Pénzügyminisztérium: változatlanul befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s
A magyar gazdaság erős, ellenállóképes, a kormány elkötelezett az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett – áll a Moody’s nemzetközi hitelminősítő legfrissebb elemzésében, hívta fel a figyelmet szerdai közleményében a Pénzügyminisztérium (PM).
Emlékeztettek: a hitelminősítő pénteken elhalasztotta a március elején esedékes értékelését, így továbbra is érvényben marad Magyarország Baa2 adósbesorolása stabil kilátással. Magyarország továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában van mindhárom nagy hitelminősítőnél.
A hitelminősítő kedvezően értékeli többek között a magyar gazdaság növekedési kilátásait, az erős feldolgozóipart és exportteljesítményt, a kormány elkötelezettségét az államháztartási hiány és adósságcsökkentés iránt, valamint a stabil bankrendszert – emelte ki az MTI a PM közleményére hivatkozva.
A dokumentum rögzíti: a hitelképességet érintő kihívásokat elsősorban az Európai Unióval kapcsolatos viták jelentik, azonban a Moody’s elemzői is arra számítanak, Magyarország hozzájut a neki járó forrásokhoz. Hozzáteszik: az elhúzódó orosz-ukrán háború is jelentős kockázatot hordoz.
A PM közleménye szerint az elemzők mindezek ellenére azzal számolnak, hogy a magyar gazdaság idén elkerüli a recessziót: 2023-ra 0,8 százalékos, 2024-re 3 százalékos GDP-bővülést valószínűsítenek.
A minisztérium hozzáfűzte: Magyarországot a baloldali kormányzás gazdasági kudarcának következményeként sorozatosan leminősítették. A polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2015 és 2022 között hét alkalommal minősítették fel Magyarországot. Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő két osztályzattal magasabbra sorolja hazánkat, mint az elmúlt évtized elején. Ez azt jelenti, hogy Magyarországot továbbra is befektetésre ajánlják a hitelminősítők.
NNK: stagnál a szennyvízben az örökítőanyag koncentrációja
Stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán a honlapján.
Azt írták, a 9. héten a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja országos átlagban stagnálást mutat.
Hozzátették az MTI szerint: a vizsgált városok zömét stagnáló tendencia jellemzi, de emelkedés figyelhető meg Egerben, Székesfehérváron és Szekszárdon, míg enyhe csökkenés egyedül Kecskeméten tapasztalható.
A koronavírus örökítőanyagának koncentrációja Kecskemét esetében a „mérsékelt”, míg a többi vizsgált városban az „emelkedett” tartományba esik.
KSH: februárban 25,4 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest
Az idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az MTI összefoglalója.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.
A 2022. februárihoz viszonyítva az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (79,2 százalék), a tejtermékek (76,2 százalék), a vaj és vajkrém (75,1 százalék), a sajt (72,1 százalék), a kenyér (71,1 százalék), az édesipari lisztesáru (68,6 százalék), a száraztészta (57,3 százalék), a tej (53,7 százalék) és a péksütemények (51,9 százalék) drágultak. A termékcsoporton belül a liszt (9,8 százalék) és az étolaj (3,4 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
A háztartási energia 49,0 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 78,4 százalékkal, a tűzifáé 59,5, a palackos gázé 52,0, az elektromos energiáé 27,6 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 12,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik ára 23,9, a fűtő- és főzőberendezéseké 20,2, a konyha- és egyéb bútoroké 19,6, a szobabútoroké 17,8 százalékkal emelkedett.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 18,8 százalékkal, ezen belül a szeszes italok 25,6 százalékkal drágultak.
Az állateledelek ára 55,5, a mosó- és tisztítószereké 33,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 28,5, a testápolási cikkeké 28,2 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 30,3 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások díja 11,6 százalékkal emelkedett éves összevetésben, ezen belül a taxi 33,2, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,7, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a járműjavítás és -karbantartás 24,7, a belföldi üdülés 23,8, a lakásjavítás és -karbantartás 22,0 százalékkal került többe.
Januárhoz viszonyítva fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.
Az élelmiszerek egy hónap alatt 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,4, a kávé 6,1, a gyümölcs- és zöldséglé 3,0, az alkoholmentes üdítőitalok 2,9, a munkahelyi étkezés 2,2, az éttermi étkezés 1,9, a kenyér 1,3, a csokoládé, kakaó 1,2 százalékkal került többe.
A margarin 2,2, a sertéshús 0,6, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett.
A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal mérséklődött. Az állateledelek 7,0, a virág és dísznövény 4,9, az ágy- és asztalnemű 3,0 százalékkal került többe.
A szolgáltatások ára átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 2,5, a sport- és múzeumi belépők 2,3, a belföldi üdülés 1,9, a testápolási szolgáltatások 1,6 százalékkal drágultak egy hónap alatt.
Trenkwalder: tavaly a 15-64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 70 százalékra emelkedett
A 15-64 év közötti nők foglalkoztatási rátája tavaly 70 százalékra emelkedett – közölte a Trenkwalder szerdán az MTI-vel.
A munkaerőpiaci szolgáltató társaság a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzése szerint az elmúlt tíz évben – részben a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek köszönhetően – nagyot nőtt az alkalmazásban álló, aktív korú nők száma: a 15-64 év közötti korosztályban 2022-ben 2 millió 156 ezren dolgoztak, 261 ezerrel többen, mint 2021-ben. Ezzel a 2012-ben mért 55,7 százalékról 2022-re 69,9 százalékra emelkedett az aktív korú nők foglalkoztatási rátája, amely tavaly az év második felében már a 70 százalékot is meghaladta.
Jelezték ugyanakkor, hogy a férfiaknál ez az arány tavaly 78,8 százalék volt.
Arra is kitértek, hogy 2022-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete 467 900 forint volt, 17,3 százalékkal maradt el a férfiak 565 700 forintos átlagától.
A közlemény idézte Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatóját, aki elmondta: kismértékben tovább nyílt a nemek közötti bérolló, amely a korábbi években 16 százalék körül alakult. Az elmaradás részben azzal magyarázható, hogy a nők felülreprezentáltak bizonyos alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. Emellett a nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével. Emellett egyes területeken továbbra is fennállhat a negatív diszkrimináció, amikor kimutathatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos fizetési kategóriában dolgozó férfi kollégáiknak – ismertette Nógrádi József.
Az elemzés szerint álláskereséskor a gyors elhelyezkedés esélyét tekintve nincs jelentős eltérés a két nem között: férfiak és nők egyaránt átlagosan 25-26 nap alatt tudnak elhelyezkedni valamilyen munkakörben. Az elhelyezkedés esélyét növeli, hogy a női jelöltek a korábbinál több pozíciót pályáznak meg: míg 2021-ben az egy női jelöltre jutó pályázatok száma 1,8 volt, ez az érték 2022-ben 3,7-re nőtt.
A járványhelyzet jelentősen átalakította a munkaerőpiacot, egyes munkakörökben jóval általánosabbá váltak az atipikus foglalkoztatási formák, köztük a home office. Ezek elterjedése is hozzájárult ahhoz, hogy nők újabb csoportjai jelenhettek meg a piacon: a kismamák és az otthoni ápolást végzők közül sokan lettek a home office nyertesei. Nekik is köszönhető, hogy 2020 óta ismét csökkenni kezdett a férfiak és nők foglalkoztatási rátája közötti különbség – szögezte le Nógrádi József.
KINCS: a magyarok többsége egyetért az édesanyák támogatásával
A magyarok többsége (87 százalék) egyetért azzal, hogy támogatni kell az édesanyákat a munkaerőpiacon és segíteni kell szülés után a munkába visszatérő nőket – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) nemzetközi nőnap alkalmából publikált kutatásából, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t.
Az országos reprezentatív felmérés 2022 augusztusában és decemberében, ezer-ezer felnőtt telefonos megkérdezésével készült.
Az összegzés szerint tízből hatan vélekednek úgy, hogy a nőknek nehezebb sikeres karriert építeniük, mint a férfiaknak (61 százalék), ami összefügg azzal, hogy a gyermekvállalás befolyásolja az újbóli munkába állást.
Ezért is tartja fontosnak a többség (87 százalék), hogy kapjanak segítséget a nők, különösen az édesanyák a munkaerőpiacon. Az emberek kétharmada (64 százalék) szerint a nőknek nehezebb összeegyeztetni a munkát és a magánéletet, mint a férfiaknak – állapították meg.
Háromból két válaszadó (64 százalék) nyilatkozta azt, hogy szívesebben dolgozik olyan főnökkel, akinek van gyermeke, legyen akár férfi vagy nő. Tízből mindössze három ember (29 százalék) mondta azt, hogy szívesebben dolgozik inkább csak női vezetővel, mint férfival.
A KINCS kutatásában megkérdezettek valamivel több mint fele (52 százalék) szerint több női vezetőre lenne szükség Magyarországon. Ezzel a gyermekesek nagyobb mértékben értettek egyet (56 százalék), mint a gyermektelenek (44 százalék). Kisebbségben vannak azok, akik szerint negatívan ítélik meg a sikeres karriert befutó nőket (43 százalék).
A megkérdezettek nagy többsége (91 százalék) egyetért azzal, hogy egy vezető kinevezésekor a teljesítmény számítson, és ne az, hogy valaki nő vagy férfi.
A magyaroknak csak a negyede (24 százalék) gondolja úgy, hogy a női kvóta jó megoldás lehet a nők vezetői szerepvállalásának erősítéséhez – derült ki a KINCS kutatásából.
Nagy-Vargha Zsófia: a nők pótolhatatlanok a családban
Habár a nők ma már bármilyen rangot, pozíciót elérhetnek, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy csak egyetlen helyen pótolhatatlanok, mégpedig a családban – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak), a Magyar Női Unió és a Szent István Intézet közös nőnapi konferenciáján szerdán, Budapesten.
Nagy-Vargha Zsófia a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott „Honleányok dicsérete – magyar lányok és asszonyok a béke és a haza szolgálatában” című rendezvényen arról beszélt, sem az ő, sem a szülei generációja nem gondolta, hogy az életükben egy háború megfogható közelségbe kerülhet, és ezért sosem gondolkodtak azon, mit tennének, ha a családokat, a közösségeket meg kellene védeni.
Ugyanakkor mindig őszintén tisztelték nagyszüleiket, dédszüleiket, akiknek a legembertelenebb időkben is helyt kellett állniuk, és akik még a háborúk alatt is gyereket vállaltak, neveltek – emelte ki a helyettes-államtitkár az MTI szerint.
Hozzátette, a mai nehéz időkben is erőt meríthetünk az elődeinket jellemző erőből és hitből, hiszen az igazán fontos értékek az idő múlásával sem változnak, és habár a nők ma már bármilyen rangot, pozíciót elérhetnek, csupán egyetlen helyen pótolhatatlanok, mégpedig a családban.
Király Nóra, a Ficsak alapítója azt hangoztatta, hisz abban, hogy apró dolgokkal is lehet nagy változásokat elérni, és a civil szervezetek munkája segíti a nőket, a gyerekeket, a családokat és Magyarország boldogulását.
A nőknek ma is nagy felelőssége van, például felhívni a figyelmet arra: végre legyen vége az orosz-ukrán háborúnak! – jelentette ki Király Nóra.
Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke kiemelte, ahhoz, hogy a nők továbbra is „életet adjanak”, békére és biztonságra van szükség, a békéhez pedig összpontosításra, figyelemre, fegyelemre és rendre.
Eredményes évet zárt tavaly az Erste
Eredményes évet zárt 2022-ben az Erste Bank; bővült a hitelezés, a működési bevételek nőttek, a nyereség ugyan csökkent az egyszeri adó- és szabályozási terhek miatt – mondta Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Hozzátette az MTI szerint: tavaly két akvizíciót zártak sikerrel, a Commerzbank Zrt. és a Random Capital brókercég felvásárlását. A bankcsoporton belül egyedülálló teljesítménnyel hat év alatt megduplázta bevételeit a bank, az akkori 109 milliárdról ugyanis 221 milliárd forintra emelkedtek tavaly, éves bázison 25,3 százalékos volt a bővülés – húzta alá.
Kérdésre közölte: az idei növekedést a kamatpálya jelentősen befolyásolja, és az állampapírok kínálata is meghatározó, a tavalyinál nehezebb év lesz az idei. Az új lakossági hitelek kihelyezése változni fog, a vállalatoknál az állami programok fogják húzni a hitelezést – mondta.
K&H: kevesen terveznek autóvásárlást egy éven belül
Kevesen vennének autót egy éven belül, a megkérdezettek mindössze 6 százaléka vásárolna biztosan, 29 százalékuk elképzelhetőnek tartja, 65 százalék pedig egyáltalán nem tervez autót vásárolni – derül ki a K&H 30-59 évesek körében a tavalyi utolsó negyedévben végzett reprezentatív felméréséből.
A K&H szerdán az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyar autópark folyamatosan öregszik, a járművek átlagéletkora már átlépte a 15 évet, de az általános áremelkedés, a gazdaság lassulása és az autók drágulása miatt a többség nem számol autóbeszerzéssel rövid távon.
Hozzátették, hogy a magyar vásárlók körében még mindig a hagyományos – benzin- és dízelmotoros – kocsik a legkedveltebbek, amit részben a hibridek és a villanyautók magasabb ára magyaráz.
A vásárlást fontolgató válaszadók közül 43 százalék választana benzines autót, 21 százalék dízelmotorost és 13 százalék hibridet. A villanyautók népszerűsége továbbra is alacsony, a válaszadók mindössze 7 százaléka gondolkodik ebben.
A felmérés szerint az autóvásárlást fontolgatók 27 százaléka szeretne új autót – elsősorban a diplomások és a magas jövedelműek -, míg a többség használtban gondolkodik.
A megkérdezettek átlagosan 3,4 millió forintért vennének autót. Azok, akik használt autót vennének átlagosan 2,1 millió forintot költenének rá, akik újban gondolkodnak, azok 6,7 millió forintos keretet szánnak a vásárlásra.
A közleményben megjegyezték, hogy 6,7 millió forint csak a legalacsonyabb áron elérhető új autókra elég. A gépkocsik ára jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban: januárban például a KSH adatai szerint több mint 24 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban.
A K&H reprezentatív kutatásában 500 magyart kérdeztek meg a 30-59 éves korosztályból.
Meghirdették az idei Érték és Minőség Nagydíj pályázatot
A gazdaság és a kultúra területét érintő 45 főcsoport több mint 100 témakörében hirdették meg az idei Érték és Minőség Nagydíj pályázatot, a magas minőségi színvonalat elismerő tanúsítvány elnyerésére május 31-ig lehet jelentkezni a Kárpát-régió egész területéről – jelentette be Kiss Károlyné Ildikó, a pályázat alapítója szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.
Kiemelte, az Érték és Minőség Nagydíj cím elismeri és díjazza azokat a termékeket, szolgáltatásokat, gazdasági szervezeteket, amelyek bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt, és kiemelten fontosnak tartják a jó minőségű termékek előállítását, magas színvonalú szolgáltatások nyújtását.
Az elisméseket szeptemberben adják át az Országházban – írja az MTI.
A sajtótájékoztatón Kiss Károlyné Ildikó hangsúlyozta, az elmúlt két évben jelentős kihívással kellett megbirkózniuk a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború hatásai miatt. A kiírók ennek szellemében teremtenek lehetőséget, és ismerik el azoknak a vállalkozásoknak a munkáját, amelyek továbbra is hisznek a magas minőségben.
Kiss Károlyné Ildikó ismertette, hogy az Érték és Minőség Nagydíj pályázatot 2023-ban hatodik alkalommal írta ki a Diamond Szervezőiroda Bt., az Exva Vizsgáló és Tanúsító Kft., a Hajnal Húskombinát Kft., a Legrand Magyarország Villamos Rendszerek Zrt., a Saint-Gobain Hungary Kft. és a SZÁM-PONT Számítástechnikai és Oktató Központ Kft. mint a pályázati rendszer kiírói tanácsa. A nyilvános egyfordulós pályázatra minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas, egyéni vállalkozó vagy alkotóközösség jelentkezhet.
A pályázati rendszer fővédnöke Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, szakmai támogatója az Agrárminisztérium, kiemelt támogatója a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága, szakmai partnere a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A sajtótájékoztatón Pap Csaba Gábor, az Országgyűlés alelnöki titkárságának vezetője ismertette Latorcai János köszöntőjét, amelyben egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány támogatja a vállalkozásokat a szektor talpon maradásának és versenyképességének megőrzése érdekében.
A sajtótájékoztatón kiadott közleményben idézik Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, aki kiemelte, tizenharmadik éve dolgoznak az egységes Kárpát-medence – ezen belül pedig egységes gazdasági tér – létrehozásán, és abban bízik, hogy a nemzeti összetartozás és a magyar vállalkozók határon átívelő együttműködése jegyében az idén is köszönthetnek majd külhoni magyar pályázókat is.
A közleményben Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a pályázattal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a fejlődés kulcsa mindig is az innováció volt, és ez most is így van.
A kiírók tanácsa a védjegyhasználatot nyert legkiemelkedőbb pályázatoknak, pályázóknak különdíjakat is adományozhat.
Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy elődje, a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy 1998 tavaszán indult útjára. A védjegyet – kiterjesztve a teljes Kárpát-régióra – követte 2018-ban a korszerű, nemzetközileg is ismert Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy.
Ezreket várnak pénteken, a Székely szabadság napján Marosvásárhelyre
Ezreket várnak pénteken, március 10-én, a Székely szabadság napján Marosvásárhelyre, ahol a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ismét megszervezi hagyományos nagygyűlését és felvonulását – közölte az MTI-vel Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
A Székelyföld autonómiatörekvéseit két évtizede következetesen képviselő SZNT pénteken, négy év szünet után szervezi meg újra a hagyományos nagygyűlést és felvonulást Marosvásárhelyen. A világjárvány miatt az elmúlt években tömegrendezvény helyett kisebb megemlékezéseket tartottak a székelyföldi településeken.
Izsák Balázs az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a nagygyűlés a hagyománynak megfelelően a Székely vértanúk emlékművénél kezdődik pénteken, március 10-én helyi idő szerint 16 órától. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó mond beszédet, majd elhangzik a román kormánynak címzett kiáltvány.
A koszorúzás után a résztvevők felvonulnak a város főterére, a prefektusi hivatal elé, ahol átnyújtják a román kormánynak címzett beadványukat a prefektusnak vagy képviselőjének. A felvonulás zárásaként átadják az SZNT Gábor Áron-díját, amelyet idén Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Bakk Miklós egyetemi tanár vehet át az autonómia ügyének szolgálatáért. A díjátadót a Kultúrpalota kistermében tartják.
Az SZNT elnöke szerint több ezer résztvevőre számítanak, egyes településekről – például Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Makkfalváról – szervezetten, buszokkal jönnek a részvevők, mások egyénileg érkeznek. A rendezvényen külföldi vendégek is lesznek, Katalóniából, Baszkföldről és Felső-Sziléziából, akik saját közösségük üzenetét hozzák el Marosvásárhelyre – mondta Izsák Balázs.
A marosvásárhelyi rendezvénnyel egy időben a Kárpát-medence számos településén és világszerte tartanak szimpátiatüntetéseket. Izsák Balázs szerint az SZNT-nek nincs tudomása minden ilyen rendezvényről, sokról utólag értesülnek.
