Jelentős volt a nemzetközi befektetői érdeklődés Magyarország ingatlanfejlesztési irányairól a MIPIM-en
Jelentős tőkeerővel rendelkező nemzetközi befektetők érdeklődtek Magyarország ingatlanfejlesztési irányairól, befektetési lehetőségeiről és a folyó fejlesztésekről a világ első számú ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM-en, március 14-17 között Cannes-ban – közölte az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) pénteken az MTI-vel.
Az ipari ingatlanok piaca, a logisztika és az iroda-, valamint a hotelfejlesztések álltak a Magyarország-Budapest-stand fókuszában, amelyet közösen alakított ki a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az IFK. A fő kiállítók a Liget Budapest Projekt és a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF); szakmai támogató a világ vezető ingatlan-tanácsadó vállalata, a CBRE volt. A piac meghatározó ingatlanfejlesztői – az ATENOR, a GLP, a GTC, a HelloParks (a Futureal-csoport tagja), az InfoGroup és a WING – a legfrissebb, folyamatban lévő környezettudatos és fenntartható fejlesztéseikkel vettek részt a nemzetközi seregszemlén. A rendezvényen bemutatkozott Debrecen és Szeged is. A Diófa Alapkezelő Zrt. a magyarországi makrogazdasági és befektetési környezetet ismertette.
A Magyarország-Budapest-stand díszvendége Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete volt; a standot pedig meglátogatta Olivier Klein, francia városfejlesztésért és lakhatásért felelős miniszter is.
A közleményben Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő egyesület, az IFK elnöke elmondta, a Magyarország-Budapest-stand sikeres bemutatkozását igazolja, hogy több potenciális befektető is komoly lehetőséget lát a magyarországi piacon. Együttműködési szándékkal komoly tárgyalások zajlottak, amelyek megalapozzák a külföldi működőtőke-beáramlás további bővülését, és hozzájárulnak az ország tőkevonzó képességének megerősítéséhez – emelte ki.
“Napjainkban az ipari ingatlanokban, a logisztikában van Magyarország legjelentősebb ingatlanfejlesztési potenciálja, ami szerencsésen találkozott a befektetői étvággyal” – fogalmazott az egyesület elnöke.
A közleményben rámutatott, az ipari és logisztikai piac évek óta nem látott ütemben bővül, a 4,5 millió négyzetméteres ipari terület akár 600-700 ezer négyzetméterrel is nőhet idén a CBRE előrejelzése szerint.
Amennyiben a globális folyamatok is kedvezően alakulnak, az év elején érezhető megtorpanás után az év második felében erősebb aktivitásra lehet számítani – akár a tavalyi 1 milliárd eurós forgalom felett is – tette hozzá Takács Ernő.
Joó István, a HIPA vezérigazgatója a közleményben jelezte, a kiállításon megtapasztalt figyelem is azt bizonyította, hogy töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt. Emlékeztetett, hogy tavaly a magyarországi befektetés-ösztönzés történetében rekordnak számító 6,5 milliárd euró beruházási volument jegyeztek, és hozzátette, hogy az idei és a hosszabb távú kilátások még jobbak, amit a kiállítás tapasztalatai is alátámasztanak. Felidézte, hogy tavaly 92 működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető. Joó István kiemelte a szolgáltató központok terjedését Magyarországon, megemlítve, hogy az is a magyar gazdaság iránti bizalmat jelzi, hogy egyre több nagy nemzetközi cég dönt úgy, hogy az országban hozza létre szolgáltató központját. A magyarországi üzleti szolgáltató központokban mintegy 70 ezer ember dolgozik, Magyarország mára a kelet-közép-európai régió egyik vezető nemzetközi központjává vált a BSC szektorban, és minden adott ahhoz, hogy továbbra is vonzó befektetői célpont maradjon – mondta.
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója felidézte, a MIPIM Awards három évtizedes történetében tavaly először nyerte el a zsűri fődíját magyar fejlesztés a Magyar Zene Házával. Kiemelte: a 2011-ben indult Liget Budapest Projekt világviszonylatban is kiemelkedő léptékű városarculat-meghatározó beruházás, amelynek félidejében vannak. A folytatásban a Magyar Innováció Háza, a Városligeti Színház és az Új Nemzeti Galéria felépítésével teljes körűen megvalósul a Liget Budapest Projekt programja, amelynek köszönhetően a negyed kiemelt helyet és vonzerőt biztosít a magyar főváros számára az európai kulturális térképen – hangsúlyozta a vezérigazgató.
A közlemény idézte Köves Bélát, a NIPÜF Zrt. vezérigazgatóját, aki elmondta a modern ipari, logisztikai ingatlanok kínálata az elmúlt 5 évben 75 százalékkal 3,1 millió négyzetméterre nőtt Budapesten és környékén, de ennél is nagyobb bővülésre lett volna és van igény. Különösen jelentős a kereslet az energiahatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztések iránt; a jó minőségű ipari ingatlanok ma már 20-30 százalékban napenergiából fedezik energiaszükségletüket, ami óriási lépés a zöldebb világ felé – mondta. Hozzátette, hogy az ipari parkok bővülése idén is robusztus marad, újabb 400-500 ezer négyzetmétert tehet ki.
Idén több magyarországi város és egy régió került be a top 10-es kategóriába a Financial Times csoporthoz tartozó fDi magazine rangsoraiban, melyet a MIPIM megnyitásával egy időben hoznak nyilvánosságra. A jövő európai városait és régióit felmérő listákon kiemelt helyen szerepel Budapest és Debrecen, valamint a közép-magyarországi régió.
A MIPIM a világ legnagyobb ingatlanfejlesztési kiállítása, amelyen idén több mint 80 ország 2400 kiállítója és több mint 20 000 szakmai látogató vett részt.
Miniszterelnökség: több helyszínen, hosszabb nyitvatartással működnek a kormányablakok hétfőtől
Ismét teljes nyitvatartással várja az ügyfeleket a legtöbb kormányablak március 20-tól, hétfőtől – közölte a Miniszterelnökség pénteken az MTI-vel.
Azt írták: 31 kormányablak és okmányiroda hétfőtől ismét a hét minden napján nyitva tart, hét helyszínen pedig legkésőbb május elejéig visszaáll a korábbi ügyfélfogadási rend.
Emlékeztettek: a téli időszakban több, kisebb forgalmú kormányablakban csökkentett nyitvatartással volt lehetőség az ügyintézésre, egyes helyszíneken pedig szünetelt az ügyfélfogadás, mivel az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciók miatt bekövetkezett energiaválság a gázfelhasználás mérséklését tette szükségessé.
Március 20-tól a kistelepüléseken élők lakóhelyükhöz közel a kormányablakbuszokban is intézhetik okmányügyeiket és mintegy 2500 állami ügyet. A kormányablakok nyitvatartásáról és a kormányablakbuszok menetrendjéről a www.kormanyablak.hu weboldalon olvasható bővebb tájékoztatás – tudatta a Miniszterelnökség.
Energiaügyi Minisztérium: több mint 20 ezer fogyasztási helyre érkezik áprilistól rögzített áron az áram
A korábbi változó tarifáikról fix árakra váltás iránti igényüket egyes állami, önkormányzati és egyházi intézmények, alapítványi egyetemek jelezhették áramkereskedőiknél február végéig; az Energiaügyi Minisztérium (EM) által felkínált lehetőség az összesített adatok szerint végül mintegy 1200 jogosult számára jelent könnyebbséget összesen több mint 20 ezer fogyasztási helyen – közölte az EM pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a regisztrált intézmények kiadásai így a gázszolgáltatás után áprilistól kiszámítható szinten alakulnak a villamos energia ellátásban is.
A háború és az elhibázott szankciók okozta nemzetközi energiaválságban sosem tapasztalt magasságokba emelkedtek az energiaárak. Ősz óta fokozatos visszarendeződés következett be, a tavalyi csúcsoknál alacsonyabb szinten stabilizálódtak az árak – írták.
A kormány a változó áras szerződésekről fix árakra átállás lehetőségét elsőként a földgázszolgáltatásban nyitotta meg. A több mint 1100 befogadott kérelem alapján már március eleje óta összesen mintegy 8400 fogyasztási helyen élvezhetik a rögzített árú gázszolgáltatás előnyeit. A megoldás a következő gázév kezdetéig, szeptember végéig teremt biztonságos kereteket az intézmények számára – közölte a tárca.
A bevált gyakorlatot az EM az önkormányzati szövetségek felvetése alapján terjesztette ki az áramellátásra is. Az igénybevételről február végéig nyilatkozhattak az érintettek, összesen mintegy 1200 jogosult üzleti partner élt a lehetőséggel. A villamos energia esetében a gázév időtartamától függetleníthető fix áras időszak 2023 végéig tart. Az intézmények április elsejétől kilenc teljes hónapon át több mint 20 ezer fogyasztási helyen jutnak majd az újonnan rögzített árakon áramhoz.
Kiemelték: a kormány a magyar családok számára az átlagfogyasztásig egész évben biztosítja a rezsivédelmet. A háztartások ennek köszönhetően Európa legalacsonyabb gáz- és áramárait fizetik. Az Energiaügyi Minisztérium megalakulása óta azon dolgozik, hogy a szankciós energiaválság hatásai minél kevésbé terheljék a hazai fogyasztókat. Az energiaárak rögzítése kiszámítható szinten tartja az intézményi felhasználók költségeit, megkönnyíti gazdálkodásukat, tartósan garantálhatja zavartalan működésüket – olvasható a közleményben.
Országos Mentőszolgálat: mindhárom vármegyében jól működik az új alapellátási ügyeleti rendszer
Az első időszak tapasztalatai és a betegektől érkező visszajelzések alapján jól működik az új ügyeleti rendszer abban a három vármegyében, amelyben már bevezették – közölte az Országos Mentőszolgálat szóvivője pénteken az MTI-vel.
Győrfi Pál emlékeztetett: a betegellátás javításáért a kormány új ügyeleti rendszert vezet be, amely az év során fokozatosan lép életbe az egyes vármegyékben. A másfél éves tesztidőszak után idén februárban Hajdú-Biharban, majd március 1-től Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is élesedett az új ügyeleti rendszer.
Az eddigi tapasztalatok alapján az ellátás mindenhol gördülékeny volt, a visszajelzések alapján az ügyelet által nyújtott betegellátással az ellátottak elégedettek voltak – írta a szóvivő.
Március első két hetében a három vármegyében az ügyeletesek 5579 betegnek nyújtottak segítséget, míg 33 telephelyen háziorvosi ügyeleti időszakban – hétköznap 16 óra és 22 óra között és hétvégén 8 és 14 óra között – 3525 beteget láttak el, ami naponta és telephelyenként átlagosan csaknem nyolc betegellátást jelentett.
Hétköznap éjszaka – 22 óra és 8 óra között – a sürgősségi ügyeletek 566 ellátást végeztek, ez 16 telephelyre lebontva átlagosan napi több mint három beteg ellátása. Hétvégén 14 óra és 8 óra között a sürgősségi ügyeletek 1488 ellátást végeztek, ami 16 telephelyre bontva átlagosan több mint egy beteget jelentett óránként – ismertette a szóvivő.
Az elmúlt két hétben a 1830-as ügyeleti számra a három vármegyében több mint 7100 telefonhívás érkezett, ami azt bizonyítja, hogy a betegek széles köréhez eljutott az egységes ügyeleti telefonszámról szóló tájékoztatás – emelte ki Győrfi Pál.
A tapasztalatok továbbra is egyértelműen alátámasztják – tette hozzá -, hogy a hétköznap 16 és 22 óra, valamint hétvégén 8 és 14 óra közötti időszakokban jelentkező betegek enyhébb panaszokkal, háziorvosi ellátást igénylő problémákkal fordulnak az ügyelethez, így ellátásukra a háziorvosok lennének a legalkalmasabbak, miközben az őket helyettesítő szakemberekre, orvosokra, illetve mentőtisztekre a betegellátás más területén volna szükségük a rászorulóknak.
A szóvivő azt írta, bíznak benne, hogy “az eddig távol maradt háziorvosok is be fognak kapcsolódni az ellátásba annak érdekében, hogy az ügyeleti rendszer a jövőben is zavartalanul működhessen és minden beteg a számára legmegfelelőbb ügyeleti ellátásban részesüljön”.
A cél továbbra is az, hogy az év végére Budapest kivételével az egész országban egységes, a betegeknek az eddiginél jobb ellátást biztosító, a sürgősségi ellátórendszer elemeivel összekapcsolt ügyeleti rendszer működjön – tudatta Győrfi Pál.
Szijjártó Péter: a Schneider Electric 16 milliárd forintos beruházásával 500 új munkahely jön létre Dunavecsén
A Schneider Electric francia elektronikai vállalat 16 milliárd forintos beruházása nyomán a következő években 500 új munkahely jön létre Dunavecsén – jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Schneider Electric új, klímasemlegesen működő gyárának ünnepélyes alapkőletételén arról számolt be, hogy ez már a francia vállalat ötödik magyarországi üzeme lesz, ahol középfeszültségű eszközöket fognak előállítani elektromos elosztóberendezésekhez.
Az állam által 2,3 milliárd forinttal támogatott, összesen 16 milliárd forint értékű beruházás várhatóan 500 munkahelyet biztosít majd 2025 után a térségben élők számára.
Szijjártó Péter beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világ, az elmúlt időszak rendkívüli biztonsági és gazdasági kockázatokat hozott magával, mégis, mindezek ellenére is, “fantasztikus mesterhármast” tudott elérni a magyar gazdaság tavaly. Leszögezte: megdőlt a beruházások, az exportteljesítmény és a foglalkoztatás rekordja is 2022-ben.
“A nehézségek és a továbbra is velünk lévő kihívások dacára sem akarjuk idén alább adni, tehát az a minimum elvárás magunkkal szemben, hogy idén még több beruházás jöjjön Magyarországra, mint a tavalyi rekordesztendőben, és az idén még többet exportáljon a magyar gazdaság, mint a tavalyi rekordévben” – közölte az MTI szerint.
“Ezt persze elmondani könnyű, célként kitűzni sem bonyolult. A végrehajtáshoz azonban feltétlenül szükséges két dolog, az egyik a politikai stabilitás, a másik a stratégiai nyugalom” – tette hozzá.
Kijelentette, hogy a kormány ezután sem fogja feladni alapvető gazdaságpolitikai céljait, a teljes körű foglalkoztatottságot, illetve azt, hogy Magyarországon kelljen fizetni a munkát terhelő legkisebb adókat. “Ehhez persze újabb és újabb beruházásokra van szükség” – mondta.
A miniszter arra is kitért, hogy a magyar elektronikai szektor termelési értéke tavaly 36 százalékos bővülés után rekordot döntött, ekkor először meghaladta a 10 ezer milliárd forintot, és az idei év első két hónapjában is 47 százalékos növekedést regisztráltak a már mintegy 150 ezer embernek munkát adó, 94 százalékos exporthányaddal dolgozó ágazatban.
“A magyar gazdaság sikere nagymértékben függ az exporttól, tehát itt most, ami beruházás történik, az majd az újabb és újabb exportrekordok eléréséhez tud minket hozzásegíteni” – mutatott rá.
Üdvözölte, hogy Magyarország és Franciaország között józan észen alapuló együttműködés van, és arra is emlékeztetett, hogy a francia cégek alkotják hazánkban a hatodik legnagyobb beruházói közösséget, s az elmúlt nyolc évben 34 nagy francia vállalati beruházás kapott költségvetési támogatást.
Ennek nyomán tavaly csúcsot döntött a kétoldalú kereskedelem volumene, amely most először érte el a tízmilliárd eurót, a magyar export ebből több mint hatmilliárd eurót tett ki.
“Ráadásul, ha már energiaátmenetről beszélünk, a magyar-francia együttműködést itt is szorosabbra fogjuk fűzni (…) A paksi atomerőmű bővítésében a francia szerepvállalást jelentősen meg fogjuk erősíteni, köszönhetően a francia kormány észszerű, racionális és tisztességes hozzáállásának” – húzta alá.
A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon, ahol a jelenlegi négy gyárában, egy logisztikai központjában és két üzleti szolgáltatóközpontjában mintegy kétezer embert foglalkoztat.
AM: az élelmiszerlánc-biztonság mindenki érdeke
A magyar emberek az egyik legfontosabb szakterületnek tartják az élelmiszerlánc-biztonságot, melynek teljesítményével kiemelten elégedettek – ismertette az MTI szerint egy tavaly őszi reprezentatív közvélemény kutatás eredményeit Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint.
Felkai Beáta Olga kiemelte, az emberek több mint 70 százaléka megbízik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkájában, melynek színvonalát stabilnak tartják. A megszolgált bizalmat támasztja alá a 11 éve megalakult szervezet 2022-es rövid eredményösszefoglalója is – írják a közleményben.
Felidézik, hogy félévente készül 1000 fős reprezentatív felmérés az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítéléséről. A legutóbbi, 2022 őszi kutatás eredményei közül a helyettes államtitkár kiemelte, az élelmiszerlánc-biztonságot az egészségügy és a katasztrófavédelem mellett a legfontosabb szakterületek között tartják számon a magyarok, melynek teljesítményével kiemelten elégedettek, a katasztrófavédelem után a második helyre sorolják.
A felmérés szerint a lakosok 71 százaléka megbízik a Nébih munkájában, ami a Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem után a 3. legjobb eredmény, a klasszikus felügyeleti szervek között a legjobbnak számít – mutattak rá a közleményben.
A magyarok továbbra is elkötelezettek a hazai termékek iránt: a megkérdezettek 43 százaléka mindig, 32 százaléka pedig bizonyos termékeknél odafigyel arra, hogy magyar élelmiszert vásároljon. Utóbbi csoport tagjai leginkább a zöldségek, a gyümölcsök, a hús, a tej és a tejtermékek esetében tartják fontosnak a magyar eredetet – ismertette Felkai Beáta Olga a tájékoztatás szerint.
A közleményben kitértek arra, hogy a minőség szabálygyűjteményének számító Magyar Élelmiszerkönyv ismertsége meghaladja a 30 százalékot, míg a nemzeti minőségrendszerként elfogadott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyről a lakosok 51 százaléka hallott.
Felkai Beáta Olga hangsúlyozta, a kormány számára mindig is kiemelten fontos volt a lakosság biztonságos, minőségi élelmiszerrel való ellátása, melynek alapja a hazai gazdák és előállítók kiváló munkája. Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, a Nébih-et, valamint formabontó kezdeményezésként elindult az “utolsó láncszem”, azaz a fogyasztók védelme érdekben az ingyenesen hívható Nébih Zöldszám. A hivatal március 15-én ünnepelte 11. évfordulóját. Sikerességét a felmérés eredményei is alátámasztják: a magyarok nemcsak ismerik, de bíznak is a hivatalban, munkájának színvonalát stabilnak érzik – emelte ki közleményében a szaktárca.
A Nébih 2022-es legfontosabb eredményei kapcsán a helyettes államtitkár kifejtette, a láncszemléletnek megfelelően rendkívül sokszínű, szerteágazó eredménylistát tudhat magáénak a szervezet. Csupán néhány példát kiragadva elmondható, hogy tavaly nemcsak lelassítani, de megállítani is sikerült az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését a vadállományban, amellett, hogy a házisertés-állomány továbbra is védett maradt a betegségtől. A Nébih élelmiszerlánc-biztonsági vizsgálatokat folytató laboratóriumai több mint 167 ezer mintán csaknem 2 millió vizsgálatot végeztek, a csalásokra, a feketegazdaság felszámolására szakosodott részleg pedig 559 ellenőrzést tartott, 203 tonna termékkel szemben intézkedett, 158 esetben bírságolt, összesen több mint 115 millió forint értékben – olvasható a közleményben.
Felkai Beáta Olga az összefoglalóból kiemelte azt a számottevő szakmai eredményt, hogy hosszú évek kitartó munkájával tavaly Magyarország mentes lett a sertések PRRS betegségétől. A Nébih halőrei 27 nagytestű pontyot tudtak visszaszállítani eredeti élőhelyükre, természetes vizeinkbe. Az EUTR ellenőrök által elkobzott faanyagból pedig 596 köbmétert, valamint több mint 300 bútort és akác oszlopot adott át a hivatal ingyenesen közérdekű célra önkormányzatoknak, egyházaknak és közhasznú szervezeteknek – olvasható a szaktárca közleményben.
Kitértek arra, hogy az informatikai fejlesztések közül említést érdemel, hogy az ügyfelek kényelmének növelése érdekében elindult a hivatal ügyfélprofil rendszerében az online fizetés, továbbá a teljeskörű online meghatalmazáskezelés. Emellett csaknem 400 000 őstermelő és az őstermelők családi gazdáságának képviselője intézheti ügyeit a Nébih e-ügyintézési felületén, mintegy 600 falugazdász ügyintézői támogatásával.
A hivatal hatósági munkája mellett kiemelten foglalkozik mind az élelmiszerlánc-szereplők, mind a fogyasztók segítésével, tudásának bővítésével. E szellemben a Nébih ügyfélszolgálata több, mint 120 000 megkeresést fogadott, továbbá 2022-ben elkészült a “kettős minőség útmutató” a gyártóknak, a lakosság számára a “Biztonságos Étkezés a Várandósság alatt” kiadvány, míg a “Maradék nélkül” program szakemberei hiánypótló “lejárati útmutatót” állítottak össze – foglalta össze Felkai Beáta Olga az Agrárminisztérium közleménye szerint.
Az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítélését vizsgáló kutatás kivonata, valamint a Nébih 2022-es eredményösszefoglalója elérhető a hivatal weboldalán.
Varga Mihály: a magyar bankrendszer erős és működőképes a romló nemzetközi környezetben is
A magyar bankrendszer stabil, a romló nemzetközi környezetben is erős és működőképes – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán Tények a magyar bankrendszer stabilitásáról 5 pontban címmel közzétett pénteki bejegyzésében.
A bejegyzés szerint a magyar bankrendszer az európai tőkemegfelelési mutatót kétszeresen túlteljesíti, jövedelmezősége másfélszerese az EU-átlagnak.
A magyar bankrendszer nemteljesítő portfóliója a háborús válság ellenére is alacsony, 3,4 százalékos – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a finanszírozása stabil, a hitel/betét mutatója kedvezőbb az uniós átlagnál – írja az MTI.
A magyar bankrendszer jelentős tartalékokkal rendelkezik, likviditásfedezeti rátája közel kétszerese a szabályozói minimumnak.
“A magyar bankrendszer tehát a romló nemzetközi környezetben is erős és működőképes, ezt a hitelminősítők is megerősítették a legutóbbi értékeléseikben” – összegezte a tárcavezető.
Szentkirályi Alexandra: 4,5 milliárdos pályázatot indított a kormány a kisebb hentesüzleteknek
A kisebb hentesüzleteknek is problémákat okoz, hogy az ukrajnai háború és “az elhibázott brüsszeli szankciók” miatt az egekbe emelkedtek az energiaárak, ezért 4,5 milliárd forint keretösszegű pályázatot indított nekik a kormány – közölte pénteki Facebook-bejegyzésében Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki a megosztott videóban egy piaci húsboltot látogatott meg.
A kormány elkötelezett a családok és a vállalkozások támogatása mellett – hangsúlyozta posztjában Szentkirályi Alexandra. Hozzáfűzte: a pályázaton azokat a mikrovállalkozásokat támogatja a kormány, amelyeknek van lezárt üzleti évük, emellett vállalják, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatják tevékenységüket, továbbá nem állnak felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt és nincs köztartozásuk.
A Kenyeret a péktől, húst a hentestől című videóban a kormányszóvivő elmondta: a felkeresett hentesüzlet is olyan mikrovállalkozás, amely igyekszik támogatást igénybe venni. Mint kiderült, már be is adták a pályázatot – fogalmaz az MTI.
A vállalkozó Szentkirályi Alexandra kérdésére arról beszélt, hogy a legnagyobb nehézséget nekik is a villany és a gáz ára okozza, de van néhány teherautójuk is, mert sok helyre szállítanak, és ezeknek is nagy a költsége. A kormányszóvivő érdeklődött a költségek növekedéséről, a vállalkozó pedig úgy felelt, hogy nagyjából százezerről hatszázezer forintra nőtt az áramszámlájuk.
Szentkirályi Alexandra kérdezte azt is, hogy a Covid-járvány, majd az energiaválság idején mennyire sikerült megtartani a csapatot, a vállalkozó erre bemutatta a már tizenhat, illetve húsz éve vele dolgozó kollégáit, annak érzékeltetésére, hogy állandó a csapat, kitartanak mellette. A támogatás azonban nagy segítség – jelentette ki a húsbolt vezetője.
Áder János: 2050-re a világ népességének fele vízhiányos területen fog élni
A világ népességének fele, azaz ötmilliárd ember 2050-re vízhiányos területen fog élni, és ez nemcsak a lakosság, hanem a mezőgazdaság, az ipar szempontjából is gondot jelent – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke pénteken Budapesten, középiskolásoknak tartott előadásán.
Áder János a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégiumban mintegy száz diák előtt arról beszélt az MTI szerint, hogy jelenleg az emberiség negyede nem rendelkezik vezetékes vízzel, nagy távolságokat kell megtenniük, hogy vízhez jussanak, minden ötödik embernél pedig nem megfelelő a “szanitáció”, azaz nem folyik víz, vagy csak koszos víz jön a csapból, és nincs vízöblítéses wc.
2050-re nagyjából 10 milliárd ember lesz a Földön, túlnyomó többségük pedig városlakó lesz, akiknek hatalmas kihívás lesz tiszta vizet biztosítani, különösen annak fényében, hogy 2,5 milliárd ember már most “vízstresszes” régióban él, azaz olyan helyen, ahol nincs elegendő mennyiségű víz – emelte ki a korábbi államfő.
Navracsics Tibor: szükség van közösségi terekre
A kultúra hidat jelent az egyének mellett a közösségek között is, de ehhez közösségi terekre is szükség van – jelentette ki a területfejlesztési miniszter pénteken a balatonalmádi-vörösberényi Kolostorkert átadásán, írja az MTI.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Veszprém-Balaton 2023. Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat csak látszólag szól kulturális rendezvényekről, valójában a térségben élő közösségek állnak a középpontjában.
A program célja egyrészt megmutatni Európának, hogy a Bakony és a Balaton környékén levő falvak, városok, a különböző közösségek, és a táj szépsége is méltán felveszi a versenyt a nyugat-európai, sok szempontból ismertebb és népszerűbb kirándulóhelyekkel. Másrészt szeretnék az itt élő közösségeket is erősebbé tenni, mert a Bakony-Balaton térsége egy egységbe tartozik – emelte ki a miniszter.
