KÖZéletSzigetKÖZélet

A magasfeszültségű vezetékek veszélyeztethetik a madarakat – Nemzetközi madárvédelmi projektben vesz részt az MME helyi csoportja

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kisalföldi Csoportjának tagjai egy olyan nemzeteken átívelő projektben vesznek részt, amelynek célja csökkenteni, megakadályozni, hogy madarak ezreit áramütés érje, illetve távvezetékekkel ütközzenek a Duna mentén. A projekt keretében a megyénkben két helyszínen végeztek felmérést a madártani szakemberek, hogy kiderüljön többek között, valós veszélyről van-e szó, s ha igen, mely fajokat érinti a probléma.

Egy nyolc országot, köztük Magyarországot is magába foglaló, Európai Uniós finanszírozásból megvalósult, Dunai Szabadégbolt Life (Danube Free Sky Life) pályázat célja, hogy felmérje, illetve mérsékelje a magas- és középfeszültségű vezetékekkel való ütközések és madáráramütések előfordulásának számát. A pályázat fő célkitűzése biztonságosabb vándorlási útvonalak és élőhelyek létrehozása a Duna mentén.

Megfigyelés adott szakaszokon

Hazai partnerként a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. részvételével indult el a projekt 2021 őszén, akik felkérték a MME-t mint szakmai szervet, hogy szakembereik mérjék fel a magasfeszültségű vezetékekkel történő madárütközések és a madáráramütések gyakoriságát, azok előfordulási helyeit.

A projekt három szakaszból épül fel. Az első szakaszban, az elmúlt két évben az alapállapotfelmérés zajlott le, amelynek során az előzetesen kijelölt mintaszakaszokon különböző madártani felméréseket végeztek a szakemberek. Többek között azt vizsgálták, hogy mekkora a vezetékekkel való ütközések gyakorisága, illetve hogy milyen madárfajokra jelentenek veszélyt a vezetékek.

A projekt ütemezése alapján a 2023 tavaszáig tartó megfigyelést, monitoringot követően a MAVIR Zrt. madáreltérítő berendezéseket szerel fel a szakaszokon tesztüzemmód gyanánt, ezek az eszközök fényvisszaverővel vannak ellátva, illetve sípolnak, ami segít abban, hogy a madarak időben észrevegyék a vezetéket és elkerülhető legyen az ütközés.

Ezt követi majd egy harmadik, utómonitoring szakasz, ezúttal azt vizsgálva, hogy a beavatkozás csökkenti-e a madárütközéseket.

A madarak viselkedését és az elhullott példányokat is felmérték

A MME Kisalföldi Csoportjának vezetőségi tagja, Győrig Előd mesélt lapunknak a felmérések módjairól.

2021 tavaszán az előmonitoringot megelőzte egy felmérés, ami 50 kilométernyi szakaszon zajlott a Mosoni-síkon, a Tóközben, a Szigetközben és Gönyűi-homokvidéken. 2021 őszén kezdődött a projektben az előmonitoring két mintaszakaszon, a Mosoni-síkon és a Szigetközben, ami 2023 tavaszáig tart

– magyarázta Előd.

– A fontosabb, elsősorban vizes élőhelyek felett (például Duna) vagy azok közvetlen szomszédságában található vezetékszakaszokon megfigyelés zajlott: a felmérők világosodás után, valamint sötétedést megelőzően két-két órát töltöttek megfigyeléssel, amely során rögzítették a madarak viselkedését, hogy miként reagálnak, amikor szembetalálják magukat egy-egy sodronnyal – magyarázta a madártani szakember. Mint mondta, a másik típusú felmérés az ütközés miatt elpusztult madarak keresését jelentette. A felmérők egymás mellett haladtak egy-egy hálózatszakasz alatt és igyekeztek megtalálni az elpusztult madarakat. A harmadik típus pedig az első kettőnek a kombinációja, tehát a megfigyelések után be is járták az adott szakaszt azt vizsgálva, történt-e madárpusztulás. 

Valós a probléma

Nagy testű madarak – daru, ludak, túzok, hattyú, gémek – ütközését már korábban is tapasztalták Magyarországon, de kiterjedt felmérés eddig nem történt magasfeszültségű hálózaton.

Érdekes módon a vizsgált 170 kilométernyi szakaszon huszonnégy madártetemet találtunk, amelyek nagy valószínűséggel a kábellel való ütközés miatt pusztulhattak el. Öt elhullott bütykös hattyút és ugyanennyi énekes rigót, három egerészölyvet találtunk a felmérés során, illetve két-két elpusztult példányt fedeztünk fel fekete rigóból, sárgalábú sirályból és parlagi galambból. Egy-egy bíbicet, meggyvágót, erdei pintyet, seregélyt és vetési varjút találtunk a bejárt szakaszokon a vezetékek közelében. Mindenesetre érdekes tanulsága volt a felmérésnek és szomorúan szembesültünk azzal, hogy a vezetékek is egy komoly veszélyforrást jelenthetnek a madarakra nézve. Minden méretű madár, de leginkább a kistestű madarak esetében nagyon alacsony a megtalálás esélye, vagyis a felmérő valószínűleg nehezebben veszi észre, mint egy nagytestű madarat, így ezek a számok csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen gondoljunk csak bele, hány ilyen szabadvezeték van az országban és a világon… – összegezte a tapasztalataikat Győrig Előd.

További cikkek
KÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely minősítést kapott a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján…
Read more
KÖZéletKÖZlekedésMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Átadták a mosonmagyaróvári déli tehermentesítő út 1-es és 86-os út közötti szakaszát

Május 3-án, pénteken átadásra került a Mosonmagyaróvár déli tehermentesítő út 1. számú…
Read more
KÖZéletKÖZkincsKÖZösségMosonmagyaróvár

Egy élet a kereszténydemokráciáért – Kovács K. Zoltánra emlékezünk

100 évvel ezelőtt, 1924. március 27-én született Mosonmagyaróváron Kovács K. Zoltán, a…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük