyezett Danuse Nerudovára eddig a választók 13,92 százaléka szavazott. A többi jelölt tíz százalékon aluli eredményt ért el. A választási részvétel 68,25 százalékos volt, ami új rekordnak számít. Öt éve ez a mutató 61,9 százalékot tett ki. Az első elemzések szerint Pavelre elsősorban a nagyvárosok lakói, a sikeres vállalkozók, értelmiségiek és magasabb végzettséggel rendelkezők, míg Babisra a vidékiek, az idősebbek, a nyugdíjasok és a nehezebb szociális helyzetben lévő választópolgárok szavaztak.
A magyar férfi kézilabda válogatott középdöntőbe jutott a kézilabda vb-n
Biztossá vált a magyar férfi kézilabda-válogatott középdöntőbe jutása az olimpiai kvalifikációs világbajnokságon, mivel hatgólos hátrányból győzedelmeskedett Izland ellen, valamint Portugália 32-24-re legyőzte a Koreai Köztársaság csapatát a csoportkör második fordulójában, szombaton Kristianstadban.
A magyar férfi kézilabda-válogatott hatgólos hátrányt leküzdve verte meg 30–28-ra a sokak által esélyesebbnek gondolt Izlandot. Az utolsó negyedórában mindössze három gólt kapott a magyar csapat, így a csoportja éléről várja a folytatást, és a középdöntőbe legalább két pontot továbbvihet. Ha hétfő este Portugáliát is legyőzik, csoportelsőként és 4 ponttal folytathatja.
