A mosonmagyaróvári Pénzes Petra csiszol, fest, fúr-farag, s így születnek újjá a keze alatt azok a bútorok, amiket meguntak a tulajdonosaik, vagy egyszerűen csak kidobták őket. A Rebútorban egyszerre érvényesül a megismételhetetlen egyediség, a retró, a kézműves jelleg, az újrahasznosítás révén pedig a fenntarthatóság, a környezettudatos szemléletmód is.
Vaskarikából bútorfelújító stúdió
A Rebútor megálmodója egy kétgyermekes édesanya, Pénzes Petra, aki a második fia megszületése után álmodott egy nagyot, és belevágott egy bútorfelújító-, átalakító műhely működtetésébe.
Már a kirakat is megragadja a tekintetünket, de az ajtón belépve számtalan érdekes, izgalmas lakberendezési tárgyat, kiegészítőt találunk. Fiókokból ékszertartó, ablakból képkeret, ládából ülőalkalmatosság és tároló, kredencből új szekrény válik Petra kezei között.
Petra a középiskolát kerámia szakon végezte Székesfehérváron, majd a Kaposvári Egyetem rajz és vizuális kommunikáció szakán szerzett diplomát, így nem áll messze tőle az alkotás, a művészeti szemléletmód, az újjászületett berendezéseken látszik, hogy van szeme, érzéke ahhoz, hogyan szépülhet meg egy elhasználódott tárgy, vagy hogyan kaphat új funkciót egy megunt bútor.
„Korábban egy Vaskarika elnevezésű közösségi oldalt működtettem, ahol mindenféle kézműveskedéssel kapcsolatos dolgok voltak: pirográf, papírhajtogatás, kis dobozkák, általam felújított bútorok, s végül ebben az irányban mentem tovább” – részletezte a Rebútor előzményeit kitalálója.
Elmondta azt is, hogy a nyáron bútorfestő alkotótábort tartott gyerekek részére, ahol kiderült, hogy sokakat érdekel ez a dolog.
Szemét felhalmozása helyett újrahasznosítás
„Manapság rengeteg szemetet halmozunk fel, komplett házak bútorzata kerül a szeméttelepekre, vagy egész egyszerűen megsemmisítik azokat. Egyszer egy úr felhívott, hogy pár órám van, hogy elvigyek tőle egy díjnyertes magyar zongorát. Sajnos nem sikerült utánfutót szereznem, neki pedig mint mondta, nem volt választása, eladnia nem sikerült. Mire odaértem, sajnos már csak a lábait tudtam megmenteni” – magyarázta Petra.
Mint megtudtuk, részben ő gyűjti be a bútorokat, amiket aztán a saját ízlésvilága alapján felújít, vagy épp egy teljesen új, másfajta funkciót ad nekik, illetve a munkája másik része abból áll, hogy a tulajdonosok meglévő bútorokat hoznak, amiket szeretnének felújíttatni.
A mosonmagyaróvári hölgy elárulta, hogy a bútorok egy részét egy lomtalanítással, fuvarozással foglalkozó ismerősétől kapja, akinek nincs szíve kidobni a tárgyakat, amikkel a munkája találkozik. Ezekből a berendezésekből lesznek aztán az otthonok új díszei.
A retro a divat
Mikor is vághatna bele jobbkor az ember egy ilyen vállalkozásba, mint amikor virágkorát éli a retro?
„A fiatal korosztály olyan bútorokat, kiegészítőket keres a lakásába, amelyek a nagyszüleink házában ott állnak. Ugyanez a helyzet a dizájner cuccokkal is” – mondta Petra, hozzátette, az egyik kedvenc munkája egy stúdiónak készített komplett sorozat volt, amit még nem a műhelyben, hanem otthonában készített el.
A műhely megnyitására egyébként azért is volt szükség, mert a konyhaasztalon, erkélyen egy idő után nem fértek el a felújításra váró holmik.
„Olyan ládákat kellett elkészítenem, amiben a sporteszközöket tartják, de ülőfelülettel is rendelkeznek, illetve az öltözőbe padokat, valamint nyolc Thonet széket kellett renoválnom. Ahhoz képest, hogy nagyon kötött munka volt, mert a megrendelő mindent kitalált és az elképzelései szerint alakítottam ki a tárgyakat, imádtam csinálni, mert éreztem, hogy nagyon jól kitalált a koncepció, így izgalmas munka volt” – mesélte.
Egy éjjeliszekrény útja a hálószobából a szépségszalonig
„Ez az éjjeliszekrény lomtalanításból került hozzám. Egy kedves megrendelőm manikűrös szalonjába szerette volna, tárolásra és ülésre is alkalmas felújítással. A felülete néhány helyen már sajnos az idő áldozata lett. A politúros részt le kellett vésnem, amint ezzel megvoltam, géppel csiszoltam át az egészet. Ezt alapos takarítás, zsírtalanítás követte. Szúölő szerrel kezeltem, majd alapozó festés után fehér színt kapott, amit néhány helyen barnával, szürkével öregítettem. Úgynevezett „szárazecset-technikát” alkalmaztam. Belül türkizkék színt kapott, felső részére pedig szivacsból és vastag virágos textilből készítettem ülőrészt. Egy kis porcelán gombra cseréltem a régi fogantyúját. Végül selyemfényű lakkal zártam a felületet. Így került a szalonba, ahol több funkciót lát el, és még színvilágában is passzol a belső térhez” – részletezte az éjjeliszekrény felújításának folyamatát a mosonmagyaróvári hölgy.
A jövőbeli terveivel kapcsolatos kérdéseinkre Petra megosztotta velünk, hogy szeretne majd workshopokat is tartani, de a vírushelyzet miatt ezt későbbre kell halasztania. Hozzátette, a közeljövőben a kárpitos szakmát is szeretné kitanulni, hogy a bútorok festése mellett a felújításuk is gördülékenyen menjen neki.
Aktuális munkáiról a https://www.facebook.com/rebutor oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Mindig tudtam, hogy őstehetség vagy!!! Sok sikert kívánok, Petra! Jó irányba tartasz, a régi bútoroknak lelkük van, Én is igyekszem ezekkel körülvenni magam. Puszi!