Orbán Viktor: világossá kell tenni, hogy a globális többség békét akar
Fontos, hogy a béke hangja felvegye a versenyt a háború hangjának erejével, és fontos, hogy világossá tegyük, a globális többség békét akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Ankarában, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján mondott beszédében. Az MTI összefoglalója.
A kormányfő hangsúlyozta: sajnos, Európa „háborús pszichózisban szenved”, a kontinens napról napra sodródik bele a háborúba.
Orbán Viktor a türk államok vezetőinek megköszönte, hogy a béke hangját erősítik.
Köszönetet mondott Recep Tayyip Erdogan török elnöknek is, aki – mint mondta – eddig sikeresen tudott közvetíteni a harcoló felek között, és arra kérte, hogy erőfeszítéseit folytassa a jövőben is. „Csak így lehet esélyünk a békére” – emelte ki Orbán Viktor. Azt is megköszönte a török elnöknek, hogy a NATO keretében Magyarország és Törökország összehangolhatja munkáját.
A kormányfő hangsúlyozta: Európa fő kérdése ma a háború, és ez nehéz helyzet elé állítja Magyarországot. Ukrajna szomszédos állam, a háború hatásai azért súlyosak és közvetlenek, az infláció az egekben van, és az energiaárak is történelmi magasságban – tette hozzá, jelezve azt is, hogy a háborúban most már sok magyar ember is meghalt, mert a Nyugat-Ukrajnában élő magyar közösség tagjai közül is besorozzák a férfiakat a hadseregbe.
Ezért – folytatta – Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, ezért azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet és legyenek béketárgyalások.
A miniszterelnök ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy amit most látnak Európában, az több mint háború, mert valójában „egész Európa hatalmi viszonyainak újraszerkesztése történik”, és ez kihat majd a türk világra is. Hozzátette, Magyarországról egy másik veszélyt is látnak: olyan folyamatok zajlanak a világgazdaságban, hogy újra blokkosodás történhet.
Kijelentette: a világgazdaság blokkosodása ellentétes a magyar érdekkel, Magyarország nem a blokkosodásban, hanem a kollektivitásban, az összekötésben látja a jövőt.
Ebben a türk államok kulcsszerepet játszhatnak, hiszen itt együtt vagyunk európai, kaukázusi és közép-ázsiai országok, amelyek a kölcsönös tisztelet alapján kapcsolódnak össze egymással, jó példát adva az egész világnak – fogalmazott.
Közölte: Magyarország támogatja, hogy gazdasági, kereskedelmi és energetikai összeköttetéseik a türk államokkal új dimenzióba lépjenek. Szeretnénk részt venni minél hamarabb a türk befektetési alapban is, a szükséges pénzügyi eszközeink rendelkezésre állnak – jelezte.
A kormányfő kifejezte Magyarország részvétét a Törökországot ért drámai földrengés miatt, és nagyrabecsüléséről biztosította azokat, akik bátor munkával mentették az embereket. Hangsúlyozta: Magyarország kutató- és mentőegységei az első napokban csatlakoztak török társaikhoz, és sok embert sikerült megmenteniük.
Megerősítette, hogy Magyarország csütörtökön 100 tonna kórházi eszközt adott át a török katasztrófavédelemnek, és azt is jelezte, hogy Törökország az újjáépítésben is számíthat Magyarországra. Megjegyezte: látva Törökország hatalmas fejlődését az elmúlt 23 évben, illetve az elmúlt tíz év „fantasztikus előrelépéseit”, amit Recep Tayyip Erdogan elnök irányításával megtett az ország, biztos abban, hogy az újjáépítés is sikeres lesz.
Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából arra is emlékeztetett, hogy a török-magyar barátság hosszú, mély gyökerekkel rendelkezik. Felidézte: az 1848-as magyar függetlenségi háborút a németek és az oroszok leverték, ezután katonatisztek, tudósok és politikusok százai menekültek Törökországba, akiket a törökök befogadtak.
Magyar-üzbég csúcstalálkozó: a veszélyes időkben is sikerült továbbfejleszteni kapcsolatainkat
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtt megbeszélést folytatott Savkat Mirzijojev üzbég államfővel Ankarában, ahol a nap folyamán rendezik meg a Türk Államok Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozóját – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
A tárgyaláson a felek örömmel állapították meg, hogy a két nép közötti barátságot mára sikerült intézményesíteni, a korábban kötött egyezmények végrehajtása rendben halad. Üdvözölték, hogy az OTP Bank immár az üzbég bankrendszerben is tevékenykedik, és ez utat nyit egy sokkal szélesebb magyar-üzbég gazdasági együttműködésnek.
Fontosnak nevezték, hogy mielőbb meginduljon Budapest és Taskent között a közvetlen menetrendszerinti légiforgalom.
A megbeszélésen az ukrajnai háború és a szankciós válság is téma volt. Elhangzott: nehéz és veszélyes időket élünk, ami mindkét államot súlyosan érinti. A globális átrendeződések pedig csak még sürgetőbbé teszik a tűzszünet és a béke megteremtését, ahogyan Magyarország és Üzbegisztán összefogását is, és jó lenne, ha ezzel párhuzamosan felgyorsulna Európa és Közép-Ázsia politikai, gazdasági közeledése is – ismertette a tárgyalásokon elhangzottakat Havasi Bertalan.
Nagy István: a kormány elítéli és ellenzi a helyi földadók bevezetésének minden formáját
Az Agrárminisztérium és a kormány a magyar gazdák mellett áll, ezért elítéli és ellenzi a helyi földadók bevezetésének minden formáját – mondta az agrárminiszter Gödöllőn, csütörtökön, amikor átvette a helyi földadók bevezetése ellen összegyűjtött 120 ezer aláírást – írja az MTI.
Nagy István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozata rendezésében megtartott Ifjú gazda kongresszuson arról beszélt, hogy ő is aláírta a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Hódmezővásárhelyen bevezetett földadó ellen indított petícióját.
Hozzátette, hogy „ha a dollárbaloldal egy településen bevezeti ezt az új adót, akkor bármelyik másik baloldali településen is kész lesz bevezetni, veszélyeztetve ezzel a magyar gazdák, a magyar agrárium érdekeit”. Minden nehézség és kihívás ellenére a magyar mezőgazdaság az elmúlt két évben is biztosította a lakosság jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátását – fűzte hozzá a miniszter.
Nagy István elmondta, hogy „a 2023-2027-es Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervben eddig soha nem látott források állnak rendelkezésre az agrárium fejlesztésére, éppen ezért fontos, hogy az ágazatba befektessünk, értéket teremtsünk, és ne hozzuk hátrányos helyzetbe a gazdákat olyan elhibázott intézkedésekkel, mint a földadó bevezetése”.
Rámutatott, hogy a földadó az élelmiszerek drágulását okozhatja, így a következmények mindenkit érintenek. A kormány elkötelezett amellett, hogy a termőföld nem képezheti adó alapját, és ennek jogszabályban is érvényt fog szerezni – emelte ki az agrárminiszter. A kongresszuson köszöntőt mondott Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Papp Zsolt György, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke, Győrffy Balázs, a NAK elnöke, és Jakab István, a MAGOSZ elnöke is.
A megnyitók után Győrffy Balázs és Jakab István átadta az agrárminiszternek a két szervezet által a helyi földadó bevezetése ellen összegyűjtött 120 ezer aláírást.
Kerékpáros híd épül Dunakiliti és a szlovákiai Doborgaz között
Megkezdődtek a kivitelezési munkák a magyarországi Dunakiliti és a szlovákiai Doborgaz közötti hídon, amelyet átadása után kerékpárosok, gyalogosok, a mentőszolgálat és a fenntartási munkálatokat végző gépkocsik használhatnak – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a beruházásban közreműködő szereplők egy konferencián mutatták be az eddig megtett lépéseket és a 2024-es befejezési határidőig előttük álló feladatokat.
A szaktárca a közleményben hangsúlyozta: a Dunakiliti-Dobrohost (Doborgaz) közötti gyalogos-kerékpáros Duna-híd és a hozzá vezető szakaszok, műtárgyak megvalósítása lehetőséget teremthet arra, hogy a térségben levő, eddig elszigetelt határ menti települések között kapcsolat alakuljon ki. Az új kapcsolat elsősorban a helyi lakosság számára kedvező, továbbá a turisztikai igényeket is kielégíti.
A híd összeköti a szlovák oldali Kis-Csallóköz szigetet a magyar oldali Szigetközzel, és részévé válik az EuroVelo 6 kerékpáros útvonalnak.
A fejlesztés részeként a Duna jobb parti, Magyarország felőli oldalán gyalogos és kerékpáros út épül a duzzasztómű és a híd közötti szakaszon közel 506 méteres hosszban. A Dunakiliti és Doborgaz közötti híd 500 méter hosszú lesz (mederhíd az ártéri hidakkal együtt), melynek fele közvetlenül a víz fölött húzódik majd. A hídhoz a szlovák oldalon is gyalogos és kerékpárút kapcsolódik – írják a közleményben.
A „Doborgaz-Dunakiliti gyalogos- és kerékpáros híd építése” című projekt az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program társfinanszírozásában valósul meg. A magyar oldali partner a magyarországi Építési és Közlekedési Minisztérium.
A projekt jóváhagyott költségvetése több mint 10,4 millió euró, a létesítmények kivitelezésének finanszírozása Szlovákia és Magyarország között 50-50 százalékban oszlik meg. A projekt magyar oldali jóváhagyott költségvetése 5 492 092,1 euró, melynek 85 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza, a fennmaradó 15 százalékot a magyar állami költségvetés fedezi. A Magyar Állam a projekt megvalósítására 502 381 618 forint többletforrást biztosít – tájékoztatott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Szijjártó Péter: Magyarország 105 tonnányi orvosi eszközzel segíti Törökországot a földrengés után
Magyarország újabb 105 tonnányi egészségügyi eszközt szállított Törökországnak, így segítve a sérültek ellátását a februári földrengést követően – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Ankarában.
A minisztérium közleményére hivatkozza az MTI: a tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) rendkívüli külügyminiszteri ülésén mindenekelőtt Magyarország részvétét fejezte ki „török testvéreinknek” a közelmúltbeli földrengéssel kapcsolatban.
„Aggodalommal figyeltük az eseményeket, imádkoztunk, hogy minél többen túléljék ezt a természeti katasztrófát, és mindent megtettünk azért, hogy a szükséges segítséget ide juttassuk a legnehezebb órákban” – fogalmazott felszólalásában.
Továbbá emlékeztetett, hogy 167 magyar kutató-mentő érkezett a helyszínre 29 mentőkutyával, akik 35 túlélő életét tudták megmenteni.
Hozzátette, hogy hazánk az újjáépítésben is kész segítséget nyújtani, s mivel az ilyen helyzetekben hatalmas nyomás nehezedik az egészségügyi rendszerre, a magyar kormány az előző hónapban küldött 1500 kilogrammnyi gyógyszert követően most újabb 105 tonna egészségügyi, orvosi eszközt szállított Törökországba.
„A török hatóságokkal történt konzultációkat követően lélegeztetőgépek, kötszerek, infúziós eszközök, gyógyszerek találhatók ebben a nagy szállítmányban, amely hozzá fog járulni ahhoz, hogy a sérültek és betegek ellátása sikerrel tudjon megtörténni” – jelentette ki.
Aláhúzta, hogy az eredményes fellépéshez nemzetközi összefogásra van szükség, Magyarország ezért támogatja a katasztrófavédelmi tevékenység összehangolásáról szóló megállapodás létrejöttét a TÁSZ keretein belül, és részt is kíván venni ebben az együttműködésben.
Szijjártó Péter az ukrajnai háború témáját is érintette, mondván, hogy a szomszédságban közvetlenül és rendkívül súlyosan érezhetők a fegyveres konfliktus hatásai.
„Mi békét akarunk. Ebben a háborúban sajnos magyar emberek is meghaltak már. Azt gondoljuk, hogy a legfontosabb feladat most az emberéletek mentése, márpedig emberéleteket csak békében lehet menteni. Ezért köszönjük, hogy a Türk Államok Szervezetének tagországai mind-mind a béke hangján szólnak” – közölte.
„Fontos, hogy minél többen, minél hangosabban szóljanak a béke hangján, hiszen Európában háborús retorika uralkodott el, a háború hangja nagyon hangos, és nekünk, akik békét akarunk, erősíteni kell a törekvéseinket (…) Mert ne felejtsük el, a világ országainak döntő többsége békét akar” – hangsúlyozta.
Rámutatott, hogy a világ a háború nyomán a blokkosodás irányába indult el, ami rossz hír és ellentétes a magyar érdekekkel. „Mi a konnektivitásban, az összeköttetésekben, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésben hiszünk, s erre, azt hiszem, hogy kiváló példa a Türk Államok Szervezete, hiszen itt vannak kaukázusiak, közép-ázsiaiak, európaiak, és mind tisztelettel tudunk együttműködni” – mondta.
A miniszter végül úgy vélte, hogy ennek jó kifejeződése a Türk Befektetési Alap létrejötte is, amelyben Magyarország is részt kíván venni, mivel ezzel magasabb dimenzióba léphet a gazdasági-kereskedelmi együttműködés.
„Ráadásul ez a befektetési alap forrásokat tud generálni ahhoz, hogy a hazánk energiaellátásának biztonságához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket ebben a térségben végre tudjuk hajtani, mert mára világossá vált, hogy Magyarország energiaellátásának diverzifikálása nem lehetséges a türk államokkal való együttműködés nélkül” – szögezte le.
Czomba Sándor: március végéig igényelhető a 40 ezer forintos bölcsődei támogatás
Március végéig igényelhető a 40 ezer forintos bölcsődei támogatás – tájékoztatta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-t.
Czomba Sándor közölte: a kormány a háború és szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is mindent megtesz a családok és a teljes foglalkoztatottság megvédése érdekében.
Ebben a helyzetben a kisgyermekes szülők 2023. március 31-ig pályázhatnak a legfeljebb havi 40 ezer forintos bölcsődei támogatásra – tette hozzá.
Mint írta: a támogatást azok a munkába visszatérő szülők kaphatják, akik 20 hetesnél idősebb kisgyermeküket a munkavégzés idejére nem önkormányzati fenntartású, családi vagy munkahelyi bölcsődében, illetve napközbeni gyermekfelügyeletet biztosító szolgáltatóknál helyezik el.
A támogatás az óvodai nevelés megkezdéséig nyújtható, akár több gyermekre is – ismertette.
Emlékeztetett arra: a programnak köszönhetően az elmúlt években már több ezer szülő számára vált lehetővé az újbóli munkába állás, a bölcsődei támogatással az elmúlt években már mintegy 10 ezren éltek.
Úgy értékelt: a kormány intézkedéseinek eredményeként – a bölcsődei támogatás mellett többek közt adómentesség biztosításával – folyamatosan javul a kisgyermekes nők munkaerőpiaci helyzete.
A 6 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási mutatója 2010-hez képest már több mint 10 százalékpontot növekedett, amely hozzájárult ahhoz, hogy 2010-hez képest 1 millióval többen dolgoznak Magyarországon, a foglalkoztatottsági ráta pedig meghaladja az uniós átlagot – olvasható a közleményben.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a Magyar Honvédség mindig emlékezni fog hősi halottaira
A Magyar Honvédség mindig emlékezni fog hősi halottaira – mondta a honvédelmi miniszter csütörtökön Várgesztesen, ahol megkoszorúzta a második világháború idején a Vértesben elesett honvédek sírját.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett arra, hogy az ott nyugvó katonák a Budapestet körülzáró szovjet ostromgyűrű feltörésének akkor már reménytelennek látszó kísérletében vettek részt. A Vértes dombjai között 1945. március 16-án és 17-én indult meg a szovjet ellentámadás, akkor esett el a legtöbb magyar katona.
A honvédelmi miniszter kiemelte az MTI szerint, a helyet a magyar huszárság Doberdójának is szokták nevezni, mivel az 1. huszárhadosztály mint a „legmagyarabb fegyvernem” vérzett el a harcokban.
A tárcavezető felidézte, hogy nagyapja huszártisztként ott harcolt és 1945. március 17-én súlyosan megsebesült, majd a következő évtizedekben csak titokban járhatott vissza elesett társairól megemlékezni.
Olaf Scholz: a következő EU-csúcson újabb döntéseket hoznak Ukrajna lőszerellátásáról
Az EU újabb döntéseket hoz az orosz támadás ellen védekező Ukrajna folyamatos lőszerellátásának további javításáról a tagállami vezetők következő találkozóján – mondta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben az MTI szerint.
A kancellár a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács március 23-án kezdődő kétnapos tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertetve aláhúzta, hogy Németország az európai partnereivel együtt gondoskodik arról, hogy Ukrajna továbbra is megkapja az orosz támadás elleni védekezéshez szükséges fegyvereket és egyéb hadifelszerelést.
Különösen fontos a gyors lőszerutánpótlás, ezért az EU-csúcson intézkedéseket fogadnak el Ukrajna folyamatos, és az eddiginél is jobb lőszerellátásáról.
Németország a közös cél érdekében hajlandó megnyitni közbeszerzési programjait más tagállamok előtt – ismertette Olaf Scholz.
Az Audi AG rekordbevétellel és rekord működési eredménnyel zárta a tavalyi évet
Az Audi AG német autóipari konszern rekordbevétellel és rekordszintű működési eredménnyel zárta a tavalyi évet – derült ki a vállalat honlapján csütörtökön közzétett és az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményéből.
A német vállalat csütörtökön ismertetett adatai szerint bevétele tavaly éves összehasonlításban 16,4 százalékkal rekordszintre, 61,75 milliárd euróra emelkedett, működési eredménye pedig 37,3 százalékkal, szintén rekordot jelentő 7,55 milliárd euróra javult.
A bevételarányos jövedelmezőség a 2021. évi 10,4 százalékról 12,2 százalékra emelkedett.
Az Audi AG adózott eredménye tavaly 7,12 milliárd eurót tett ki a 2021. évi 5,65 milliárd eurót követően.
A német vállalat csütörtökön ismertetett adatai szerint 2022-ben a logisztikában és az ellátási láncokban tapasztalt jelentős kihívások ellenére az értékesítési volumen a 2021. évi mintegy 1,689 milliótól nem sokkal elmaradva csaknem 1,639 millió volt.
2022-ben a teljesen elektromos modellek értékesítési volumene meredeken, 44 százalékkal, több mint 118 ezerre emelkedett.
A vállalat közleménye szerint a tavalyi év erős pénzügyi teljesítményének fő mozgatórugója a következetes válságkezelés volt a globális kihívások közepette. A megfelelő árképzés, valamint a vállalathoz tartozó Bentley, Lamborghini és Ducati márkák kiemelkedő eredményei szintén hozzájárultak a tavalyi év kedvező teljesítményéhez.
„A Vorsprung 2030 stratégiánk megfelelő válaszokat ad még egymást átfedő válságok idején is” – nyilatkozta Markus Duesmann, az Audi AG vezérigazgatója. „Az Audit a fenntarthatóságra összpontosítjuk, és szisztematikusan előmozdítjuk termékeink digitalizálását és villamosítását” – tette hozzá.
2023-ban az Audi elindítja a cég történetének legnagyobb termékkampányát a Q6 e-tron modellsorozattal. Ez lesz az első elektromos modell, amely a Premium Platform Electric (PPE) rendszeren alapul.
Az Audi 2023-ban a tavalyit meghaladó, 1,8-1,9 milliós értékesítési volument tervez elérni. Az éves értékesítési árbevétel is emelkedik 69-72 milliárd euróra, a bevételarányos jövedelmezőség pedig 9 százalék és 11 százalék között alakul az Audi várakozásai szerint az idei teljes évben.
Továbbra is stagnál a szennyvíz koronavírus-koncentrációja
Továbbra is stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a honlapján csütörtökön.
Azt írták az MTI közleménye szerint, a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben az országos átlagot tekintve továbbra is stagnálást mutat.
Hozzátették: a vizsgált városok többségének mintáját stagnálás jellemzi, emelkedés egyedül Nyíregyházán mérhető, míg csökkenés két városban, Győrben és Szegeden mutatható ki.
Közölték azt is, a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja Győrben, Kecskeméten és Szegeden a mérsékelt, a többi 19 helyszínen az emelkedett koncentrációtartományba esik.
