A mézjelölési szabályok szigorítását sürgeti Magyarország az Európai Bizottságnál
Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására – közölte az MTI.
Az Agrárminisztérium ismertette: a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén húsz uniós tagállam agrárminisztere kérte az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására. Egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére, ezért Magyarország hosszú évek óta szorgalmazza a mézről szóló irányelv módosítását, amire az Európai Bizottság idén tervez javaslatot tenni – írták.
“Tapasztalataink szerint a kétes eredetű és minőségű, főként harmadik országokból származó keverékek ugyanis komoly veszélyt jelentenek az európai méhészekre, és rontják a mézek iránti fogyasztói bizalmat is. Meggyőződésünk, hogy hiába beszélünk Európában a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az Európai Unió a másik oldalon nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit” – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Megjegyezték azt is, ha kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező, méznek nevezett termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket. “Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság meghallja a tagállamok többségének hangját és a valós fogyasztói igényeket figyelembe vevő, kellően ambiciózus javaslatot tesz majd” – hangsúlyozta Feldman Zsolt államtitkár a közlemény szerint.
Indiai egyetemmel kötött együttműködési megállapodást a Magyar Képzőművészeti Egyetem
Hosszútávú oktatási és művészeti együttműködési megállapodást kötött Indiában a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) és a negyvenhatezer hallgatót számláló óriásegyetem, a MaharajaSayajirao University (MSU) – tájékoztatta az MKE kedden az MTI-t.
Az indiai és a magyar egyetem között létrejött, példa nélküli oktatási és művészeti együttműködés akadémiai csereprogram kialakítását teszi lehetővé a két ország hallgatói és oktatói között. A megállapodás fő célja, hogy az MSU és az MKE indiai és magyar képzőművészeti hallgatói, oktatói, kutatói közösen vegyenek részt oktatási és művészeti csereprogramokban, kulturális projektekben – áll a közleményben.
A szerződést Erős István, az MKE rektora kezdeményezte, és írta alá az indiai Vadodarában. Az egyetem rektora a közleményben hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése kiemelt cél az MKE intézményfejlesztési programjában. Kiemelte azt is, hogy fontosnak tartja a nemzetközi mobilitást mind az oktatás, mind pedig a művészet területén. A rektor személyes szakmai kapcsolatai mentén megvalósult intézményi együttműködési szerződés öt évre szól, amely kölcsönös megelégedettség esetén automatikusan meghosszabbodik.
A csereprogramban a magyar és az indiai hallgatóknak, oktatóknak lehetőségük nyílik a nemzetközi tapasztalatszerzésre, új kultúrák megismerésére, művészi inspiráció gyűjtésére.
A MaharajaSayajirao University of Baroda egy angol nyelvű gigaegyetem az indiai Vadoradában, negyvenhatezer hallgatóval és tizennégy karral rendelkezik. A Magyar Képzőművészeti Egyetemmel létrejött akadémiai együttműködés a Képzőművészeti Karra fókuszál, ahol az alapképzéstől a PhD-szintig folyik a művészeti oktatás festészet, szobrászat, muzeológia, grafika, design, alkalmazott művészet és művészettörténet területeken.
Az MKE tervezi egy 24 hónapos Erasmus projekt beadását, hogy az indiai és a magyar egyetem még alaposabban megismerhesse egymás művészeti, módszertani, oktatási munkáját. A Magyar Képzőművészeti Egyetem a nemzetközi kapcsolatok kiépítésével, ápolásával a külföldi művészeti szcénában a magyar kultúra nagyköveteként is működik – mutatnak rá a közleményben.
Jelentősen nőtt az utasbiztosítások iránti kereslet
Több mint 21 ezer utasbiztosítást kötöttek az utazás előtt állók tavaly december elejétől idén január közepéig, ami 85 százalékos emelkedés éves összevetésben – közölte saját adatai alapján a Netrisk.hu. online biztosításközvetítő kedden az MTI-vel.
Az utasbiztosítások átlagdíja 11 ezer forint alá csökkent, 12 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A csökkenésben ugyanakkor szerepet játszott, hogy a mostani szezonban rövidebb időszakra, kevesebb mint 6 napra kötötték az utasbiztosításokat, szemben a tavalyi téli utazási szezonra jellemző majdnem 7 nappal – jelezte a Netrisk.hu.
Az utasbiztosítási kedv egyebek mellett azért nőtt, mert egy évvel korábban a koronavírus-járvány utóhatásai miatt még sokan lemondtak a külföldi utazásról, másrészt tudatosabbak lettek a külföldre utazók, felkészülnek egy előre nem látható eseményre – fejtette ki Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója a közleményben.
Az összefoglalóból kiderül, hogy bár Európában síszezon van, az utasbiztosítást kötők majdnem 20 százaléka egzotikus, kifejezetten meleg éghajlatú országba utazott a karácsonyi szezonban.
A korcsoportokat nézve a legtöbb biztosítást a mostani téli utazási szezonban a 45-54 év közöttiek kötötték, akik átlagosan 5 napra utaztak el és az utasbiztosításért 10 683 forintot fizettek. A hosszabb utazások a 24 év alattiakhoz és a 65 év fölöttiekhez kötődtek, akik 7,8 napra, illetve 9,6 napra biztosították magukat.
Az utazók 85 százaléka legfeljebb három nappal az utazás előtt kötötte meg a biztosítását, 43 százalékuk pedig egy nappal az utazás előtt biztosította be magát. Az összes kötés negyede az utazás napján történt.
Duna House: az idei év a felújításokról szólhat
A megugró energiaköltségek miatt az idei év a felújítások éve lehet az ingatlanpiacon, de a dráguló kivitelezési és anyagköltségek finanszírozására sok esetben elengedhetetlen lesz a pénzügyi segítség – írta a Duna House az MTI-nek eljuttatott közleményében kedden.
Kiemelték, hogy az év végén a kormány szinte az összes vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitelkonstrukció igénylési határidejét további két évre meghosszabbította. Fülöp Krisztián, a Credipass pénzügyi közvetítő magyarországi vezetője a közlemény szerint elmondta, hogy akik lemaradtak vagy nem jogosultak a támogatásra, számos finanszírozási lehetőség közül választhatnak.
Kifejtette: a gyermeket tervező családok számára a legkézenfekvőbb választás a Babaváró támogatás, amely 2024 év végéig változatlanul igényelhető. A legfeljebb 10 millió forintos kamatmentes kölcsön előnye, hogy bármire felhasználható; 2022-ben a cég által 11,2 milliárdos összegben közvetített támogatást az igénylők 15 százaléka ingatlanfelújításra, bővítésre fordította.
Rámutatott arra, hogy a Falusi CSOK szintén 2024 év végéig kérhető a gyermeket nevelő vagy tervező házaspárok számára. A támogatás meglévő ingatlan felújítása esetén a gyermekek számától és az ingatlan nagyságától függően 300 ezer forint és 5 millió forint között van, amennyiben lakásvásárlásra is fordítják a kedvezményt, úgy az összegek duplájával számolhatnak a családok.
A csok és a falusi csok mellé minimum két vállalt vagy meglévő gyermek esetén fix, 3 százalékos kamattámogatott kölcsön is felvehető, amely 10-15 millió forint pluszt jelent – hangsúlyozta.
A szakember arra is kitért, hogy a felújításra készülő egyedülállók vagy gyermeket nem tervező párok a piaci hitelek közül választhatnak: 6 millió forintos hitelösszeg esetén már alig több mint 10 százalékos kamattal elérhető személyi kölcsön, míg a legjobb jelzálog fedezetű felújítási hitel kamata valamivel 8 százalék felett van. Hét éves futamidő esetén a személyi kölcsön havi törlesztője körülbelül 100 ezer forint, míg az ingatlanfedezetet igénylő jelzáloghitel törlesztője körülbelül 5 ezer forinttal kedvezőbb – fűzte hozzá utalva arra, hogy utóbbinál közjegyzői költséggel is számolni kell.
Navracsics Tibor: hangsúlyosabb szerepet kapnak a vármegyék a fejlesztéspolitikában
Az eddiginél sokkal decentralizáltabb fejlesztéspolitika megvalósítása a cél az európai uniós források tervezésére és felhasználására a 2027-ig tartó időszakban – közölte a területfejlesztési miniszter kedden Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón.
Navracsics Tibor beszélt arról, hogy a területi operatív fejlesztési program új változata, a TOP Plusz mintegy 2000 milliárd forint értékű támogatást biztosít, az összeg felére már az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások alatt kiírták a pályázatokat a nemzeti költségvetés terhére – írja az MTI.
Tavaly év végéig 756 milliárd forint felhasználására született támogató döntés, idén január végére 492 milliárd forintról a támogatói szerződéseket is megkötötték; 445 milliárd forintot előlegként fizettek ki – ismertette a miniszter.
Gazdaságfejlesztési Minisztérium: sikeresen zárult a Vodafone Magyarország felvásárlása
Sikeresen zárult a Vodafone Magyarország felvásárlása, a magyar állam 49 százalékos részesedést szerzett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint kedden pénzügyi értelemben is lezárult a tranzakció, amellyel a magyar állam és a 4iG Nyrt. közvetett tulajdonrészt szerzett a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-ben. Az akvizíció sikeres zárásával minden feltétel adott ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar tulajdonú, a piacon vezető szerepet betöltő vállalatcsoport jöjjön létre, amely képes a 21. századi digitális kihívásoknak is megfelelve megerősíteni Magyarország versenyképességét.
A tranzakció pénzügyi zárását követően a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos, míg a magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Magyarország második legnagyobb hazai távközlési vállalatában. Ezzel sikeresen megvalósult a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlása.
A tranzakció hozzájárulhat a piaci verseny erősödéséhez és a szolgáltatási színvonal emelkedéséhez, számos előnyhöz juttatva az ügyfeleket. A most lezárult befektetéssel a magyar állam célja többségi hazai tulajdon kialakítása egy olyan nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú ágazatban, mint a távközlési szektor – olvasható a minisztérium közleményében.
Energetikai államtitkár: az uniós energiapolitikát a kétségbeesés jellemzi
Az energiapolitikában jelenleg a kétségbeesés uralkodik az Európai Unión belül, ezt mutatja a döntéshozatal hektikussága is – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden konferencián Budapesten.
A Századvég Európa Projekt kutatás eredményeiről rendezett konferenciájának Merre tovább energiapolitika? című kerekasztal-beszélgetésén az államtitkár példaként említette, hogy a cseh elnökség alatt kéthetente ülésezett az Energiatanács. Volt olyan döntés, amelyet hat nap alatt elfogadtak, ez is a döntéshozatal hektikusságát mutatja – fejtette ki.
A gázárakról szólva kifejtette: a magas árak és a nagy bizonytalanság miatt mindenki komolyan takarékoskodik, Magyarországon 17 százalékos fogyasztáscsökkenést mértek. Kisebb a kereslet, enyhe a tél, a piacon elérhető nagy mennyiség pedig lenyomta az árakat – olvasható az MTI közleményében.
Kormányzati oldalról és magyar szempontból lényeges a határkeresztező vezetékek kiépülése, a régióból ide tud jutni a gáz, amit fontos eredménynek értékelt az államtitkár. Emellett megnyugtatónak nevezte, hogy jelentős földalatti gáztároló kapacitással rendelkezik az ország, az éves fogyasztás kétharmadát el tudja tárolni, ami Európában magasnak számít.
Az üzemanyagpiacról elmondta: vasárnap életbe lép az orosz olajtermékekre vonatkozó embargó és reexport-tilalom, és napirenden van egy tizedik uniós szankciós csomag, mindez piaci bizonytalanságot okoz. Magyarországon a kialkudott mentesség miatt zavartalan lesz az ellátás, az európai piacokon azonban áremelkedést okozhat az újabb szankció bevezetése. Emlékeztetett: Magyarország mentességet kapott az Oroszországból csővezetéken érkező nyersolaj importjára vonatkozó szankció alól. Másrészt sikerült a régió országaival együtt kiharcolni, hogy a régióban mentességet kapott finomítókban előállított üzemanyagot olyan arányban tovább lehessen értékesíteni, amilyen arányban nem orosz eredetű nyersolajat tartalmaz.
Az új uniós árampiaci működési modell – amely a fixált árak irányába mozdítja el az EU-t – tervezett elfogadásáról elmondta: a kérdés már másfél éve felmerült, Magyarország már meglépte ebben az ügyben azt, amin az EU most kezd gondolkodni.
Nagy István: az agrárium nélkülözhetetlen eleme a jégkármérséklő rendszer
Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak – mondta Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban a minisztérium közleménye szerint.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a Vidékfejlesztési program keretében, az Agrárminisztérium (AM) támogatásával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinációjában épült ki az Országos jégkármérséklő rendszer. Kifejtette, a rendszer üzemeltetői munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy éves szinten több tízmilliárd forint kárt előzzünk meg az agráriumban. A szakemberek nem pusztán a mezőgazdasági értékeket, hanem a lakossági vagy ipari létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvják – fogalmaz az MTI.
Nagy István arról is beszélt, hogy minden egyes forint, amelyet a rendszerre fordítanak, 33 forint termelési értéket véd meg. Ez hatalmas eredmény a gazdasági károk és esetleges emberi tragédiák megelőzésében és mérséklésében. Hangsúlyozta, jól tudjuk, milyen tragédia az egy gazdálkodónak, egy családi vállalkozásnak, de még egy nagyobb mezőgazdasági vállalatnak is, ha a jég pillanatok alatt elveri a termést. Több hónapnyi vagy akár több évnyi kitartó munka és vele együtt a bevétel megy veszendőbe, sőt, a kár miatt nem kerül étel az asztalra. Éppen ezért a XXI. századi magyar mezőgazdaság egyik nélkülözhetetlen eleme a jégkármérséklő rendszer – tette hozzá az agrártárca vezetője.
A csornai szerelvénygyártó Farkas Kft. több mint 300 millió forintból növeli hatékonyságát
A csornai székhelyű Farkas Szerelvénygyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 334,66 millió forintos fejlesztéssel növeli hatékonyságát; a beruházáshoz 234,26 millió forintos, feltételesen vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Széchenyi Terv Plusz programban – közölte a társaság kedden az MTI-vel.
A vállalat képviselője az MTI-nek elmondta, hogy az összegből korszerű gyártástechnikai sort alakítanak ki és növelik a munkavállalók informatikai kompetenciáit is. Beszereztek több új eszközt (megmunkáló központot, esztergákat, mérőgépet), valamint öt dolgozójuk részt vett egy 40 órás informatikai online képzésen – közölték.
A tájékoztatás szerint a fejlesztés a tiszafüredi telephelyen 2021. november 30-án kezdődött és 2022. december 15-én ért véget.
A Farkas Szerelvénygyártó Kft. 1989-ben alakult, tevékenységi köre a szerszámgyártás, a precíziós fémmegmunkálás és az orvosi eszközök gyártása folyamatos minőségellenőrzéssel.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a 2020-as üzleti évben 50 dolgozót foglalkoztattak, 2021-ben 44-et, jelenleg pedig 67-et. A cég éves nettó árbevétele 2020-ban 646 millió forint volt, 2021-ben pedig 816 millió. Adózott eredménye 2020-ban 4,8 millió forint, 2021-ben 12 millió forint volt.
NAV: igazolásokkal ellenőrizhető az szja-bevallási tervezet
Február közepéig mindenki megkapja a tavalyi jövedelme és az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási befizetései után a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokat, ezek alapján ellenőrizhető a személyi jövedelemadó bevallási tervezete és a pénztárakba befizetett összegek után járó adóvisszatérítés összege – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keddi közleményében.
Az adóhatóság közölte: aki ügyfélkaput vagy más KAÜ-azonosítót (elektronikus személyazonosító igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás) használ, a NAV által elkészített adóbevallási tervezetet legkésőbb március 15-től elérheti, legegyszerűbben az adóhivatal honlapján.
Ha valakinek még nincs ügyfélkapu-hozzáférése, elektronikusan (elektronikus személyazonosító igazolvánnyal) vagy a NAV ügyfélszolgálatain és a kormányablakokban pár perc alatt regisztrálhat – jelezték – olvasható az MTI közleményében.
Akiknek nincs KAÜ-azonosítójuk, azok adóazonosító jelük és születési dátumuk megadásával március 16-áig többféle módon is kérhetik a tervezet postázását: SMS-ben a 06-30/344-4304-es telefonszámon, az eSZJA-oldalon elérhető webűrlapon, levélben, a BEVTERVK formanyomtatványon, telefonon a 1819-es hívószámon vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon.
Eurobarométer: az európaiak az egészségügyre fordítanák a legtöbb helyreállítási forrást
Az európaiak az egészségügy, az energiaellátás, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, valamint a foglalkoztatás területeire fordítanák a legtöbb támogatást a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási eszköz keretéből – derült ki az Európai Bizottság által kedden közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítási költségeinek fedezésére a 2020 májusában létrehozott, Next Generation EU nevű európai uniós helyreállítási alap fő eleme.
A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51 százalék) számolt be arról, hogy tisztában van az országukra vonatkozó helyreállítási tervvel, amely támogatná a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást. A válaszadók egyharmada (33 százalék) látott, hallott vagy olvasott valamit a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási alapról. A magyar válaszadók az uniós átlagot meghaladva, 54 százalékos arányban hallottak hazájuk helyreállítási tervéről, és 24 százalékos azok aránya, akik tájékozódtak a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási alapról.
A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 57 százaléka szerint az alapból az egészségügyet kell kiemelt támogatásban részesíteni. Az uniós válaszadók 48 százaléka az energiaellátás, a környezetvédelem és éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére, 37 százalékuk pedig a foglalkoztatás és jobb munkakörülmények javítására fordítana többet az uniós forrásból. A megkérdezettek 23 százaléka továbbá az oktatást, 12 százaléka pedig a digitalizáció előmozdítását támogatná a helyreállítási alapból. A magyar válaszadók az uniós átlagot jóval meghaladva (69 százalék) fordítanának helyreállítási forrásokat az egészségügy helyzetének javítására, 40 százalékuk támogatná az energiaellátás, a környezetvédelem és éghajlatváltozás okozta problémák kezelését, és 32 százalékuk támogatná az oktatást.
Az uniós válaszadók 66 százaléka, a magyar megkérdezettek 67 százaléka véli úgy, hogy a helyreállítási alap pozitív hatással lesz a jövő generációi számára. Uniós átlagban 61 százalék, a magyar megkérdezettek 63 százaléka szerint a forrásfelhasználás a gazdasági növekedéshez és több munkahely teremtéséhez fog vezetni. A megkérdezettek uniós szinten 35 százalékban, Magyarországon 37 százalékban gondolják úgy, hogy a helyreállítási eszköz pozitív hatással lesz személyes vagy szakmai helyzetükre, míg a többség – az uniós válaszadók 58 százaléka, a magyar megkérdezettek 52 százaléka – arra számít, hogy a forrásnak nem, vagy nem igazán lesz hatása személyes vagy szakmai helyzetére – írja az MTI.
A felmérés azt mutatja, hogy uniós átlagban a válaszadók 64 százaléka, a magyar válaszadók 65 százaléka szerint az uniós források tagállamok részére történő kifizetését a várt eredmények elérésétől kell függővé tenni. Uniós átlagban 22 százalékos, a magyar válaszadók körében 27 százalékos azok aránya, akik szerint az uniós források tagállamoknak történő kifizetését nem szabad a várt eredmények elérésétől függővé tenni.
A felmérésből végezetül kiderült az is, hogy az Európai Bizottság 2022 májusában bemutatott, az orosz energiától való nagyobb függetlenség elérésére létrehozott REPowerEU nevű tervét a megkérdezettek 75, a magyar válaszadók 76 százaléka tartja jónak, míg uniós átlagban 10, Magyarországon 11 százalékban ítélik rossznak.
