Orbán Viktor: elég erősek vagyunk, hogy kimaradjunk a háborúból
Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni – jelentette ki a miniszterelnök szerdán Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Az MTI összefoglalója.
A gazdaságon van a 2022 és 2026 között működő kormány fókusza – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, a 2022-es májusi kormányalakítás után nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kabinet szerkezetéhez. Erre azért volt szükség – hangsúlyozta – mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált.
Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra – mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak hogy megkapta, hanem kézben is tartja.
Felhívta a figyelmet arra: Magyarországon a 2022-es, a 2018-as és a 2014-es választás évében is – szembe menve az általános európai tendenciával – csökkent az államadósság és a költségvetési hiány. Ezért alapvetően a pénzügyminisztert illeti elismerés – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ezért „balgaság, butaság, politikai rosszindulat” azt állítani, hogy a 2022-es évet a kormány a választási szempontok alá rendelte volna.
A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántőke iránti elkötelezettségén – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: bár meg kell indítani időnként finanszírozási formákat, de nem azért, mert ezzel a kormány ki akarja váltani vagy ki akarja szorítani a piaci finanszírozást, mert ez nem lehetséges. Orbán Viktor hangsúlyozta: piaci finanszírozás nélkül Magyarország nem fogja tudni elérni a kitűzött célokat. Piaci finanszírozás akkor van, ha a vállalkozók számára kitermelhető mértékű kamat mellett lehet hitelhez jutni, de ez ma nem áll rendelkezésre – hívta fel a figyelmet.
Hozzátette: csak azért avatkozik be a kormány és csak addig, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre, és megpróbálja a hiányzó összegeket, valamint az elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni. De ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről – szögezte le.
A miniszterelnök az orosz-európai gazdasági kapcsolatok újraépítését Parragh Lászlóhoz hasonlóan kívánatosnak látja, abban azonban nem osztja az álláspontját, hogy ez be is fog következni. Látni ugyanis, hogy Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik, ezért nem egyszerűen gazdaságpolitikai megfontolások döntik majd el, hogy lesz-e újjáépülés az orosz-európai kapcsolatokban, hanem az, hogy ez az átszerkesztési kísérlet milyen mértékben lesz sikeres – jelentette ki Orbán Viktor.
Rámutatott: korábban Európa hatalmi szerkezete úgy nézett ki, hogy Oroszország olcsó energiát és nyersanyagot biztosított, Európa pedig fejlett modern technológiát. Most az első lépéssel leválasztották az európai gazdaságot az oroszról, és energiaoldalon az egyik függést „lassacskán, de biztosan” felváltja egy másik irányú.
És ha az az amerikai kísérlet, hogy az európai gazdaságot még a kínairól is „levágják”, akkor az Németországnak is gazdasági megpróbáltatást jelent – tette hozzá.
Ezért a magyar külpolitikának és gazdaságpolitikának el kell gondolkodni azon, hogy milyen kapcsolatrendszert tud létrehozni és fenntartani Oroszországgal a következő 10-15 évben – mondta.
Orbán Viktor kifejtette: Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra, és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt.
Azt mondta: a közmunkások nem tartalék, ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek, akik így kellő megbecsülés mellett képesek magukat és a családjukat eltartani. Van azonban földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak. „Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset” – sorolta, hozzátéve: „fölkészül Békés vármegye”, ott még vannak tartalékok. Másrészt, ha kihasználják a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, különösen a gazdasági kapcsolatok kiépítésében, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat – tette hozzá.
Elmondta: „ezek után jöhetnek a vendégmunkások”, de azt nem tudják megengedni, hogy azért, mert bizonyos vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint a magyarországi tartalék, inkább őket hozzák be. „Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyarokéi”, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, „csak utána jöhet mindenki más” – jelentette ki.
Úgy fogalmazott, el kell kerülni azt a nyugat-európai csapdát, hogy vendégmunkások azért jönnek, mert a helyiek bizonyos fajta munkákat már nem hajlandók elvégezni.
Hangsúlyozta: „ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak”, hogy csak „kényelmi okokból hozunk be idegen munkaerőt, akikből aztán ki tudja, hogy mennyi ragad itt”. Ha egy munka kényelmetlen, nehéz, akkor többet kell érte fizetni, de „nem adhatunk a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben” – jelentette ki.
Megjegyezte: a vendégmunkások pedig határozott ideig maradhatnak csak, és szükség esetén megszakítható jogviszonnyal.
A kormány az adószintet alacsonyan fogja tartani – mondta a miniszterelnök, aki Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját idézte, miszerint nem új adókat kell kivetni, hanem a már kivetetteket kell beszedni. Megjegyezte: ez csak részben ért célt, hiszen a bankadót kivetették, de összességében ez az irány mégiscsak igaz.
A globális minimumadó ügyében Orbán Viktor azt ígérte: ennek a többletterhe mind „a külföldiek nyakán lesz, és nem a magyarokén”. Arra hivatkozott: Magyarországnak „papírja van arról” az Európai Uniótól, hogy a helyi iparűzési adót beszámíthatja. Ez a nagy magyar cégeket szinte kivétel nélkül meg is védi, így számukra a globális minimumadó bevezetése nem jelent többlet adóterhet – mondta.
A felsőoktatással kapcsolatban arról beszélt, hogy az egyetemek összekötése a tényleges gazdasági működéssel továbbra is kulcskérdés, mindegy, hogy az Európai Unió hogyan „piszkoskodik” például az Erasmus vagy a Horizont programmal.
Az EU nem a kormánytól, hanem a magyar egyetemektől veszi most el a versenyelőnyt, amely abból fakad, hogy az átszervezett módon működtetett egyetemek közvetlenül be vannak kötve az államtitkárokon és a minisztereken keresztül a kormányzati döntéshozatalba – fejtette ki.
