Március végére több szigetközi település fehér gólyái is visszatértek fészkükbe. Dunakilitin pedig akadt egy példány, aki úgy döntött, nem repül el, s nálunk töltötte a telet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi csoportja keresi a lelkes madárbarátokat, akik a megadott településeken megfigyelnék a gólyafészkeket.
Az első tavaszi hónap végére számos elhagyott fészken megjelentek a fehér gólyák, a térségben Győrladaméron, Halászin, és Bezenyén, de Kunszigeten és Öttevényen is láthatunk már madarakat.
Sikeresen átvészelte a telet
Különlegesség, hogy Dunakilitin az idei télen akadt egy gólya, ami úgy döntött, nem vonul el. Néha még a fészekre is felszállt, egyébként pedig a település környékén keresgélt élelem után. Győrig Előd, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi csoportjának elnökségi tagja szerint a madár maradásának több oka is lehet.
Lehetséges, hogy szerzett egy olyan sérülést, amivel nagyobb utat nem mert bevállalni. Látszólag egészségügyi problémája nem volt, hiszen röpképes volt és táplálkozni is tudott
– magyarázta a szakértő.
Előd kitért arra, hogy az egyre enyhébb telek is maradásra bírnak néhány kockáztató természetű madarat, akik fajtársaikkal szemben az itthon maradás mellett döntöttek, nekik ilyenkor a téli időjárással járó táplálékhiánnyal kell szembenézniük. Az éhes madaraknak ugyanakkor a hulladéklerakók télen terített asztalt kínálnak. – A szeméttelep nem veszélytelen dolog, például spanyol kutatások a madarak hormonháztartásában mutattak ki változást, illetve az antibiotikumrezisztens baktériumok terjedésében is szerepet játszanak a szeméttelepek – tudtuk meg Győrig Elődtől.
Nálunk a telelő taktika még kevésbé jellemző a gólyákra, Nyugat-Európában azonban a madárfaj képviselői Afrika helyett már a Mediterráneumba járnak telelni, az Ibériai-félszigeten elegendő élelmet találnak a hidegebb évszakban is.
A madarász hangsúlyozta, fontos, hogy az áttelelő röpképes fehér gólyák nem szorulnak az ember segítségére. Az állatok áttelelési próbálkozása egy természetes alkalmazkodási folyamat része, egyedül akkor avatkozhatunk be, ha a madárról kiderül, hogy röpképtelen.
Gólyamegfigyelőket keresnek
Az MME Kisalföldi Csoportja az évek során kialakított egy gólyamegfigyelő hálózatot a lakosság körében, amelynek során több térségbeli településen van lelkes madárbarátjuk, aki figyeli az adott gólyafészket, fészkeket. Győri Előd elmondta, a Szigetközben Kimlén, Károlyházán és Bezenyén – a tágabb térségben Börcsön és Bősárkányban – jelenleg nincs, aki szemmel tartsa a fészkeket, ezért várják önkéntes megfigyelők jelentkezését, akik hírt adnának az adott fészekről, költésről. Olyan tényekről kellene informálniuk kapcsolattartójukat, hogy mikor érkeznek vissza a gólyák, hány fióka kelt ki, azok közül mennyi repült el, az esetleges pusztulások okai, valamint az elvonulás dátuma is fontos adat a madártani szakértők számára. Aki kedvet érez az ilyesfajta megfigyeléshez, Győrig Elődnél jelentkezhet a gyorig.elod@mme.hu e-mailcímen, vagy a +3620/745 64 76-os telefonszámon.
Sikeresen költöttek tavaly
A szakértő elmondta, a tavalyi adatok a rendkívüli aszály ellenére azt mutatják, hogy a fehér gólyák jól bírták a strapát, meglehet kevesebb pár költött, mint az előző években, ugyanakkor azok a párok, amelyek költöttek, sok fiókát neveltek fel sikeresen.
Az MME Kisalföldi Csoportja és az áramszolgáltató közös gólyagyűrűzési akciója során tavaly a térségben – Győrújfalutól Darnózselin át egészen Dunakilitiig tizenegy szigetközi településen látogatták meg az önkéntesek a fehérgólya fészkeket – összesen húsz fiókát láttak el jelzéssel. Idén a Tóközben terveznek hasonló egynapos akciót Enese, Győrsövényház települések érintésével, illetve a júniusban megrendezendő Szanyi Gólyafesztiválon is számíthatnak gólyagyűrűzésre az érdeklődők. Utóbbi nagyszabású rendezvényt június huszonnegyedikén tartják Szanyban, a településen, ahol tizenöt gólyafészek található. A gólyagyűrűzés mellett gyermekjátékokkal, természetvédelemmel kapcsolatos bemutatókkal és kézműves foglalkozásokkal várják az érdeklődőket.
Írta: Gondár Flóra
