Ismét sztrájk lassítja a németországi légi közlekedést
Ismét munkabeszüntetés lassítja a légi közlekedést Németországban, hétfőn a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália két legnagyobb repülőterén, Düsseldorfban és a Köln-Bonn repülőtéren sztrájkolnak.
A szolgáltató szektor munkavállalói érdekképviselete, a Ver.di szakszervezeti szövetség egész napos sztrájkja miatt Köln és Bonn közös repülőterén és Düsseldorfban is törölték a legtöbb járatot.
Köln-Bonn 136 járatból álló hétfői menetrendje 2 járatra szűkült, a 330 düsseldorfi járatból 89 közlekedik. Késésekkel, kimaradásokkal kell számolni több más németországi repülőtéren is.
A Ver.di egy sor további terület dolgozóinak is sztrájkot hirdetett, így például nem közlekednek a buszok és a villamosok Kölnben, és a tartomány több városában zárva maradnak az óvodák.
A munkabeszüntetés a közszférában dolgozó nagyjából 2,3 millió munkavállalóra vonatkozó kollektív szerződésről zajló tárgyalásokhoz kapcsolódik. A légi közlekedésben közvetlenül vagy közvetve érintett munkavállalói csoportok közé tartoznak például a repülőtéri tűzoltók, a rendészeti dolgozók és a helyi – tartományi – tulajdonban lévő reptérüzemeltető vállalatok számos más alkalmazottja is.
A Ver.di 10,5 százalékos, és legalább 500 eurós béremelést követel, a nyomásgyakorlást a tárgyalások eredménytelenségével indokolja. A sztrájksorozat február közepén kezdődött, és érintette a többi között a frankfurti, a müncheni és a hamburgi repülőteret is.
Kétszer is rekordot döntött a hazai ipari naperőművi termelés februárban
Új történelmi rekordot ért el a hazai ipari naperőművi termelés február 21-én, a déli csúcs idején 2030,5 megawatt (MW) energiát termeltek az ipari méretű naperőművek; ezzel megdőlt az addigi, február 10-én regisztrált 1953 megawattos rekord – tette közzé honlapján a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir).
A tájékoztatás szerint ugyanebben a déli időszakban a villamosenergia-rendszer terhelésének felét, nagyjából 2300 megawattot a megújuló energiaforrások termeléséből fedezte az ország. A teljes megújulónak a 43,8 százalékát adta a rekordmennyiségű naperőművi termelés.
A naperőművek 2030,5 MW-os csúcsteljesítménye meghaladta a paksi atomerőmű teljes beépített kapacitását, a 2026,6 MW-ot is – jelezte a rendszerirányító.
Az import-export szaldó értéke több órán keresztül negatív volt a déli időszakban, azaz az ország exportált, 15 és 355 MW közötti nagyságrendben – emelte ki a Mavir.
Módosítaná az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényt a BM
A kormány nevében törvényjavaslatot terjesztett elő a Belügyminisztérium (BM) az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló és az egészségügyről szóló törvény módosításáról, sürgős tárgyalást kérve az Országgyűléstől.
A BM a hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelte, hogy a biztonságos egészségügyi ellátáshoz való jog alkotmányos alapjog. A Magyar Orvosi Kamara ennek az alapjognak az érvényre jutását veszélyezteti akkor, amikor – hatalmával visszaélve – nyomást gyakorol az orvosokra, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket.
A Magyar Orvosi Kamara etikai eljárásokat kilátásba helyező fenyegetése elvtelen és elfogadhatatlan
– írták a közleményben.
A Magyar Orvosi Kamara egyetlen, kötelezettségét teljesíteni szándékozó orvost sem fenyegethet a kamarából való kizárással – tették hozzá -, mert ezzel ellehetetleníti az orvos munkáját, veszélyezteti megélhetését.
Úgy fogalmaztak: a kamara „visszaélésszerű magatartása” veszélybe sodorja a betegek biztonságos ellátáshoz való alapjogát, ami erkölcstelen.
Azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza és ezzel az egészségügyi ellátást veszélyezteti, megszegi demokratikus köztestületi jellegének alapvető szabályát, semmibe veszi saját céljait – áll a közleményben.
A BM törvényjavaslatának célja a hatalommal való visszaélés lehetőségének és az orvosi kamarai tagság kötelezettségének megszüntetése, valamint a folyamatban lévő etikai eljárásoknak az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz történő áthelyezése – tudatták.
A Belügyminisztérium a betegek érdekeit tekinti elsődlegesnek, az új ügyeleti rendszer biztonságos működtetéséhez szükséges valamennyi feltételt biztosítja
– írták.
Április végén Magyarországra látogat Ferenc pápa
Ferenc pápa április 28. és április 30. között Magyarországra látogat – jelentette be hétfő délben a Vatikán.
Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én járt Budapesten, amikor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét mutatta be a Hősök terén. Ez lesz a pápa negyvenegyedik külföldi látogatása 2013-as megválasztása óta, aki a Vatikán Állam vezetőjeként érkezik Magyarországra. A már magyarul is közölt program szerint fogadja őt az államfő és a kormányfő is. A látogatás a pápa idős kora és egészségi állapota miatt csak Budapestet érinti – közölték.
2023-ban a családok számára maradnak a rezsicsökkentett árak
A családok számára 2023-ban is maradnak a rezsicsökkentett árak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az Országgyűlés előtt elmondott napirend előtti felszólalásában.
A kormányfő emlékeztetett: Magyarország már tavaly úgy döntött, hogy egyes cégektől az extraprofit egy részét elvonja, hogy a rezsivédelmi alapba téve abból segítse a magyar családokat és vállalkozásokat, és idén is ezt teszi.
Beszámolt arról is, hogy a kormány hosszú távú energiapolitikai döntéseket is hozott: a következő évtizedben korszerűsíti, fejleszti a magyar ipart, ennek azonban jelentős az energiaigénye.
Figyelmeztetett arra is: az Északi Áramlat felrobbantása egy terrorakció volt. Leszögezte: Szerbiával együtt világossá tették, ha ez megtörténne a Déli Áramlattal is, azt nem lehet majd úgy „elmismásolni”, ahogy tették azt az Északi Áramlattal.
Változatos programokkal várja a vadvilág napján a Fővárosi Állatkert a látogatókat
Látványetetésekkel, állattréningekkel, játékos ismeretterjesztő programokkal, valamint gyerekeknek és tanulmányi csoportoknak szóló belépési kedvezményekkel várja a látogatókat pénteken, a vadvilág napján Fővárosi Állat- és Növénykert.
Az ENSZ kezdeményezésére minden évben március 3-án tartják szerte a világban a vadvilág napját, amely a vadvilágra és a fennmaradását fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet – olvasható az állatkert MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.
Mint írják, 1973-ban március 3-án írták alá a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó úgynevezett washingtoni egyezményt (CITES), aminek az idei évben ünnepelik az 50. évfordulóját.
Az alkalomból a budapesti állatkertben 14 állomáson várják a látogatókat. A Jane Goodall Intézet például „főemlősmentő állomással” települ ki az emberszabásúak házához, az Agrárminisztérium pedig azt mutatja be, hogyan segíti már ötven éve a washingtoni egyezmény a veszélyeztetett fajok védelmét. Más állomásokon kézbe vehető „állati alkatrészekkel”, a beporzókkal, az ízeltlábúakkal vagy az állatkertben zajló vadállatmentő munkával lehet megismerkedni.
Délelőtt 10 és délután 2 között 11 látványetetés és állatbemutató várja az érdeklődőket, egyebek mellett a sörényes hangyászoknál, a perzsa leopárdoknál és a szibériai tigriseknél, valamint a gorilláknál, a keáknál, az oroszlánfókáknál, a zsiráfoknál, a rákosi viperáknál, a tarvarjaknál, az elefántoknál és a Cápasuliban.
A változatos programok mellett az állatkert belépési kedvezménnyel is készül elsősorban tanulmányi csoportoknak és azoknak a 18 éven aluli látogatóknak, akik állatos vagy növényes arcfestéssel, állatos maszkkal, álarccal vagy plüssállattal érkeznek.
A városligeti intézmény több partnerszervezettel együttműködve szervezi a programokat. A partnerek között van az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Herman Ottó Intézet, illetve a Vadonleső program, a Jane Goodall Intézet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a környezeti neveléssel foglalkozó Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület – áll a közleményben.