„Ez nem a kormánynak fontos vagy azoknak a személyeknek, akik ott ülnek, hanem az egyetemeknek. Ilyen közvetlen bekötés a legnagyobb versenyelőny, amivel a nyugatiakhoz képest rendelkeztünk” – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez a magyar gazdaság és a magyar egyetemek versenyképességével szembeni döntés, amelybe nem szabad beletörődni.
Jelezte: lehet, hogy a kuratóriumokat meg kellett változtatni, de azt az előnyt, hogy a magyar egyetemek a gazdaságfejlesztés szerves részét alkotják, nem szabad feladni.
Elmondta: bár úgy hiszi, meg tudnak állapodni az EU-val, ha ez mégsem sikerül, akkor ezeket az oktatási programokat legfeljebb magyar költségvetésből fogják finanszírozni. Hozzátette: ha az EU nem adja oda az egyetemeknek a pénzt, akkor kutatási pénzeknél az uniós szint fölött fognak kapni a magyar költségvetésből, hogy a saját nemzetközi kutatási kapcsolatrendszerüket ki tudják építeni.
A következő két év Lantos Csaba energiaügyi miniszter által vezérelt politikája az lesz, hogy az energiakapacitásokat létre kell hozni – mondta. Orbán Viktor kijelentette: Magyarországon olyan iparpolitika van, amely a befektetésekre beruházásokra és az iparra helyezi a hangsúlyt, ezek pedig energiaintenzívek.
Gázerőműveket fogunk építeni azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat – emelte ki a kormányfő. Hozzátette: erről a döntések meg is születtek már, és az EU ezeket nem tiltja, mert a kialakult helyzetben a gáz nem minősül „ellenségnek”.
Energiát importálni vagy termelni lehet, és Magyarország nem tud máshonnan energiát termelni, mint gázból. Az alternatívak közül „csináljuk” a napot, talán szél is lesz, meg van valamennyi geotermia, amit talán eljuttatunk arra a szintre, hogy az nemzetgazdaságilag is értelmezhető mennyiségű energiát adjon le, de itt még nem tartunk – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor kiemelte: a következő időszakban azt a képességet kell kihasználni, hogy aránylag gyorsan tudunk építeni gázerőműveket. Hogy az állam építi majd, vagy magántőke bevonásával történik, majd eldől, de meg kell építeni két-három nagy teljesítményű erőművet, hogy el tudják látni az ipari fejlesztéseket energiával.
Ha az unió erre ad pénzt – kéne, hogy adjon – akkor az uniós pénzt használja fel Magyarország, ha nem ad, akkor másfajta pénzeket, mert erre a célra a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők – emelte ki.
A másik problémának a megnövekedő államadósság kamatterhét nevezte a kormányfő. Azt mondta: 2010 után Matolcsy György stratégiájának köszönhetően finanszírozási forrásokhoz jutott a magyar gazdaság egy kamatteher-könnyítésnek köszönhetően, most azonban ellenkező a helyzet, mert a magas európai infláció miatt mindenhol magasak a kamatok. Ezért a korábbi, olcsóbb kamatú hiteleket most magasabb kamatúakkal kell megújítani.
Orbán Viktor hozzátette: közvetlen veszély egyelőre nincsen, mert a korábban felvett hitelek, amelyek lejárnak, csak kis arányban vannak jelen 2023-ban és 2024-ben, majd csak később jelentenek jelentősebb terhet, amikor reményei szerint a kamatok normalizálódnak.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az elmúlt években nem voltak nagy gazdaságpolitikai dilemmák, lényegében a magyar gazdaság a gazdaságpolitika irányairól szóló viták nélkül fejlődött. Ez jól mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika milyen stabil volt – tette hozzá.
Azt mondta: most egy új helyzet van, „most van gazdaságpolitikai vita például a jegybank és a kormány között”. De ez nem abnormális, ez csak ahhoz képest váratlan, hogy az elmúlt 7-8 évben ilyen nem volt – vélekedett.
Úgy látja, az elmúlt négy évben a gazdaság bizonyos elemei hirtelen megváltoztak, és ilyenkor mindig előjönnek a viták, de „ettől nem megijedni kell, hanem intellektuálisan jól kell földolgozni, keretek között kell tartani”.
Kifejtette: a jegybank elképzelése szerint az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdaságban lévő pénz mennyiségét jelentősen szűkíteni kell. Azonban ha az infláció alapvetően a nemzetközi energiaárak megnövekedésének és a szankciós politikának a következménye, akkor nem biztos, hogy ilyen mennyiségben és ilyen ütemben kell szűkíteni a gazdaság rendelkezésére álló pénzmennyiséget – mondta.
Hangsúlyozta: az az összehangoltsága a magyar gazdaságpolitikának, amely az eddigi sikereknek fontos eleme volt, megmarad a következő időszakban is.
A kormányfő kiemelte: ha az inflációval szembeni kormányzati politika sikeres lesz – és ennek az első jeleit már a februári számokban látni -, és a következő hónapokban csökkenni fog az infláció, mert a kormányzati intézkedések meghozzák az eredményüket, akkor könnyebb lesz összehangolni az infláció kezelésére kigondolt jegybanki eszközöket a kormányzati eszközökkel.
Elmondta: azt el kell fogadni, hogy a gazdaságpolitikáról szóló viták olyan pódiumot jelentenek, „ahol az egyébként intellektuálisan erős, színes egyéniségek föllépési lehetőséget látnak”. Ez alól „én sem vagyok kivétel” – mondta, hozzátéve: „ez mindannyiunkra jellemző, hiszen emberből vagyunk, és a politika világában mozgunk”.
Orbán Viktor a járműipart, az akkumulátorgyárakat illetően kitért rá: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy élhető környezetben élhesse az életét, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályok mellett valósuljon meg minden beruházás Magyarországon. Magyarország továbbra is a legszigorúbb biztonsági előírásokat alkalmazza minden ipari beruházás esetén, szigorúbbakat, mint a hasonló német gyárakban – jelentette ki.
Megjegyezte: Magyarországon körülbelül 300 ezer család kenyerét keresik meg a családfenntartók járműiparhoz köthető üzemekben.
Kifejtette: ezen a területen technológiaváltás történik, és ha 2035 után már csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában, és nem Magyarországon gyártják az elektromos meghajtáshoz szükséges járműelemeket, akkor máshol fogják legyártani őket, a hagyományos autógyáraink pedig lassan bezárnak.
Kiemelte: meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon, és a szükséges gyártási technológiákat, gyárakat Magyarországon kell létrehozni.
A kormányfő hangsúlyozta: jelen pillanatban a magyar gazdaságtörténet négy legnagyobb beruházása zajlik egyszerre, közülük kettő a keleti országrészben. Ezek fantasztikus, történelmi léptékű iparfejlesztési eredmények, amelyek néhány éven belül meg fogják hozni az eredményüket Magyarország keleti nagyvárosaiban – fogalmazott.
Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni – jelentette ki a miniszterelnök.
„Nagy nyomás lesz, préselni fognak bennünket, de elég erősek vagyunk – miután nem koalíciós kormányunk van – hogy kimaradjunk a háborúból” – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő azt ígérte: az orosz energiaellátást fenn fogják tartani, a rezsicsökkentett árakat képesek lesznek finanszírozni, valamint 4,7 milliónyi munkahelyet is képesek lesznek megvédeni, sőt növelni.
Hozzátette: a kis- és középvállalkozásokat akkor is támogatni tudják majd speciális programokkal, ha a jegybanki alapkamat magasan marad, valamint a beruházások ösztönzését is elvégzik, az ahhoz szükséges energiakapacitásokat pedig kiépítik.
Közölte azt is: a kormány fenntartja az exportorientált növekedést, közben pedig le fogja törni az inflációt.
Van „szufla” a magyar gazdaságban, van magyar vállalkozói kedv – fogalmazott Orbán Viktor, aki bejelentette: szerdán a kormánynak döntenie kellett arról, hogy 30 milliárd forinttal megemelni az Eximbank tőkéjét, hogy ebből a Nagy Márton vezette gazdasági tárca újabb, körülbelül 300 milliárd forintot tudjon „betolni” gazdaságfejlesztési célok érdekében.
Hangsúlyozta, olyan termelési kapacitásnövekedések vannak Magyarországon, amelyek azt mutatják, hogy a fundamentumok erősek.
Ismertette: 2022-ben a magyar autóipar először ütötte át a 10 ezermilliárd forintos plafont, elérve a 12 ezermilliárd forintot, és az elektronikai szektor is először került 10 ezermilliárd forint fölé. Az élelmiszeripar tavaly jutott először 6 ezermilliárd forintnál magasabb termelési érték fölé, a fémipar először érte el a 4 ezermilliárdos értéket, a gyógyszeripar pedig ezermilliárd forintos csúcsot állított be – sorolta.
A beruházások kapcsán arra is kitért: Magyarország a versenytársaihoz képest a legkisebb – 18 százalékos – támogatásintenzitással szerezi meg a beruházásokat. Egy forint beruházási támogatással 22 forint többlet árbevételt értünk el és 5 forint többlet hozzáadott értéket, 1 forint támogatás 2,5 forint adóbevételt generált – sorolta. Arra is felhívta a figyelmet: a támogatás intenzitása a magyar cégek esetében másfélszerese – 24,4 százalék – a külföldiekének (17 százalék).
Megjegyezte: csak a „gazdaságot soha nem látott baloldaliak fejében” van úgy, hogy a „tőke az utcán hever, és alig várja, hogy valahova letegye magát”, mert a valóság az, hogy a tőke oszt, szoroz, számol és versenyezteti az országokat, a telephelyeket, hogy hova menjen.
Arra is a kitért: a világ országainak rangsorában lakosságszám alapján Magyarország a 94. helyen áll, az export világranglistán a 34., amivel mi vagyunk a világ 15. legnyitottabb gazdasága.
Megköszönte az kamarának az együttműködést, mint mondta: a magyar gazdaság szereplőire mindig lehetett számítani az elmúlt nehéz években. A jövőt illetően a Bánk Bánból idézve úgy fogalmazott: „nem kell félnetek, jó lesz”.
Gulyás Gergely: fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség
A kormány támogatja az Országgyűlés előtt lévő határozati javaslatot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban és továbbra is azon a véleményen van, hogy mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta azt is: a gyermekvédelmi törvényt be kell tartatni és meg kell védeni a nemzetközi viták közepette. Az MTI összefoglalója.
A miniszter közölte, a kormány szerint elhúzódó háborúra kell készülni és a háborúra adott szankciós válaszok miatt a gazdasági nehézségek is megmaradnak.
Elmondta, a gáztározók töltöttsége az enyhe tél miatt viszonylag magas, de arra lehet számítani, hogy a feltöltési időszakban az árak emelkedni fognak.
Ezért ha a gazdaságpolitikára is gyakorolt negatív tendenciát meg akarják állítani, akkor mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség – rögzítette.
Hozzátette, a magyar álláspont világos: Magyarország elítéli az orosz agressziót és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, segíti a kárpátaljai magyarokat.
A miniszter jelezte, Magyarország anyagilag is hozzájárul ahhoz, hogy az ukrán állam működképessége biztosítható legyen.
Azt mondta, a kormánypárti határozati javaslat parlamenti vitájában kiderült, a belpolitikai viszonyok nem változtak, azonosak voltak a tavalyi választási kampányban képviselttel: a magyar baloldal továbbra is támogatja a szankciókat, beleértve az energetikára kivetett szankciókat, fegyvereket szállítanának Ukrajnának és Magyarországot belesodornák a háborúba.
A politikus szerint az emberek többségének a véleménye tavaly áprilisban is világos volt: ki akarnak maradni a háborúból és azt akarják, hogy Magyarország is maradjon ki. Nem véletlen a tavaly áprilisi választások eredménye – jegyezte meg.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a szankciók miatt az infláció rekordokat döntött, de a kormány reményei szerint az év utolsó hónapjára egyszámjegyűre csökken, ennek érdekében számos intézkedést hozott a kabinet.
Elmondta, a magas magyar infláció döntő részben külső okokkal magyarázható, a szankciók mellett abból is adódik, hogy az ország közel van a háborúhoz, és nagy az energiakitettsége.
A miniszter értékelése szerint „talán túl vagyunk az infláció csúcspontján”, februárban „szerény” csökkenés következett be a növekedés mértékében.
Gulyás Gergely közölte, a kormány feladata, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek a lehető leggyorsabban mérséklik az inflációt, és hogy segítse a családokat, nyugdíjasokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat.
Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az európai statisztikai hivatal adatai szerint a magyar családoknak kell a legkevesebbet fizetniük a villanyért és a gázért.
Az infláció ellen hozott intézkedések között említette egyebek mellett a gyármentő programot, a garancia- és hitelprogramot, a nagyvállalatok energiahatékonyságának támogatását, a kamatstopot, az új nemzeti tőkeholdingrendszer létrehozását, az agrárhitel-törlesztési moratóriumot, a munkába járás támogatásának emelését, a 13. havi nyugdíj visszaállítását.
Az élelmiszerárstop szerinte a legszegényebbek számára fontos, hogy az alapvető élelmiszerek közül legyenek olyanok, amelyeket rendkívül mérsékelt áron megkaphatnak.
Bejelentette: ezermilliárd forintra emeli a kormány a Baross Gábor-program keretében biztosított vállalati hitelek forrását.
Gulyás Gergely elmondta, ez a keret beruházásra és forgóeszközhitelre ad lehetőséget euró-, illetve forintalapon.
Ismertetése szerint beruházásnál ez 70-30 százalékos arányt jelent az euróhitel javára, forgóeszközhitel esetén pedig 75-25 százalékos az arány.
Közölte, kifejezetten kedvező kamatozású hitelről van szó, az eurókamat 3-3,5 százalék – zöldberuházásoknál van egy plusz félszázalékos kedvezmény -, a forinthitel 6-6,5 százalékos kamatozású; ez a jelenlegi jegybanki alapkamat és kamatkörnyezet mellett kifejezetten kedvező a vállalkozásoknak.
Gulyás Gergely kijelentette: a gyermekvédelmi törvényt be kell tartatni és meg kell védeni a nemzetközi viták közepette. Azért is, mert az elmúlt hetekben sajnálatos módon egyre nagyobb számban napvilágra került gyermekbántalmazási esetek igazolják, hogy szükség van a gyermekvédelmi törvényre és a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás áttekintésére, ami most is zajlik – érvelt.
Elmondta, a kormány szerdai ülésén Varga Judit igazságügyi miniszter beszámolt annak az ellenkérelemnek a tartalmáról, amelyet az Európai Unió Bíróságához a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárásban nyújtott be.
Gulyás Gergely jelezte, a kormány továbbra is kitart a meggyőződése mellett, amely szerint az Európai Unió Alapjogi Chartájában egyértelmű és világos, hogy az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, és a gyermekek neveléséről a szülők jogosultsága dönteni.
A tárcavezető megjegyezte: bízik benne, hogy az Európai Unió Bíróságánál csak és kizárólag az uniós jog alapján ítélik meg a magyar gyermekvédelmi törvényt, és ha ez így lesz, „akkor nincs mitől tartani”.
Gulyás Gergelyt kérdezték a pedagógusbérek emeléséről. A miniszter hangsúlyozta, a kormányzat nagy lépést szeretne tenni e téren, ennek során pedig uniós forrásra támaszkodna, „ha a brüsszeli bürokrácia a magyar baloldali ellenzék képviselőivel összefogva nem tenne meg mindent azért, hogy a magyar pedagógusok ne, vagy minél később juthassanak az őket megillető pénzhez”.
Emlékeztetett: január elsején 10 százalékot emeltek a béreken, a cél az, hogy a jövő év végére a diplomás átlagbér 80 százalékáig emeljék a szintet. Ebben a ciklusban ez lenne az a nagy lépés, amit a közszférában meg tudnánk tenni – fogalmazott, párhuzamba állítva ezt az előző ciklus egészségügyi béremeléseivel.
A miniszter közölte: a kormánypárti képviselők a jövő héten hallgatják meg a Finn- és Svédországban járt delegációt, ezt követően hoznak végleges döntést a két állam NATO-csatlakozásának kérdésében.
Két olyan ország kéri támogatásunkat egy szövetségbe való felvételhez, amelyekkel egy másik szövetségben benne vagyunk, és időnként nem szövetségesként, hanem ellenségekként viselkedtek az elmúlt években – fogalmazott Gulyás Gergely.
A svéd és finn NATO-csatlakozás támogatását érintő másik kérdésre a miniszter azt felelte: a két ország Magyarországgal egy szövetségben van az Európai Unióban, ennek ellenére durva hazugságözönnel illették az országunkat. A NATO ugyancsak egy értékközösség – mutatott rá, feltéve a kérdést: „ha nem volt jó velünk az unióban, miért akarnak ismét egy közösségbe kerülni velünk? Ha nem akarnak egy közösségbe kerülni, miért kérik a támogatásunkat?”
