Nagy István: egyedi jelölést és elkülönítést kapnak a rovarfehérjéket tartalmazó termékek
A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium (AM), hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain – jelentette be szerdai közleményében Nagy István tárcavezető.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélybe kerülhetnek a hagyományos táplálkozási szokások, Brüsszel ugyanis egyre több rovarfaj esetében ad engedélyt az étkezési céllal történő árusításra. Az Európai Bizottság döntése alapján a házi tücsökkel már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg az Európai Unióban. Nagy István arra emlékeztetett, hogy hazánk egyedüli tagállamként nem támogatta az EU-s döntést, ugyanis sem élelmiszer sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani az unióban.
A tárcavezető kitért arra is, hogy a fogyasztók hiteles és pontos tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét. Így a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek a boltok polcain. A szigorítás értelmében az összetevőket a csomagoláson jól látható helyen kell majd feltüntetni. Ezeket a termékeket pedig elkülönítve, külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben.
Az MTI szerint Nagy István hangsúlyozta, a közvélemény-kutatások is azt bizonyítják, hogy a magyar emberek nem akarnak rovarokat enni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5 százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70 százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Nagy István szerint a magyar gazdák szorgalmának és kitartásának köszönhetően rengeteg kiváló minőségű alapanyaggal, friss, egészséges és jó minőségű élelmiszerrel rendelkezik hazánk, ezért nem szorulunk rá a kukacevésre. „Fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat” – tette hozzá a miniszter.
Csák János: áttekinthető forráselosztásra van szükség
Áttekinthető forráselosztásra szükséges a kultúrában, az új finanszírozási rendszerben a pénzekhez követelmények fognak társulni. Erről Csák János kulturális és innovációs miniszter beszélt egy szerdai interjúban.
„Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. A tervek szerint az idén már ilyen keretrendszerben működünk” – hangsúlyozta a tárcavezető a kultura.hu-nak.
Csák János kitért arra, hogy Magyarországon történetileg jóval nagyobb az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban, mint másutt. Azt helyesnek nevezte, hogy Európában kiemelkedően sok állami forrást költenek a kultúrára, hiszen rengeteg tehetséges ember tevékenykedik a területen. Azonban – mint fogalmazott – ezek a források kissé „szétszaladtak” – írja az MTI.
„Áttekinthetővé tenni a kulturális szférában: mely terültre milyen források jutnak, és ezek hogyan oszlanak el. A széttagoltság miatt az eredmények összegzése, az utánmérés gyakran elmaradt. Pedig fontos látnunk, hogy az adott célokra fordított pénz hogyan hasznosul, egy-egy projekt hány látogatót vonz. Minden területnek kialakítjuk a maga sajátos mérési rendszerét, így reális követelményeket támaszthatunk” – fejtette ki Csák János.
A miniszter szerint a politikának ki kell fejeznie az értékpreferenciáit, de emellett másnak is van létjogosultsága. A forráselosztások kapcsán kiemelte, hogy figyelembe kell venni, miként viszonyul egymáshoz a főváros és a vidék turizmusból származó bevétele, mert az befolyásolja a kulturális költéseket is. „Magyarország minden területén elérhető távolságon belül kell gazdag kulturális kínálatot biztosítanunk. Ezért vannak vármegyei könyvtáraink, színházaink, múzeumaink. (…) Az államnak az a feladata, hogy a tehetséges, értéket teremtő művészeket támogassa”.
Csák János azt mondta az interjúban, hogy az előadó-művészeti törvény újragondolásáról tárgyalnak a színházi szervezetekkel. Arról is szólt, hogy a miniszteri keretből ezentúl azok az intézmények kaphatnak pénzt, amelyek projekttervet nyújtanak be, a várt eredmény felvázolását.
Megjegyezte, hogy 2021-ben a kulturális színtér teljes bevételeinek több mint 80 százaléka származott állami támogatásból, igaz, ebben a pandémiának is szerepe volt.
A tárcavezető úgy látja, a személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentése lehetőséget teremt az embereknek arra, hogy több pénzt szánjanak a kultúrára.
„Nem akarunk zenekarokat megszüntetni, színházakat bezárni. A külföldi cégek nem a hazai piacért jönnek, (…) hanem a magyar elmékért és munkaképességért. Ennek fenntartásához az szükséges, hogy Magyarország a GDP több mint egy százalékát fordítsa kultúrára, szemben az Európai Unió 0,4-0,5 százalékával. Ehhez járul majd hozzá remélhetőleg a középosztály nagyobb szerepvállalása a kulturális életben” – szögezte le.
Fontosnak tartja Csák János, hogy tavasszal Magyarország rendezi meg a Színházi Olimpiát, amely ugyan hatmilliárd forintos állami költségvetésből gazdálkodik, „fantasztikus lehetőség arra, hogy a világ minden tájáról érkező társulatok, rendezők, színházeszmények találkozzanak”.
Az interjúban a miniszter szólt arról is, hogy az Iparművészeti Múzeum és a Közlekedési Múzeum beruházásaihoz kapcsolódó építkezéseket kénytelenek átütemezni a gazdaságot sújtó nehézségek, a tízmilliárd eurós energiaszámla-növekedés miatt, de „mindkét múzeum ügyesen megtalálja annak a lehetőségét, hogy eljusson a közönségéhez”. Kérdésre válaszolva elmondta: az új Nemzeti Galéria pályázatáról még nem született döntés.
KSH: novemberben 1 milliárd 415 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány
2022. novemberben a kivitel volumene 9,5, a behozatalé 15 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A passzívum 1 milliárd 415 millió euró volt, az egyenleg 1 milliárd 372 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest – közölte szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az MTI szerint októberhez viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 3,0, az importé 6,7 százalékkal nőtt. 2022. novemberében a kivitel értéke 13,3 milliárd euró (5421 milliárd forint), a behozatalé 14,7 milliárd euró (6011 milliárd forint) volt.
KSH: a vendégéjszakák száma 22 százalékkal nőtt 2021 decemberéhez képest
2022 decemberében a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 725 ezer vendég 1,7 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 28, a vendégéjszakáké 22 százalékkal emelkedett 2021 decemberéhez viszonyítva – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 4,3, a külföldi vendégek által eltöltött éjszakáké 44 százalékkal növekedett. 2022-ben a belföldi vendégek 18, a külföldiek 106 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, mint az előző évben – írja az MTI.
Koronavírus – NNK: stagnál a szennyvízben a koronavírus koncentrációja
Stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán a honlapján. Azt írták: a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja az országos átlagot tekintve a 4. héten számottevően nem változott.
A vizsgált városok háromnegyedét stagnáló tendencia jellemzi. Csökkenés figyelhető meg a budapesti agglomerációs települések közös mintájában, Pécsen, Szekszárdon és Szolnokon, emelkedő tendencia Egerben és Kaposváron tapasztalható – fogalmaz az MTI.
A koronavírus örökítőanyagának koncentrációja minden mintavételi helyen az emelkedett kategóriába sorolható – közölte az NNK.
Egységesül az ügyeleti rendszer, a 1830-as központi számot kell majd hívni
Egységesül az ügyeleti ellátás rendszere: a betegnek a 1830-as központi telefonszámot kell majd hívnia, ahol a vármegyei mentésirányítás dönt a tünetek alapján arról, hogy a beteg megvárhatja a másnapi háziorvosi ellátást, be kell mennie a központi háziorvosi ügyeletre, vagy azonnal mentőautót indítanak hozzá – mondta el Takács Péter, a Belügyminisztérium (BM) egészségügyért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerda reggel.
Az államtitkár közölte, a korábbi rendszerben nehéz volt eligazodni, és heterogén volt a szolgáltatás színvonala is, ezért döntöttek úgy, hogy egységesítik az ellátást, és egy központi telefonszámon lesz az ellátásszervezés. Hozzátette: Hajdú-Bihar vármegyében másfél évig tesztelték az új rendszert, és azt tapasztalták, hogy délután 4 és este 10 óra között elsősorban háziorvosi kompetenciára van szükség a beteg hirtelen állapotromlása miatt, este 10 óra után azonban tényleg csak az megy orvoshoz, akinek nagy baja van. Ezeknek az embereknek leginkább sürgősségi ellátásra van szükségük – áll az MTI közleményében.
Takács Péter elmondta: amikor a beteg felhívja a 1830-as központi számot, az irányítószáma alapján kapcsolják az illetékes vármegye mentésirányításához. A mentőszolgálat munkatársa kikérdezi a beteget, az állapotától függően vagy ellátja tanácsokkal, és azt mondja, ha a panaszai nem romlanak, várja meg a másnapi háziorvosi rendelést, vagy pedig, ha ügyeleti ellátásra van szüksége, este 10 óráig a központi háziorvosi ügyeletre irányítja, esetleg egy mentőtiszt megy ki hozzá. Ha a beteg nagyon súlyos állapotban van, azonnal mentőautót küldenek érte.
Hangsúlyozta: az átszervezéssel gyorsabban kerül mindenki az állapotának megfelelő helyre.
Az államtitkár elmondta azt is, Hajdú-Bihar után Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyével bővítik a rendszert, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron vármegyével, és így, vármegyéről vármegyére haladva terjesztik ki. A tervek szerint 2023 decemberére Pest vármegyét, 2024 elején pedig Budapestet is bekapcsolják az új ellátási rendszerbe.
Takács Péter az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában is vendég volt, itt arról beszélt, az új rendszer a betegbiztonság szempontjából magasabb színvonalú lesz, mint volt. Elmondta azt is, közel kétszer akkora óradíjat tudnak adni az orvosoknak és asszisztenseknek, mint amit eddig kaptak az ügyeleti ellátásban. Emellett folytatódik a szakdolgozói béremelés is, 2024 márciusáig két lépésben 50 százalékos emelést kapnak a szakdolgozók.
Fűtési támogatást kap 460 dél-dunántúli család 25 millió forint értékben
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közvetítésével kap fűtési támogatást 460 rászoruló család 25 millió forint értékben tűzifaadományként, illetve feltöltős mérőórával biztosított áram formájában.
Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke a segítséget bejelentő szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta: tíz éve dolgozik együtt a szeretetszolgálat és az E.ON Hungária Csoport, ezúttal 27 dél-dunántúli településen élő rászoruló család fűtését segítik. Ehhez az energiacég a 25 millió forint értékű támogatás mellett a szakértelmét is adja.
A szeretetszolgálat által kiválasztott támogatottak közül ötven család, amely tűzifával tud fűteni, 2,5 köbméter fát kap, több részletre elosztva; az a 400 család pedig, amelynek otthonában előre fizetős mérőóra van, feltöltött egyenleg formájában részesül a segítségben. Tíz családnál előre fizetős mérőórákat és elektromos fűtéspaneleket szerelnek fel – mondta Győri-Dani Lajos.
Az energiacég 2022 decemberében állapodott meg a karitatív szervezettel a rászorulók otthonai mellett közösségi tereket is érintő támogatásról – közölte az MTI.
Új felsővezetőket választottak a Vodafone élére
A Vodafone Magyarország Zrt. igazgatósága Blénessy Lászlót, a 4iG csoport üzleti folyamataiért felelős általános vezérigazgató-helyettesét választotta meg új vezérigazgatónak, és változott a vezérigazgató-helyettesek személye is a nemrég felvásárolt telekommunikációs cégnél – közölte a 4iG távközlési és informatikai vállalat szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
Az új vezérigazgató munkáját általános vezérigazgató-helyettesként Tábori Tamás, a 4iG tulajdonában lévő DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. ügyvezetője segíti, aki kettős pozíciójában a társaságok szolgáltatási területeinek összehangolását támogatja majd.
A Vodafone pénzügyi vezérigazgató-helyettese Thurzó Csaba, a 4iG csoport gazdasági vezérigazgató-helyettese lett.
Március 1-jétől a 4iG felsővezetésébe újabb vezérigazgató-helyettes érkezik Sacha Dudler személyében, aki a transzformációs és integrációs folyamatok irányításáért felel a teljes csoporton belül.
Az új vezetők feladata a csoporton belüli szinergiák azonosítása és az üzleti működési folyamatok összehangolása lesz – összegezte a tőzsdén jegyzett vállalat az MTI-nek eljuttatott közleményében.
A Vodafone vezetésével ideiglenesen megbízott Révész Balázs korábbi pozíciójában, a lakossági szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyetteseként folytatja munkáját – tájékoztattak.
Az OTP Bank megkapta a szlovén versenyhatóság engedélyét a Nova KBM megvásárlására
Az OTP Bank megkapta a Nova KBM szlovén pénzintézet megvásárlásának lezárásához szükséges utolsó engedélyt a helyi versenyvédelmi hatóságtól – közölte a magyar bankcsoport az MTI-vel szerdán.
A közleményben felidézték, hogy az OTP Bank 2019-ben lépett be a szlovén bankpiacra az SKB megvásárlásával. Az ügylet lezárását követően megkezdik az SKB és a Nova KBM egyesítését, amelynek eredményeként betét- és hitelállomány alapján Szlovénia legnagyobb bankja jön létre, és az OTP Bank a régió ötödik országában válik piacvezetővé – írták.
A szlovén pénzintézet több mint 10 milliárd euróval növeli majd az OTP Csoport mérlegfőösszegét, amely tavaly szeptemberi adatok szerint meghaladta a 80 milliárd eurót.
A bankcsoport jelenleg 11 országban van jelen, a folyamatban lévő üzbegisztáni pénzintézet megvásárlását követően ez a szám 12-re emelkedik – jelezték a közleményben.
A Korányi tüdőintézet élen jár a tüdődaganatok kezelésében és a betegséghez köthető kutatásokban
A tüdődaganatok korai felismerése, a célzott és komplex kezelések, a rehabilitáció, valamint a megelőzés egysége segíti a betegek gyógyulását az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben.
Bogos Krisztina, az intézet főigazgatója a rák elleni küzdelem világnapjához (február 4.) kapcsolódó szerdai sajtótájékoztatón elmondta azt is, az intézet jelentős szerepet vállal a tüdőrákkal kapcsolatos kutatásokban is.
A világnapon felhívják a figyelmet a daganatos betegségek kialakulásának veszélyeire, a szűrés fontosságára – emelte ki.
Annak ellenére, hogy forradalmi változás állt be az innovatív terápiák terén, még mindig vezető daganatos halálok a tüdőrák, évente kilencezer új beteget regisztrálnak Magyarországon, és nagyjából nyolcezren halnak meg a betegségben – mondta.
A főigazgató kitért arra az MTI tudósítása szerint, hogy évről évre felhívják a figyelmet a nők tüdőrákos megbetegedésére, azonban a betegség háttérében – a dohányzás mellett – számos egyéb kórokok is vannak, amelyeket még nem tudtak feltárni, ezeket folyamatosan kutatják.
Bogos Krisztina elmondta azt is, az intézet az életvégi ellátásban is a legmagasabb szintet nyújtja, méltó feltételeket teremtve a végstádiumú betegeknek a hospice-palliatív osztályon.
A főigazgató kitért az intézetben hamarosan megnyíló klinikai kutatási központra is. Mint mondta, az akkreditáció és az infrastruktúra kiépítése folyamatban van, várhatóan az év második felében kezdhetik meg a munkát. A központtal szélesedik az intézetben zajló klinikai gyógyszervizsgálatok köre, és azok a betegek, akiknél már a standard kezelés nem használ, hozzájuthatnak az úgynevezett „gyógyszerjelölt” készítményekhez – mondta.
Rényi-Vámos Ferenc, az intézet mellkassebészeti központjának vezetője arról beszélt, hogy jelentős kormányzati támogatással újult meg a mellkassebészeti osztály, a jelenleg elérhető legkorszerűbb orvostechnikai eszközök állnak rendelkezésre. A betegek felújított, korszerű kórtermekben gyógyulnak.
Döme Balázs, az intézet tumorbiológiai osztályának vezetője elmondta, nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködve tanulmányozzák a gyors növekedésű és fokozott áttétképződési hajlammal bíró kissejtes tüdőrákot, amely a magyar tüdőrákos esetek 14 százalékáért felelős.
Mencser Éva, a Lélek-zet Egyesület elnöke arról beszélt, hogy szervezetük az első és egyetlen olyan szervezet, amely biztosítja a tüdőrákos betegek és hozzátartozóik teljes körű támogatását, miközben fejleszteni igyekeznek az orvos-beteg kommunikáció hatékonyságát. Figyelemfelhívó programjuk van és részt vesznek a szűrésekkel, kezelésekkel kapcsolatos ismeretterjesztésben.
