A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Március 1. (szerda) esszenciája

Novák Katalin: a jelenlegi helyzetben indokolt Svédország és Finnország NATO-csatlakozása

„Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt” – írta az MTI a köztársasági elnök a közösségi média oldalaira hivatkozva.

Novák Katalin a bejegyzésében rámutatott: az Országgyűlés szerdán kezdi tárgyalni Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.

„Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy könnyen eldönthető, technikai kérdés. Ez nem így van. Összetett döntésről van szó, súlyos következményekkel, így alaposan meg kell fontolni. Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt” – fogalmazott az államfő. Hozzátette, hogy bízik az Országgyűlés mielőbbi bölcs döntésében.

Pápalátogatás – Ismertették az esemény jelmondatát

Bemutatták Ferenc pápa áprilisi magyarországi apostoli útjának logóját és jelmondatát szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. A Vatikán hétfőn jelentette be, hogy a pápa április 28-30. között Magyarországra látogat.

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ismertette: a logón a Lánchíd rajza látható. A főváros jelképe Ferenc pápa gondolatára is utal, hogy a keresztények sajátos feladata hidakká válni a világban – írja az MTI.

A hidat bal oldalról a vatikáni színek, a sárga és a fehér, jobbról a nemzeti trikolór színei keretezik. Mögötte egy kör látható, amely egyrészt jelenti az Eucharisztiát, a „köztünk élő Krisztust”, de a földkerekséget is.

A kereszt a glóbuszon jelzi, hogy Krisztus az egész világot megváltotta – mondta Veres András.

A látogatás jelmondata: Krisztus a jövőnk.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa útja „lelki ösztönzést” és „új indítást” fog adni az egész magyar népnek.

A bíboros felidézte: Ferenc pápa már a 2021-es Nemzetközi Eucharsztikus Kongresszus budapesti miséje után a repülőtérre menet jelezte, hogy szívesen visszatérne Magyarországra. Ezúttal nem egy nemzetközi rendezvényre jön, áprilisi útja a magyar közösségnek szóló lelkipásztori látogatás.

Kitért arra: természetesen egy ilyen látogatásnak része a világi vezetőkkel való találkozás is, ahogy ez mindjárt itt tartózkodása első délelőttjén, pénteken  megtörténik majd. A pápa látogatásának további programjai szimbolikusak, egy-egy közösségnek szólnak.

Péntek délután a Szent István-bazilikában találkozik a magyar püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel, diakónusokkal, hitoktatókkal, kifejezve összetartozását a magyar katolikus közösséggel.

A találkozót a téren kivetítőről lehet majd követni – jegyezte meg.

Erdő Péter különösen szimbolikusnak nevezte a találkozó helyszínét, hiszen a bazilikában őrizzük a Szent Jobbot, annak a királyunknak az ereklyéjét, aki a történelmi hagyomány szerint elsőként felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. 

Erdő Péter kiemelte: Ferenc pápa szombat délelőtti látogatása a vak és mozgássérült fiatalokat gondozó Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban jelzi a Szentatya szeretetét és szolidaritását e fiatalok iránt. A Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban a szegényekkel, hajléktalanokkal, menekültekkel akar találkozni. Ez a találkozó is követhető lesz kivetítőről a templom előtti térről.

Az egyházfő szombat este a Papp László Sportarénában fiatalokkal találkozik. Ferenc pápa háromnegyed-egy órát tölt majd a fiatalokkal, de a programnak része lesz koncert és közös imádság is – tette hozzá a bíboros.

A vasárnapi szentmisére a Kossuth téren várnak mindenkit határon innen és túlról, és a Szentatya várja a testvéregyházak képviselőit is.

A repülőtérre menet Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatóival és a tudományos és kulturális élet képviselőivel találkozik – mondta Erdő Péter.

Michael Wallace Banach apostoli nuncius a sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország az első, ahova Ferenc pápa kétszer is ellátogat. Apostoli útja nemcsak tovább erősíti a Szentszék és Magyarország kapcsolatát, hanem tanúságtétel is arról, hogy a kereszténységet tovább lehet adni a következő nemzedékeknek.

