Április első hétvégéjén huszadik alkalommal rendezte meg a mosonmagyaróvári Strucc Futóklub a Szigetköz legnagyobb futóversenyét. A négy teljesíthető távra összesen 780 versenyző nevezett. A félmaratonon Hanich Tamás és Szekeres Anna ért elsőként célba.
Húsz évvel ezelőtt egy sportot kedvelő baráti társaság fogott össze és indította útjára Mosonmagyaróváron a környék hiánypótló futóversenyét, a Szigetköz Minimaratont. A rendezvényen eleinte 16 kilométert teljesítettek a résztvevők, akik Mosonmagyaróvárról indulva Kálnok felé vették az irányt, átszelték Halászit, majd visszaértek a rajt helyszínére. Fél évvel később a Strucc Futóklub segített szervezettebb kereteket biztosítani a versenynek.
Mikor húsz éve elindultunk, ez volt a környék első ilyen programja. Szerettük volna, ha van Mosonmagyaróvárnak egy saját futóversenye. Első alkalommal harminc-negyven nevező rajtolt el, később viszont egyre népszerűbb lett a rendezvény és 2019-ben ezer fölé nőtt a versenyzők száma. A világjárvány a mi munkánkat is megnehezítette, de mostanra szerencsére kezd visszaépülni a közösségünk és idén már csaknem 800 rajtszámot osztottunk ki
– mondta Kelemen Attila, a Mosonmagyaróvári Strucc Futóklub alelnöke.
A futamok száma is bővült az évek alatt, rendeztek kétszer négykilométeres váltót, majd egyedi négykilométeres futást is. Idén már harmadik éve négy távra lehetett nevezni: a félmaraton 21 kilométere mellett 2, 5 és 10 kilométeres versenyen is lehetett indulni. Ezeken kívül a hét év körüli gyerekek pedig 400 méteren mérhették össze gyorsaságukat.
Amikor elkészült az UFM Aréna Mosonmagyaróváron, ide költöztettük a verseny központját, azóta innen rajtolnak el a futók. Ekkor gondoltuk úgy, hogy alkalmazkodunk a hazai trendekhez és a minimaraton helyett félmaratont szervezünk. Ez a táv azonban ma is magába foglalja az eredeti, 16 kilométeres szakaszt is. A rövidebb futamok útvonalai viszont nem erre, hanem Rajka és Bezenye felé visznek, azok kijelölésénél a fő szempont a biztonság volt
– avatott be a szervezésbe Kelemen Attila.
Az amatőr futóklub 35 tagja közül sokan részt is vettek a megmérettetésen, aki pedig nem húzott futócipőt, az a szervezésben vállalt feladatokat. A lebonyolításban évről évre fontos szerep jut a helyi diákoknak is, akik önkéntesként dolgoznak a rendezvényen.
A Szigetköz Félmaratont sok ismert és sikeres sportoló is teljesítette már. Földingné Nagy Judit, 14-szeres magyar bajnok hosszútávfutó atléta is többször rajthoz állt már Mosonmagyaróváron a korábbi években.
A megmérettetést mégis amatőr futó nyerte meg a férfiak és a hölgyek között is. Hanich Tamás heti szinte átlagosan 50 kilométereket teljesít, így készül a kihívásokra. Edzése eredménye meg is látszik teljesítményén, a címvédő idén 1 óra 23 perc 29 másodperces idővel volt a leggyorsabb férfi versenyző.
„Megyei szinten futballoztam és mivel szeretek mozogni, úgy nőttem fel, hogy a mozgás mindig része volt az életemnek. Amikor 2015-ben abba kellett hagynom a focit, elkezdtem futni. Mivel maximalista vagyok, ha valamivel foglalkozom, abból a legtöbbet szeretném kihozni, ezért és a társaság miatt kezdtem el versenyekre járni. Mindig a saját időmnél szeretnék jobb lenni, ez viszont most nem sikerült, tavaly jobb eredménnyel nyertem ugyanitt” – mesélte a győri Hanich Tamás, aki azt is elárulta, kitartásával és eredményeivel szeretne másokat is arra buzdítani, hogy mozogjanak és egészségesebben éljenek.
Hét hónapja született meg a kisfiam és éppen építkezünk is, ezért nehezebb időt találni az edzésre, késő este vagy kora reggel tudok futni. Ennek ellenére megoldom, hogy edzeni tudjak, mert szeretek versenyezni, a célok visznek előre, azok nélkül könnyen elveszhetünk
– mondta a félmaraton férfi győztese.
A női mezőny legjobbja, Szekeres Anna 2008-ban, kedvtelésből kezdett el futni. Tamáshoz hasonlóan neki is családja van, így meg kell találnia az egyensúlyt a gyereknevelés, a munka és az edzések között. Ebben szerencsére nagy segítségére van férje, aki megértő és biztosítja támogatásáról, továbbá a nemzetközi versenyek felkutatását is rábízza.
Mindig kitűzök bizonyos célokat, amiket ha sikerül elérnem, még nagyobbakra vágyom. Ez egy öngerjesztő folyamat. Versengő típus vagyok, szeretek nyerni, és ezért meg is teszek mindent, amit a körülményeim engednek. Mivel csak hajnalban van lehetőségem edzeni, nem túl ideális a felkészülésem, ennek ellenére naponta 15-20 kilométereket teljesítek. Nincs edzőm, de azt gondolom, hogy ismerem a testemet és tudom, hogy mire van ahhoz szükségem, hogy elsőként érjek célba. Persze sokat is olvasok és kutatom a sporttal kapcsolatos információkat, követem a szakirodalmat és ezt próbálom alkalmazni az edzéseim alatt is. A Szigetköz Félmaratont tavaly is sikerült megnyernem, most négy percet tudtam javítani az akkori időmön
– magyarázta Szekeres Anna, aki 1 óra, 24 perc és 44 másodperccel ért célba.
A zalai származású, de ma már Pannonhalmán élő futó több, mint 100 versenyen szerepelt eddig és 65 ezernél is több kilométer van már mögötte. Ezek közül a néhány évvel ezelőtti budapesti országos bajnoki maratoni eredményére a legbüszkébb, amikor 3 óra alatt teljesítette a távot hatodikként. Futott már maratont Párizsban, Prágában, Bécsben, Pozsonyban és legutóbb Tenerifén is, ahol 2. helyezett lett. Illetve 2021-ben egyénileg teljesítette az Ultra Balatont, amelyre idén májusban is készül. Itt majd a másik győztes Hanich Tamással is találkozhat, aki váltóban fog nevezni a megmérettetésre.
A Szigetköz Félmaraton teljes eredménylistája a struccfutoklub.hu oldalon érhető el.
Futni vagy nem futni?
Gyerekkoromban sok sportág tetszett, de az iskolánkban a lányoknak modern tánc tanulásra volt lehetőségük. Eleinte még buli is volt a legjobb barátnőmmel járni, de amikor megéreztem, hogy nekem ehhez az ég világon semmi tehetségem nincs, elment tőle a kedvem. Persze szüleim ettől függetlenül járattak tovább és nagy lelkesedéssel tapsoltak nekem a falunapokon és hasonló rendezvényeken, ahol felléptünk a csoportommal. Ebben az sem zavarta őket, hogy mindig hátul álltam és saját megítélésem szerint állandóan legalább másfél ütemmel lemaradva követtem a többieket. Egy megváltás volt, amikor végre abbahagyhattam.
Felnőttként találtam meg a sportomat, ami az ejtőernyőzés. Ebben inkább az anyagiak, nem pedig a lelkesedésem korlátoz. Viszont amit a tánccal töltött évek alatt megtanultam, az az, hogy ha valamit elkezdtem, nem lehet meghátrálni vagy kiszállni, legyen az akadály a hiányzó ritmusérzék vagy a hiányzó forintok. Valami ilyesmit élhetnek át azok a versenyzők is, akik hajnalban kelnek és mire a nap feljön, kilométereket tudnak maguk mögött. Valami ilyen habitus kell az élethez is, azt gondolom.
További fotók a Szigetköz Félmaraton Facebook-oldalán találhatók!