Kijelentette ugyanakkor: a miniszterelnök a csatlakozás támogatását kérte a kormánypártoktól.
A felsőoktatási együttműködési programok finanszírozásával kapcsolatos vitáról szólva közölte: ez egy olyan álprobléma, amit az Európai Bizottság a magyar ellenzék tevékenységének köszönhetően kreált.
Hangsúlyozta, hogy az egyetemek modellváltása a legszélesebb körű szabadságot biztosítja az intézményeknek.
Gulyás Gergely kiemelte: az egyetemek alapítványi formába szervezése esetében nincs ok kondicionalitási eljárásra, hiszen a lépéssel sem a jogállamiság, sem az uniós pénzügyi érdek nem sérült.
Felhívta a figyelmet: az alapítványi formában működő egyetemek rektorai egyhangúlag állnak ki e változtatás mellett, nem kérnek ebből a „beavatkozási kísérletből”, mert a váltás „új távlatokat nyitott a számukra”.
Ez egy Magyarországgal szembeni bosszú – fogalmazott, jelezve: ha nem sikerül gyors megoldást találni, akkor a magyar költségvetés biztosítja a kieső forrásokat. A miniszter egy másik kérdésre kifejtette megjegyzését, amelyben faji alapú bosszúnak titulálta az unió fellépését az Erasmus program estében. Azt mondta: a szigorítás a magyar népcsoport, ha úgy tetszik a magyar faj elleni döntés, egy magyarellenes bosszú. Azokat érinti, akik a kulturális nemzethez tartoznak, akik itt élnek és magyar állampolgárok.
Amikor Matolcsy György nyilatkozatairól kérdezték, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a kormány nem akar állást foglalni arról, mit miért mond a jegybankelnök.
Korrekt és jó együttműködésre törekszünk a jegybankkal, ezért semmilyen körülmények között nem szeretnénk személyes okokat feltételezni egy-egy jegybankelnöki megszólalás mögött – fogalmazott.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a monetáris és a fiskális politika között összhangra van szükség, majd megemlítette, „az infláció a jegybank felelősségi körébe tartozik”, ezért az ellentétek bizonygatása helyett a pénzromlás letörésén kellene gondolkoznia a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének.
Cselekednie kell a jegybanknak, és ezt a cselekvést kell segítenie a saját döntéseivel a kormánynak is; és ha ebben nem tudunk partnerként számítani egymásra, akkor a magyar gazdaság egésze látja ennek a kárát – jelentette ki, kérdésre azt közölve, rendszeresek a kormány és az MNB közötti egyeztetések.
Amikor a dunaújvárosi vasmű sorsáról kérdezték, a miniszter úgy nyilatkozott, egy éve azon dolgozik a kormány, hogy a helyi vasipar és az általa jelentett nagyszámú munkahely megmaradhasson; szavai szerint „elképesztő és felháborító, ugyanakkor törvénytelen is”, hogy ezt az önkormányzat veszélyeztesse azzal, hogy a felszámolás ideje alatt végrehajtást eszközöl. Ilyet még egy idegen hitelezőtől sem várnánk, nemhogy attól a várostól, amelynek a legeminensebb érdeke az, hogy ez a vállalat fennmaradhasson – jegyezte meg Gulyás Gergely.
A miniszter azt közölte, az extraprofitadót „a jövő évben ahol tudjuk, ki fogjuk vezetni”, a többi területen mérsékelni kívánják azt, „de valamilyen hozzájárulást még kérni kell”. Emlékeztetett arra: a lakossági energiaárak féken tartásának költségeit a rezsivédelmi alapba befolyó extraprofitadóból fizetik.
Az uniós forrásokról szólva úgy vélekedett: napokon belül megkapná Magyarország a neki járó uniós forrásokat, „ha azok a frakciók, ahol Dobrev Klára, Donáth Anna, Ujhelyi István üldögél, holnap hoznának egy határozatot, hogy Magyarországnak szigorú ellenőrzés mellett, de az európai uniós pénzek ugyanúgy járnak, mint a többi tagállamnak”.
Azt is mondta, az egész uniós helyreállítási alap lehívásával gondok vannak, eddig mindössze annak 17 százalékát fizették ki. Azok is elégedetlenek azzal, akik már megkapták. Kijelentette azt is: Magyarország nem azért nem kapta meg a forrást, mert visszaélésektől félt az unió, hanem azért nem, mert a háború, a migráció vagy a gyermekvédelem kérdésében Brüsszeltől eltérő álláspontot vall, ami miatt ott magyarellenesség alakult ki.
MKPK: Ferenc pápa látogatásának csúcspontja a Kossuth téri szentmise lesz
Ferenc pápa magyarországi látogatásának csúcspontja az április 30-i, vasárnapi szentmise lesz a budapesti Kossuth téren – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tavaszi rendes tanácskozása után csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben az MKPK tagjai ismételten kifejezték örömüket amiatt, hogy Ferenc pápa lelkipásztori látogatást tesz Magyarországon a húsvéti időszakban, április 28-30-án.
„A pápa apostoli útja nagyon fontos esemény nemcsak a katolikusoknak, hanem minden magyarnak határon innen és túl” – fogalmaztak, hozzátéve, Magyarország az egyetlen ország Olaszországon kívül, amelyet Ferenc pápa kétszer is meglátogat.
Az egyházfő korára tekintettel a találkozásokat budapesti helyszíneken tartják, azonban országlátogatásról van szó, így Tóth Tamás, az MKPK titkára, általános koordinátor és az apostoli utat előkészítő stáb munkáját az egyes megyés püspökök által kinevezett egyházmegyei koordinátorok is segítik.
A közleményben leírták a már korábban is ismertetett programot: április 28-án, pénteken délelőtt, érkezése után a pápa államfői minőségében a Sándor-palotában először a köztársasági elnökkel, majd a miniszterelnökkel találkozik.
Péntek délután 17 órakor az egyházfő a budapesti Szent István-bazilikában püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozik. A bazilikába csak belépővel lehet majd bemenni, a részvételt az egyházmegyék és szerzetesközösségek koordinálják. A bazilika előtti térre azonban a katekétákat, hitoktatókat és minden érdeklődőt várnak, ott a találkozót a tervek szerint kivetítőn is követni lehet majd.
Szombaton, április 29-én Ferenc pápa magánlátogatást tesz az 1982-ben Fehér Anna nővér által alapított Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonában. Az intézmény országos hatókörben lát el halmozott fogyatékossággal, valamint állami gondoskodásban élő látássérült gyermekeket, tanulókat.
Ezt követően az egyházfő a budapesti Rózsák terén található Szent Erzsébet-templomban az MKPK, valamint katolikus karitatív és szociális szervezetek szervezésében szegényekkel és menekültekkel találkozik.
Szombat délután ifjúsági találkozót tartanak a Papp László Sportarénában, ennek csúcspontja a pápa látogatása lesz fél 5-kor. A találkozóra főként katolikus középiskolásokat, egyetemistákat várnak, akiknek a jelentkezését és részvételét az egyházmegyék koordinálják majd.
Szombat este a pápa az Apostoli Nunciatúra épületében a Jézus Társasága tagjaival, azaz jezsuita szerzetesekkel találkozik.
Ferenc pápa látogatásának csúcspontja az április 30-án, vasárnap fél 10-kor kezdődő szentmise, amelyre a püspöki testület tagjai mindenkit várnak Magyarországról és a környező országokból egyaránt. A Kossuth téren tart a szektorok kialakítása, a szentmisébe való bekapcsolódást a tervek szerint a téren és környékén elhelyezett kivetítők is segítik majd.
Vasárnap délután, elutazása előtt a pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre látogat. Az intézmény a hittudományi kar révén csaknem négyszáz éves múltra tekint vissza, azonban jelenlegi formájában ebben az akadémiai évben ünnepli alapításának 30. évfordulóját Magyarország egyetlen szentszéki alapítású katolikus egyeteme.
Ferenc pápa az információs technológiai és bionikai kar épületében az évforduló alkalmából az egyetem képviselőivel találkozik, de jelen lesznek az egri és a szegedi katolikus fenntartású egyetemek vezetői és a katolikus főiskolák rektorai is.
A pontos részletekről az MKPK később, az előkészítő munka előrehaladtával ad majd tájékoztatást.
A püspökök testülete azt kéri: „imádságos lélekkel készüljünk a Szentatyával való találkozásra, imádkozzuk gyakran a pápai látogatást előkészítő imát, és közösen tegyünk tanúságot az út mottójával összhangban arról, hogy Krisztus a jövőnk”.
Az MKPK közleményében kitértek arra is: Cserháti Ferenc püspök betöltötte 75. életévét, Ferenc pápa február 3-án elfogadta lemondását az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöki tisztségéről. Az MKPK a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott koordinátornak Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspököt nevezte ki, akinek korábbi feladatait ez a megbízatás nem érinti.
A Püspöki Szinódus Általános Titkársága világméretű imanapot hirdetett május 31-re. Magyarországon a nemzeti kegyhelyeken, Máriapócson és Mátraverebély-Szentkúton lehet az imádságba szervezett és vezetett formában bekapcsolódni.
Azt is írták: az MKPK úgy döntött, hogy bekapcsolódik az ökumenikus imavirrasztásba Rómában, amelyet szeptember 30-án, a püspöki szinódus őszi ülésének kezdetén rendeznek meg. Magyarországot fiatalokból álló kórus képviseli majd.
Felhívták a figyelmet arra: személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról bárki jogosult rendelkezni, aki bevallást ad be. A 2018-ban benyújtott, bevett egyház technikai számára szóló nyilatkozat újabb nyilatkozat beadásáig vagy visszavonásig érvényes, azt 2023-ban is figyelembe veszi a NAV.
Az MKPK azt kéri, azok is ajánlják fel adójuk 1 százalékát a Magyar Katolikus Egyháznak, akiknek a személyi jövedelemadója kedvezmények miatt nulla forint. Az egyházaknak biztosított kiegészítő állami támogatás felosztása ugyanis a rendelkezők száma alapján történik, ebbe pedig a nulla forintról szóló felajánlás is beleszámít.
Szijjártó Péter: az EU-nak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva
Az Európai Uniónak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a térségbeli államoknak a közösségre, ráadásul Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés a bővítési folyamat felgyorsítása – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Budapest Balkans Forumon.
A szerb, észak-macedón, és az albán külügyminiszterrel közösen tartott előadáson a magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió egyre rosszabb formában van, aminek számos különböző oka van, és az egyik épp a bővítési folyamat kudarca.
Felszólalásában rámutatott, hogy utoljára Horvátország csatlakozott, körülbelül tíz éve, és 1973 óta ez a leghosszabb idő, ami eltelt új ország belépése nélkül, ráadásul a közösség közben el is veszítette egyik tagját az Egyesült Királyság távozásával.
„Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk. És minél kevesebben vagyunk, annál gyengébbek vagyunk” – szögezte le az MTI szerint, sérelmezve, hogy ennek ellenére a gyors bővítési folyamat támogatói egyelőre nincsenek többségben a blokkon belül.
Aláhúzta: aki a bővítés ellen van, az gyengíti az Európai Uniót, ráadásul számos ország képmutatóan jár el, minthogy a tagjelöltek jelenlétében, a nyilvánosság előtt mindenki támogatólag nyilatkozik, de ezzel párhuzamosan mindenféle akadályokat gördítenek a folyamat elé, ami teljességgel elfogadhatatlan.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az EU-nak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a térség államainak a közösségre.
Kitért arra is, hogy Magyarország számára a bővítés felgyorsítása egyenesen nemzetbiztonsági kérdés, miután a nemzetközi közösség eddig nem volt képes az illegális bevándorlás kiváltó okainak kezelésére, így nagy a további migrációs hullámok veszélye, és a Nyugat-Balkán hatékony együttműködése nélkül Európa nem tud megbirkózni az erősödő nyomással.
„Ha a nyugat-balkáni országok nem működnek velünk együtt a migránsáradat megállításában, akkor nagyon nehéz helyzetben leszünk” – fogalmazott.
Valamint leszögezte, hogy a bővítési folyamat felgyorsításának nincs semmilyen valódi jogi akadálya, pusztán a politikai akarat hiányáról van szó. Ezért – mint kiemelte – Közép-Európának folyamatosan nyomást kell gyakorolnia a mesterséges gátak lebontása érdekében.
A miniszter érintette az ukrajnai háború témáját is, s az eszkaláció veszélyére figyelmeztetett, aláhúzva, hogy ez a közvetlen szomszédságban kezdődne, nem több száz vagy ezer kilométerre, márpedig ezt el kell kerülni mindenképpen.
Ennek és az emberéletek megmentésének egyetlen módja a mielőbbi béketeremtés, viszont amikor a kormány képviselői ennek fontosságáról beszélnek akkor rögtön „az oroszok kémjének” vagy „a Kreml propagandistájának” nevezik őket Európában – jelentette ki.
Hangsúlyozta: félrevezető a transzatlanti nyomásgyakorlás, ebből a buborékból kilépve ugyanis jóval erősebb a békeretorika, a világ országainak többsége a diplomáciai rendezés pártján áll, s remélhetőleg ennek nyomán minél előbb sikerül tető alá hozni a tűzszünetet és megindítani a béketárgyalásokat.
Illetve rámutatott, hogy az ukrajnai háború újabb ok lehet az EU-bővítési folyamat felgyorsítására. „Az Európai Uniónak most erőt kell gyűjtenie, mert a háború gyengít bennünket, ezt pedig a bővítés útján tehetjük meg” – közölte.
Florida kormányzójával tárgyalt Novák Katalin
A hagyományos értékek és a családok védelméről folytatott megbeszélést Novák Katalin köztársasági elnök Florida állam kormányzójával, Ron DeSantisszal kedden Tallahassee-ban – írja az MTI.
Novák Katalin Florida állam fővárosában találkozott az amerikai republikánusok egyik legnépszerűbb kormányzójával, akinek több politikai intézkedését, főként gyermekvédelmi lépéseit a magyar kormány politikájához hasonlítják.
Farkas Vajk, a Köztársasági Elnöki Hivatal kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a köztársasági elnök és a floridai kormányzó most találkoztak személyesen először, amelyre Novák Katalin amerikai útja adott alkalmat. A jó hangulatú, bizalmat megalapozó beszélgetés kiindulópontját az adta, hogy Floridában és Magyarországon nagyon hasonló módon viszonyulnak a társadalmi és gazdasági kihívásokhoz. A köztársasági elnök és a floridai kormányzó ugyanúgy kiállnak a hagyományos értékek, mint a család védelme, a szülők neveléshez való jogának biztosítása vagy éppen a határvédelem mellett – hangsúlyozta a Sándor-palota kommunikációs vezetője, aki beszámolt arról is, hogy Novák Katalin gratulált a kormányzónak politikai, valamint Florida felvirágoztatásában elért sikereihez. Elmondta, hogy Ron DeSantis elismeréssel szólt Magyarország eredményeiről és elnök asszony eddigi munkásságáról, külön kiemelve a családok védelmében tett erőfeszítéseit. A köztársasági elnök megbeszélést folytatott a kormányzó feleségével, Casey DeSantisszal is.
Novák Katalin azt követően érkezett Florida fővárosába, hogy New Yorkban felszólalt az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottsága (CSW) éves ülésén az ENSZ székházában.
Ron DeSantist csaknem kétharmados többséggel választották újra Florida szövetségi állam kormányzójává, ami az egyik legnagyobb arányú republikánus győzelem volt tavaly novemberben az Egyesült Államok választásain, és esélyesnek tartják a 2024-es elnökválasztás republikánus jelöltjeként, miközben hivatalosan egyelőre nem jelentette be indulási szándékát.
A floridai politikus, a magyar államfővel tartott megbeszélése előtt tartotta Florida állam helyzetéről szóló évértékelőjét, amely egyben megnyitotta a floridai törvényhozás ülésszakát. Ron DeSantis beszédében első kormányzói ciklusának sikerei közé sorolta az adócsökkentés politikáját, a szülők jogainak védelmét az oktatásban, valamint az oltási kötelezettség elleni fellépést. Azt ígérte, hogy Florida a következő években is megmarad elsőnek az Egyesült Államok szövetségi államai között. Elsőnek mondta államát az országon belüli költözési célpontként, valamint a turizmust tekintve, illetve a nagyobb méretű amerikai szövetségi államok között elsőnek a gazdasági növekedést illetően. Emellett kiemelte a rekord alacsony munkanélküliséget és a floridai költségvetés rekordmértékű többletét.
Florida államban tavaly tavasszal fogadták el a kormányzó kezdeményezésére a gyermekek védelmében a szülői jogok biztosításáról szóló törvényt, amelyet sokan a magyar gyermekvédelmi törvényhez hasonlítottak, és amely megtiltja a gyermekek genderalapú érzékenyítését az állam által működtetett oktatási intézmények alsó osztályaiban.
Ron DeSantis ma a Republikánus Párt egyik legnagyobb hatású politikusa, akit esélyesként emlegetnek a 2024-es elnökválasztásokon mint a konzervatívok jelöltjét. Ron DeSantis a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy az elnökválasztást illető szándékairól csak a floridai törvényhozási ülésszak után nyilatkozik arra hivatkozva, hogy addig még sok a tennivaló, de a közelmúltban közölt szlogenjét, hogy „Tegyük Amerikát Floridává”, sokan egyfajta „puha kampánykezdetnek” értékelik.
A politikus egyben könyvszerző, akinek legutóbbi munkája február végén jelent meg, Merni szabadnak lenni című életrajzi könyvében a politikai döntéseinek hátteréről is írt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: hagyományaira támaszkodó, jövőbe mutató honvédséget építünk
A feladatunk az, hogy a hagyományaira támaszkodó, jövőbe mutató honvédséget építsünk – mondta a honvédelmi miniszter csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékáni beosztásának átadás-átvételén tartott beszédében kiemelte: az elmúlt 175 évben a Magyar Honvédség sokszor változtatta arcát, minden generáció alakított rajta. Most ennek a generációnak a kezében van a lehetőség, hogy a saját képére formálja azt – emeli ki az MTI.
Hozzátette a miniszter, nagy dolog, hogy a „passzivitás, leépülés évtizedei” után, amikor a társadalom és a honvédség elszakadt egymástól, a katonai pálya veszített presztízséből, most „együtt van minden” – a társadalom, a politika figyelme és támogatása, valamint az anyagi eszközök -, hogy a saját képükre formálják a honvédséget.
A miniszter hangsúlyozta: az egész folyamat záloga az NKE-n folyó tisztképzés, a tudás átadása, a megtanultak gyakorlatba ültetése. Azt mondta, a magyar katonatisztnek nemcsak a katonaszakma professzionális képviselőjének kell lennie, de műveltnek, öntevékenynek, problémamegoldónak, kockázatvállalónak, ambíciózusnak, bátornak, nyelveket beszélőnek kell lennie. De ez sem elég: a társadalom példaképévé kell válnia, igazi hősnek kell lennie – fogalmazott.
Influenza – NNK: több mint 65 ezren fordultak orvoshoz a múlt héten
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján több mint 65 ezren fordultak orvoshoz a múlt héten influenzaszerű tünetekkel – közölte Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) heti jelentésében, csütörtökön.
Azt írták az MTI szerint: február 27. és március 5. között az országban 295 400-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 65 700 embernél influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak.
Utóbbiak közül a betegek 44,1 százaléka gyerek, 28,7 százaléka 15 és 34 év közötti volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 20,3 százaléka, 6,9 százalékuk pedig a 60 éven felüliek közül került ki.
A múlt héten nyolc közigazgatási területen nőtt, öt területen csökkent (Békés, Komárom-Esztergom, Somogy, Vas, Zala), hét területen (Budapest, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna) nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A legtöbb beteg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád-Csanád és Somogy vármegyében volt, míg Pest, Vas és Nógrád vármegyében a legkevesebb.
Influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról öt vármegyéből érkezett jelentés, a megbetegedések gyermekközösségeket érintettek.
Az NNK laboratóriumába a múlt héten 268 betegtől érkezett légúti minta. A beküldött 150 minta közül 69-ben az influenza valamelyik típusát, 11-nél koronavírust, háromnál a légúti óriássejtes vírust (RSV) mutatták ki.
Közölték azt is, hogy kórházba 329 embert vettek fel a múlt héten súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 63-an szorultak intenzív ellátásra. A 329 beteg 31,6 százaléka 2 éves vagy annál fiatalabb, 40,7 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt. A kórházi ápolást igénylő betegek közül 75-nél az influenzavírus, 55-nél a SARS-CoV-2 és 46-nál az RSV állt a megbetegedés hátterében.
Az RSV-pozitív betegek 69,6 százaléka 2 éves vagy annál fiatalabb, a koronavírus-fertőzöttek 67,3 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt – áll a közleményben.
Új tőzeghumát-üzemet adtak át Mezőkövesden
Az Agriturf 2022 Zrt. tőzeghumát-üzemének létrejötte is igazolja, hogy a mezőgazdaságban vannak jó válaszok az elmúlt évek nehézségeire és kihívásaira – mondta az agrárminiszter csütörtökön Mezőkövesden, a cég több mint 700 millió forintos önerős beruházással létrehozott új üzemének átadásán.
Nagy István köszöntőjében kiemelte: az itt alkalmazott technológia kiváló terméseredményeket ígérő, természetes tápanyag-utánpótlást biztosít a termőtalajoknak. Ismertetése szerint az Agriturf 2022 Zrt. által előállított tőzeghumát-koncentrátum fulvo- és huminsavakban gazdag készítmény, amely a tőzegben lévő értékes anyagokat is tartalmazza. A gazdálkodók számára ez az innovatív termék nemcsak fenntarthatósági, hanem költséghatékonysági szempontból is fontos, mivel képes felére csökkenteni a kezelt talajok műtrágya-igényét – húzta alá. A mezőkövesdi agrárberuházás átadása így egyebek mellett azt üzeni: az inputanyagárak növekedésére, a műtrágya drágulására is van fenntartható megoldás – fűzte hozzá a tárcavezető az MTI szerint.
