KÖZélet

Március 2. (csütörtök) esszenciája

Orbán Viktor a Weltwochénak: Magyarország vezetése elég erős ahhoz, hogy távol tartsa az országot a háborútól

Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól”. Az MTI szemléje.

A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként viseli Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette: „minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell – mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.

A miniszterelnök közölte: a háború „megterheli a lelkünket, a pszichénket”. „Ukrajna a szomszédunk, ahol magyarok is élnek. Katonának hívják be őket és százával halnak meg a fronton” – tette hozzá, kiemelve, hogy ez a háború „tőlünk nem messze folyik”, ezért akar mindenki békét Magyarországon.

„Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket. Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. Eddig sikerült ellenállnunk. Ez ad nekem reményt. Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól. Ezt kellő alázattal, ugyanakkor magabiztosan állítom” – mondta Orbán Viktor, azt is kiemelve, a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök az ukrajnai háború legfontosabb felismerésének nevezte, hogy „ma Európa kivonult a vitából”. „A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat” – fűzte hozzá, arra is kitérve, hogy az Európában zajló háborúban „ma az amerikaiaké az utolsó szó”.

Úgy folytatta: „sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást”. Megfogalmazása szerint „ha komolyan, tabuk nélkül folytattuk volna a vitát Európa jövőjéről (…), akkor valószínűleg már a háború elején szilárd énképünk lett volna”. A miniszterelnök egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi, republikánus elnök nyerte volna meg a választást, „nem került volna sor háborúra”. Orbán Viktor ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás is „megtette a magáét”.

A kormányfő egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Európa gyengeségének mélyebb oka az Európai Unióban keresendő, mert „szétzilálja a nemzetállamokat anélkül, hogy bármi működőképes dolgot helyezne a helyükre”.

Orbán Viktor azt mondta: „én is így látom. Az EU +egyre szorosabb uniót+ akar. A célban nem értünk egyet, de az útban igen. Ez az oka Európa betegségének”.

A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt „senki sem nyerheti meg”. „Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” – mutatott rá.

Orbán Viktor felidézte: két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé.

„Putyin problémája – ezt mondta nekem – a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka” – mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte: „megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett”.

A magyar kormányfő az interjúban kifejtette azt is, hogy „Oroszország egy másik civilizáció”, ahol az európai politikai normák nem működnek. „Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem” – jegyezte meg. Hozzátette: meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország.

Orbán Viktor közölte: elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút. „Oroszország egy atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik” – hangsúlyozta.

A kormányfő azt mondta, hogy Európának képesnek kell lennie megvédeni magát. „Egy európai NATO lenne a megoldás. Ezt már 2012-ben javasoltam” – emlékeztetett.

A béketeremtésről szólva közölte, hogy „a béke a szívben kezdődik, el kell érnie a fejet, amely aztán a kezet vezeti”.

„Ez a sorrend: kívánni kell a békét, aztán akarni kell, majd meg kell teremteni. Ma már hiányzik az akarat, legalábbis Nyugaton” – fűzte hozzá, majd arról beszélt, hogy a kínaiak, az indiaiak, az arabok, a törökök, a brazilok békét akarnak.

„A Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy a világot egy ügy érdekében egyesítse. Térben korlátozottak a filozófiai alaptételei. Ez egy új jelenség” – hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor Magyarországnak a béketeremtésben játszott szerepét úgy fogalmazta meg: „ha barátaink és szövetségeseink fel akarják adni a háborús álláspontot, látniuk kell egy alternatívát”.

Arra az újságírói felvetésre, hogy minek kell az Egyesült Államokban történnie, megváltozhat-e a politika, Orbán Viktor világosnak nevezte a magyar tapasztalatot. „Amikor Washingtonban a demokraták vannak hatalmon, mi fedezékbe menekülünk. Mindig meg akarnak változtatni minket, akárcsak a brüsszeli politikusok. Elő akarják írni nekünk, hogyan kezeljük a migrációt és hogyan tanítsuk a gyerekeinket. Ez tiszteletlenség” – fogalmazott.

Hozzátette: „mi egy sikeres ország vagyunk, és Európáért megtesszük a magunkét. Mi vagyunk a kontinens peremén lévő várak védelmezői. Ezt a munkát nem ismerik el. Ezért várjuk, hogy republikánus barátaink újra hatalomra kerüljenek”.

Orbán Viktor azt mondta, hogy Donald Trump nem a világ utolsó reménye a békére, „de ő egy remény”. A miniszterelnök álláspontja szerint Donald Trumpnak „valószínűleg néhány hét alatt sikerülne” a béketeremtés.

A miniszterelnök beszélgetőpartnerének azon kijelentéseire, miszerint „a globalizáció és szabadkereskedelem minden évben a davosi Világgazdasági Fórumon találkozó prédikátorainak” új evangéliuma van: „a globalizációs visszarendeződés”, amelyben „mi vagyunk a jók, ők a rosszak”, Orbán Viktor rögzítette, hogy ez komoly veszélyt jelent Magyarország számára. „Exportorientált ország vagyunk. A bruttó hazai termékünk 85 százaléka exportból származik. Fontos kulturális és gazdasági kapcsolataink vannak Keleten. A visszarendeződés végzetes lenne Magyarország számára. De szerintem Németország számára is” – mondta.

A miniszterelnök Svájcra térve fontosnak nevezte az alpesi országot, amely „olyan, amilyen lenni akar, ugyanakkor nincs elszigetelve”. „Tehát a saját identitás megőrzése nem feltétlenül vezet provincializmushoz. Svájc fontos pozitív példa” – mondta Orbán Viktor, aki úgy folytatta: ha Magyarország ott lenne, ahol Svájc, akkor „mi is semlegesek lennénk”. „Ez a svájci luxus. Nekünk nem jár” – mondta.

Kérdésre válaszolva a kormányfő az ellenőrizetlen bevándorlásban rejlő legnagyobb veszélynek rövid távon a közbiztonság romlását és a terrorizmust nevezte. „Középtávon: gazdasági veszteségekben. Hosszú távon: hogy az ember már nem ismeri fel a saját országát, hogy elveszíti a saját hazáját” – mondta.

Orbán Viktor a genderideológiában rejlő legnagyobb veszélyként azt azonosította, hogy 14 és 18 év között a gyerekeknek „bele kell nőniük a világba”. „Ebben az időszakban erősíteni kell az identitásukat, nem pedig gyengíteni és elbizonytalanítani azt, ahogyan a genderideológusok teszik. Ezzel ugyanis tönkreteszik a gyermekeinket. Visszavonhatatlanul, visszafordíthatatlanul. Ehhez nincs joguk” – húzta alá a kormányfő.

Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra „az unió diktátora” lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt: „azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs ilyen lehetőség.”

Majd úgy folytatta, hogy létezik egy Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök által jegyzett jó kézikönyv, amiben Stoiber leírja, miként lehetne az EU-t újjászervezni a szubszidiaritás alapján.

„Nem a tudás hiányzik, hanem a szándék” – mondta Orbán Viktor, és annak szükségessége mellet érvelt, hogy „minden olyan hatáskört, amit az EU a tagállamok felhatalmazása nélkül magának tulajdonított, vissza kell adni a tagállamoknak”.

Hornung Ágnes: idén 4,3 milliárd forintot fordítanak a Nemzeti Tehetség Programra

A nehéz gazdasági helyzet ellenére a tavalyihoz hasonló keretösszeg, 4,3 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Tehetség Programra (NTP) idén – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Hornung Ágnes kiemelte az MTI szerint, a kormány hosszú ideje elkötelezett a tehetségek támogatása mellett, az NTP 14 évvel ezelőtti indulása óta majdnem 19 ezer pályázatot támogattak mintegy 33 milliárd forintból, évente 300-350 ezer gyereket és fiatalt segítenek az óvodáskortól a felnőttkorig.

György István: területi közigazgatás nélkül nincs állam

Területi közigazgatás nélkül nincs állam, ez találkozási pont az állam és az emberek között – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Kecskeméten.

György István a Bács-Kiskun vármegyei kormányhivatalban tartott kormányablak-ügyintézői oklevélátadó ünnepségen elmondta: a magyar kormány 2011-ben kezdte meg a kormányhivatali rendszer kiépítését és nagyon következetes közigazgatás-fejlesztési politikát valósított meg. Hatalmas változás, óriási fejlődés valósult meg Magyarországon a közigazgatás-fejlesztésben – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ez kormányzati politika eredménye, de az elképzeléshez szükség van az ebben részt vevő munkavállalókra is – írja az MTI.

Szijjártó Péter: fel kell lépni az energiaügyek átpolitizálása és ideologizálása ellen

Az energiaellátás kérdését nem szabad politikai vagy ideológiai szempontból megközelíteni, nagyobb esély lenne a kihívások megoldására, ha a nemzetközi közösség azokra a fizikai valóságukban tekintene; Magyarország ezért kiáll amellett, hogy legalább az energiapolitika területén két lábbal kell állni a Földön – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Zágrábban.

A minisztérium közleményére hivatkozva írja az MTI: a tárcavezető a Transzatlanti Energetikai Partnerségi Együttműködés ülésén arról számolt be, hogy ma két nagy kihívás jelentkezik az energiabiztonság terén, az egyiket az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók jelentik, míg a másik az, hogy az energiaügyek egyre átpolitizáltabbá és ideológiák által fűtöttebbé válnak.

Felszólalásában leszögezte, hogy jóval nagyobb esély lenne a kihívások megoldására, ha azokra a fizikai valóság talaján állva tekintene a világ. „Ideológiákkal nehéz a házakat vagy a lakásokat fűteni, álmokkal nehéz bármiféle energiaforrást teremteni” – fogalmazott.

Hozzátette: a politikai és ideológiai viták miatt már most is több tízmilliárd köbméternyi földgáz hiányzik az európai ellátásból, és „mi nem akarjuk azt, hogy az energiaellátás más formái, például a nukleáris energia ezen mesterséges politikai ideológiai viták áldozatává váljon.”

Magyarország ezért kiáll amellett, hogy legalább az energiapolitika területén két lábbal kell állni a Földön.

Hasonló a problémának nevezte a zöld célkitűzések kérdéskörét is, amelyeknek leginkább arról kéne szólniuk, hogyan óvja az emberiség a környezetet, hogyan őrizze meg a bolygót a mai formájában, ehelyett azonban a kérdést politikai és ideológiai mozgalmak sajátították ki.

„Az energiavitákat vissza kell terelni a normalitás, az észszerűség talajára” – vélekedett, aláhúzva, hogy ehhez öt feltétel mindenképp szükséges.

Szijjártó Péter elsőként kiemelte, hogy a nemzeti kompetenciákat tiszteletben kell tartani, márpedig az energiamix összeállítása nemzeti hatáskör, ráadásul ez szuverenitási kérdés is, hiszen ez energiaellátás biztonsága szuverenitási kérdés.

A második pont, hogy nem szabad megfeledkezni a fizikai valóságról, az ellátáshoz forrásra és szállítási útvonalra van szükség, ha ezek egyike is hiányzik, az nem valós megoldás, az ideológiák ezt nem írhatják felül.

Ezután a diverzifikációt említette, azonban problémásnak nevezte, hogy erre nem az energiaforrások számának bővítéseként tekintenek, hanem csak a „függőség földrajzi irányának megváltoztatásaként”. A magyar kormány ugyanakkor nem akar feladni energiaforrásokat, nemcsak a földrajzi irányon kíván módosítani, hanem új ellátási útvonalakat szeretne.

A zöld célkitűzések kapcsán szintén az észszerűség megőrzésének fontosságát hangoztatta, mondván, hogy ez nem politikai alkudozás terepe. Rámutatott, hogy a környezetvédelemnek és a gazdaság fejlesztésének kéz a kézben kell járnia, ez igenis lehetséges, és ha a kettő közötti egyensúly felborul, azzal mindkét terület hitelessége veszélybe kerül.

A miniszter utolsó pontként a nukleáris energiára is kitért, és leszögezte, hogy enélkül nem lehetséges a zöld célok teljesítése, a sikeres energiaátmenet, a hosszú távú energiabiztonság garantálása, valamint a gazdasági versenyképesség javítása.

Aláhúzta, hogy folytatni kell a küzdelmet a nukleáris energiával szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen, mivel biztonságos, olcsó, fenntartható és kiszámítható energiaelőállítási módról van szó, ezért támogatni kellene az atomerőművek építését, nem akadályozni.

„Nem értünk egyet semmi olyan intézkedéssel, amely korlátozná a nukleáris együttműködést, például Oroszországgal. Ez veszélyeztetné a globális nukleáris biztonságot, illetve az energiaellátást” – közölte.

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nukleáris energiával szembeni mozgalmak jól finanszírozottak és jól szervezettek, ezért további támadásokra kell készülnünk, jórészt ideológiai alapokon, mivel fizikai és realisztikus alapon nincs igazán alapja a támadásoknak” – tette hozzá.

Az európai energiaellátás biztonságát nem lehet garantálni a jövőben, hogyha azt nem egy valós fizikai kérdésként fogjuk fel, hanem politikai és ideológiai viták áldozatává válik – összegezte a miniszter.

Elmondta, Magyarország is annak köszönheti az energiaellátás biztonságát, hogy „mindvégig a józan ész talaján tudtunk maradni, mindvégig képesek voltunk arra, hogy ne politikai és ne ideológiai kérdésként, hanem valós fizikai kérdésként kezeljük az energiaellátás problematikáját.”

KSH: a szolgáltatás-külkereskedelmi többlet a negyedik negyedévben 2,2 milliárd euró, 2022-ben 9,0 milliárd euró volt

A tavalyi negyedik negyedévben a szolgáltatások euróban számított exportja 18, importja 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 2,2 milliárd euró volt, 724 millió euróval több a 2021. negyedik negyedévinél – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Az előző negyedévhez képest az export 6,1 százalékkal csökkent, az import 0,7 százalékkal nőtt, a többlet pedig 536 millió euróval kevesebb volt – fogalmaz az MTI.

A tavalyi negyedik negyedévben a szolgáltatásexport értéke 7,6 milliárd euró (3,1 ezer milliárd forint), az importé 5,4 milliárd euró (2,2 ezer milliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 2,2 milliárd eurót (897 milliárd forintot) tett ki.

A szolgáltatáscsoportok közül a szállítási szolgáltatások 711, a turizmus 611, az üzleti szolgáltatások pedig 497 millió euróval járultak hozzá a negyedik negyedéves aktívumhoz.

Szolgáltatásexport 63, az import 70 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolították le, ebben a viszonylatban 991 millió eurós többlet keletkezett.

Az első számú partner továbbra is Németország, amelyhez az összforgalom 19 százaléka kapcsolódik. A második legfontosabb Amerikai Egyesült Államok 9,5, míg a harmadik helyen álló Ausztria 7,3 százalékkal részesedett a kereskedelemből.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 47 százalék (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 25 százalék) volt, ezt követte a szállítási szolgáltatások 29, majd a turizmus 15 százalékos részesedéssel. Import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 57 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 33 százalék), miközben a szállítási szolgáltatások 28, a turizmus 10 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

A negyedik negyedévi aktívum 724 millió eurós növekedése elsősorban az üzleti szolgáltatások egyenlegének 442 millió eurós javulásával magyarázható.

Aktívumunk az európai uniós forgalomban közel a kétszeresére emelkedett, 494 millió euróval vált kedvezőbbé, amelyhez jelentősen hozzájárult a legfontosabb partnerünkkel, Németországgal szemben regisztrált többlet 152 millió euró értékű növekedése.

Az EU-n kívüli országok esetében az aktívum 230 millió euróval, 24 százalékkal nőtt. A legnagyobb, 104 millió eurós növekedést az Amerikai Egyesült Államok viszonylatában regisztrálta a KSH.

2022-ben kivitel értéke 29,5 milliárd euró (11,6 ezer milliárd forint), a behozatalé 20,4 milliárd euró (8,0 ezer milliárd forint) volt. A kivitel értéke 28 százalékkal (6,5 milliárd euróval), a behozatalé 20 százalékkal (3,4 milliárd euróval) bővült.

NMHH: több filmet is helytelen korhatári kategóriába sorolt a Netflix

Hét, a Netflixen elérhető filmmel kapcsolatban tárt fel jogsértést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa: a filmek helytelen besorolásán túl a korhatár-minősítés sem volt jól látható helyen feltüntetve.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy a Bosszú, Vadállatok, Bandaháború, John Wick: 2. felvonás, A sötét ötven árnyalata és a Toxikoma című filmeket a Nemzeti Filmiroda a 18 éven felülieknek szóló kategóriába sorolta, amely kategorizálás a Médiatanács számára is irányadó.

Ezzel szemben a Netflix szolgáltatója „16+” korhatár-megjelöléssel tette elérhetővé ezeket a műsorszámokat.

Amennyiben a Netflix szolgáltatója magyar joghatóság alá tartozna, a felsorolt filmek 18 éven aluliak számára nem ajánlottnak, azaz V. korhatári kategóriába tartozónak minősülnének – jelezték.

Szintén helytelen besorolással szerepelt a Netflix hazai kínálatában egy „13+” korhatár-megjelöléssel ellátott film „Az unoka” címmel, amely a hazai szabályozás értelmében „tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott”, kategóriába sorolandó – írták. 

A 2022. december 27. óta érvényben lévő új szabályozás szerint a streamingszolgáltatóknak is kötelező jól látható helyen feltüntetni a médiatartalmak korhatárbesorolását.

Ez a Netflix felhasználói felületén nem teljesül, a korhatárra vonatkozó kategória csak akkor jelenik meg, amikor a felhasználó a kurzort az adott műsorszám ikonjára vezeti, vagy külön lenyitja a „további információ” fület.

Mivel a Netflix szolgáltatója Hollandiában bejegyzett társaság, a Médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a holland társhatóságot, és kéri a szükséges intézkedések megtételét.

Közölték azt is, hogy bejelentés alapján vizsgálta a testület a Disney+ streamingszolgáltatáson elérhető Fura világ című gyerekfilmet, amelyet a szolgáltató „6+” korhatár-megjelöléssel látott el.

Az NMHH vizsgálata megállapította, hogy a hazai szabályozás szerint a műsor a 12 éven aluliaknak nem ajánlott kategóriába tartozik, annak üzenete, erőszakos és fenyegetettségérzetet keltő jelenetei, képi és hanghatásai miatt.

A helytelen korhatár-besorolás mellett a Disney+ csatornán sem voltak jól látható helyen feltüntetve a médiatartalmak korhatár-minősítései, ami szintén jogsértést vet fel.

Az NMHH ezért a rajzfilmmel kapcsolatban szintén értesíti a holland társhatóságot.

Az RTL Három csatornán január 2-án délelőtt 10 órától sugárzott „Immigrants – Jóska menni Amerika!” című animációs filmmel kapcsolatban is bejelentés érkezett a „12 éven aluliaknak nem ajánlott” korhatár-kategóriába sorolás miatt. A Médiatanács megállapításai szerint a film számos, tizenhat éven aluliakra káros elemet tartalmaz, azaz IV. kategóriába tartozónak minősül, ezért erről is értesíti a joghatósággal rendelkező luxemburgi társhatóságot, amelyhez az RTL Három médiaszolgáltatója tartozik – áll a közleményben.

További cikkek
KÖZbensőKÖZélet

Gyerekkel elindulni – Mit tehetünk szülőként a veszekedésmentes reggeli készülődésért?

Tegye fel a kezét, akinél gyorsan és mosolygósan indul minden hétköznap reggel a gyerekekkel!
Read more
DarnózseliKÖZéletSzigetKÖZélet

Nem az a Tiéd, amit megeszel, hanem ami felszívódik

Milyen nehézségekkel kellett korábban és kell ma megküzdenie egy vállalkozónak? Mi egy…
Read more
DunakilitiKÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvárNagybajcsNagybajcs

Neves személyek évfordulói - Január, február

Kétszáz évvel ezelőtt, 1824-ben az Esztergom melletti Szenttamáson születettBeöthy…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük