KÖZéletSzigetKÖZélet

Ötezer éves tárgyakat, agancsokat is találták a déli elkerülőnél

A múzeum munkatársai 2020-ban próba-, míg 2021 megelőző régészeti feltárást végeztek a helyszínen. Fotó: Hansági Múzeum


– Az elkerülőnél előkerültek agancsok, edénytöredékek, s olyan tárgyak is, amelyeket még vizsgálunk. Vannak amelyek kultikus, rituális, korabeli vallási élethez köthető csontból készült leletanyagok – fogalmazott Czuppon Tamás, a feltárást végző Hansági Múzeum igazgatója és feltárást vezető régésze a 2021-es munkájukról.

Idén februárban tették le a Mosonmagyaróvár, déli tehermentesítő út 1. számú főút és 86-os számú főút közötti szakaszának alapkövét, s azóta sem állt meg a munka. Gőzerővel dolgoznak, hogy a közlekedők minél hamarabb birtokba vehessék a több mint 3 kilométeres szakaszt.

A munkák megkezdése előtt a Hansági Múzeum munkatársai 2020-ban próba-, míg 2021 megelőző régészeti feltárást végeztek a helyszínen, ahol sikerült is egy új őskori lelőhelyet azonosítaniuk.

Fotó: Hansági Múzeum


– A város történetében a déli elkerülő építése új eredményeket hozott, eddig mindenki főként a római kort és a középkort emlegette Mosonmagyaróvár tekintetében, ám az új lelőhely rézkor végi, a bronzkor eleji lehet, ám még zajlik a leletanyagok pontos vizsgálata– kezdte Czuppon Tamás igazgató.

Hozzátette: százas nagyságrendben tártak fel régészeti jelenségeket, melyek között voltak nagyméretű, földbeépített cölöpszerkezetes házak, árkok, amelyekből állatcsont és kerámia anyag is előkerült. 

Agancsból készült őskori eszköz – ez is az ásatáson került elő.
Fotó: Hansági Múzeum


A leletanyag, úgy tűnik Krisztus előtt a harmadik évezredből való, pontos kultúrát még nem lehetett azonosítani, jelenleg mosás és restaurálás alatt van a feltárt anyag.

– Az elkerülőnél előkerültek agancsok, edénytöredékek, s olyan tárgyak is, amelyek a korabeli vallási élethez köthetőek, ezek kerámiából és csontból készült leletanyagok – osztotta meg az igazgató.

Czuppon Tamás szerint a talált leletanyag azt bizonyítja, hogy már a római kor előtt lakott volt a terület, s érdekesség, hogy ez a 4-5 ezer év alatt 160 centiméternyi talaj rétegződött rá a település ezen részére.

Őskori kerámia töredékek is kerültek elő a feltáráson.
Fotó: Hansági Múzeum


Az igazgató aláhúzta, a beruházást nem gátolva azt megelőzően, a törvényi kötelezettségnek eleget téve tárták fel a lelőhelyet, amely a régészeti munka után folytatódhatott is.

– Voltak hasonló korból szórványok, de egzakt telepjelenségek nem. A környékről ismerünk több ilyen, hasonló lelőhelyet, halmokat is, de ezeknek a feltárása nagyon költséges lenne, és addig, amíg egy beruházás nem tolódik ki a város olyan szélességébe, addig ezek a föld alatt pihennek – zárta Czuppon Tamás.

Gecsei Ádám

További cikkek
KÖZéletKÖZösség

A sport szellemiségével dolgozna Mosonmagyaróvárért

Április 6-án időközi választást tartanak Mosonmagyaróváron a 2. számú egyéni…
Read more
KÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvár

Innovatív fejlesztések Mosonmagyaróváron

A Széchenyi István Egyetem jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre az Albert…
Read more
DunakilitiKÖZéletKÖZkincs

Ízletes kis titkok üvegbe zárva

A DuNatura Lekvár Manufaktúra több mint egy évtizede képviseli a természetes ízek iránti…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük