A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

A hétvége (2023. 02. 25-26.) esszenciája

Gulyás Gergely: Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból

Magyarországra egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, de a magyar kormány álláspontja változatlan: ki kell maradni a háborúból – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Budapesten, a Kormányinfón; a tárcavezető bejelentette, hogy idén is kell extraprofitadót fizetni, valamint egy konkrét üggyel kapcsolatban a gyermekvédelmi szabályok áttekintését is kilátásba helyezte. Az MTI összefoglalója.

A miniszter azt mondta: most, amikor a tizedik szankciós csomagot elfogadja az Európai Unió tanácsa, és egy éve tart a háború, szükséges értékelni a helyzetet. Hangsúlyozta: Európa sodródik a háború felé, ezért Magyarországra is egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, hogy változtasson olyan kérdésekben is az álláspontján, ahol az elmúlt egy évben világos elvek alapján hozott döntéseket.

Gulyás Gergely leszögezte, a magyar érdek továbbra is változatlan: kimaradni a háborúból. Hozzátette: így döntöttek a tavaly áprilisi választáson az emberek, a szankciókkal kapcsolatos ellenérzéseket pedig megerősítette a nemzeti konzultáció.

Kitért arra is: Magyarország fegyvereket továbbra sem szállít, a tűzszünetet és a mielőbbi béketárgyalásokat sürgeti, és segíti a menekülteket.

Nem változott a kormánynak az az álláspontja sem, hogy a háborúért a felelősség Oroszországot terheli, Oroszország sértette meg a nemzetközi jogot és követte el az agressziót – rögzítette. Hozzátette: Magyarország segíti Ukrajnát anyagilag és humanitárius eszközökkel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyarság a lehető legkevesebbet érezze a tragikus helyzetből.   

Hangsúlyozta: a kormánynak meggyőződése, hogy ebben a háborúban csak vesztesek lesznek, senki nem tud nyerni, minél tovább tart a háború annál több életet követel, és felfoghatatlan pusztítást okoz az épített és a természeti környezetben.   

Arra figyelmeztetett: ha Európa bevonódik a háborúba, ha NATO-tagországok vesznek részt a konfliktusban, az a harmadik világháború kitörésével fenyeget, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a háború ne eszkalálódjon.

Jelezte, a világban több józan hang is megszólalt az elmúlt hetekben: a magyar köztársasági elnök az Egyesült Államok elnökével találkozott másik nyolc államfővel együtt, és a kínaiak is nyilvánosságra hoztak egy béketervet.

A miniszter arról is beszámolt: a legfrissebb foglalkoztatási adatok szerint ma Magyarországon 46 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt. Ez a magyar gazdaság erejét mutatja, hiszen az elmúlt évben energiaáremelkedés volt – tette hozzá.   

A szankciók hatását az energiaárakra drámainak nevezte, szerinte ez jelenik meg elsősorban az élelmiszerek és a szolgáltatások árában is. A családokat és a nyugdíjasokat továbbra is védik a rezsicsökkentéssel, az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentett árat a kormány ebben az évben is fenn fogja tartani – erősítette meg.

Arról is beszélt, hogy a vállalkozásokat gyármentő programmal, beruházás-ösztönzési támogatásokkal segítik, és abban bíznak, hogy a magyar gazdaság továbbra is a beruházások vonzó célpontja marad.

A költségvetési egyensúlyt fenn kell tartani, a kormány elkötelezett, hogy a 3,9 százalékos hiánycélt betartsa – rögzítette. Megjegyezte, Magyarországnak sikerült az, ami nagyon kevés országnak szokott sikerülni az Európai Unióban: a választás évében hiányt csökkentettek 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is.   

Bejelentette: az energiaszektor, a bankok, a kereskedelmi multinacionális cégek és a gyógyszeripari cégek a magas energiaárak nyertesei, ezért nekik továbbra is lényegesen nagyobb mértékben kell hozzájárulni a költségvetéshez, így az extraprofitadót nekik az idén még meg kell fizetni. A kormány készen áll arra, hogy tárgyaljon az érintett nagy cégekkel a befizetés módjáról, de a tavaly befizetett adó mértékének megfelelő összeget továbbra is a költségvetésnek be kell hajtania – tette hozzá.

A miniszter arról is beszélt, hogy volt egy konkrét eset, amely ismét a figyelem középpontjába állította a gyermekvédelem ügyét. Amikor azt látni, hogy egy pedagógiai asszisztens visszaél a pozíciójával és a diákok bizalmával, az tűrhetetlen és elfogadhatatlan – jelentette ki. Hozzátette: az pedig, hogy ezzel a közösségi médiában dicsekszik, „kifejezetten beteges és gyomorforgató”. Aki egy 14-15 éves fiatallal ilyet tesz, egyértelműen pedofil, és ennek megfelelően is kell vele bánni – hangsúlyozta.

Elmondta: a rendelkezésre álló információk alapján a tankerület korábbi vezetője kapott bejelentést az elkövetőről, azonban nem az iskolai tevékenysége, hanem egy fesztivál kapcsán, de – folytatta – akkor is felelőtlenség, hogy korábban vizsgálat nem indult.

Kiemelte: a gyermekvédelmi szabályokat át kell tekinteni. A hatóságokat a belügyminiszter utasította, hogy minden esetben gyors, átfogó, teljes körű, alapos vizsgálatot folytassanak le – közölte, hozzátéve, hogy a jogi és büntetőjogi szabályozás áttekintése, illetve a gyermekvédelmi szabályok szigorítása pedig a kormány, illetve a kormánypárti frakciók feladata.

Elmondta: a gyermekpornográfiával kapcsolatban az esetek száma az elmúlt években növekedett. 2017-ben 120 ilyen eset volt, egy évvel később 164, 2019-ben 185, 2020-ban 204, 2021-ben 276, és tavaly 261. A növekedés tehát évről-évre folyamatos volt, bár tavaly minimális mértékben mérséklődött ez a szám – közölte. Hangsúlyozta: a gyermekvédelem ügye az egyik legfontosabb kérdés, a választásokkal egyidejűleg megtartott népszavazáson is olyan rendkívüli támogatást kapott, amelyet semmilyen más ügy, politikai kérdés, politikai párt nem tudott elérni 1989 óta.

A tárcavezető kiemelte: éppen ezért a gyermekvédelmi szabályokat át kell tekinteni. A hatóságokat a belügyminiszter utasította, hogy minden esetben gyors, átfogó, teljes körű, alapos vizsgálatot folytassanak le – közölte. Hozzátette: a jogi és büntetőjogi szabályozás áttekintése, illetve a gyermekvédelmi szabályok megszigorítása pedig a kormány, illetve a kormánypárti frakciók feladata.

Megjegyezte: aki egy 14-15 éves fiatallal ilyet tesz, egyértelműen pedofil, és ennek megfelelően is kell vele bánni.

A minisztert kérdezték arról, hogy Békássy Szabolcs, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos aggályosnak tartja, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai eljárás alá vonta az egyik vármegyei háziorvosi szakmai vezetőt, miután tájékoztatót tartott az új ügyeleti struktúráról kollégáinak. Gulyás Gergely értékelése szerint „elvtelen, tűrhetetlen és elfogadhatatlan” a kamara véleménye, ami az ügyeleti ellátást is veszélyezteti. Ilyet az elmúlt 32 évben nem tapasztaltak, a Magyar Orvosi Kamara nyíltan visszaél a hatalmával, amikor orvosokat fenyeget, akik a kötelezettségüket akarják teljesíteni.

Kitért arra is, hogy a kormány folyamatosan konzultált a kamarával a reformról, partnernek tekintették és a kamara mostani elnöke írásos véleményt adott néhány éve, amelyben javasolta, hogy a hatékony ügyeleti ellátás érdekében az alapellátást és a háziorvosi ügyeleti ellátást össze kell vonni. Ezt valósította meg a kormány – jelezte, hozzátéve: pilot programként Hajdú-Bihar megyében kipróbálták és ott működött.

Kijelentette: elvárják, hogy a kamara azonnal fejezze be ezt a magatartást és kérjen bocsánatot. Ha valaki a kamarából politizálni kíván, lépjen be a neki tetsző politikai pártba – mondta a miniszter.

A miniszter arról, hogy milyen nemzetközi visszhangra számítanak gyermekvédelmi törvény várható változásaival összefüggésben azt mondta, arra számít, hogy a józan ész erősebb lesz ezen a területen Brüsszelben, de ha nem így lesz, akkor sem számít. A gyermekek testi és lelki egészségét meg kell védeni – rögzítette.

Az orosz-ukrán háború évfordulója alkalmából benyújtandó határozati javaslatról azt mondta, fontos, hogy a háborúval kapcsolatos elvi és gyakorlati felvetésekre helyes választ adjanak. A magyar álláspont a viták kereszttüzében van, ha valakit érdekel a magyar álláspont, autentikus magyarázatot kaphat.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. február 25-én. MTI/Kovács Tamás

Arra a kérdésre, hogy belekerül-e, Vlagyimir Putyin felelős a háborúért, azt mondta: a háborúért Oroszország a felelős, egy magát komolyan vevő ország ezt írja bele a dokumentumba.

Kérdésre válaszolva az ellenzék hozzáállásáról azt mondta: soha nem adják fel a reményt, hogy az ellenzék támogatni fogja a javaslatot, ugyanakkor eddig inkább tettek háborúpárti nyilatkozatot a fegyverszállítás támogatásáról.

Az áprilisi pápalátogatást nagy megtiszteltetésnek nevezte a miniszter, ami azt mutatja, a Vatikán megbecsüli Magyarországot és a katolikus egyházzal való kapcsolatok nemcsak az anyaországon belül, hanem nemzetközi színtéren is kiválóak. Az, hogy a háború kérdésében a magyar és vatikáni álláspont áll a legközelebb egymáshoz, szerencsés többlet, a látogatás során nyilván erről is lesz szó – tette hozzá.

„Bízunk abban, ha Magyarország hangja nem is elegendő, a Szentatya hangja elegendő lehet” – fogalmazott a miniszter.

Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc a magyar kormány aljasságáról posztolt a Facebookon a háború első évfordulóján azt mondta: a volt kormányfő nagyon jó barátságot ápolt Vlagyimir Putyinnal, miniszterelnöksége idején a saját házában látta vendégül és még a bukása után fél évvel találkozott barátilag egymással a két házaspár.

A magyar álláspont kezdettől világos, az orosz agressziót elítélték, Ukrajnát pénzügyi és humanitárius úton támogatják. Fegyvert Magyarország nem szállít, mert ezt csak Kárpátalján keresztül tehetnék meg, és ezáltal a magyarok lakta térség is veszélybe kerülne – mondta.

Megjegyezte: a szankciókkal – közte az energetika területére kivetett korlátozásokkal – Európa lábon lőtte saját magát, és kifizette az idei és  jövő évre is a háború árát az oroszoknak.

Az anarchista csoportok tombolásáról Gulyás Gergely azt mondta: lehető legszigorúbb fellépésre van szükség és úgy látja, a hatóságok ezt is teszik. A múlt legsötétebb árnyait nem jó újra látni – jegyezte meg.

További kérdésre szólt arról is, hogy zajlik a technikai előkészítése Orbán Viktor esetleges kijevi látogatásának. Úgy fogalmazott: a magyar diplomácia arra törekszik, hogy olyan találkozókat bonyolítsanak, amelyeknek van értelmük és mindkét ország profitál belőlük. Az ukrán állammal szembeni fő kritika az oktatási törvény, ami a magyar nyelv használatát minden lehetséges módon korlátozza. Meglátják, az ukrán fél álláspontja változott-e és milyen formában, ettől is függ, mikor jöhet létre a találkozó – mondta.

Arról még nincs kormánydöntés, hogy lesznek-e nemzeti tüzépek – jelezte egy másik kérdésre. Építési törvényjavaslat van, arról már tárgyalt is a kormány, a javaslat minden részét meg kell vitatni, a nemzeti tüzépekre vonatkozó terveket is – rögzítette.

A földgáz csökkenő árára és a lakossági árakra vonatkozó felvetésre részletezte azok alakulását: a gáz köbmétere az unióban októberben átlagosan 2,52 euró volt, majd novemberben 2,28 euró, decemberben 1,43. Eközben Magyarországon a rezsicsökkentett ár 25 cent, efölött 1,75 euró volt.

Megerősítette, április 30-ig a lakossági piaci árak tekintetében maradnak a mostani árak, utána annak fényében, hogy mit mennyiért tudtak beszerezni, lehet újat megállapítani.

Magyarországnak volt néhány igen kedvező vásárlása, most 50 százalékos töltöttségen vannak a tárolók. Ha olcsóbb gázzal tudják feltölteni a tározókat ennek megfelelően kell megállapítani az új lakossági piaci árat – közölte.

A kedvezményes bérletvásárlási lehetőségekről és új eszközök beszerzéséről elmondta: folyamatosan szereznek be új járműveket, meglátják mennyire lesz leterhelt a járműpark, „a puding próbája az evés”. Azt látják, hogy különösen Pest megyében, ahol sikerült vonatvonalakat felújítani, azokat tömegesen használják. Jó és különösen a fiatalok számára olcsó lehetőség lesz – közölte.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról azt mondta: a NATO védelmi szövetség, és bíznak benne tovább erősödik a két ország csatlakozásával. Ugyanakkor a kockázat is nő, különösen Finnország elhelyezkedését nézve. A csatlakozással garanciát adnak arra, hogy adott esetben akár magyar katonákkal is megvédik ezen államokat. Ha ilyen vállalást tesznek feléjük, akkor választ várnak arra, hogy az elmúlt években miért rágalmazták Magyarországot – közölte.

Kérdezték a finn és a svéd NATO-tagság ratifikációja kapcsán a Fidesz-frakcióban kialakult vitáról, Gulyás Gergely azt mondta, nem szólt hozzá ahhoz, de érdeklődéssel figyelte. Elmondta, Magyarország erős NATO-ban érdekelt, és egy erős NATO-nak érdeke az, hogy minél több ország csatlakozzon hozzá, különösen olyan országok, amelyek megfelelnek a felvételi feltételeknek, ebből a legfontosabb, hogy a GDP-arányos katonai büdzsé elérje a két százalékot.

Hozzátette: a frakcióban az merült fel, hogy Svédországból és Finnországból is nagyon sokszor érte Magyarországot teljesen megalapozatlan, hazug és igazságtalan kritika. Ráadásul – folytatta – , a svéd, vagy a finn igazságügyi számtalan ponton a jogállam normáinak kevesebb garanciális elemét tartalmazza, mint a magyar. Közölte, a sajtó sokszínűsége nem felel meg azoknak a magas mércéknek, amit Magyarországon sikerült felállítani, továbbá az igazságszolgáltatás sem tartalmaz olyan ellenőrzési lehetőséget, fellebbviteli fórumokat, amelyek Magyarországon évek, sőt évtizedek óta megszokottak.

Elsősorban mindkét országtól azt várjuk, hogy „több tiszteletet” adjanak Magyarországnak – összegzett.

Jelezte azt is, hogy ő meg fogja szavazni a két ország NATO-csatlakozásának ratifikációját.

Elmondta, a két északi országba küldött parlamenti delegációt Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke vezeti és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke is részt vesz benne. A frakció megnyugtatásához szükség lenne arra, hogy a tárgyalódelegáció pozitív élményekkel távozzon a két országból – közölte.

Hozzátette: a kormány azért terjesztette a ratifikációkat az Országgyűlés elé, mert egyetért azzal. A parlament jövő héten kezdi  tárgyalni a javaslatokat, és várhatóan március második felében szavaznak azokról – részletezte.

Arra a felvetésre, ha nem Kárpátalján keresztül lehetne fegyvert szállítani, akkor Magyarország szállítana-e, annyit válaszolt: „nem”.

Minden pedofil bűncselekmény súlyos, elfogadhatatlan és mindegy ki az elkövető ebből a szempontból – közölte további, az egyházak felelősségét, érintettségét is firtató kérdésre.

Magyarországon több mint 100 ezer tanár van, akik tisztességesen nevelik a következő generációt, ezért azt kérte, ne általánosítsanak, az egyházak esetében sem.

Nyomozás keretében vizsgálják a történteket a tankerületben – mondta, hozzátéve: a tankerület vizsgálja, az intézményvezetőnek volt-e, lehetett-e tudomása a történtekről, egyelőre az igazgató felelőssége nem merült fel.

Arról, hogy a pedagógusok alkalmasságát vizsgálnák-e a jövőben a hasonló esetek megelőzése érdekében, azt mondta: az emberek nagy többségének nincsenek beteg hajlamai. Aki tanár szeretne lenni, és elvégzi a bölcsészkart, arról szeretné hinni, nem kell semmilyen vizsgálatnak alávetni.

A gyermekvédelmi törvény szigorításával kapcsolatban beszélt arról, hogy soha egyetlen ügy mögött nem jött létre akkor támogatottság, mint emögött. Elmondta, jó lenne Magyarországon néhány ügyben visszatérni a konszenzushoz, és reményét fejezte ki, hogy az ellenzék is egyet ért majd a törvénymódosítással.

A törvénymódosítás irányairól azt mondta, átnézik az európai gyakorlatot, vannak a magyarnál szigorúbb megoldások. Kitért arra, hogy sosem értett egyet azzal az alkotmánybírósági határozattal, ami megváltoztatta a szexuális kapcsolat jogszerű létesítésének korhatárát 18-ról 14 évre azonos neműek esetében. Szerinte részben ennek az alkotmánybírósági határozatnak a következménye az, hogy ma nyilvánvaló esetekben a büntethetőségről vita folyhat.

Rögzítette, hogy az új gyermekvédelmi szabályokról a kormány nem tárgyalt. Személyes véleményét ismertetve azt mondta, nincs rendben az, hogy nem bűncselekmény, ha egy negyvenéves ember egy 15 éves gyerekkel szexuális kapcsolat létesít. Ez akkor sincs rendben, ha különböző neműek, de azonos neműek esetében még kevésbé – tette hozzá.

A Fudan-egyetemet érintő hatástanulmányról elmondta, egyelőre a beruházási stop áldozata lett az intézmény, nem zajlik tervezés és nincs előrelépés.

Szólt arról, hogy mind az igazságszolgáltatás, mind az egyetemi alapítványok esetében az Európai Bizottság felén pattog a labda, a magyar kormány ugyanis elküldte a törvényszövegeket.

Elmondta, idén július 1-jén és 2024. március 1-jén jelentős ápolói béremelést hajt végre a kormány.   

Közölte, folynak a tárgyalások a budapesti reptér visszavásárlásáról, és reményei szerint az adásvétel idén lezárul.

Kérdezték arról, miért vetetné le Magyarország kilenc orosz üzletember nevét a szankciós listáról. Gulyás Gergely azt mondta, most elfogadták az új szankciókat. Úgy folytatta: voltak arról viták, nemcsak Magyarország, hanem más országok részéről is, ki az, aki a listára kerüljön, illetve ki az, aki a listán maradjon. Szerinte voltak olyan kezdeményezések is, nemcsak magyar részéről, hogy lekerüljenek egyes nevek a listáról.

Hozzátette: amikor Magyarország egy személy levételét kéri, akkor részletes indoklást ad hozzá. Akinek köze van a háborúhoz, annak a szankciós listán szerepeltetését Magyarország sosem kifogásolta, de Magyarország és más országok szerint is olyanok is felkerültek a listára, akiknek „az égvilágon” semmi közük a háborúhoz, viszont egyik, vagy másik ország érdekeivel ellentétes, hogy velük a gazdasági kapcsolat megszűnjön – magyarázta.

Volt kérdés arról, hogy mit szól hozzá, hogy a Völner-Schadl-ügy bírósági tárgyalásán felvetették Varga Judit igazságügyi miniszter tanúkénti meghallgatását. Gulyás Gergely azt mondta, a vádlottak és védőik olyan indítványokat terjesztenek elő, amilyet szeretnének. Pontosan lehet tudni – miután a nyomozás lezárult – , ki az, akivel kapcsolatban a bűncselekmény gyanúja felmerült és ki az, akivel szemben nem – mondta.

Hozzátette: a tanú nem negatív szereplője az eljárásnak, hanem ha értékes információval tud szolgálni, akkor meghallgatják, erről a bíróság dönt.

Gulyás Gergely elmondta: örülnek az Európai Bizottság elnöke által tett nyilatkozatnak a határvédelem erősítéséről. Magyarország több mint kétmilliárd eurót fordított eddig határvédelemre, amivel nemcsak az országot védik, hanem egész Európát – mutatott rá.

Úgy vélte, a tagállamok véleménye változott, nagyon sok tagállam követeli, hogy a bizottság ne büntesse azokat az országokat, amelyek megvédik a külső határokat és a schengeni szerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tesznek, hanem inkább járuljon hozzá ezekhez az erőfeszítésekhez. Azonban Magyarországgal szemben egy kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van a migrációt keretek közé záró szabályai miatt – emlékeztetett. Hozzátette: ezeknek az eljárásoknak a megállítása és a határvédelem költségeihez való hozzájárulás elengedhetetlen, hogy a bizottság szavait tettek is igazolják.

Gulyás Gergely közölte: a most elfogadott 10. szankciós csomag nem érinti a nukleáris energiát, és ha érintené, megvétózták volna.

Kitért rá: pillanatnyilag nincs szlovák kormány, csak ügyvezető kormány, és ez nehezíti a magyar-szlovák kapcsolatokat. A szlovák külügyminiszternek a személyes problémáival orvost kellene felkeresnie, ahogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is javasolta – tette hozzá.

Azt illetően, hogy az Európai Parlament bizottsága Budapestre látogatott a Pegasus-üggyel kapcsolatban, a tárcavezető kifejtette: ha nem kerülne súlyos európai és magyar adófizetői pénzekbe mindaz, amit az európai parlamenti képviselők csinálnak, akkor nevetségesnek és szórakoztatónak nevezné, de „így egy kicsit szomorú is”. Semmilyen hatásköre az uniónak ezen a területen nincsen, egyetlen uniós szervnek sem, az Európai Parlamentnek pedig a legkevésbé sem – jelentette ki.

Elmondta: jogi értelemben százszázalékig Oroszország a felelős a háború kirobbantásáért. Politikai értelemben viszont van egy vita, hogy ha a NATO megadta volna azt a garanciát, hogy Ukrajna nem csatlakozik hosszabb távon a szövetséghez, elkerülhető lett volna-e a támadás – magyarázta.

Úgy vélte, megfontolandó, hogy legalább azért meg kellett volna ezt tenni, hogy nyilvánvalóvá váljon, mondvacsinált érvről volt szó, vagy Oroszország valóban távol tartotta volna magát a támadástól.

A tárcavezető közölte: a magyar energiakitettség lényegesen nagyobb, mint más országokban, ezért az energiaárak változása az árakat jobban feltolja, mint más uniós tagállamokban.

Gulyás Gergely a kórházi ágyszámcsökkentés lehetőségéről azt mondta: Magyarországon kórházakat mindig a baloldal zárt be. Az a kérdés, hogy az ágyszám mennyi legyen, valamint milyen legyen az aktív és inaktív ágyak megoszlása, évek óta napirenden van, és az inaktív ágyakra nagy igény van – mutatott rá.

A debreceni oltóanyaggyárról azt mondta, az épület „több mint” szerkezetkész, annak felülvizsgálata zajlik, hogy érdemes-e még koronavírus elleni vakcinát ott gyártani, vagy másféle oltóanyagot kellene. Az egészségügyért felelős tárca vizsgálja ezt a kérdést – tette hozzá.

Volt kérdés arról, hogy mintegy kétszáz pedagógus jelezte, nem vesz részt az emelt szintű érettségiztetésben. Gulyás Gergely azt mondta, soha nem helyes, ha valakinek vitája van az állammal, az a gyerekeken veri el a port.

Jelezte, a kormány azon dolgozik, hogy a tanárok jelentős béremelést kapjanak. Ha a magyar baloldal Dobrev Klára (DK) által vezetett európai parlamenti képviselői ezt nem akadályozzák tovább, akkor január 1-ig visszamenőleg jelentős pedagógusbéremelés lesz – jelentette ki.

Arra az újságírói felvetésre, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei háziorvosok egy része nem írta alá az ügyeleti szerződést, Gulyás Gergely azt mondta, azért nem írják alá a szerződést, mert az országos orvosi kamara azzal fenyegeti őket, hogy etikai eljárást indít ellenük, ha részt vesznek az ügyeleti ellátásban.

A miniszter felháborítónak, gyalázatosnak, amorálisnak nevezte a kamara hozzáállását. Szerinte a megvalósuló reformot egy vármegyében már kipróbálták és jól működött, az orvosi kamara elnöke pedig írásba foglalta, hogy ez a helyes iránya az ügyeleti ellátásnak.

Szijjártó Péter: a béke csak párbeszéd útján jöhet el

A béke csak úgy jöhet el Ukrajna és Oroszország között, ha a háborús felek tudnak egymással beszélni, ezért a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani – mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a CNN-nek adott interjújában.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára feltöltött interjúban azt mondta, ha nincs kommunikáció a felek között és a csatornákat is elvágják, akkor a béke reménye is elvész, ezért meg kell kettőzni a diplomáciai erőfeszítéseket.

Kiemelte az MTI szerint, hogy szomszédos országként, számunkra, az azonnali tűzszünet és béke „létfontoságú”, és nemcsak azért, mert szomszédok vagyunk, hanem azért, mert magyarok is meghalnak ebben a háborúban. Az ukrajnai magyar közösség tagjait, mint ukrán állampolgárokat, besorozzák és sokukat a fronton vetik be, így sokan meghalnak közülük. „Tehát egy olyan nemzetet képviselek (…), amelynek a tagjai már meghaltak ebben a háborúban” – hangsúlyozta a miniszter.

Szijjártó Péter a kínai béketerv kapcsán emlékeztetett, hogy a Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója nemcsak Budapestre látogatott el mielőtt Moszkvába utazott volna, hanem Németországban, Franciaországban és Olaszországban is volt.

„Részben, de csak részben, beszéltünk erről a béketervről, hiszen a látogatás hétfőn zajlott és csupán most jelentették be az egyes pontokat, de azt kell mondjam, hogy teljesen egyetértek azzal, hogy a világ minden országának a szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani” – hangsúlyozta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy ez egy nagyon fontos alappillére a nemzetközi politikának, hozzátéve: „legalábbis kellene, hogy legyen”.

A műsorvezető felvetésére a miniszter azt mondta: nem kérdés, hogy Oroszország megsértette Ukrajna területi integritását, „az Orosz Föderáció megtámadta Ukrajnát, és mi, magyarok, elítéljük ezt a támadást, elítéljük ezt a háborút, és egyértelmű, hogy kiállunk Ukrajna mellett, és felszólítunk mindenkit Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának a tiszteletben tartására”.

A beszélgetés végén a műsorvezető újra visszatért a béke kérdésére: a miniszter leszögezte, hogy a magyar kormány olyan békét tart elfogadhatónak, amelyben Ukrajna garanciát kap a szuverenitására vonatkozóan.

Arra a kérdésre, hogy miért utazott Fehéroroszországba, a miniszter azt válaszolta, hogy Magyarország és Ukrajna szomszédos államok, így a háború hatásai az országra nézve „súlyosak és azonnaliak”. Magyarországot aggodalommal tölti el a háború eszkalálódásának, valamint – időben és földrajzi értelemben vett – elhúzódásának lehetősége.

Mint mondta: a fehérorosz kollégáját arra kérte, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, ami a háború elhúzódásához vagy eszkalációjához vezet.

Az uniós szankciókról megjegyezte, hogy a magyar kormány nem gondolja, hogy ezek jók vagy hatásosak lennének, „nem gondoljuk, hogy a szankciós politika helyes, nem gondoljuk úgy, hogy a szankciók működnek (…), de ezidáig egyetlen csomagot sem vétóztunk meg”.

Az újabb kérdésre kifejtette: a kormány a tizedik szankciós csomagot sem fogja megvétózni, mert az egyeztetések során sikeresen „kiharcolt” minden olyan mentességet, ami fontos volt a számára. Úgy fogalmazott, hogy a kormány soha nem támogatná a nukleáris együttműködés vagy a Magyarország és Oroszország közötti gáz-, illetve olajszállítás korlátozását.

Kövér László: nem hagyjuk, hogy gyermekeink újabb diktatúrák áldozataivá váljanak

A kommunizmus áldozatainak emléknapja nemcsak arra alkalom, hogy fejet hajtsunk sokat szenvedett elődeink előtt, hanem arra is, hogy kinyilvánítsuk akaratunkat: nem hagyjuk, hogy a gyerekeink és unokáink újabb mérgezett eszmék és újabb diktatúrák áldozataivá váljanak – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton az emléknap alkalmából tartott megemlékezésen, Budapesten.

Kövér László a Kovács Béla-szobornál elmondott beszédében azt mondta, hogy a 20. században a magyar államot két alkalommal is túszul ejtette a kommunizmus. Először 1919-ben 133 napra, másodszor 1947-ben, több mint negyven évre.

Mindkét alkalommal külföldről pénzelt, szellemi és fizikai erőszakkal támadó, idegen érdekeket szolgáló ügynökhálózatok voltak a magyarországi kommunizmus szálláscsinálói – tette hozzá az MTI szerint.

Kövér László szerint a nyugati világban napjainkban elharapódzó megdöbbentő keresztényellenesség, az alapvető biológiai, gazdasági és kulturális tényeket tagadó, valóságidegen ideológiák tobzódása, az egyre nyíltabb magántulajdon-ellenesség vagy éppen a politikai terrorcsoportok megjelenése nem más, mint a kommunista eszme és gyakorlat visszatérési kísérlete.

A házelnök hangsúlyozta: elődeink áldozata és utódaink reménysége egyebek mellett azt kívánja tőlünk, hogy minden körülmények között védjük meg a közjó, a közhatalom és a nemzeti érdekeink szolgálatába állított államunk demokratikus legitimitását és politikai cselekvőképességét.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a békéhez erő kell, az erőhöz pedig modern, ütőképes hadsereg

A békéhez erő kell, az erőhöz pedig ma egy 21. századi modern, ütőképes hadseregre van szükség – jelentette ki a honvédelmi miniszter szombaton Szentendrén, az egységes alapkiképzési programban részt vevők nyilvános katonai eskütételén, amelyen jelen volt Novák Katalin köztársasági elnök is.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte: a szombati nap egy újabb mérföldkő a magyar haderőfejlesztés történetében.

„Katonáink olyan tudást és képességeket sajátítottak el az elmúlt egy hónap során, amely alkalmassá teszi őket hazájuk védelmére, arra a feladatra, amely az elmúlt egy év során egy egész nemzet számára értékelődött fel” – idézi az MTI.

A Magyar Honvédség Altiszti Akadémián 165-en tették le ünnepélyesen katonai esküjüket, köztük az államfő férje, Veres István.

Novák Katalin az M1 aktuális csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy hisz a Magyar Honvédség erejében, és egy évvel az ukrán-orosz háború kitörése után mindenki átérezheti, hogy szükség van a honvédekre.

„Minden magyar ember átérezheti, hogy milyen nagy szükség van a honvédek összetartására, erejére és a hazaszeretetére” – emelte ki.

Hozzátette, hogy számára a mostani eskütétel éppen erről szólt: „hazájukat szerető és a hazájukat akár az életük árán is megvédeni kész honvédek tettek most esküt”.

A köztársasági elnök bízik abban, hogy sokan fogják az önkéntes tartalékos szolgálatot választani a hagyományos hivatásuk mellett, hiszen ez is egy eszköz, lehetőség arra, hogy a bajban, ha fegyvert kell fogni, meg tudják ezt tenni, meg tudják védeni a családjukat, valamint a hazájukat.

Varga Mihály: a kormány célja a munkahelyvédelem, a nyugdíjak reálértékének a megőrzése, és a rezsivédelem fenntartásán keresztül egy biztonságos pénzügyi környezet

Mi azt mondjuk, hogy nem új adókat kell kivetni, hanem a meglévőket kell beszedni, és hogyha lehetőség van rá, az adóalapot gazdaságfehérítésen keresztül szélesíteni; ha többen fizetünk adót, kevesebbet kell fizetni – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának A merész igazság Magyarországról című podcastjának adásában.

A miniszter szerint a gazdaság fehéredése már az adóbevételeken is látszik, amelyek az elmúlt években folyamatosan nőttek. „Paradox módon igazolni tudtuk azt, hogy az alacsonyabb adókulcs hozzávezethet ahhoz, hogy magasabb bevétele lesz az államnak, és miközben a gazdaság versenyképesebbé válik, eközben az állami támogatások, segítések, programok rendszerét is bővíteni tudtuk” – mutatott rá az MTI szerint.

Varga Mihály úgy vélte, 2023 a rendszerváltozás óta a legveszélyesebb év Magyarországon, ezért a „kockázatot kell csökkenteni és tartalékokat kell építeni”. A miniszter szerint a kormány célja, hogy a munkahelyvédelem, a nyugdíjak reálértékének a megőrzése, a rezsivédelem fenntartásán keresztül egy működőképes, pénzügyileg is biztonságos környezetet tudjon teremteni.

Megemlítette továbbá, hogy az elmúlt években rekordokat döntött a magyar gazdaságba érkező külföldi tőke mértéke, s ugyancsak rekordot sikerült felállítani a GDP-arányos adóztatás csökkentése terén is.

Ha visszapillantok az elmúlt tizenhárom évre, azt tudom mondani, hogy eredményes és sikeres volt a magyar gazdasági modell – állapította meg a tárcavezető, felidézve, hogy 2010-ben még csőd előtt álló országként emlegettek bennünket, 2019-ben azonban már a magyar gazdaság növekedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban.

Varga Mihály úgy látja, Magyarországnak „aktív, cselekvőképes kormánya” van, amely nemcsak „futballbíróként sétálgat a pályán és néha, hogyha szabálytalanságot lát, akkor a sípjába fúj”, hanem ő maga is az egyik játékosa, alakítója a folyamatnak.

Ha a legfontosabb feladatainkat veszem sorra, akkor azt kell mondanom, hogy a demográfiai kérdés a legfontosabb ennek a nemzetnek a szempontjából – folytatta a pénzügyminiszter, aki szerint ha csökkenő népességgel futunk rá a következő tíz-húsz évre, akkor a gazdaságban is súlyos, nehezen kezelhető sérüléseket fogunk okozni.

A beszélgetésben a pénzügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy az elhúzódó ukrán-orosz háború és az elhibázott brüsszeli szankciók „nagyon durva kihívás elé állították” a magyar gazdaságot és a társadalmat.

„Magyarország és a magyar gazdaság szerencsére sokkal erősebb állapotban van, mint 2010-ben volt. Tehát nyugodtan mondhatom, hogy ha egy ilyen sokk ért volna bennünket 2009-2010 táján, azt az ország nem tudta volna kezelni” – állapította meg, hozzátéve: most teljesen más a helyzet, a bruttó hazai termék teljesítménye megtöbbszöröződött, és van egy olyan cselekvő kormányunk, amelyik kész arra, hogy adott esetben a szükséges keretjogszabályi feltételeket is megteremtse.

Varga Mihály a kihívások között említette azt is, hogy nem érkeztek be a Magyarországnak járó uniós források, s „azon öt ország között vagyunk, akik a helyreállítási támogatásból még egy fillért sem láttak”. Szerinte a források visszatartásával Brüsszel belenyúl az országok közötti gazdasági versenybe, és „fékezi, hátráltatja” Magyarország versenyképességét.

Ennek ellenére a magyar gazdaság 4,6 százalékos növekedést tudott produkálni 2022-ben – húzta alá a miniszter, megjegyezve: a kormány bebizonyította, hogy tudja kezelni a helyzetet.    Varga Mihály közlése szerint a költségvetés legfontosabb célja a rezsivédelem fenntartása, emellett nagyon komoly hiánycsökkentés is várható, hiszen a tavalyi év 6,1 százalékos hiánya után 3,9 százalékot terveznek idén. Kijelentette: a magyar kormány gyors döntésekkel elérte azt, hogy a rezsivédelmet a válságban is meg tudta tartani.

Felidézte továbbá, hogy míg a baloldali kormányoknál folyamatosan nőtt az államadósság aránya, a polgári kormány most, a veszélyek korába lépve, a kockázati szintet csökkentve, az államadósságot is csökkenti.

Energiaügyi Minisztérium: február végéig dönthetnek a rögzített áramárakra váltásról az intézmények

A kiszámíthatóbb rezsikiadások érdekében kedd éjféli határidővel kérhetik a jelenlegi szerződésük szerinti változó helyett a fixált villamos energia árat az állami, önkormányzati, egyházi intézmények és alapítványi fenntartású egyetemek – közölte az Energiaügyi Minisztérium vasárnap az MTI-vel.

A közlemény szerint a gázszolgáltatásban bevált gyakorlat mintájára azonos intézményi kör térhet át a rögzített áramtarifákra április elejétől 2023 végéig. A lehetőséggel kizárólag azok a jogosultak élhetnek, akik ezt a február 28-i jogvesztő határidőig a kereskedőjüknek megküldött nyilatkozatban igénylik.     Azt írták, a háború és az elhibázott szankciók okozta nemzetközi energiaválságban korábban sosem tapasztalt magasságokba emelkedtek az energiaárak. Ősz óta fokozatos visszarendeződés figyelhető meg a világpiacon, jelenleg is a tavalyi csúcsoknál kedvezőbb szinten alakulnak az árak.

A kormány előzőleg a földgázszolgáltatásban nyitotta meg a változó áras szerződésekről fix árakra átállás lehetőségét egyes intézményi felhasználók számára – emlékeztetett a minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a bevált gyakorlatot az önkormányzati szövetségek javaslatára az áramellátásra is kiterjesztették.

A jogosultak köre a korábbiakkal azonos, a villamosenergia-szolgáltatásban is a költségvetési szervek, az állami gazdasági társaságok, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, intézményeik és cégeik, a közérdekű alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények és az egyházak tartoznak bele – tették hozzá.     Az érintettek 2023. február 28-án éjfélig elektronikus úton nyilatkozhatnak az áramkereskedőjük felé arról, hogy a jogosultságuk fennáll, és igénybe kívánják venni a módosított elszámolást. A kormányrendeletben foglaltak a 2023. december 31. előtt lejáró villamos energia vásárlási szerződésekre, fix versenypiaci szerződéssel rendelkezőkre, vagy egyetemes szolgáltatásban ellátottakra nem alkalmazhatók – ismertette a minisztérium.     Mint írták, a magyar családok az átlagfogyasztásig egész évben rezsivédett áron, jelenleg Európában a legolcsóbban jutnak az áramhoz és földgázhoz. Az Energiaügyi Minisztérium folyamatosan azon dolgozik, hogy a szankciós energiaválság hatásai a lehető legkevésbé terheljék a hazai fogyasztókat. A földgáznál alkalmazott megoldás mintájára az áramár szabadon választható rögzítése is kiszámítható szinten tartja az intézményi felhasználók költségeit. A villamos energia esetében a fix áras időszak kilenc hónapon át, áprilistól egészen 2023 végéig tart majd – olvasható a közleményben.

Putyin: Moszkvának az összes arzenált számításba kell vennie, amikor a NATO a vereségét akarja

Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a Rosszija 1 tévécsatorna a Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában, idézi az MTI.

„A mai körülmények között, amikor az összes vezető NATO-ország kijelentette, hogy fő céljuk stratégiai vereséget okozni nekünk, az hogy népünk szenvedjen, ahogy ők mondják, (…) hát hogyan tehetnénk meg, hogy ne vegyük figyelembe nukleáris képességeiket ilyen körülmények között?” – nyilatkozott az elnök, aki kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START megállapodást.

Emlékeztetett rá, hogy a NATO hivatalosan nem részese a hadászati orosz-amerikai Új START-nak, és most az észak-atlanti szövetség amerikaiak ösztönzésre jelentette ki, hogy azzá akar válni.

„Ha ez így van, akkor kérem, nem bánjuk, hadd vegyenek részt ebben a vitában” – mondta.

Putyin megerősítette, hogy Oroszország szükségesnek tartja a brit és a francia nukleáris arzenál bevonását a tárgyalásokba. Mint mondta, korábban Moszkva az enyhülésre, valamint az arra való tekintettel „helyezte őket zárójelbe”, hogy „a NATO szinte demilitarizált szervezetnek nyilvánította magát”.

Felidézte azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a szövetség „leginkább politikai szervezet, nem pedig katonai blokk”. Mint mondta, ennek a kérdésnek a megvitatásában a jelenlegi helyzetben „vissza kell térni a kezdőkörbe”.

„Minden máson felül, amikor azt teszik, amit ma Ukrajnában tesznek, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy amerikai katonák a mi nukleáris létesítményeink körül settenkedjenek. Ez egyszerűen nevetséges” – hangsúlyozta Putyin.

Hangot adott álláspontjának, amely szerint a NATO az Ukrajnába irányuló, több tízmilliárd dolláros fegyverszállításai miatt a konfliktus részesének tekintendő, mivel a szövetség nem kap pénzt a szállítmányokért.

„Ezeket a fegyvereket egyoldalúan adják át, ami bizonyos mértékig, legalábbis közvetve, de mégis bűnrészességet jelent a kijevi rezsim által elkövetett bűncselekményekben, beleértve a Novorosszija (Új-Oroszország – az Orosz Birodalomban így nevezték a mai Ukrajna déli, a 18. századi orosz-török háborúk idején elhódított területeit) és Donyeck lakónegyedei lövetését” – hangoztatta. Putyin szerint a Nyugat egyetlen célja Oroszország felszámolása jelenlegi formájában.

„Egyetlen céljuk van – feloszlatni a volt Szovjetuniót és annak fő részét, az Oroszországi Föderációt” – fogalmazott Putyin.

Az orosz vezető azt mondta, hogy Oroszországot a nyugati elképzelések szerint „a civilizált nemzetek úgynevezett családjába” minden részt csak külön-külön vennének fel. Meglátása szerint a Nyugat ezeket a részeket elnyomná és az ellenőrzése alá vonná.

Mint mondta, ilyen körülmények között az ország nagyon sok népének, mindenekelőtt az oroszok sorsa „drámaian” megváltozna és nem biztos, hogy az orosz nép fennmaradna, mert lennének helytette „moszkoviták, uráliak és mások”.

Putyin szerint Oroszország a kapcsolatok építése során „egyfajta partnerségi megfontolásból” eddig nem reagált ezekre a „papírra lefektetett” feldarabolási tervekre. A jelenlegi helyzetben azonban, amelyhez – szerinte – a nyugatiak arra irányuló kísérletei vezettek, hogy a Szovjetunió összeomlása után „kizárólag a maguk számára alkossák újra a világot”, kénytelen lesz ezt megtenni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország népének egységesnek kell maradnia, mert ez a fő feltétele minden eredménynek és győzelemnek.

Putyin szerint Oroszország egyetért azzal, hogy a világnak változnia kell, és ezt soha nem akadályozta, egyebek között az ENSZ-ben sem, de azt ellenzi, hogy az új világ csak egyetlen ország, jelen esetben az Egyesült Államok érdekei szerint épüljön. Azt mondta, hogy Washington több „szatellitája” a gazdasági és a katonai függősége miatt csatlakoztak az Oroszország elleni küzdelemhez, miközben tudatában vannak annak, hogy ez nem az ő csak az amerikaiak „egoista” érdekeinek felel meg. Emlékeztetett arra, ahogy a szövetséges Franciaországot „megalázták” azzal, hogy megfosztották őket az ausztráliai tengeralattjáró-megrendelésüktől, Párizs mégsem reagált semmilyen módon.

Az orosz elnök kifejezte meggyőződését, hogy a többpólusú, a kölcsönös tiszteleten alapuló világért folytatott küzdelem győzedelmeskedni fog.

Jill Biden: már csak az időt és a helyet kell megtalálni Joe Biden hivalatos újraindulásának bejelentéséhez

Az amerikai First Lady világos utalást tett férje, Joe Biden újraindulására a 2024-es elnökválasztáson egy pénteki interjúban.

Jill Biden ötnapos afrikai útjának utolsó állomásán az AP hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy sokkal több nem maradt hátra, minthogy kitalálják, az elnök hol és mikor jelenti be hivatalosan is az újraindulását. Férje szándékával kapcsolatban úgy fogalmazott, „hányszor kell még elmondanom, hogy elhiggyék”, majd Joe Bidenre utalva hozzátette, hogy „még nem fejezte be, amit elkezdett, és ez az, ami számít” – fogalmaz az MTI.

Az elnök szintén pénteken az ABC News-nak adott interjúban felesége szavaihoz kapcsolódva leszögezte, hogy ő komolyan gondolja, amit mond, de még vannak feladatok előtte, mielőtt belevágna egy „teljes gőzzel” működő kampányba.

Az elnök tavaly ősz óta többször megismételte, hogy szándékában van elindulni egy második elnöki ciklusért a választáson 2024-ben, de ezt hivatalosan még nem jelentette be.

Egyidejűleg elnöki tanácsadói arra utaltak, hogy a hivatalos bejelentés áprilisban lehet, hasonlóan a demokrata elődhöz, Barack Obamához, aki szintén az elnökválasztást megelőző év áprilisában jelezte hivatalosan, hogy versenybe száll az újraindulásért.

Az elnök indulását kétkedéssel fogadók legtöbbször Joe Biden életkorát hozzák fel, ugyanis a jövő évi  választás idején 82 éves lesz, illetve, ha egy újabb ciklusra megválasztják, akkor annak végén már 86 év felett lesz.

A republikánus párton belül elkezdődött a versenyfutás az elnökjelölti pozícióért, habár az előválasztások kezdetéig még egy év van. Donald Trump tavaly novemberben, Nikki Haley korábbi az amerikai ENSZ-nagykövet és dél-karolinai kormányzó február első felében, míg Vivek Ramaswamy vállalkozó a héten jelentette be hivatalosan, hogy versenybe száll. A lehetséges indulók között említik még Ron DeSantis floridai kormányzót, Mike Pompeo korábbi külügyminisztert és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatóját, valamint Mike Pence egykori alelnököt.

Brit és EU-források szerint közel a megoldás az észak-írországi protokoll ügyében

Brit kormányforrások és EU-illetékesek egybehangzó nyilatkozatai szerint elérhető közelségbe került a megoldás a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmet szabályozó, rendkívül heves vitákat szító észak-írországi protokoll ügyében.

Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes a BBC közszolgálati televízió vasárnapi magazinműsorában úgy fogalmazott, hogy „haladás történt” a kérdésben, bár a végleges egyezményre még várni kell – idézi az MTI.

 Leo Varadkar ír kormányfő az RTÉ ír közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy az ügy „a megoldás felé araszol”.

Kormányforrásokat idéző brit médiaforrások szerint egy ideig úgy volt, hogy már szombaton bejelentik a megállapodást. A Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió úgy tudta, hogy III. Károly király is fogadta volna Londonban Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét az egyezség elérésének alkalmából, de ez a program és egyelőre a megállapodásról szóló bejelentés is elmaradt.

A vasárnapi lapokban idézett brit kormányforrások nem zárják ki, hogy Rishi Sunak miniszterelnök hétfőn a londoni alsóházban ismerteti a megállapodás részleteit.

Az észak-írországi protokoll ügye a legélesebb viszály forrása az Európai Unió és a brit kormány között azóta, hogy Nagy-Britannia távozott az EU-ból.

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes belső piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

A konzervatív párti brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme Nagy-Britannia és Észak-Írország között hozott létre belső vámhatárt, és ez kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

Londonba utazik hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy személyesen tekintse át Rishi Sunak brit kormányfővel a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmet szabályozó észak-írországi protokoll utolsó, még vitás pontjait – jelentette be vasárnap a Downing Street.

Svéd uniós elnökség: az EU jóváhagyta az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot

Az EU jóváhagyta az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot – közölte a Twitteren péntek késő este Európai Unió Tanácsának svéd soros elnöksége.

A közlésre hivatkozva írja az MTI: a csomag szigorúbb exportkorlátozások tartalmaz a kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében, továbbá célzott korlátozó intézkedéseket a háborút támogató, propagandát és álhíreket terjesztő vagy Oroszország által a háborúban használt drónokat szállító személyekkel és szervezetekkel szemben.

A svéd elnökség hozzátette: az EU tagállamai együttesen az eddigi legerősebb és legmesszebbmenő szankciókat vezették be, hogy segítsék Ukrajnát a háború megnyerésében. „Az EU egységesen kiáll Ukrajna és az ukrán nép mellett. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges” – hangsúlyozták.

 Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács szombat délelőtti hivatalos sajtóközleményében kifejtette, hogy az újonnan bevezetett intézkedések további kiviteli tilalmakat rendelnek el a kritikus technológiai és ipari árukra, például az elektronikára, a speciális járművekre, a gépalkatrészekre, a teherautók és a sugárhajtóművek pótalkatrészeire. Ugyancsak korlátozó végzés vonatkozik olyan építőipari árucikkekre, amelyeket az orosz hadsereg alkalmazhat.

A Tanács közölte továbbá, hogy az orosz védelmi és biztonsági ágazat technológiai fejlesztéséhez hozzájáruló, korlátozás alá eső termékek listájára mostantól új, az orosz fegyverrendszerben használt technológiai termékek kerülnek fel: drónok, rakéták, helikopterek, valamint bizonyos ritkaföldfémek, elektronikus integrált áramkörök és hőkamerák.

A Tanács határozata további 96 szervezettel bővíti az orosz katonai és ipari komplexumot támogató szervezetek listáját, és ezáltal szigorúbb exportkorlátozásokat vezet be velük szemben. Megtiltja továbbá az EU-ból exportált kettős felhasználású termékek és technológia Oroszországon keresztül történő tranzitját.

A listára most először kerül fel hét, pilóta nélküli légi járműveket gyártó iráni szervezet, melyek termékeit az orosz hadsereg többek között a polgári infrastruktúra célbavételére is felhasználta. Emellett, az uniós tagállamok további korlátozásokat vezettek be az Oroszország számára jelentős bevételt hozó áruk, például az aszfalt és a szintetikus gumi behozatalára.

Ami az orosz nemzetközi dezinformációs tevékenységeket illeti, az tagállamok kezdeményezték további két, a Kreml által finanszírozott médium, az RT és a Szputnyik arab nyelvű hírcsatornájának műsorszolgálatatási engedélyének felfüggesztését az EU-ban.

A határozat ezentúl korlátozza az orosz állampolgárok lehetőségét arra, hogy bármilyen tisztséget betöltsenek az EU kritikus infrastruktúráit képviselő szervezetek vezető testületeiben. A tagállamok szerint, Oroszország befolyása ezekben a tisztségekben veszélyeztetheti a megfelelő működését, így az európai polgárok számára nyújtott alapvető szolgáltatásokat.

A vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó tilalmak hatékonyságának biztosítása érdekében a Tanács úgy határozott, hogy részletesebb jelentéstételi kötelezettséget vezet be a szankciók által sújtott személyek és szervezetekre vonatkozóan. A testület ezenkívül három további orosz bankot és jelentős számú magánszemélyt is feltett a szankciós listára. Az új szankciós csomag értelmében EU és Oroszország közötti, közvetlenül vagy harmadik országokon keresztül közlekedő magánrepülőjáratok üzemeltetőinek előzetesen értesítést kell adniuk az illetékes nemzeti hatóságoknak. 

Nem számít a burgonyatermés visszaesésére a terméktanács

Idén várhatóan nem csökken a burgonya belföldi termőterülete; a téli csapadék jót tett az ültetvényeknek- közölte az MTI-vel az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács.

Az érdekképviselet a vetőburgonya-rendelések alapján valószínűsíti, hogy a termelők nem hagynak fel tevékenységükkel, és a termőterület 6 ezer hektár fölött marad. Bíznak abban is, hogy nem ismétlődik meg a rendkívüli, tartós meleggel párosuló, hónapokon át tartó aszály, amely a legfőbb oka volt annak, hogy tavaly a szokásos 40-45 tonnáról 30 tonna alá esett a hektáronkénti hozam.

Magyarországon így mindössze 144 ezer tonna étkezési burgonyát takarítottak be 2022-ben, miközben az éves fogyasztás évente meghaladja a 200 ezer tonnát, a szükséglet harmadát jelenleg behozatal fedezi. A belföldi készletek korábban általában március-áprilisig kitartottak, de idén már január közepére alig maradt. Az aszály a minőségnek sem tett jót, a száraz talajban a krumpli nem tudott egyenletesen fejlődni, Európa más országaiban is formátlanabb, foltosabb lett, mint korábban – tették hozzá.

A téli csapadék a terméktanács szerint helyreállította a talaj vízkészletét, de az enyhe tél azt jelezheti, hogy az idő megint melegebb lesz a sokéves átlagnál. Szerencsére a belföldi burgonyaültetvények csaknem 90 százalékát öntözik, csapadékpótlás nélkül Magyarországon nem is lehetne már gazdálkodni, mert a burgonya rosszul viseli a meleget és az aszályt. A legnagyobb európai versenytársakat, a francia, holland és német termelőket felkészületlenebbül érte a tavalyi szárazság, ők csak most kezdik el a költséges öntözésfejlesztéseket.

Magyarországon a következő években az öntözéskorszerűsítés mellett a tárolás lesz a fontosabb fejlesztési irány, hogy a kisebb gazdáknak ne kelljen idő előtt, nyomott áron megszabadulni a terméstől. Júniusban az új krumpli napokon belül eljuthat a vásárlókhoz, de az őszi betakarításnál már szükség van korszerű raktárakra, mert a csírázást vegyszerekkel ma már nem, kizárólag hőmérséklet- és páratartalom-szabályozással lehet gátolni.

Termeléshez kötött uniós támogatás idén már nem jár az étkezési burgonya után, de a terméktanács abban bízik, hogy pusztán emiatt nem fordulnak el a gazdák a burgonyatermesztéstől, amely egész évre szóló, állandó felkészültséget igénylő tevékenység, nem jellemző, hogy egyik évről a másikra sokan kezdenének bele vagy hagynák abba. Magyarországon is hosszabb idő alatt esett vissza a termelés, 8 éve még meghaladta a 15 ezer hektárt a krumpli termőterülete. A terméktanács szerint 2023 nagyon fontos év lesz, hiszen most derül ki, hogy az időjárási szélsőségek és más nehézségek folytatódnak-e. Jórészt ettől függ, hogyan alakul hosszabb távon a burgonyatermelés jövője Magyarországon – hangsúlyozta a terméktanács.

Forgalomba állt a MÁV-Start teljes KISS-motorvonatflottája

A MÁV-Start forgalomba állította mind a 40 KISS emeletes motorvonatot, amelyet a Stadler cég szállított a vasúttársaságnak a 2017-ben kötött keretszerződés alapján, ezzel teljessé vált a vasúttársaság emeletesmotorvonat-flottája – olvasható az MTI közleményében.

Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója szombaton a budapesti Nyugati pályaudvaron tartott projektzáró rendezvény sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a MÁV-Volán-csoport célja, hogy minél többen válasszák a kényelmes, biztonságos közösségi közlekedést. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztik a járműállományt, az infrastruktúrát, és megújítják a tarifarendszert.

Példaként említette, hogy tart a Nyugati pályaudvar megújítása és hamarosan átadhatják a Keleti pályaudvar utascentrumát.

Pafféri Zoltán ismertette, hogy a negyven emeletes motorvonat beszerzése az Európai Unió 228 milliárd forintos támogatásával valósulhatott meg.

A KISS-szerelvények a MÁV-nál eddig mintegy 8,8 millió kilométert futottak már, és az utasok elégedettek velük – tette hozzá.

Közölte: a szolgáltatások fejlesztésének egyik fontos előzménye volt az a stratégiai döntés, hogy 2020-ban a MÁV-csoport és a Volánbusz a MÁV-Volán-csoportban integráltan biztosítsa a közösségi közlekedést Magyarországon.

Az integráció folyamatában a tarifaközösség kézzel fogható eredménye a kormány által május 1-jétől bevezetendő 9450 forintos vármegyebérlet és a 18 900 forintos országos bérlet – mondta a MÁV elnök-vezérigazgatója.

Mosóczi László, a MÁV-Start vezérigazgatója kiemelte, a társaság 2017-ben kötött keretmegállapodást a negyven emeletes KISS-jármű beszerzésére. A korszerű, modern járművek jelentős hozzáadott hazai értékkel készültek, és hozzájárulnak a szolgáltatás fejlesztéséhez, a biztonságos közlekedéshez – mondta.

Homolya Róbert, a Stadler Trains Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, a motorvonatokat 11, 8, majd 21 darabos tételben rendelte meg a vasúttársaság.

A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború hátráltatta a gyártást, ennek ellenére a 2017-ben aláírt szerződésben szereplő áron szállították le a járműveket a MÁV-nak – mondta.

A Stadler cég Magyarországon is készülő járművei több országban közlekednek. A magyarországi modern motorvonatok „gerincét” a 123 Flirt- és 40 KISS-motorvonat adja.

A Stadler szeretné tovább erősíteni magyarországi jelenlétet, és a szolnoki üzemben tervezett tevékenységbővítés révén még több hozzáadott értékkel hozzájárulni a modern magyar vasút fejlődéséhez – jelentette ki Homolya Róbert.

A sajtótájékoztatót követően három összekapcsolt KISS-szerelvény indul útnak a Dunakanyarba. Európában egyedülálló módon Magyarországon nyílt először lehetőség arra, hogy három összekapcsolt – összesen 467,7 méter hosszú – szerelvény 1200 utassal a fedélzeten útnak induljon.

Három összekapcsolt – összesen 467,7 méter hosszú, 1200 utast szállítani képes – KISS-szerelvény indulásra készen a Nyugati pályaudvaron abból az alkalomból, hogy mind a negyven KISS emeletes motorvonat forgalomba állt 2023. február 25-én. MTI/Lakatos Péter

A MÁV közleménye szerint a motorvonatok egy részének végszerelése Magyarországon zajlott, a forgóvázak összeszerelését teljes egészében a Stadler szolnoki üzemében végezték magyar munkavállalók.

Az első KISS 2020 márciusában kezdte meg az utasforgalmi próbaüzemet, de a pandémia csaknem fél év kényszerpihenőre küldte az emeletes motorvonatokat. Végül 2020 augusztus végétől kezdhettek újra közlekedni, azóta folyamatosan álltak forgalomba az új szerelvények – írták.

Jelenleg napi szinten közlekednek emeletes motorvonatok a Budapest-Cegléd-Szolnok, a Budapest-Újszász-Szolnok, a Budapest-Esztergom, a Budapest-Vác-Szob, a Budapest-Győr-Hegyeshalom és a Budapest-Hatvan-Gyöngyös/Eger vonalon. Hétvégente a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza vonalon egyes sebesvonatok járataiként is jár ilyen szerelvény. Először 2021 nyarán a Balatonra is közlekedtek KISS-motorvonatok az ország több pontjáról – közölte a MÁV.

Gran Camino – Valter Attila harmadik lett szombaton és negyedik összetettben

Valter Attila nagyszerű teljesítménnyel harmadik lett a Gran Camino elnevezésű spanyol országúti kerékpáros verseny szombati szakaszán, összetettben pedig a negyedik helyen áll.

A Jumbo Visma magyar kerekese az utolsó emelkedőn a szakaszt megnyerő és az összetettet vezető csapattársa, a Tour de France-győztes Jonas Vingegaard sikeréért küzdött nagyot.

Az Esgos és Rubiá között kijelölt 127 kilométeres útvonalon Vingegaard 3:19:58 órával győzött, Valter 35 másodperc hátránnyal lett harmadik. Összetettben a dán 7:53:08 órával vezet, a magyar bringás 1:29 perccel lemaradva negyedik.

A Galíciában zajló viadal csütörtökön kezdődött, de az első etapot félbeszakították hózápor miatt. Pénteken is Vingegaard volt a legjobb, akkor Valter tizedikként ért célba. A verseny vasárnap ér véget – írja az MTI.

Belinale – Francia dokumentumfilm nyerte az Arany Medvét

Nicolas Philibert francia dokumentumfilmes Sur l’Adamant (Az Adamanton) című munkáját tüntették ki a legjobb filmnek járó Arany Medve díjjal a 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) szombat esti díjkiosztóján.

A Párizsban, a Szajnán, egy állóhajón működő pszichiátriai járóbeteg-gondozó, az Adamant világát bemutató alkotás „mesterien megformált film” és az egész zsűrit magával ragadta – emelte ki a gálán Kristen Stewart, a testület elnöke az MTI szerint.

A rendező az elismerést megköszönő beszédében hangsúlyozta, hogy mindenkiben, még a látszólag beteg emberekben is meg kell találni a minden embert összekötő, „közös humánumot”.

A legjobb rendezésért járó díjat – egy Ezüst Medvét – is francia művész kapta, Philippe Garrel, aki a Le grand chariot (A nagy szekér) című alkotásával szerepelt a világ legrangosabb filmfesztiváljai között számon tartott Berlinalén.

Kristen Stewart a nemzetközi zsűri legfiatalabb elnöke volt. A világhírű amerikai színész-rendező vezette zsűri egy másik rekordot is felállított: a legjobb főszereplőnek járó Ezüst Medvét egy nyolcéves kislánynak, Sofía Oterónak ítélte oda, aki a fesztivál történetének legfiatalabb díjazottja. A spanyol gyerekszínész egy elsőfilmes rendező, Estibaliz Urresola Solaguren 20.000 especies de abejas (Húszezer méhfaj) című drámájában nyújtott alakításáért kapta az elismerést.

A zsűri különdíját is filmdráma nyerte el, a Mal viver (Rossz élet) című portugál-francia koprodukció, amelyet Joao Canijo rendezett.

A 73. Berlinale az európai filmművészet sikerét hozta, a legrangosabb díjak mindegyikét a kontinensről származó alkotások nyerték el.

A zsűri nagydíjával a leghíresebb német művészfilmesek közé tartozó Christian Petzoldot tüntették ki Roter Himmel (Vöröslő égbolt) című rendezéséért. A legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét is egy német művész, Thea Ehre vehette át, aki Christoph Hochhäusler Bis ans Ende der Nacht (Az éjszaka végéig) című filmjében szerepelt. Ugyancsak német a legjobb forgatókönyvért járó díj kitüntetettje, Angela Schanelec, aki rendezőként, forgatókönyvíróként és színészként is dolgozik, és ezúttal Music (Zene) című német-francia-szerb koprodukciójával indult a fesztiválon.

A valamely alkotói területen – zene, díszlet, vágás, kameramunka – mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvét a francia Hélene Louvart, a Giacomo Abbruzzese rendezte Disco Boy operatőre kapta.

A vasárnapig tartó szemlén valamennyi szekciót együttvéve 67 országból 283 alkotást mutatnak be. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával, és tavaly Nagy Dénes a Természetes fény című munkájával elnyerte a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve-díjat.

Az idei szemlén a legnagyobb magyar siker Erhardt Domonkos diplomamunkája, a Szemem sarka című animációs rövidfilm, amely az ifjúsági zsűri külön méltatásában részesült és elismerő oklevelet kapott.

További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösségMosonmagyaróvár

Egy élet a kereszténydemokráciáért – Kovács K. Zoltánra emlékezünk

100 évvel ezelőtt, 1924. március 27-én született Mosonmagyaróváron Kovács K. Zoltán, a…
Read more
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatóit díjazták az Év agrárembere díjátadón

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói értékes szakmai…
Read more
KÖZbensőKÖZélet

Dühkezelés gyermekkorban – Ezt a három dolgot minél előbb tanítsa meg a gyermekének!

Szülőként hajlamosak vagyunk megijedni gyermekeink heves érzelmi megnyilvánulásaitól, pedig…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük