Orbán Viktor: ezt a háborút nem lehet megnyerni, tűzszünetre van szükség
Az ukrajnai háborút „minden józan számítás szerint” nem lehet megnyerni, ezért is van szükség mihamarabbi tűzszünetre – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktussal kapcsolatban a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. Az MTI összefoglalója a műsorról.
Hozzátette a miniszterelnök: ezt követően lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, amelyek végén kiderül, hogy milyen béke születik.
Orbán Viktor „békepárti szövegnek” nevezte az ENSZ közgyűlése által csütörtökön elfogadott, az ukrajnai békét sürgető határozatot, megjegyezve, a világban ez a többségi álláspont a konfliktussal kapcsolatban.
A kormányfő hangsúlyozta: Oroszország nem tudja megnyerni a háborút, mert olyan mennyiségű fegyvert, energiát és pénzt mozgósít a Nyugat Ukrajna mögé, hogy „emberi számítások szerint” valószínűtlen megnyerni egy ilyen erővel szemben egy nyílt katonai konfliktust. Hozzátette: ez fordítva is igaz, téved, aki azt gondolja, hogy Oroszországot, amely atomhatalom, meg lehet verni.
„Tehát egyik fél sem tudja megnyerni ezt a háborút. Csak az áldozatok száma fog folyamatosan növekedni százával, ezrével, tízezrével”. Ezért a józan álláspont azt mondja, hogy tűzszünet – mondta.
A kormányfő az orosz-ukrán háború kitörésének egyéves évfordulója kapcsán azt is hangsúlyozta: túl azon, hogy rengetegen halnak meg, és felfoghatatlan mennyiségű érték vész oda, ami igazán nehézzé teszi a helyzet kezelését, az az, hogy nem világos, mi a hadicél. Úgy folytatta: amikor egy háborúban, amikor a hadicélok tekintetében tisztázatlanság van, akkor nagyon könnyű eltévedni, mert nincs mihez mérni azokat a döntéseket, amelyben az ember áldozatokat vállal a saját nemzete és a saját polgárai kárára is.
Hozzátette: Ukrajna a szabadságát védi, hiszen őt támadták meg, és el akarja hárítani a vele szembeni agresszió következményeit, de nem világos, hogy pontosan ez mit is jelent. Előbb-utóbb Oroszország területére mérnek-e katonai csapást az ukránok, meddig akarják visszaszorítani az orosz csapatokat, a Krím-félsziget ostrom alá kerül vagy nem? – sorolta a kérdéseket a miniszterelnök.
A háborúba való belesodródás oka nemcsak az, hogy „hibás döntést hoztunk mi nyugatiak”, amikor a konfliktus lokalizálása helyett ezt egy összeurópai háborúvá emeltük, hanem azt a hibát is elkövettük, hogy magunk számára sem tisztáztuk, hol van a segítségnyújtás határa Ukrajna számára – folytatta Orbán Viktor, megjegyezve, ehelyett minden európai uniós dokumentumban az olvasható, hogy „akármeddig is tart, akármibe is kerül”. Így nehéz háborúzni – hangsúlyozta.
A miniszterelnök úgy értékelt: az európaiak folyamatosan sodródni fognak a háborúba, és nincs messze, amikor már olyan javaslatokról fog a magyar közvélemény hallani, hogy békefenntartó erők vagy valamilyen katonai csapatok kellenek Ukrajna területére.
Ugyanakkor leszögezte: a NATO – amelynek Magyarország is tagja – védelmi és nem háborús szövetség, nincs olyan passzus az alapokmányában, hogy a szervezetnek joga lenne, a tagállamoknak pedig kötelezettsége lenne részt venni olyan katonai akciókban, amely egy nem NATO-tagország közös megtámadását irányozza elő.
NATO-tagállamok, ha akarnak, a NATO keretén kívül létrehozhatnak ilyen háborús szövetségeket, de nem rángathatják bele azokat a NATO-tagokat, akik egyébként nem akarnak ebben részt venni – hangsúlyozta. Magyarország pozíciója jogi és erkölcsi értelemben azon a tényen nyugszik, hogy a NATO egy védelmi szövetség és nem háborús – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra: nincs benne a közbeszédben, hogy a háború érinti a kárpátaljai magyar közösséget is. Miközben Magyarországot bírálják Brüsszelben, és nyomást gyakorolnak rá, mi vagyunk az egyetlen ország az Európai Unióban, amely ugyan se nem orosz, se nem ukrán, mégis emberáldozatot kénytelen hozni – tette hozzá. Több tiszteletet a kárpátaljai magyaroknak Brüsszelben, Washingtonban és Kijevben is! – hangoztatta.
A kormányfő arról is beszélt: ha Svédország és Finnország azt várja Magyarországtól, hogy legyen tisztességes, és járuljon hozzá a NATO-tagságukhoz, akkor ezen országok is legyenek azok, és ne terjesszenek valótlanságot Magyarországról.
Hangsúlyozta: a kormány a két ország tagságának támogatására kérte az Országgyűlést, azonban a kormánypárti frakciók egy része „nem túl lelkes”. Többek között azért, mert ezen államok nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek a demokráciánkról, a nálunk lévő jogállamiságról – jelezte. Hozzátette: másik részük pedig azt mondja, hogy kockázatos, hogy egy több mint ezer kilométer hosszú közvetlen határérintkezés jönne létre Oroszország és Finnország között.
Orbán Viktor elmondta azt is, Törökország aggálya, hogy szerintük Svédországban olyan terrorista szervezetek működnek, amelyek Törökország ellen dolgoznak. Ők is a szövetségeseink, az ő hangjukat is meg kell hallanunk – fogalmazott Törökország fenntartásairól a miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök a rádióinterjúban arról is beszélt: Magyarország a szankciók miatt megugró energiaárak következtében tavaly 4 ezer milliárd forinttal többet fizetett ugyanolyan mennyiségű energiáért, mint egy évvel korábban; volna helye ennek a pénznek, azonban egy rossz brüsszeli döntés eredményeképpen ezt az összeget „kiveszik a magyarok zsebéből”, velünk fizettetik meg a rossz szankciós döntés árát.
Hangsúlyozta: márciusban lassulni fog az áremelkedés üteme, decemberben már egyszámjegyű lesz az infláció.
Közölte, a kormány meghozta azokat az intézkedéseket – húsz döntést -, amelyeket az inflációval szemben meg lehet és meg kell hozni.
„Tehát ugyan a szervezet még beteg, lázas, de már megkapta az injekciót. (…) Csak kell egy kis idő, mint a betegségek esetében általában, amíg a szer hatni kezd” – fogalmazott a kormányfő.
Emlékeztetett: Magyarország az elejétől fogva világossá tette, hogy a szankciós politika nem jó útvonal, mert azonnali és közvetlen károkat okoz az országnak.
Feltételezhetőnek nevezte, hogy mások is látták előre, mi fog történni, vagyis vannak, akik spekuláltak a szankciókra és azok következményeire az emberek érdeke ellenében. A spekulánsok, Soros György és még jónéhány nagy alap halálra kereste magát az Európai Unió szankciós döntésein; tartsuk meg a hitünket, hogy itt nem volt összejátszás a döntéshozók és a spekulánsok között – mondta.
Orbán Viktor a gyermekvédelem kérdéséről szólva rögzítette, Magyarországon a gyerek szent és sérthetetlen, Magyarországnak kell rendelkeznie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerével.
Elmondta: a belügyminisztertől a nap folyamán „nagyon világos választ” vár arra, „hol vannak azok az állami emberek, akiknek az a dolguk, hogy vigyázzanak a gyerekeinkre”. Azt is elvárom, hogy minden ilyen esetet tárjanak fel; ezek nagyon kínos, nagyon fájdalmas esetek, de ha a szőnyeg alá söpörjük őket, akkor a számuk nőni fog – mutatott rá Orbán Viktor.
Hozzátette, „csak akkor tudjuk megvédeni a gyerekeinket a genderideológiával szemben”, ha bemutatjuk a felmerülő veszélyeket, „és itt az államnak kötelessége van”.
Kiemelte: aki elveszi a szülőktől azt a lehetőséget, hogy a gyerek nevelését, biztonságát meghatározza, az vét az ellen az erkölcsi közfelfogás ellen, ami Magyarországon általános.
„Ez a genderideológia, ez nem egy hülyéskedés. Ez nem egy jópofa marháskodás, hogy lánynak öltözött fiúk, meg fiúknak öltözött lányok bemennek az iskolába érzékenyíteni a gyerekeinket. Ez nem egy ilyen trendi dumcsi, hanem ez egy veszély, amivel szemben meg kell védeni a gyerekeinket” – jelentette ki Orbán Viktor.
Agroinform: csökkenhet a gabona vetésterülete
A gazdálkodók valószínűleg kisebb területen vetnek majd tavasszal gabonát, ha továbbra is akadozni fog az értékesítés – közölte az agroinform.hu az MTI-vel pénteken.
Az agrárportál a gabonapiaci bizonytalanságok miatt számít a vetésterület csökkenésére. A gabonafélék ára 3 hónap alatt több mint 20 százalékkal csökkent, miközben tömegével érkezik az ukrán termény Magyarországra. A világpiacon szintén esik a gabona és a kukorica ára, a termeléshez szükséges munkaerő, műtrágya és üzemanyagok ára viszont továbbra is magas, az előállítási költségek 2 év alatt a kétszeresére nőttek – tették hozzá.
A közlemény szerint az állattartóknak kedvez ugyan az olcsóbb takarmány, a gabonatermesztők viszont most azzal szembesülnek, hogy hiába tárolták a termést, aratáskor magasabb áron tudták volna eladni. Sokan épp a magasabb ár reményében tartották vissza a készleteiket, még tavalyelőttről is maradt a belföldi raktárakban, és nem biztos, hogy a következő egy-két hónapban sikerül eladniuk – írták.
A csökkenő jövedelmezőség veszélye miatt az agroinform.hu az javasolja a gabonatermelőknek, hogy ne a lehető legnagyobb, inkább a stabilabb nyereségre törekedjenek. A szokatlan piaci helyzet másik tanulsága, hogy érdemes egyszerre több ágazatban, a szántóföld mellett a kertészetben, állattenyésztésben, biokultúrákban is tevékenykedni. A szántóföldek egy részén át lehetne állni hosszabb távon is versenyképes növények termesztésére, emellett a precíziós technológiák alkalmazása, a korszerű géppark is segítheti a jövedelmezőség fenntartását – hangsúlyozták.
A Bayer Leverkusennel találkozik a Ferencváros
A német Bayer Leverkusennel találkozik a Ferencváros labdarúgócsapata az Európa-liga nyolcaddöntőjében, a magyar bajnoki címvédő idegenben kezdi a párharcot március 9-én – írja az MTI.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: emberi életeket csak békével lehet megmenteni
A magyar álláspont teljesen világos: mi a béke pártján állunk – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf az egy évvel ezelőtt kitört orosz-ukrán háború alkalmából pénteken közzétett videójában, amelyről a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatta az MTI-t.
A tárca a közleményében idézte a honvédelmi minisztert, aki arról beszélt: kiemelt veszélyt jelen a háború eszkalációja, hiszen míg egy évvel ezelőtt a háború kitörésekor több európai nagyállam és NATO-tagország kifejtette, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség csak az élet kioltására alkalmatlan felszerelésekkel és eszközökkel megvalósítható, ma már a kor legmodernebb katonai páncélosai tartanak az orosz-ukrán front irányába.
Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból. Tűzszünetre, béketárgyalásokra van szükség, hiszen emberi életeket csak békével lehet megmenteni – fogalmazott a miniszter.
A Honvédelmi Minisztérium fenntartja a haderő további fejlesztését annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságát és védelmét garantálja – zárul a közlemény.
Szijjártó: az ENSZ-ben sokkal erősebb az ukrajnai béke támogatottsága, mint az EU-ban
Az ENSZ-ben sokkal erősebb az ukrajnai béke támogatottsága, mint az Európai Unióban, ahol azonnal az oroszok pártfogójaként tüntetik fel azt, aki a diplomáciai rendezés fontosságáról beszél – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban, miután António Guterres ENSZ-főtitkárral találkozott.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta: „New Yorkban a hangulat egészen más, mint Brüsszelben, amikor az Ukrajnában zajló háborúról beszélünk, hiszen hogyha Brüsszelben valaki a béke fontosságáról beszél, akkor azonnal az oroszok pártfogójaként tüntetik fel, ami nyilvánvalóan eszement dolog”.
„Ez nem egy futballmeccs, hogy itt szurkolni kelljen valamelyik oldalnak, ennek a háborúnak nincsen és nem is lesz győztese, ennek a háborúnak csak vesztesei vannak, ez a háború csak károkat okoz, és minél tovább tart ez a háború, annál nagyobb károkat okoz és annál több vesztes lesz” – közölte az MTI szerint.
„Itt az Európán kívüli világ képviselői nem igazán értik, hogy Európa vagy legalábbis egyes európai országok vagy egyes európai szereplők miért akarnak globális háborút csinálni ebből a számukra regionálisnak tűnő háborúból” – fogalmazott.
„Itt a béke iránti vágy, a béke támogatottsága sokkal nagyobb, mint adott esetben Brüsszelben. Az Európán kívüli országok is szenvednek a háború következményeitől, dacára annak, hogy földrajzilag messze helyezkednek el tőle” – tette hozzá.
Szijjártó Péter aláhúzta: a diplomáciai rendezés csakis akkor lehetséges, ha az egymással közvetlenül vagy közvetve szembenálló felek hajlandók lesznek tárgyalni, amihez kommunikációs csatornákra van szükség.
Márpedig – mint mondta – az ENSZ-nél jobb kommunikációs csatorna nem létezhet, hiszen épp azért hozták létre a világszervezetet, hogy az egymással akár háborúban vagy ellenséges viszonyban lévő országok is beszélni tudjanak egymással.
„Ezért az ENSZ főtitkárát is arra kértem, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ENSZ be tudja tölteni ezt a szerepet, hogy az ENSZ közvetítő vagy a megbeszélések számára platformot biztosító szervezet lehessen ebben a háborúban” – tudatta.
Majd rámutatott, hogy eddig két olyan közvetítési kísérlet volt, amely sikerrel járt, és mindkettő valami módon az ENSZ-hez kötődik, így a gabonaexport újraindításáról kötött megállapodás, valamint az is, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek köszönhetően eddig sikerült elkerülni a nukleáris baleseteket.
A miniszter leszögezte: az ENSZ-nek itt be kellene töltenie végre a történelem által ráruházott szerepet.
„Ne felejtsük el, hogy emberéleteket csak békével lehet megmenteni, sem a szankciós csomagok, sem pedig a fegyverszállítások nem hoznak békét, azok csak a konfliktus időbeli és földrajzi kiterjedésének kockázatát hozzák magukkal” – vélekedett.
Szijjártó Péter a nap folyamán kétoldalú megbeszélést folytatott António Guterres mellett Rosemary DiCarlóval, az ENSZ politikai ügyekért és békeépítésért felelős főtitkár-helyettesével, illetve az albán, a georgiai, a guatemalai, az észak-macedón és a japán külügyminiszterrel – áll a közleményben.
Novák Katalin: Magyarország és Portugália is hagyománytisztelő nemzet
Magyarország és Portugália közös pontja, hogy tiszteli hagyományait, gyökereit, történelmét – mondta Novák Katalin köztársasági elnök pénteken Lisszabonban.
Novák Katalin Lisszabon Városi Tanácsának tagjai előtt mondott beszédet, miután átvette Carlos Moedas lisszaboni főpolgármestertől Lisszabon város kulcsát – emeli ki az MTI.
Novák Katalin elmondta: Magyarország és Portugália is ragaszkodik történelméhez és nem adja fel hagyományait, kultúráját és családi értékeit.
Emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt ezen a napon tört ki az orosz-ukrán háború, amely a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyart személyesen érinti. Kiemelte: senki nem gondolta volna, hogy a háború ilyen sokáig elhúzódik, meg kell akadályozni eszkalálódását, s elérni a két fél közti mielőbbi tűzszünetet.
Carlos Moedas lisszaboni főpolgármester elmondta: a magyar és a portugál a világ két legrégebbi nemzetéhez tartozik. Mint mondta, Magyarországot sokszor elsöpörték a történelem viharai, de mindig megtalálta a módját, hogy ezeket a nehézségeket megoldja. Mindez Magyarországot példává tette Európa és a világ számára, Magyarország egy tehetséges ország, kivételes tudósok, kutatók, orvosok nemzete – tette hozzá.
A hivatalos állami látogatásra érkezett magyar köztársasági elnök csütörtökön Marcelo Rebelo de Sousa portugál köztársasági elnökkel, pénteken Augusto Santos Silva házelnökkel is találkozott.
GFM: tovább nőtt a foglalkoztatottság
Az elhúzódó háború és a káros szankciók negatív gazdasági hatásai ellenére is tovább nőtt a foglalkoztatottság – állapította meg a legfrissebb adatokat kommentálva pénteken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nyolcadik hónapja van 4,7 milliós szinten a foglakoztatottság, miközben a munkanélküliség nem éri el a 4 százalékot – írja az MTI.
A KSH számai alapján 2023 januárjában tovább emelkedett a foglalkoztatottak száma, ami az előző évhez képest 46 ezerrel nőtt, így 4 millió 699 ezer főt tett ki. Mindeközben a munkanélküliek aránya 3,9 százalék volt.
A foglalkoztatottsági ráta ezzel továbbra is uniós átlag fölötti, míg a munkanélküliségi ráta a hatodik legkedvezőbb az unióban. Az adatok rámutatnak, hogy a kormány intézkedései továbbra is meg tudták védeni a teljes foglalkoztatottságot és a családokat, hatásos ellenszerei az elhibázott brüsszeli szankcióknak.
Ahhoz, hogy a foglalkoztatottság és munkanélküliség történelmileg is kedvező helyzete fennmaradjon, idén el kell kerülnünk a recessziót és év végére egy számjegyűre kell csökkentsük az inflációt. Ennek érdekében a kormány támogatja az energiaintenzív kkv-kat, kamatstopot vezetett be, olcsó hitelt biztosít a Széchenyi Kártya Programon és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül, valamint új tőkeprogram kialakításán dolgozik. A legjobb megoldást azonban a béke és a magyarok által elutasított szankciók megszüntetése jelentené – írta közleményében a GFM.
Új Gyűrűk Ura-filmek készítését jelentette be a Warner Bros.
Új filmeket készít J.R.R. Tolkien angol író világhírű regényei, A Gyűrűk ura és A hobbit alapján az amerikai Warner Bros. médiakonglomerátum tulajdonában álló New Line Cinema filmstúdió – írja az MTI.
A nagyszabású projekt csütörtöki bejelentésekor Mike De Luca és Pam Abdy, a Warner Bros. filmrészlegének új vezetői elárulták, hogy a stúdió nem feltétlenül a Peter Jackson rendezésében 2001 és 2003 között elkészült filmekben feldolgozott témákhoz fog visszanyúlni, hiszen a Tolkien által megálmodott hatalmas és komplex világ nagyrészt máig felderítetlen a filmvásznon – írta a The Guardian online kiadása.
Peter Jackson filmtrilógiája világszerte csaknem 3 milliárd dolláros bevételt hozott, a harmadik rész, A király visszatér 11 Oscar-díjat is elnyert.
A Tolkien-univerzummal kapcsolatos jogok többsége 2022 óta a svéd Embracer Group nevű, videójátékokat gyártó médiaholding tulajdonában van. Azt még nem hozták nyilvánosságra, hogy a Warner Bros. milyen megállapodást kötött a céggel. Lee Guinchard, a holdinghoz tartozó Embracer Freemode vállalat vezérigazgatója elmondta, izgatottan várják a többéves együttműködést a New Line Cinema filmstúdióval, és abban bíznak, hogy egészen új és megkapó módon tudják majd visszahozni Tolkien világát a filmvászonra.
A jövő év áprilisában várható a mozikban A Gyűrűk Ura- és A hobbit-filmek világára épülő animációs film, amelyet szintén az eredeti trilógiákat jegyző New Line Cinema, valamint a Warner Bros. Animation készít. A The Lord of the Rings: The War of the Rohirrim története nagyjából 260 évvel A Gyűrűk Ura-trilógia ideje előtt játszódik, és a Helm-szurdok, valamint a vár névadója, Helm Hammerhand áll a középpontjában.