Ferenc pápa áprilisi látogatása a 41. nemzetközi útja lesz.

GFM: 2022-ben is csúcsot döntöttek a beruházások

2022 volt a rendszerváltozás óta a legnehezebb év, háború, szankciók, energiaválság és infláció is sújtotta a magyar gazdaságot. Ennek ellenére a gazdaság tavaly 4,6 százalékkal bővült, a foglalkoztatás történelmi rekordokat ért el, ráadásul a KSH mostani adatai szerint a beruházások is csúcsot döntöttek – kommentálta a legfrissebb adatokat szerdán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Az MTI a közleményre hivatkozva rámutatott: 2022-ben 15 409 milliárd forintra, azaz soha nem látott szintre emelkedett a beruházások értéke a 2021-es 12 526 milliárd forintról. 2010-hez képest a beruházások értéke folyó áron 3,5-szeresére nőtt, volumenét tekintve pedig 2022-ben a szankciós gazdasági környezet ellenére is további 1 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság iránt töretlen a bizalom, a vállalkozások újabb és újabb fejlesztéseket indítanak.

A kiemelkedő eredmény mögött meghatározó szerepet játszott a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek teljesítménye, miközben a költségvetési szerveknél 16 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény. Ez utóbbit a szankciós energiaválság okozta, hiszen a kormány a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megvédése érdekében beruházási stopot hirdetett – írták.

„Annak érdekében, hogy idén elkerüljük a recessziót, jövőre pedig kilőhessen a gazdaság, beruházás- és exportvezérelt gazdaságpolitikára van szükség. A gazdasági felzárkózás érdekében tovább kell növelni a beruházások szintjét a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások nyújtásán keresztül, és ösztönözni kell a külföldi működőtőke beáramlását” – hangsúlyozta a minisztérium.

KSH: az ipari termelői árak 2023 januárjában az egy évvel korábbihoz képest 35,0, az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal emelkedtek

2023. januárban az ipari termelői árak átlagosan 35,0 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítés árai 64,7, az exportértékesítéséi 20,5 százalékkal nőttek – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését az okozta, hogy a jelentős drágulást realizáló energiaipar részaránya a hazai eladásokban jóval nagyobb, mint az exportban. Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának és a forint – egy év alatt történt – gyengülésének is árfelhajtó hatása volt – fűzte hozzá az MTI szerint a KSH.

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 5,7 százalékkal emelkedtek, míg az exportéi 1,5 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 0,8 százalékkal növekedtek.

A belföldi értékesítésben 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 31,1 százalékkal, a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében – 152 százalékkal nőttek a termelői árak idén az első hónapban 2022 januárjához képest.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 85,5, a beruházási javakat gyártókban 15,2, a fogyasztási cikkeket gyártókban 36,8 százalékkal magasabbak voltak az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 20,5 százalékkal emelkedtek, ezen belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 21,2, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 25,4 százalékos volt a drágulás.

Energiaügyi Minisztérium: már rögzített áron jutnak gázhoz a jogosult és regisztrált intézmények

Szerdától szeptember végéig kapják fix áron a földgázt egyes állami, önkormányzati és egyházi intézmények, alapítványi egyetemek. Így a következő gázév elejéig kiszámíthatóbbá vált mindazok gazdálkodása, akik a változó tarifáikról áttérést a jogszabályi határidőig igényelték. Az Energiaügyi Minisztérium (EM) által felkínált lehetőség több mint 1100 jogosult számára jelent könnyebbséget összesen mintegy 8400 fogyasztási helyen – jelentette be szerdán a minisztérium.

A közleményben emlékeztetnek: a háború és az elhibázott szankciók okozta nemzetközi energiaválságban sosem tapasztalt magasságokba emelkedtek az energiaárak. Tavaly ősz óta fokozatos visszarendeződés figyelhető meg, a nyári csúcsoknál kedvezőbb szinten alakulnak az árak. A kormány elsőként a földgázszolgáltatásban nyitotta meg a változó áras szerződésekről fix árakra átállás lehetőségét. A rögzített költségek márciustól szeptember végéig könnyítik meg az érintettek gazdálkodását, garantálhatják zavartalan működésüket, kiszámíthatóbbá teszik rezsikiadásaikat – idézi az MTI.

A jogosultak közé tartozók – költségvetési szervek, önkormányzatok és intézményeik, állami és önkormányzati gazdasági társaságok, egyházak, közérdekű alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények – rendeletben rögzített határidőig, elektronikus úton igényelhették a módosított elszámolást. A hazai földgázkereskedők több mint 1100 kérelmet fogadtak be. Márciustól szeptember végéig összesen így mintegy 8400 fogyasztási helyen élvezhetik a rögzített árú gázszolgáltatás előnyeit, egyebek mellett kórházakban és fürdőkben, az oktatás minden szintjén a bölcsődéktől az egyetemekig, vagy múzeumokban, könyvtárakban és művelődési házakban is.

A bevált gyakorlatot az önkormányzati szövetségek felvetésére az áramellátásra is kiterjesztette a kormány. Az igénybevételről február végéig nyilatkozhattak az érintettek. A villamos energia esetében a gázév időtartamától függetleníthető fix áras időszak kilenc hónapon át, áprilistól 2023 végéig tart majd.

Az Energiaügyi Minisztérium végezetül hangsúlyozza: a kormány a rezsivédelmet egész évben biztosítja a magyar családok számára. A háztartások ennek köszönhetően az átlagfogyasztásig Európa legalacsonyabb gáz- és áramárait fizetik. Az Energiaügyi Minisztérium megalakulása óta azon dolgozik, hogy a szankciós energiaválság hatásai minél kevésbé terheljék a magyar fogyasztókat. Az energiaárak szabadon választható rögzítése kiszámítható szinten tartja az intézményi felhasználók költségeit is – áll a közleményben.

Enyhén emelkedik a szennyvízben az örökítőanyag koncentrációja

Enyhén emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán a honlapján.

Azt írták: országos átlagot tekintve a 8. héten ismét emelkedett a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja.

A vizsgált városok többségénél stagnálás tapasztalható, emelkedés Budapest három szennyvíztisztítójának ellátási területén, valamint Nyíregyházán, Salgótarjánban, Tatabányán, Veszprémben és Zalaegerszegen látható – írták.

Hozzátették: a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja Egerben és Szekszárdon a mérsékelt, míg a többi helyszínen az emelkedett tartományba sorolható – fogalmaz az MTI.

Csaknem hatszorosára nőtt a 4iG EBITDA-ja és háromszorosára nettó árbevétele 2022-ben

A 4iG Nyrt. konszolidált nettó árbevétele 2022-ben 277,3 milliárd forint volt, 196 százalékkal magasabb az előző évinél; a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) csaknem hatszorosára nőtt, meghaladta a 72 milliárd forintot – közölte a társaság kedden, a nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült, konszolidált gyorsjelentésében.

A csoport bevételeinek 72 százalékát, míg az EBITDA 90 százalékát a távközlési szegmensben működő leányvállalatok biztosították.

Közölték az MTI szerint: az organikus növekedésének, valamint a végrehajtott akvizícióknak köszönhetően a 4iG technológiai-infokommunikációs vállalatcsoporttá fejlődött.

A vállalatcsoport 2022-ben is a hazai informatika domináns szereplője volt, megőrizve piacvezető informatikai rendszerintegrátor pozícióját.

KSH: 2022 negyedik negyedévében 6,3 százalékkal csökkentek a beruházások

A beruházások volumene 2022 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,3, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 5,5 százalékkal mérséklődött – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A beruházások volumenét a költségvetés, a háztartások, valamint a vállalkozások egyaránt csökkenő aktivitása alakította. A tárgyidőszaki visszaesést a teljes nemzetgazdasági teljesítményt tekintve legnagyobb részarányú feldolgozóipar számottevő bővülése mérsékelte a leginkább – írta az MTI a KSH-ra hivatkozva.

2022-ben összességében 1,0 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző évhez képest.

A beruházások előző negyedévihez képest bekövetkezett 5,5 százalékos csökkenésén belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 6,3 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,7 százalékkal zsugorodott.

Az előző év azonos időszakához képest a teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházások volumene 6,6, a megközelítően harmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,5 százalékkal csökkent. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene, valamint a belföldi gyártásúaké egyaránt mérséklődött.

A beruházási teljesítmény 54 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 2,7 százalékkal csökkent. A beruházások általános visszaesését részben a nagyobb létszámú vállalatok okozták, ahol a külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok egyaránt mérsékelték fejlesztéseiket. A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések – jelentős mértékben – 28 százalékkal maradtak el a bázisidőszaktól, többek között az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 4,3 százalékkal csökkent.

A beruházások általános mérséklődése ellenére hat nemzetgazdasági ágban emelkedett a teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások három tizedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben jelentősen nőttek (+13 százalék). Ebben meghatározó szerepe volt a villamosberendezés gyártás területén hosszabb ideje folyamatban lévő, illetve újonnan induló nagyszabású projekteknek, valamint a második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás élénkülésének is. Ugyancsak bővülés jellemezte a gumi-, műanyag és építőanyagipar; az elektronikai ipar, valamint a gyógyszergyártás alágak fejlesztéseit is.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 24 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 2,8 százalékkal mérséklődött, ami többek között a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek kifutásának következménye.

 A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévekre is jellemző csökkenés (-20 százalék), a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.

 A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 13 százalékos volumencsökkenés oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, elsősorban élelmiszer jellegű bolti vegyes kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése.

 A közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztései 17 százalékkal csökkentek, részben a központi és a helyi közigazgatási szervek visszafogott beruházásainak következtében.

 A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az első fél év jelentős bővülése után 8,1 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszott az is, hogy az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok mérsékelték fejlesztési ráfordításaikat.

A nemzetgazdasági beruházások 2022. negyedik negyedévi, 6,3 százalékos volumencsökkenését a feldolgozóipar 3,2 százalékponttal részben ellensúlyozta. Ezen túlmenően a további öt legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág csökkentette a beruházási aktivitást: az ingatlanügyletek, a szállítás, a kereskedelem, a közigazgatás, valamint a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése (rendre 0,6; 2,5; 0,7; 1 és 0,3 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.

A tavalyi évben a nemzetgazdasági beruházások volumene 1,0, ezen belül az építési beruházásoké 1,7, a gép- és berendezésberuházásoké 0,2 százalékkal nőtt.

A beruházások 54 százalékát jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,9 százalékkal bővült, a költségvetési szerveknél 16 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény.

Toborzóparancsnok: az önkéntes katonai szolgálat egyedülálló lehetőség a munkaerőpiacon

Egyedülálló lehetőséget kínálunk a munkaerőpiacon, az önkéntes szolgálatban ki lehet próbálni a katonaéletet – fogalmazott Durgó Tamás alezredes, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Paracsnokság parancsnoka szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.

Az alezredes elmondta, minden vármegyében van toborzóiroda, és évente több száz rendezvényen jelenik meg a Magyar Honvédség. Bár 18-tól 65 éves korig lehet jelentkezni, most a célcsoport a fiatalság, hiszen „a magyar honvédség már egy high-tech honvédség, 21. századi haditechnikai eszközökkel, és az online világban nevelkedett fiatalok könnyebben megtalálják az összhangot egy több tíz tonnás mozgó számítógéppel, ami egy Leopard harckocsi” – magyarázta Durgó Tamás.

Hozzátette, bármilyen iskolai végzettséggel, bármilyen szakmából érkezőnek tud feladatot, szolgálati lehetőséget adni a honvédség, és nemcsak a férfiakat várják, hanem „a kalandvágyó hölgyeket” is.

Az alapkiképzés öt hét; a rendszer tavaly szeptembertől egységes lett, így a jelöltek sokkal hamarabb kerülnek be, ráadásul a lakóhelyükhöz a legközelebb – hangsúlyozta a parancsnok. Közölte: minden vármegyében indul alapkiképzés, minden hónapban több száz bevonuló van.

 „A tartalékos forma sokkal lazább kötelék, mint a hivatásos szolgálat, ezt munka vagy tanulmányok mellett is lehet folytatni, sőt, ha valaki hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, akkor a honvédség igyekszik a kiképzést és a szolgálatot az iskolai elfoglaltságaihoz igazítani” – idézi az MTI Durgó Tamást.

Hozzátette, aki megismerkedett a tartalékos formával, az választhatja később a szerződéses hivatásos formát. Tavaly több mint négyszázan döntöttek így.

Az érdeklődők az iranyasereg.hu karrieroldalon teljes körű tájékoztatást kapnak, minden hónapban van bevonulás, bármikor fel lehet keresni a toborzóirodákat – hívta fel a figyelmet.

 Az alezredes kérdésre kitért arra, hogy a Honvéd Kadét Programhoz már több mint százhúsz középiskola csatlakozott, és több mint hatezer diák van a kadétrendszerben. Ők ösztöndíjat kapnak, valamint katonai alapismeretekkel bővül a tudásuk. Közülük aztán sokan jelentkeznek a katonai tanintézményekbe – tette hozzá.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Durgó Tamás arról is beszélt, hogy már 11 500 feletti a tartalékos állomány létszáma, 2030-ra a cél 20 000 fő.

Az önkéntes katonai szolgálatra folyamatosan hívják be a tartalékosokat, mindig konkrét feladatra, ez lehet például határvédelem vagy mint a járvány idején, kórházszolgálat – részletezte a parancsnok. Megjegyezte, mindig megkérdezik az önkéntest, tudja-e vállalni a feladatot, hiszen ez rugalmas szolgálat.

Március 13-án indul a legközelebbi kiképzés, erre március 3-ig lehet jelentkezni, de a toborzás folyamatos – mondta Durgó Tamás.

Már több mint 100 ezren csatlakoztak a földadó ellen indított petícióhoz

Már több mint 100 ezren írták alá a földadó elleni petíciót, amelyet a magyar gazdák védelmére indított tavaly decemberben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, miután Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere földadót vetett ki – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerdán az MTI-vel.

A földadó bevezetése más baloldali vezetésű településeken is fenyegeti a gazdákat, földtulajdonosokat. Magyarországon több mint 4 millió földtulajdonos van, akit fenyeget a földadó, ha a baloldal kerülne hatalomra – ezért fogtak össze az agrárszervezetek és a kormányzat – írták a közleményben. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy a baloldali településvezetők az évszázad legsúlyosabb aszályát követően, ráadásul a jelenlegi háborús helyzetben és szankciós árak mellett akarják sarcolni a gazdákat – tették hozzá.

Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint hangsúlyozta, az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány és a tavalyi év rendkívüli aszálya mellett az elhibázott brüsszeli szankciók is hatalmas terhet róttak a mezőgazdaságra. Ennek ellenére a magyar gazdák biztosították a lakosság jó minőségű, biztonságos, friss és egészséges élelmiszerrel történő ellátását. „Éppen ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy az ágazatba befektessünk, értéket teremtsünk, és ne hozzuk hátrányba a gazdákat az olyan elhibázott intézkedésekkel, mint a földadó bevezetése” – tette hozzá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs szerint egy régi álma valósult meg Márki-Zay Péternek azzal, hogy Hódmezővásárhelyen elfogadtatta a földadót; tartani lehet attól, hogy példáját más baloldali települések is követni fogják. A gazdák megadóztatása forrást von ki az ágazatból, a földadó pedig begyűrűzik az élelmiszerek árába, így azt a magyarok pénztárcája is megérzi. Nem meglepő, hogy egyre nagyobb társadalmi igény körvonalazódik az eltörlése ellen.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke tájékoztatott, hogy csak Csongrád-Csanád vármegyében 100 ezer hektáron jelentettek aszálykárt, és sok helyen a túlélésért küzdenek a gazdák. Úgy gondolja, hogy a gazdaszervezetek és a kormányzat összefogása szükséges ahhoz, hogy ezt az elhibázott döntést mások ne kövessék, ezért továbbra is várják mindazok csatlakozását, akik nem szeretnék, hogy a magyar gazdák ellehetetlenüljenek.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a magyar gazdáknak tudniuk kell, kitől mire számíthatnak a közéletben. Amennyiben bármikor a baloldal alakítana kormányt, akkor az egész országban bevezetné a földadót. A földadó az élelmiszerek drágulását is okozhatja, a következmények tehát mindenkit érintenének, a legszegényebbeket is.

A petíció továbbra is aláírható az agrarpeticio.hu oldalon – olvasható a Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményében.

Az ÁKK 3000 milliárd forint államkötvényt értékesített tavaly

Az ÁKK 2022-ben 3000 milliárd forint összegben értékesített magyar államkötvényeket aukciókon és nem-kompetitív eljárásokon keresztül, 2164 milliárd forint névértékben adott el diszkont kincstárjegyeket, valamint 308 milliárd forint csereaukciós kibocsátást hajtott végre az elsődleges forgalmazói rendszerben – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán annak apropóján, hogy díjazta az állampapír-forgalmazókat.

A közlemény szerint az ÁKK értékesítései jelentős részben biztosították a központi költségvetés finanszírozását, és csökkentették az államadósság megújítási kockázatait – írja az MTI.

Az adósságkezelő a tavalyi teljesítménye alapján az év elsődleges forgalmazójának a Goldman Sachs Bank Europe SE-t választotta, amelyet az OTP Bank Nyrt. és a J.P. Morgan Securities SE követ.

Az év lakossági forgalmazója a Magyar Államkincstár lett, a második és harmadik helyre az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a K&H Bank Zrt. került.

Ami a különdíjakat illeti, a legnagyobb aukciós részesedést elérő forgalmazó az államkötvényeknél a J.P. Morgan Securities SE, a diszkont kincstárjegyeknél a K&H Bank Zrt., a legnagyobb másodlagos piaci részesedést elérő forgalmazó a BNP Paribas, a legjobb árjegyző a kötelező árjegyzés keretében az ING Bank N.V. lett.

A díjakat az ÁKK az elsődleges forgalmazói rendszer magyarországi bevezetésével egyidőben, 1996-ban alapította azzal a céllal, hogy értékelje a pénzintézetek részvételét a finanszírozásban, versenyt generálva a forgalmazók között. A hagyományos, elsődleges forgalmazói kategóriák mellett az ÁKK 2017-től a  lakossági állampapírok értékesítésében részt vevő forgalmazókat is díjazza.

Az ÁKK tavaly átalakította az elsődleges forgalmazói rendszert, és új értékelési módszert vezetett be, a különdíjak között pedig újdonságként jelent meg idén a legjobb árjegyző kategória.

Az elismeréseket február utolsó napján Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója adta át – írták a közleményben.

Szijjártó Péter: elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek felszámolását célzó újabb ukrán javaslat

Elfogadhatatlan az az ukrán javaslat, amelynek értelmében arra fordítanák az Európai Uniótól az állam működésének támogatására kapott eurómilliárdok egy részét, hogy lépéseket tegyenek a nemzeti kisebbségek felszámolása felé – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Genfben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén hangsúlyozta, hogy mivel magyarok milliói élnek hazánk határain kívül, a kormány rendkívül érzékeny a kisebbségvédelem kérdéseire, külpolitikájának egyik fókuszpontja is a külhoni közösségek jogainak biztosítása.

Felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna 2014 óta folyamatosan és szisztematikusan építi le a nemzeti kisebbségek jogait, több káros törvényt elfogadtak ezen a téren, így ellehetetlenítik a nemzetiségi oktatási intézményeket is, amelyek szeptembertől nem tudják folytatni a működésüket jelenlegi formájukban – fogalmaz az MTI.

Emellett megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is, illetve számos magyar iskolaigazgatót és tanárt kirúgtak – sorolta.

Kitért arra a friss kijevi javaslatra is, amelynek értelmében ezer euró körüli összeget kaphatnának azok a családok, amelyek nemzetiségi helyett ukrán nyelvű oktatásba íratják a gyereküket, ami súlyos lépés egy kisebbség felszámolása felé.

Aláhúzta: miközben az EU eurómilliárdokkal támogatja az ukrán állam működését, ezen pénzeknek egy részét a kisebbségek ellen fordítanák a helyi hatóságok.

„Semmi extrát nem kérünk, csak a korábbi jogok visszaállítását” – szögezte le.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy szomszédos államként Magyarország nap mint nap szembesül a fegyveres konfliktus tragikus következményeivel, és közvetlenül érzi a bőrén a negatív hatásokat. Ezért hazánk történelme legnagyobb humanitárius akcióját folytatja egészen addig, amíg szükség van rá.

„Családok milliói szenvednek, emberek tízezrei halnak meg. Úgy gondoljuk, hogy most a nemzetközi közösség elsődleges kötelessége az emberéletek megmentése lenne” – jelentette ki.

„Nem akarjuk, hogy még több ember haljon meg, ezért a valós kérdés számunkra az, hogy hogyan lehet életeket menteni. És a válasz biztosan nem az, hogy szállítsunk több fegyvert, illetve rendeljünk el újabb szankciókat, amelyek egyébként többet ártanak nekünk, mint Oroszországnak” – hangoztatta.

„Békével lehet emberéleteket menteni. Magyarország ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget” – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy „hamis remény, illúzió”, hogy a háborúnak győztesei lesznek, hiszen annak csakis vesztesei lehetnek, és minél tovább tart, annál több vesztese lesz és annál nagyobbak lesznek a károk.

 A miniszter arra figyelmeztetett, hogy a harmadik világháború kockázata, egy atomháború kitörésének veszélye minden korábbinál nagyobb.

„Remek lenne, ha azok az országok, amelyek folyamatosan a háború elhúzódásának és eszkalációjának kockázatával járó döntéseket hoznak és nyilatkozatokat tesznek, megértenék, hogy a tűzzel játszanak” – mondta.

„Talán ez több száz vagy ezer kilométerről, egy óceánnal arrébb kicsit máshogy néz ki, de higgyék el nekem, aki a szomszédságból jött, olyan nemzet képviseletében, amely már vesztett emberéleteket, hogy a 25. órában vagyunk” – fogalmazott.

„Szeretném felhívni a nemzetközi közösséget arra, hogy fókuszáljon a béketeremtésre (…) A diplomácia kudarca háborúhoz vezet, a diplomácia sikere békéhez” – közölte.

Az Európai Bizottság az egész EU-ra kiterjesztené az ittas vezetésre vonatkozó zéró tolerancia szabályát

Az Európai Bizottság a vezetői engedélyekre vonatkozó követelmények aktualizálását, digitális vezetői engedély bevezetését, és a közlekedési szabályok külföldi érvényesítésének javítását javasolja, valamint egyebek mellett az egész Európai Unióra kiterjesztené az ittas vezetésre vonatkozó zéró tolerancia szabályát – tájékoztatott a brüsszeli testület szerdán.

Adina Valean közlekedésért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján a javaslat részleteit ismertetve elmondta, az új szabályok javítani fogják az úthasználók biztonságát, és segíteni azon uniós célkitűzés megvalósítását, amely szerint 2050-re nem lesz haláleset az Európai Unió útjain.

Elmondta az MTI szerint, a javaslatok korszerűsítik a vezetői engedélyekre vonatkozó szabályokat, például tartalmazzák az EU egészében érvényes digitális vezetői engedély bevezetését. Az új szabályok biztosítják azt is, hogy a járművezetők, különösen, ha fiatalok vagy kezdők, megszerezzék a biztonságos és környezetbarát módon történő vezetéshez szükséges készségeket, tudást és tapasztalatot, és tisztában legyenek a kockázatokkal. A javaslatok nyomán orvosolhatók lesznek azok a hiányosságok, amelyek jelenleg tapasztalhatók a külföldön történt, közlekedésbiztonsággal kapcsolatos jogsértések kivizsgálása során a tagállamok közötti együttműködésben, és lehetőség nyílik arra, hogy a súlyos közlekedési jogsértések elkövetőit az egész unióra vonatkozóan eltiltsák a járművezetéstől – tette hozzá az uniós biztos.

Az uniós bizottság közleménye szerint a testület legalább kétéves próbaidő bevezetését javasolta a kezdő járművezetők számára a vizsga letétele után, valamint az ittas vezetésre vonatkozó zéró tolerancia szabályának elismerését az egész Európai Unióban. A testület javítaná a biztonsággal kapcsolatos közlekedési szabályok határokon átnyúló hatékony betartatását, hogy egy külföldi illetőségű közúti szabálysértő ne maradhasson büntetlen. Az új szabályok ennek érdekében lehetővé tennék az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy hozzáférjenek más országok vonatkozó nyilvántartásaihoz.

Az uniós bizottság azt is javasolja, hogy a közlekedési szabálysértések körét terjesszék ki a kötelező követési távolság be nem tartására, a veszélyes előzésre, a veszélyes parkolásra, az előzést tiltó táblák és az útburkolati jelek figyelmen kívül hagyására, továbbá a túlterhelt jármű, és a vészhelyzeti használatra szánt leállósávok illetéktelen használatára.

A javaslatokat most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa rendes jogalkotási eljárás keretében fogja megvizsgálni.

A szakrendelők működése továbbra is folyamatos

„A hét minden napján 0-24 órában biztosítjuk a sürgősségi (belgyógyászati, sebészeti, baleseti sebészeti) járóbeteg, a belgyógyászati aktív és krónikus fekvőbeteg osztályos, valamint a mozgásszervi rehabilitációs ellátást” – fogalmazott dr. Rumi Márk, A mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézet orvosigazgatója márciustól életbe lépett ellátási struktúráról a Mosonvármegyének. A portál kiemeli: „hétfő reggel 8 órától péntek délután 16 óráig a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályra, valamint a Csecsemő és Gyermekosztályra érkezőket folyamatosan, nappali és ügyeleti munkarend szerint fogadjuk, ebben az időszakban a szülések biztosítottak. Hétfőtől péntekig munkaidőben a sebészeti, baleseti sebészeti, nőgyógyászati műtétekre előjegyzett betegeinket, valamint a sürgősséggel érkezőket osztályos és egynapos sebészet keretében is ellátjuk”. Az orvosigazgató tájékoztatása szerint a rendelőintézetben a szakrendelők működése továbbra is folyamatos.

További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

VinÓvár Weekend - Egy hétvége, tele pohárnyi örömökkel Mosonmagyaróváron

A szeptember 20-án és 21-én megrendezésre kerülő VinÓvár Weekend neve sokaknak ismerősen…
Read more
KÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely minősítést kapott a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján…
Read more
KÖZéletKÖZlekedésMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Átadták a mosonmagyaróvári déli tehermentesítő út 1-es és 86-os út közötti szakaszát

Május 3-án, pénteken átadásra került a Mosonmagyaróvár déli tehermentesítő út 1. számú…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük