A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Március 6. (hétfő) esszenciája

Novák Katalin New Yorkban: A háborút nem táplálni kell, hanem megállítani

Amerikai vezető keresztény értelmiségiek előtt tartott előadást a magyarországi politikáról, annak keresztény alapjairól vasárnap Egyesült Államokbeli látogatásának első napján a magyar köztársasági elnök New Yorkban.

Novák Katalin beszélt Magyarország kereszténységhez fűződő viszonyáról, a magyar politika ezt érintő elemeiről, valamint a keresztény gyökerek társadalmi hatásairól.

Magyarország definíció szerint és sorsából fakadóan keresztény ország, ami a mindennapi életben is megjelenik. A rendszeres templomba járók számától függetlenül az életmód és a hagyományok keresztények – mutatott rá az államfő a Bonum Commune Alapítvány szervezésében megvalósult eseményen. Beszélt Magyarország üldözött keresztények védelmében tett lépéseiről is, amelyek – szavai szerint – eddig már egymillió embert értek el világszerte, és ahogy mondta ezáltal ma már a magyar emberek sokkal jobban odafigyelnek erre a kérdésre – közölte az MTI.

A magyar politika alapvetéseiről elmondta, hogy az egyén mellett a közösséget is prioritásként tekinti, amelyben az egyén szuverenitása mellett a nemzet és ország szuverenitása is kiemelt. A politikai intézkedésekben meghatározó a munka tisztelete, valamint az emberi élet és méltóság minden formájának, illetve a családok és gyerekek védelme és a felelősség ezekben – tette hozzá.

Az államfő a keresztény alapú politizálás példájaként bemutatta a magyar családpolitika elemeit és alapelveit. Kiemelte, hogy ennek nem része az, hogy az állam bárkinek megmondja, miként éljen, de az feladata, hogy lehetőségeket biztosítson ahhoz, hogy az emberek gyermeket vállaljanak, ha úgy döntenek. Ennek során a hagyományos családokat és családi értékeket támogatják – jegyezte meg amerikai hallgatósága előtt többször utalva a 2012-ben életbe lépett magyar alaptörvény rendelkezéseire.

Novák Katalin az ukrajnai háborúra is kitért, hangsúlyozva, hogy az a családoktól követeli meg a legtöbb áldozatot, már csak ezért is kell a békének és tűzszünetnek következnie, a keresztény értékek nevében lezárulnia a háborúnak. A háborút nem táplálni kell, hanem megállítani.

Gladen Pappin, a Dallasi Egyetem tanára, az esemény egyik szervezője, a budapesti Mathias Corvinus Collegium vendégprofesszora elmondta, fontosnak tartották, hogy az amerikai közönség is tudomást szerezzen a magyarországi politika alapelveiről, és megjegyezte, hogy igaz a magyar egy nagyon bonyolult nyelv, viszont amit közvetít nagyon világos gondolkodást tükröz.

Novák Katalin hétfőn részt vesz és felszólal az ENSZ egyik legnagyobb rendezvényén, a nőügyi bizottságának ülésén, ahol többek között a család fontosságáról fog beszélni.

Energiaügyi Minisztérium: a tudatos fogyasztás erősíti az ellátásbiztonságot és Magyarország energiaszuverenitását

A kormány Európában egyedülálló módon az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentéssel védi a magyar családokat a szankciós energiaáraktól. A felhasználók maguk is alkalmazkodnak: Magyarországon tavaly 17 százalékkal kevesebb földgáz és 3 százalékkal kevesebb áram fogyott, mint 2021-ben. A kormányzati takarékossági intézkedéseken túl a tartós spórolást az energiahatékonyság javítására fordítható támogatások is segítik – hívta fel a figyelmet az Energiatakarékossági világnap alkalmából hétfőn kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Magyarország energiaszámlája 2022-ben mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók miatt. A kormány a 2023-as költségvetésben a Rezsivédelmi alap feltöltésével is megvédi a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztásig. A magyar családok így Európában a legolcsóbban jutnak hozzá az áramhoz és a földgázhoz, havonta átlagosan 181 ezer forintot takarítanak meg – fogalmaz az MTI.

Az ellátásbiztonsági kockázatokat is súlyosbító nemzetközi energiaválságban a kormány magán kezdte a spórolást. Az állami és más közintézményeknél, gazdasági társaságoknál nagyarányú gázfelhasználás-csökkentést írt elő. Egyes központi hivatalok, köztük a minisztériumok épületeiben 2021 azonos időszakához képest 60 százalékkal esett vissza a gázfelhasználás 2022 utolsó négy hónapjában.

Tavaly 17 százalékkal csökkent a teljes hazai gáz-, és 3 százalékkal az áramfogyasztás. Idén januárban a visszaesés 2021 első hónapjához képest a földgáznál 30, a villamos energia esetében pedig közel 10 százalékos volt.

A kormány húsz intézkedéssel védi a munkahelyeket, a családokat és a nyugdíjasokat, ezek több mint negyede kapcsolódik a biztonságos és megfizethető energiaellátáshoz. A háztartások esetén a rezsivédelem mellett ide tartozik a tűzifa programok meghosszabbítása. A hazai cégeket vissza nem térítendő források, hitellehetőségek segítik az energiahatékonyság javításában. A feldolgozóipari és turisztikai kkv-k energiatámogatási programja, a Gyármentő program és a hitelprogramok is például épületenergetikai korszerűsítésekre, energiahatékony gépek, berendezések beszerzésére, a megújulók fokozott hasznosítására ösztönzik a gazdasági szereplőket.

A kormány háromnapos kihelyezett ülésén elfogadta az energiabiztonság és az iparfejlesztések összhangját biztosító stratégiai irányokat a 2030-ig tartó időszakra. A helyreállítási alap forrásai jelentős részben energetikai beruházásokban hasznosulhatnak. A nagyarányú hálózatfejlesztések, ágazati digitalizáció mellett fontos célkitűzés a vállalati, közintézményi és lakossági energiahatékonyság támogatása is. A kevesebb felhasznált energia kíméli a környezetet, hozzájárul az ellátásbiztonság megerősítéséhez. A belföldi termelés fokozásával együtt mérsékli a külső kitettségeket, növeli hazánk energiaszuverenitását.

NAV: érkeznek az értesítések a gépjárműadóról

Február közepe óta érkeznek az autósok elektronikus tárhelyére a gépjárműadóról szóló értesítések, akiknek változik az adójuk, azok határozatot, akiknek nem, azok emlékeztetőt kapnak – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.

A közleményben kiemelték: az értesítéseket elektronikusan – cégkapura, hivatali tárhelyre, KÜNY-tárhelyre – küldik azoknak, akik rendelkeznek elektronikus elérhetőséggel; a többiek postán kapják meg a papírokat.

A gépjárműadó első részletét március 16-ig, a második részletét szeptember 15-ig kell befizetni a 10032000-01079160 számú, NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlára. Az átutaláskor az adószámot vagy az adóazonosító jelet fel kell tüntetni a közlemény rovatban, ha ez elmarad, akkor a NAV nem, vagy csak késedelmesen tudja a befizetett összeget a befizetőhöz kapcsolni – figyelmeztetett az adóhatóság.

A gépjárműadó befizetése a NAV-Mobil Gépjárműadó-menüpontjában vagy a NAV ügyintéző felületén, az Ügyfélportálon (ÜPO) is pillanatok alatt teljesíthető. Az applikáció letölthető a Google Play és az App Store kínálatából is, mindig a legfrissebb verziót kell használni – olvasható az MTI közleményében.

Aki a csekkes megoldást választaná, telefonon a NAV Infóvonalán vagy online a NAV honlapján tud csekket igényelni. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek kizárólag átutalással rendezhetik a befizetést.

Az adóhivatal felhívta a figyelmet arra, hogy a tárhelyre érkező iratot érdemes a „Tartós tárba” áthelyezni, mert az irat csak 30 napig érhető el a tárhelyen, utána törlődik.

Ha valakinek meghatalmazottja van, aki eljárhat a gépjárműadó ügyében, a határozatot csak a képviselő kapja; emlékeztető értesítés az adózóhoz és a képviselőhöz is érkezik – írták a közleményben.

Mol: ígéretesnek tűnik Üllő térségében a szénhidrogén kutatás

Ígéretesnek tűnik a szénhidrogén-kutatás a Dány koncessziós területhez tartozó Üllő térségében – hangsúlyozta Homonnay Ádám, a Mol Magyarország kutatás-termelés igazgatója hétfőn az üllői 3D szeizmikus mérés bemutatásán. Az igazgató Monostorpályiban arról tájékoztatott, hogy sikeresen zajlik a Mol sekélygáz-kitermelési programja Kelet-Magyarországon.