Információik szerint Magyarországon Székesfehérváron, Pakson, Sárpatakon, Diósdon, Szolnokon, Miskolcon, Budakeszin ünneplik meg pénteken a székelyek összetartozásának napját. Budakeszi önkormányzata idén csatlakozott a Székelyföldön élő magyarság területi autonómiatörekvéseit támogató anyaországi önkormányzatokhoz.
Az MTI kérdésére, hogy ütköztek-e akadályba a szervezés során – a helyi hatóságok a korábbi években rendszeresen igyekeztek meggátolni a nagygyűlés megtartását – Izsák Balázs elmondta: eddig nem, és reméli, ezután sem lesz akadályoztatás. Az SZNT elnöke szerdán egyeztetett a csendőrség képviselőivel. Hangsúlyozta: ez elengedhetetlen, hogy a rendezvény mindenféle incidens nélkül történhessen meg.
A Székely szabadság napja az SZNT 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott emléknap, a székelység összetartozásának napja. 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk-féle összeesküvés tagjaiként az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját akarták fellobbantani.
Az eseménynek állít emléket a marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékműve, amely hagyományosan a rendezvény helyszíne.
Szijjártó Péter: hét magyar konzul is jelen lesz a Bayer Leverkusen-Ferencváros futballmeccs helyszínén
Hét magyar konzul is jelen lesz csütörtökön a Bayer Leverkusen-Ferencváros futballmeccs helyszínén Németországban, akik szükség esetén segítséget nyújthatnak a magyar szurkolóknak – közölte a tárca tájékoztatása szerint szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
„Ismételten egy európai kupa egyenes kieséses szakaszában lép pályára egy magyar futballcsapat. Ez a bravúr most a Ferencvárosnak sikerült”. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a szükséges lépéseket meg kell tennie, amikor nagy létszámú magyar állampolgár utazik egy külföldi helyszínre – tájékoztatott a miniszter az MTI szerint.
A tárcavezető tudatta, hogy előreláthatólag körülbelül 2300 magyar drukker utazik az Európa-liga nyolcaddöntőjének első mérkőzésére Leverkusenbe, egy részük egyéni szervezésben, egy részük charterjárattal, míg a legtöbben, nagyjából ezren egy tizennégy vasúti kocsiból álló különvonattal.
„A kiemelt konzuli jelenlét érdekében a németországi képviseleteinkről, Berlinből, Stuttgartból, Düsseldorfból és Münchenből összesen hét konzult rendeltem Leverkusenbe” – jelentette be.
„Két konzul a stadionban fog ügyeletet tartani. Két konzul a pályaudvaron fogja várni az odaérkező magyarokat, két konzul pedig a repülőtéren lesz, és ők majd a szurkolók által a stadionba jutáshoz használt útvonalon is ott lesznek, hogyha valakinek esetleg problémája lesz, akkor segíteni tudjanak. A hetedik konzulunk pedig arra készül fel, hogy az esetlegesen pótlásra szoruló iratokat pótolja” – tájékoztatott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy most is lesz egy különleges ügyeleti telefonszám. „Ha valaki esetleg bajba kerül, és fizikai közelségében nem tud kapcsolatot teremteni konzuli képviselővel, akkor a +49 1575 420 38 71 telefonszámot hívja kérem, és akkor a konzuli ügyeletünk minden lehetséges támogatást és segítséget meg fog adni” – mondta.
Ez a konzuli ügyelet egészen a mérkőzést követő nap hajnaláig élni fog, tekintettel a visszautazási időpontokra.
„A külügyminisztérium természetesen kapcsolatban van mind a Ferencváros, mind a Bayer Leverkusen illetékeseivel, kapcsolatban vagyunk a magyarokkal utazó rendőrökkel, illetve a németországi rendőrökkel is annak érdekében, hogy a lehetséges atrocitásokat el tudjuk kerülni” – húzta alá a miniszter.
„Sok sikert kívánunk a Ferencváros labdarúgóinak, és jó szurkolást és sok örömet a Ferencváros szurkolóinak!” – fogalmazott.
