Orbán Viktor: soha ilyen közel nem voltunk még a világháborúhoz
Soha ilyen közel nem volt még a világ ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, fontosnak nevezve, hogy Magyarország egyszerre legyen katonailag erős és békepárti. Az MTI összefoglalója.
A kormányfő kijelentette: a nyugati világ vezetői háborús lázban égnek, annak megnyerésére buzdító, még több áldozatról szóló beszédeket tartanak, és egyre veszélyesebb fegyvereket küldenek Ukrajnába.
Rámutatott arra is: a nemzetközi közvélemény egyhangú békepártiság helyett ketté vált, a türkök, az arabok, a kínaiak vagy az afrikaiak ugyanis tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaznak.
Hangsúlyozta: Európában a Vatikán mellett lényegében Magyarország az egyetlen, amely békepárti. Ugyanakkor – folytatta – nem szabad elhinni, hogy az országok kizárólag elvi és hitbéli elkötelezettségből háborúpártiak. Van itt jócskán üzleti spekuláció, katonapolitikai megfontolások, gazdasági érdekek és a háború utáni helyzetből nyerhető előnyökre való spekulálás – jegyezte meg.
A kormányfő fontosnak nevezte, hogy Magyarország egyszerre legyen katonailag erős és békepárti. Általában azok az országok tudják magukat megvédeni, ahol az ország polgárai szeretik a hazájukat, nem az az első gondolatuk, hogy hogyan meneküljenek el, hanem hogy hogyan lehet megvédeni a bajtól a hazájukat – fogalmazott.
Kiemelte: ki kell alakítani a képességet, hogy mindenki tudja, mit kell tennie, ha baj van, és kellenek azok az emberek, akik szükség esetén fegyveres erővel is megvédik a hazát. Fontos ezért, hogy a honvédség ütőképes legyen, ezért növelni kell a létszámot, a katonák hazájuk és hivatásuk iránti elkötelezettségét, képzettségük szintjét, a megbecsülésüket és modern fegyverekkel kell ellátni őket – mondta.
Miközben mi a béke oldalán vagyunk, aközben azért Magyarországnak nem szabad védtelennek lennie – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Magyarország béke melletti érve nem a gyengeségből fakad. „Mi nem kegyelmet kérünk, nem azért akarunk békét, mert nincs erőnk megvédeni magunkat, hanem azért, mert a béke jó, a háború meg rossz” – jelentette ki.
Orbán Viktor a baloldalt „háborúpártinak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy „amíg külföldről finanszírozzák őket”, ezt el is várják tőlük, de a parlamenti arányok miatt „sokkal nagyobb a békepárt súlya és befolyása Magyarország életére”.
A miniszterelnök úgy értékelt: jelenleg Európa hatalmi viszonyainak átszerkesztése zajlik, és a háború ennek az eszköze. Kiemelte: a háború utáni állapotokra készülni kell, de felelős országvezetőtől nem volna helyes, ha a nyilvánosság előtt részt venne a háború kimenetelével kapcsolatos spekulációkban.
Ugyanakkor – folytatta – az biztos, hogy nagy lehetőség nyílt ki azok előtt, akik szeretnék a hagyományos – a francia-német tengely körül kialakult – európai erőviszonyokat megváltoztatni. Úgy vélte: az Egyesült Államok eddig közvetlenül nem folyt bele az európai politika alakításába, most viszont az ukrán háborúval ez megváltozott, az USA vezeti a „háborús koalíciót” Ukrajna mögött. A hősiesen küzdő ukránok háta mögött az amerikaiak vannak, ami nem von le az ukránok hősiességének az értékéből, de az igazság az, hogy csak addig tud Ukrajna harcolni, amíg az Egyesült Államok erre igent mond – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ha az Egyesült Államok erre nemet mondana, akkor előállna a tűzszünet helyzete.
Rámutatott: Donald Trump – aki ismét indulni akar az amerikai elnökválasztáson – ezt szeretné, ezért a 2024-es amerikai választás közvetlen befolyással lesz arra, hogy hogyan folytatódik a háború, lesz-e tűzszünet és béketárgyalás.
A miniszterelnök arról is beszélt: a leggyorsabb inflációcsökkentő eszköz az orosz-ukrán háború miatt kivetett szankciók eltörlése lenne. Hozzátette: Magyarország ugyan nem tudja megszünteti a szankciós politikát, de megvétózza azokat a szankciós döntéseket, amelyek a legközvetlenebb károkat okoznák a magyar gazdaságnak.
Azt mondta: biztos abban, hogy ha a szankciókat holnap reggel megszüntetnék, akkor azonnal, egy lépésben legalább a felére csökkenne az infláció, és elkezdene visszatérni a 2-3 százalékos tartományba. Emlékeztetett: tíz szankciós csomag van már mögöttünk, ami „tíz véres csatát” jelent politikai értelemben, amikor a magyar érdekekért ki kellett állni, és a külügyminiszter vezetésével ezeket a csatákat „sikeresen le is hoztuk”.
Megerősítette: a kormány meghozta azt a húsz intézkedést, amelyek eredményeképpen az év végére, december 31-re az infláció mértéke tíz százalék alá megy, egyszámjegyű lesz.
Hozzátette: ezek a döntések – amelyekkel meg akarja védeni a kormány a családokat, a nyugdíjasokat, a kis- és középvállalkozásokat – széles körű elfogadottságnak örvendenek, és abban is egyetértés van, hogy meg is fogják hozni az eredményt. Az a kérdés, hogy milyen ütemben, de az év végéig biztosan – mondta.
Arra is kitért: az úgynevezett genderügyben áthidalhatatlan szakadékot lát Brüsszel és Magyarország között. Ugyanakkor kijelentette: „miután mi nem fogunk engedni, végül Brüsszelnek kell”. A szülők joggal várják el a mindenkori kormánytól, hogy segítsen megvédeni a gyerekeket, hogy a gyermeknevelés maradjon a szülők felelőssége, és az iskolában ne népszerűsíthessenek olyan életfelfogást, amelyhez a szülők nem járultak hozzá – mondta.
Úgy folytatta: utóbbinak része a nemi identitás is, az azt elbizonytalanító propagandának ugyanis a magyar felfogás szerint nincs helye az iskolákban, Brüsszel mégis vissza akarja vinni azokat. Annak leágazása azonban a gyermekeket védő normák lazulása lesz, ami után egyszer csak azt vesszük észre, hogy nő a pedofil bűncselekmények száma Magyarországon – mondta Orbán Viktor.
Az OTP adózás utáni eredménye némileg magasabb lett a vártnál
Az OTP-csoport az elemzői várakozásokat valamivel meghaladó, 153,421 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el az utolsó negyedévben, ami az előző negyedévinél 19 százalékkal kisebb, az egy évvel korábbihoz képest 24 százalékkal magasabb – írja az MTI közleményében.
A Budapesti Értéktőzsde honlapján péntek hajnalban közzétett, nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján az OTP csoport 2022 egészében 592,547 milliárd forint konszolidált korrigált adózott eredményt ért el, ami 19 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az elemzői konszenzus azzal számolt, hogy a konszolidált korrigált adózás utáni eredmény 2022 utolsó negyedévében 147,479 milliárd forint, ami negyedéves összevetésben 22 százalékos csökkenésnek, éves alapon 20 százalékos növekedésnek felelne meg.
A bankcsoport konszolidált adózás utáni eredménye – korrekciós tételek nélkül – 2022-ben 347,1 milliárd forint volt, ami jelentős, 24 százalékos visszaesésnek felel meg éves alapon; a negatív korrekciós tételek megugrásával – például különadó, kamatstop, orosz állampapírokra képzett értékvesztés – magyarázható – írták.
A jelentés szerint tavaly összesen 245 milliárd forintnyi korrekciós tétel terhelte a bankcsoport adózás utáni eredményét: ebből a bankadót és az extraprofit adót magába foglal különadó 91,4 milliárd forint, a goodwill leírás 59,3 milliárd forint, a kamatstop 36,5 milliárd forint, az orosz állampapírokra képzett értékvesztés 35 milliárd forint, a Sberbank Magyarország végelszámolásának hatása 10,4 milliárd forint, a törlesztési moratórium 2,5 milliárd forint.
Az eredményt érdemben befolyásolták a devizaárfolyam mozgások: a forint átlagárfolyama egy év alatt minden devizával szemben jelentősen gyengült – mutattak rá.
A bankcsoport 2022-es eredményét a működési eredmény 32 százalékos javulása 868,487 milliárd forintra alakította: a bevételek 26 százalékkal 1656 milliárd forintra nőttek, amihez valamennyi eredménysor hozzájárult; a kiadások 21 százalékkal 788 milliárd forintra nőttek.
A mérlegfőösszeg 32 804 milliárd forintot tett ki 2022 egészében, ami az egy évvel korábbihoz viszonyítva 19 százalékos növekedést jelent.
A konszolidált árfolyamszűrt teljesítő (Stage 1+2) hitelállomány 12 százalékkal 18 674 milliárd forintra bővült éves szinten; a betétállomány 14 százalékkal 25 188 milliárdra nőtt.
A csoport elsődleges alapvető tőkemutatója az év végén végén 16,1 százalék, az egy évvel korábbinál 1,5 százalékponttal kisebb volt, a minimum követelmény 10,7 százalék.
Leányvállalatok szerint nézve, a magyarországi egység eredménye 19 százalékkal 253 milliárd forintra nőtt, Montenegróban 137 százalékos, Albániában 84 százalékos, Moldovában 61 százalékos, Bulgáriában 56 százalékos, Szlovéniában 42 százalékos, Horvátországban 28 százalékos, Szerbiában 15 százalékos volt a bővülés; Romániában pedig 28 százalékos csökkenés következett be.
Oroszországban az adózás utáni eredmény rubelben 9,1 milliárdról 3,9 milliárdra esett vissza, a bruttó hitelállomány helyi devizában 12 százalékkal csökkent egy év alatt, ezen belül a vállalati hitelek 75 százalékkal zuhantak vissza. Az orosz eszközök súlya a konszolidált teljes eszközállományon belül az év végén 3,1 százalék volt.
Ukrajnában a bruttó hitelállomány 16 százalékkal mérséklődött éves szinten, a betétállomány azonban az év egészében 21 százalékkal nőtt; az ukrán súly a teljes eszközállományon belül 3,2 százalékot képviselt.
A 2022-es üzleti év után az igazgatóság várhatóan 84 milliárd forint, részvényenkénti 300 forint osztalék fizetésére tesz javaslatot.
Az OTP részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek, a papír csütörtökön 90 forinttal, 0,89 százalékkal 10 060 forintra esett, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 13 550 forint, a legalacsonyabb 7738 forint volt.
A külföldi leányvállalatok nagyrészt kompenzálták azt a veszteséget, amelyet a háború és a magyar kormányzati intézkedések okoztak a csoportnak, így mindössze 24 százalékkal – 347 milliárd forintra – esett vissza az adózott eredmény tavaly az egy évvel korábbihoz viszonyítva – mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP Csoport tavalyi jelentését ismertető sajtótájékoztatón pénteken.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar egység nyeresége a leányvállalatoktól kapott osztalék nélkül 27 milliárd forintot tett ki tavaly, ami 84 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest.
Az orosz-ukrán háború negatív hatása 94 milliárd forint volt, a magyar kormányzati intézkedésekkel összefüggő tételeké pedig – különadó, extraprofit adó, moratórium, kamatstop, Sberbank-végelszámolás – 138 milliárd forint – fejtette ki.
1000 milliárd forintra emelkedik a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram kerete
A február 1-jén elindított Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram forgóeszköz- és beruházási hitelei kimerültek, a vállalkozások rövid időn belül lekötötték a kormány által biztosított, rendkívül kedvező kamatozású forrásokat – erősítette meg pénteken kiadott közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság a háború és szankciók sújtotta helyzetben is vitalitást, erőt mutat, sokan akarnak beruházni, fejlődni. A vállalkozások hiteléhsége nagy, a magas kamatok ugyanakkor jelentősen visszafogják a növekedést.
A hitelprogramban 16 kereskedelmi bank vesz részt közvetítőként az Exim mellett. Az alprogramok felfüggesztéséig forgóeszközhitelt 912 vállalkozás igényelt átlagosan 655 millió forint összegben, míg beruházási hitelt 163 vállalkozás igényelt átlagosan 1,24 milliárd forint összegben – összegezte a GFM.
Annak érdekében, hogy idén kivédjék a recessziót és 1,5 százalékos növekedést érjen el az ország – így megvédjék a teljes foglalkoztatottságot és a családokat – a kormány a hitelprogram keretének 1000 milliárd forintra növeléséről döntött, azaz a kormány további 300 milliárd forintnyi igen kedvező forrást juttat a gazdaságba. Így több beruházás, több munkahely jöhet létre, tovább javulhat az ország versenyképessége.
Nagy Márton, miniszter arra kérte az Eximbankot, hogy a lehető leghamarabb nyissa újra a Hitelprogramot, a finanszírozási forrás mielőbb elérhető legyen a vállalkozások számára – közölte az MTI a GFM-re hivatkozva.
Ferenc pápa: akkor fogok lemondani, ha már nem tudok tisztán látni
Ismét lehetséges lemondásáról beszélt Ferenc pápa egy interjúban, melyből a La Repubblica című olasz napilap közölt részleteket pénteken – fogalmaz az MTI.
Ha a testi vagy lelki fáradtság miatt már nem látok tisztán, nem tudok dönteni, le fogok mondani, remélem, a bíborosok is időben figyelmeztetnek – mondta az egyházfő.
Ferenc pápa nyíltan beszélt lemondása lehetőségéről, hangoztatva, hogy az abban az esetben következhetne be, ha „túl fáradt lesz, elveszíti tisztán látását”.
Hangsúlyozta, néhány bölcs bíborost már megkért arra, figyelmeztessék őt időben, ha a fáradtság miatt már nem képes világosan értékelni a helyzeteket.
„Idős vagyok, gyengült a fizikai erőm, a térdemmel kapcsolatos egészségi problémákat megalázónak éreztem, bár jól gyógyulok” – mondta a 86 éves pápa. Hozzátette, amikor kerekesszékbe kényszerült, „kicsit szégyellte magát”.
A 2013. március 13-án megválasztott Ferenc pápa az RSI olasz nyelvű svájci televíziócsatornának nyilatkozott vatikáni szolgálata tíz évéről. A teljes interjút vasárnap sugározzák.
Ferenc pápa úgy vélte, harmadik világháború zajlik, és annak fő csatatere jelenleg Ukrajna. Kifejtette, világháborúról van szó, mivel az összes nagyhatalom részt vesz benne: „ott, távol mindenkitől (..) régi és új fegyverek kipróbálása zajlik”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „tudja, hogy rendelkezésre állok, tudja, hogy szeretnék vele találkozni” – jelentette ki Ferenc pápa, aki az ukrajnai háború kirobbanása óta közvetítő szerepre törekszik, és többször hangoztatta, hogy kész elutazni Kijevbe és Moszkvába is. A katolikus egyházfő azt mondta, a háttérben „birodalmi érdekek húzódnak, és nem csak oroszok, hanem más nagyhatalmaké is”.
Ferenc pápa az interjúban az utóbbi tíz esztendő számos történését felidézte attól a döntésétől kezdve, hogy megválasztása után – elődeivel ellentétben – nem a pápai lakosztályba költözött be, hanem a sokkal kisebb Szent Márta-házat választotta lakhelyeként. Elmondta, hogy továbbra is az hiányzik neki legjobban, hogy szabadon sétáljon az utcán, metrón, buszon utazzon, az emberek között legyen, amiként ezt megválasztása előtt tehette Buenos Aires érsekeként.
Azzal kapcsolatban, hogy első nem európai, hanem feltörekvő országból származó pápaként kezdettől fogva a világ és a társadalom perifériáján élőket helyezte előtérbe, az egyházfő az argentin filozófust, Amelia Podettit idézte, miszerint a valóságot jobban lehet látni a külső részről mint középről, a távolság segít megérteni az egyetemességet akár a politikában, mint a társadalomban vagy a filozófiában. Megjegyezte, az egyház nem csak a szegényeket fogadja be: „az egyház nem csak egyesek otthona, az egyház nem szelektív”.
Forgalomkorlátozás lesz a Vámosszabadi hídon
A szlovákiai 13-as főút Nagymegyer és Medve települések közötti útszakasz felújítása alatt a magyar-szlovák határon lévő közúti híd, a Vámosszabadi határátkelőhely, csak a személy- és autóbuszforgalom számára lesz elérhető – közölte a Magyar Közút pénteken az MTI-vel.
Azt írták, hogy a felújítás április 3-án, hétfőn kezdődik. Az útépítés ugyan nem jár a magyar-szlovák határon lévő közúti híd lezárásával, azonban a Vámosszabadi határátkelőhely a személy- és autóbuszforgalom számára lesz csak elérhető.
A 3,5 tonna feletti gépjárműveket Komárom felé terelik – közölték. Ezek a járművek a magyarországi oldalon a 14-es főút – 813-as főút – M19-es autóút – M1-es autópálya – 13-as főút útvonalon közlekedhetnek a felújítás ideje alatt – tették hozzá.
A kijelölt terelőutat sárga táblák jelzik majd. A tehergépjárművek kizárólag célforgalom esetében használhatják a 14-es főúton a 813-as főúti csomóponttól a Vámosszabadi határig tartó útszakaszt.
A közútkezelő arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkálatok ideje alatt a közlekedőknek hosszabb menetidővel kell számolniuk. Ugyanakkor az M1-es autópálya forgalma is erősebb lehet, ezért ajánlott indulás előtt tájékozódni az aktuális forgalmi helyzetről az utinform.hu weboldalon.
Közösségi autós alkalmazás használatát is javasolják az optimális útvonalukat megtervezéséhez – áll a közleményben.
Szallas.hu: húsvétra 17 százalékkal nőttek az előfoglalások az előző évhez képest
A húsvéti, négynapos hosszú hétvégére 17 százalékkal nőttek az előfoglalások az előző évhez képest – közölte saját adatai alapján a Szallas.hu pénteken az MTI-vel.
Hozzátették, akadnak olyan népszerű szállások, amelyek már most teltházasak az ünnepi időszakra, de bőven vannak még szabad szállások.
A foglalások 29 százaléka apartmanba, 27 százaléka hotelbe, 25 százaléka vendégházba, 14 százaléka panzióba és 5 százaléka egyéb típusú szálláshelyre szól. Egy embernek éjszakánként átlagosan 11 540 forintot kell fizetnie, ami csaknem 19 százalékos drágulás tavalyhoz képest – ismertette közleményében a szállásfoglaló oldal.
Kiemelték, hogy Eger, Gyula, Hajdúszoboszló, Pécs és Nyíregyháza a magyarok legkedveltebb úti célja a tavaszi szünetben. Továbbá Hévíz, Szeged, Zalakaros, Sopron és a főváros ajánlatai a legkeresettebbek a Szallas.hu oldalán.
Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője a közleményben arra is kitért, hogy tavaly május elseje vasárnapra esett, így nem tudják pontosan összehasonlítani az idei foglalási szintet az előző évivel, de egy átlagos tavalyi májusi hétvégéhez képest is számottevő, 3,5-szörös a növekedés.
Május végén a pünkösd is utazásra kínál lehetőséget, a tavalyi pünkösdi előfoglalások több mint dupláját rögzítették már a vendégek.
Már a nyári vakációval is foglalkoznak az utazók, az eddig beérkező foglalásoknál 40 százalékos a növekedés a 2022 hasonló időszakáig megtett előfoglalásokhoz képest.
Kelemen Lili a közleményben megjegyezte, azok a partnerek, amelyek a rezsi emelkedése miatt a télre bezártak, de korábban egész évben nyitva voltak, már szinte mind újra üzemelnek márciusban. Közülük csak azok a szállodák nem nyitottak még ki, amelyek nagyobb beruházást valósítanak meg. A felújítók zömében modernizálták a szobákat és a közösségi tereket, sokan energetikai korszerűsítést hajtottak végre és számos helyen a wellness-részleg is megújult az elmúlt hónapokban – tette hozzá a sajtószóvivő.
A kezdetektől 2019-ig Szallas.hu Kft.-ként működő cég 2019 márciusától Zrt.-ként folytatja tevékenységét, 6 leányvállalatát összefogva. Szallas Group márkanév alatt 16 terméket működtet 5 országban, 6 irodában. 2021 őszén bejelentették a Szallas Group eladását, a tranzakció zárultával a lengyel Wirtualna Polska lesz a cégcsoport tulajdonosa.
Viharos szélre figyelmeztet a meteorológia
Péntek éjszaka északnyugat felől markáns hidegfront érkezik az országba viharos széllel – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán péntek délután.
Azt írták, a hidegfront hétvégére lehűti a levegőt, és csaknem országszerte erős szelet hoz, többfelé viharos lökések is lehetnek. A hegyekben akár 90 kilométer/órát meghaladó lökések is előfordulhatnak.
A bejegyzéshez készített infografika szerint a Kisalföldön, a Dunántúl északkeleti részén, a főváros térségében, illetve az Alföld északnyugati részén lesz nagyobb a viharos szél esélye, a délnyugati és északkeleti országrészben kevésbé valószínű kialakulása.
A meteorológiai szolgálat Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye kivételével mindenhol elsőfokú figyelmeztetést adott ki a széllökések veszélye miatt.