Az olajtársaság Üllő határában mintegy 30 négyzetkilométeren  szénhidrogént keres, a február végén kezdődött, és a vége felé járó méréseket az Acoustic Geofizikai Kft. végzi.

A mérést bemutató sajtóúton elhangzott, hogy a területen nagy valószínűséggel nem földgáz, hanem kőolaj lesz.

A rendezvényen a Mol szakemberei ismertették, hogy a kutatás folyamatában mérésekkel térképezik fel a földalatti területet. A kapott adatokat feldolgozzák, kiértékelik, hogy meggyőződhessenek az adott terület lehetőségeiről, ezután következhet a fúrás.    

Homonnay Ádám elmondta, az üllői területen az adatok feldolgozása három hónapot, kiértékelése újabb három-hat hónapot vesz igénybe, így vélhetően legkorábban az idei év végén lehetne  fúrni.

Az igazgató tájékoztatott arról is, hogy sikeresen zajlik a Mol sekélygáz-kitermelési programja, amelynek egyik helyszínén, a hajdú-bihari Monostorpályiban a sajtónak bemutatták az R-69-es fúrótoronynál folyó munkálatokat.

Homonnay Ádám elmondta, ez a negyedik ígéretes fúrásuk, korábban három sikeres sekélygáz-fúrást hajtott végre Kelet-Magyarországon: kettőt Komádi térségében, egyet pedig Álmosdon. A három új kút 20 ezer átlagos családi ház gázigényét tudja kielégíteni néhány évig, további hétezer lakás gázellátását pedig a tervek szerint a még ebben az évben termelésbe álló, Monostorpályi határában lévő új kút fogja biztosítani – fűzte hozzá.

Az igazgató utalt arra, hogy 2019-ben indították el a sekélygáz-programot, új technológiával a földfelszínhez közelebb eső rétegekből, sekélyebb, 1500-2000 méter mélységből hozzák felszínre a gázt.

A sekélygáz-program azért is eredményes, mert a modern szeizmikus eljárásokkal olyan adatokhoz jutnak, amelyekkel már az irodában nagy pontossággal kijelölhető, hol van kitermelésre alkalmas gáz – magyarázta megjegyezve: ennek köszönhetően az elmúlt években 18 fúrásból 16 sikeres volt.

Magyarországon a jelenleg termelt évi 1,4 milliárd köbméter gáz mintegy öt százalékát adja a sekélygáz, és az ország biztonságos gázellátása érdekében folyamatosak a feltárások – jelezte Homonnay Ádám.

A Monostorpályi térségében folyó, egymilliárdos költségű feltárást ígéretesnek, a térséget a földgáz kutatás-termelés szempontjából perspektivikus területnek nevezte a Mol Magyarország kutatás-termelés igazgatója a helyszínen.

Több mint 126 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba

Több mint 126 ezren jelentkeztek idén a magyar felsőoktatásba – közölte a kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten, a felsőoktatási képzések jelentkezési eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.

Csák János elmondta, tavaly a jelentkezők száma még 99 ezer volt, az emelkedés azt jelenti, hogy nőtt a felsőoktatási képzési rendszer vonzereje – idézi az MTI.

Csák János kulturális és innovációs miniszter beszél a felsőoktatási képzések jelentkezési eredményeiről tartott sajtótájékoztatón a Kulturális és Innovációs Minisztériumban 2023. március 6-án. Több mint 126 ezren jelentkeztek idén a magyar felsőoktatásba, tavaly ez a szám még 99 ezer volt. MTI/Bruzák Noémi

A kormány célja, hogy „gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból” álló nemzet éljen itt, a Kárpát-medencében – jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva: minden egyes szakpolitikai intézkedés ezt szolgálja.

A Dal 2023 – Kezdődik a verseny az év dala címért

Tíz versenydallal veszi kezdetét szombaton, március 11-én este A Dal 2023, a nézők 19 óra 35 perctől láthatják az első válogatót a Dunán – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

A szombati élő műsorban aZorka előadásában a Tavasz, tél; az Escape My Shadowstól az Emlékezni Rád; a HolyChickstől a Víz alatt levegő; Kovács Árontól a Lennél; a Mirrortól a Hív még; az OliverFromEarth előadásában az Utoljára látni nehéz; Szebényi Dánieltől a Vigasztaló; Szirtes Dávidtól Az igazi történeted; a The Anahittól a Bírom Még és Varga Zsuzsa tolmácsolásában a Te beszéled a nyelvemet című szerzemény hangzik el.

A Dal 2023 mezőnyét ismét szakmai zsűri értékeli. Mező Misi, a Magna Cum Laude frontembere ötödik alkalommal keresi az év dalát. A műsor 2012-ben Wolf Katival a zsűriben indult, tavalyi visszatérése után ismét helyet foglal az ítészek között. Szintén harmadszor pontozza a versenydalokat a szájharmonikavirtuóz Ferenczi György, míg Egri Péter, a rockabilly zene magyar nagykövete másodszor csatlakozik az értékelőkhöz.

A dalok élő adásban mérettetnek meg, fordulóról fordulóra más hangszerelésben mutatkoznak be. Míg az elődöntőben akusztikus feldolgozásban, addig a döntőben már szimfonikus változatban, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében szólalnak meg.

Magyarország egyetlen dalválasztójában ezúttal Rókusfalvy Lili és Fodor Imre várja a nézőket szombat esténként. A Dal színpadán először keresik együtt a zsűrivel, valamint a közönséggel az év dalát. Rókusfalvy Lili idén harmadszor vezeti a showt, míg Fodor Imre első alkalommal lesz a Duna emblematikus műsorának házigazdája.

A győztesről idén is a közönség dönt. A négy válogatóból adásonként 5, összesen 20 dal jut tovább a két elődöntőbe: 4 produkció a zsűri pontjai alapján, az 5. a közönség szavazataival. Az elődöntőkből már csak 4-4 dal kerül a döntőbe és ezzel közelebb Az Év Dala 2023, valamint a Petőfi Zenei Díj Év dala 2023 címhez.

A győztes dal előadója – Az Év Dala 2023 cím és a Petőfi Zenei Díj Év dala 2023 elismerés mellett – tízmillió forintot nyer zenei produkciója fejlesztésére. A döntőbe jutott másik hét dal előadója szintén részesül zenei pályájára fordítható nyereményben.

A műsor közösségimédia-felületein – a Facebookon, az Instagramon, a hivatalos YouTube- és TikTok-csatornáján -, valamint adal.hu oldalon számos érdekességet találnak az érdeklődők.

Meteorológia: a második legenyhébb volt ez a tél 1901 óta

A 2022/2023-as tél országos átlagban a második legenyhébb volt a 2006/2007-es után 1901 óta, ugyanakkor a szokásos csapadékmennyiségnek a másfélszerese esett, amivel ez lett a kilencedik legcsapadékosabb tél a 20. század kezdete óta – közölte az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjára hivatkozva.

Méréseik adatait értékelve azt írták, az évszak középhőmérséklete országosan 3,1 fok volt, 2,7 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 0,3 fokos átlagánál. Folytatódott tehát az enyhe telek sorozata, ami hatodik éve tart, és az elmúlt tíz évben csak a 2016/2017-es tél volt az átlagnál hidegebb.

1901 óta az idei volt a második tél, amelynek középhőmérséklete országos átlagban elérte a 3 fokot. Mindhárom téli hónap átlag feletti hőmérsékletű volt: a december 2,1, a január 4,5, a február 1,6 fokkal az átlag felett alakult, a január a második legenyhébb volt a 20. század eleje óta.

A tél középhőmérséklete a déli vármegyékben többfelé elérte a 4 fokot, északabbra, síkvidéken többnyire 3 és 3,5 fok között alakult, 3 fok alatt a hegyvidéki és északkeleti országrészben volt. Fagypont alatti érték csak a legmagasabb hegyeken fordult elő. A középhőmérséklet az ország legnagyobb részén és országos átlagban is több mint fél fokkal elmaradt a 2006/2007-es értéktől, de délkeleten egy kisebb területen az idei volt a legenyhébb tél 1901 óta.

Az ősszel csapadékosabbra fordult időjárás télen is folytatódott: a csapadék mennyisége országos átlagban 173,1 milliméternyi volt az előzetes adatok szerint, ami az éghajlati normál – 115,3 milliméter – 150 százaléka, ezzel a kilencedik legcsapadékosabb tél volt az idei a 20. század kezdetétől.

A december 66 százalékkal, míg a január 148 százalékkal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál, a február viszont nagyrészt száraz, naposabb idővel telt és csapadéka 56 százalékkal elmaradt a szokásostól.

A január országosan a legcsapadékosabb január volt 1901 óta. A télen a legtöbb csapadékot Pilisszentkereszten mérték, 281,8 milliméternyit, a legkevesebbet Sopron, Kuruc-domb állomáson, ahol mindössze 65,8 milliméternyit regisztráltak.

Az Alpokalján 100 milliméternyinél kevesebb csapadékot mértek, az ország kevésbé csapadékos részei közé tartozott még Szeged környéke, ahol 100-120 milliméternyi csapadék esett. A hegyvidékek mellett a középső és a délnyugati országrészben viszont nagyobb területen a 200 milliméternyit is meghaladta a 2022/2023-as tél csapadékmennyisége.

A fagyos napok száma – amikor a napi minimumhőmérséklet 0 fok vagy az alatti – országosan csak 14 volt ezen a télen, bár az átlag 63 nap. A zord napok száma – amikor a minimumhőmérséklet mínusz 10 fok alatt marad – mindössze egy volt; az átlag 8 nap. A téli napok száma pedig – amikor a napi maximumhőmérséklet 0 fok alatti – mindössze három volt az idén, bár az átlag 22 nap.

A meteorológiai szolgálat az idei tél rekordjairól azt közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet február 21-én Bátán mérték, 20,6 fokot, a tél legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Gagybátorban december 13-án, mínusz 15,3 fokot.

A télen a legtöbb csapadékot, 281,8 milliméternyit Pilisszentkereszten regisztrálták, a legkevesebbet – 65,8 milliméternyit – Sopronban.

Egy nap alatt a legtöbb csapadék Szerep településen esett: december 10-én 73,2 milliméternyi.

A szél február 5-én sokfelé viharossá fokozódott, a Kab-hegyen óránkénti 129,6 kilométeres erősségű széllökés is előfordult.

Európa legjobbja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Az utasok véleménye alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lett a legjobb európai repülőtér a 15-25 milliós utasforgalmat bonyolítók között, jelentette be a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (Airports Council International, ACI). Ez az egyik legrangosabb elismerés, amelyet repülőtér kaphat – közölte hétfőn a Budapest Airport az MTI-vel.

Az ACI minden évben több mint 30 teljesítménymutatót vizsgáló felméréssel térképezi fel világszerte 400 nemzetközi repülőtér szolgáltatásainak minőségét. Ez alapján tavaly minden negyedévben kimagasló eredményt ért el a budapesti repülőtér; a pontszámok minden korábbi értéket és a régiós versenytársak pontjait is túlszárnyalták. Az utasok általános elégedettségi szintje egész évben ötös skálán 4 pontot meghaladó értéken állt, és jelentősen magasabb volt, mint a legforgalmasabb 2019-es évben – ismertette a Budapest Airport.

A közleményben kiemelték: a Budapest Airport által az elmúlt 4 évben végzett fejlesztések értéke 2022 év végére elérte a 90 milliárd forintot, 2023 tavaszára pedig a 100 milliárdot is meghaladja majd. A fejlesztések között kapacitásbővítő, infrastrukturális, fenntarthatósági és egyéb, utasélményt növelő beruházások is találhatók.

Felidézték azt is, hogy a Budapest Airport tavaly zsinórban kilencedszer nyerte el a Skytrax Kelet-Európa legjobb repülőtere díját, az utóbbi évek fejlesztései nyomán pedig a repülőtér a Családbarát Hely tanúsító védjegyet is megkapta. Tavaly rangos elismerésben részesült a cargo üzletág is, amikor elnyerte az Air Cargo News Awards Az év cargo repülőtere díját, lekörözve Szingapúrt, Brüsszelt és Liége-t.

A Budapest Airport továbbra is tagja annak a 34 repülőtérből álló nemzetközi elit csapatnak, amely karbonsemlegesen működik, ezen kívül a vállalat fenntarthatósági törekvései kiérdemelték az Effekt 2030 Zöld egyensúly kategóriájának 2. helyét és a Deloitte Zöld Béka díját is. A Budapest Airport marketing tevékenységét a World Routes Marketing Awards Legjobb légitársasági marketing díja is elismerte, a társaság kommunikációs tevékenységét pedig 2020-ban az Eventiada IPRA Golden World Awards Legjobb reputációmenedzsment díja igazolta vissza. Munkáltatóként az Investors In People aranyfokozatú minősítését tudhatja magáénak a vállalat, sőt, a szervezet által megmérettetett cégek közül a világ 7 legjobb munkaadója közé is bekerült – sorolta a reptérüzemeltető közleménye.

Két nap múlva újra útnak indulnak a Google Utcakép autói

Csütörtöktől újra felbukkannak a magyar utakon a Google Utcakép autói; a következő hónapokban többek között Sopront, Szekszárdot, Mezőtúrt, Szentest, Tapolcát, Karcagot, Baját és Miskolcot is érinteni fogják – tájékoztatott a Google Magyarország az MTI-nek küldött közleményében.

Kiemelték: az idei bejárás fő célja a Google Utcakép városokról és azokat összekötő utakról készített fotóinak frissítése a Google Térképen.

A szolgáltatásnak köszönhetően a felhasználók virtuálisan bárhonnan felkereshetik a magyar városok többségét, ezzel együtt pedig meglátogathatnak számos kulturális nevezetességet, például kastélyt és várat, illetve közelebbről is megtekinthetik az országban található nemzeti parkokat és egyéb természeti csodákat – idézték fel.

Magyarországon a Google Utcakép szolgáltatása 2013 óta érhető el, azóta a helyi képanyagot rendszeresen frissítik, hogy az a lehető legpontosabban tükrözze a valóságot – hangsúlyozták.

A szolgáltató a személyes adatok védelme érdekében a képeken elhomályosítja az emberek arcát, illetve a rendszámokat, ugyanakkor lehetőséget kínál a felvételek közzétételét követően is további részletek elhomályosítására; ezt a képek jobb alsó sarkában található „Hiba bejelentése” gombra kattintva lehet igényelni.

Az Utcakép a Google Térkép egyik funkciója, amely több mint 220 milliárd képet tartalmaz a világ minden tájáról beleértve az Antarktiszt és az Északi-sarkvidéket is.

Többszörösére nőttek a vállalati energiaköltségek egy felmérés szerint

A magyarországi cégek 80 százalékának legalább a háromszorosára, kisebb részüknek ennél is nagyobb mértékben nőtt az energiaköltsége 2022-ben az EY felmérése szerint – közölte a tanácsadó cég hétfőn az MTI-vel.

A vállalatok többsége legalább részben a fogyasztókra hárította át a költségei emelkedését, és gyakran a beszerzési stratégiájukat is átalakították az árazással együtt. Az energiadrágulást az iparvállalatok ellensúlyozták a leghatékonyabban a visszajelzések alapján

– írták.

Szintén 80 százalék azok aránya, akik szerint energiahatékonysági beruházásokkal lehet megtartani a versenyképességet, és minden negyedik cég arról is döntött már, hogy alternatív energiaforrásból fedezi a fogyasztását. A leggyakoribb választás a napelem és a hőszivattyú. Ezen a téren is az iparvállalatok vezetnek, míg a szolgáltató cégek jelentősen lemaradtak, bár az ő költségszerkezetükben kisebb az energiaköltségek aránya.

Bár a válaszadók az energiaellátás akadozásától nem tartanak annyira, mint a keresletcsökkenéstől, az alapanyaghiánytól vagy a likviditási nehézségektől, a cégvezetők gondolkodását a közlemény szerint megváltoztatta az energiaválság, így annak kezelését ma már minden felelős szervezet napirenden tartja. Az energiaköltségek előrejelzése, tervezése, csökkenése, a hosszabb távú energiastratégia kialakítása felértékelődött, a rossz energetikai döntéseknek ugyanis idővel súlyos ára lehet – hangsúlyozta az EY.

A felmérés 70, belföldön működő közepes és nagyvállalat megkérdezésével készült.

További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösségMosonmagyaróvár

Egy élet a kereszténydemokráciáért – Kovács K. Zoltánra emlékezünk

100 évvel ezelőtt, 1924. március 27-én született Mosonmagyaróváron Kovács K. Zoltán, a…
Read more
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatóit díjazták az Év agrárembere díjátadón

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói értékes szakmai…
Read more
KÖZbensőKÖZélet

Dühkezelés gyermekkorban – Ezt a három dolgot minél előbb tanítsa meg a gyermekének!

Szülőként hajlamosak vagyunk megijedni gyermekeink heves érzelmi megnyilvánulásaitól, pedig…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük