A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Február 6. (hétfő) esszenciája

Kezdetét vette a kormányülés Sopronban

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével hétfő reggel megkezdődött a háromnapos stratégiai kormányülés a sopronbánfalvi kolostorban, az első téma a hajnali törökországi földrengés volt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A kormányülés elején áttekintették, hogy Magyarország milyen segítséget tud nyújtani a földrengés sújtotta Törökországnak. E célból a kormány haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a török hatóságokkal – közölte Havasi Bertalan. Hozzátette: a szerdáig tartó stratégiai kormányülés kiemelt témája Brüsszel szankciós politikája és az, hogy ennek káros hatásaitól, a szankciós inflációtól, a magas energiaáraktól hogyan lehet megvédeni Magyarországot.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (szemben j4) a háromnapos stratégiai kormányülés első napján a sopronbánfalvi kolostorban 2023. február 6-án. A kormányfő mellett Nagy István agrárminiszter (j), Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (j2), Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára (j3), Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója (j5), Pintér Sándor belügyminiszter (j6), Varga Mihály pénzügyminiszter (j7) és Lázár János építési és közlekedési miniszter (j8).
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Földrengés Törökországban

Több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés a Richter-skála szerinti 7,8-as erősséget is elérte, epicentruma 18 kilométer mélyen, Gaziantep településtől körülbelül 33 kilométerre volt. A földmozgásnak Törökországban és Szíriában is több száz halálos áldozata és több ezer sérülje van.

Legkevesebb 912 halottjuk és 5385 sérültjük van a hajnali dél-törökországi földrengéseknek – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában a katasztrófavédelem (AFAD) központjában tartott sajtótájékoztatóján. A török államfő arról számolt be, hogy a rengések következtében legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól. A mentési munkálatokban mintegy 9 ezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik – mondta Erdogan.

Erdogan beszédében leszögezte: a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta, amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban.

A török vezető sajnálattal rámutatott, hogy nem tudják megmondani, meddig fog emelkedni a halottak és a sebesültek száma.

A hajnali földrengésektől függetlenül a déli órákban újabb erős földrengést jelentettek Törökországból. Az AFAD helyi idő szerint 13 óra 24 perckor 7,6-os erősségű földmozgást észlelt a déli Kahramanmaras tartomány Elbistan körzetében.

Mindazonáltal az utórengések következtében további épületek omlanak össze. A török hírtelevíziók élő adásában dőltek romba lakóházak például Adana és Malatya tartományban is.

A török hatóságok arra kérik a térségben tartózkodókat, hogy semmi esetre se menjenek vissza a megrongálódott házakba.

NATO és az EU vezetői támogatásukról biztosították Törökországot és Szíriát

Az Európai Unió vezetői, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár támogatásáról biztosította a földrengés sújtotta Törökországot és Szíriát, az EU közölte: az uniós mentőcsapatok már elindultak a térségbe – fogalmaz az MTI.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Twitter-üzenetében szolidaritását fejezte ki és közölte, a szövetségesek támogatást mozgósítanak a földrengés sújtotta Törökországnak.

 „Teljes szolidaritásukat fejezük ki szövetségesünkkel, Törökországgal a szörnyű földrengést követően” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: felvette a kapcsolatot Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel.

  • Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében az EU teljes szolidaritását fejezte ki Törökország és Szíria lakosságával. Közölte: Európa támogatása már úton van a térségbe. Az EU készen áll arra, hogy további segítséget nyújtson – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
  • Charles Michel, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak, a sérülteknek mielőbbi felépülést kívánt. Végezetül az Európai Unió szolidaritását fejezte ki.
  • Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében hangsúlyozta, Európa Törökország és Szíria népe mellett áll ezekben a nehéz pillanatokban.
  • Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt írta: az EU kész segíteni, és együtt érez Törökország és Szíria népével.
  • Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos Twitter-üzenetében azt közölte, a reggeli földrengést követően az Európai Unió aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, sürgősségi koordinációs központján keresztül pedig összehangolja az Európából érkező mentőcsapatok kiküldését. Hollandia és Románia mentőegységei már úton vannak – tette hozzá az uniós biztos.
  • Mark Rutte holland kormányfő üzenetében közölte, részvétét fejezte ki Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, valamint tájékoztatott: a holland kutató és mentőcsapat már hétfőn elutazik a földrengés sújtotta régióba.
  • Alexander De Croo belga miniszterelnök részvétét fejezte ki a törökországi és szíriai halálos és katasztrofális földrengés áldozatai családjainak. Közölte, az illetékes belga hatóság értékeli a helyzetet, és megvizsgálja a lehetséges segítségnyújtás módjait.

Novák Katalin köztársasági elnök részvétét nyilvánította a törökországi földrengésben érintett áldozatok családjainak – közölte a Sándor-palota hétfőn az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a Recep Tayyip Erdogan török elnöknek küldött levelében Novák Katalin együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit és a török népet. Közölték azt is, hogy Magyarország azonnali segítséget ajánlott fel a mentési munkálatokhoz.

Magyarország felajánlotta segítségét a törökországi földrengést követő mentésben, így amennyiben a helyi hatóságok ezt igénylik, akkor ötven fős egység indul azonnal útnak, hogy segítse a túlélők utáni kutatást – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető aggodalmát fejezte ki a Törökországból érkező hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint több százan vesztették életüket, s ezrek sérültek meg a tíz tartományt is megrázó földrengésben.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy ez az egység már indulásra kész, és amennyiben a törökök jelzik a fogadókészségüket, valamint azt, hogy hol számítanak segítségre, akkor a csapat azonnal útnak indul.

„Reméljük, hogy ezek a törekvések sikeresek lesznek, és sikerül elejét venni az áldozatok számának nagy arányú növekedésének, hiszen ilyenkor mindig az a veszély egy-egy nagy földrengés után, hogy a romok alatt lévőket nem tudják időben kimenteni” – mutatott rá.

Magyarország tehát készen áll segíteni, és amennyiben a törökök jelzik az erre vonatkozó készségüket és igényüket, a magyar mentőcsapat azonnal megindul, hogy segítséget nyújtson török barátainknak – összegzett a miniszter.

Szijjártó Péter: más országok érdekeit szolgálják, akik az elektromos akkumulátorgyárak ellen hergelnek

Más országok érdekeit szolgálják, akik az elektromos akkumulátorgyárak magyarországi telepítése ellen hergelnek, ezen üzemekre ugyanis szükség van a munkahelyek megóvása és a környezetvédelmi célok teljesítése érdekében is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Nippon Paper Industries mintegy 15 milliárd forintos beruházásának bejelentésén, hogy a japán vállalat vegyipari üzletága akkumulátoralkatrész-üzemet épít Vácrátóton az állam 2,3 milliárd forintos támogatásával, aminek nyomán hatvan új munkahely jön majd létre.

 Kiemelte: „mielőtt a hivatásos hergelők itt is akcióba lépnek, szeretném elmondani, hogy a cellulózgyártás az egyik legkörnyezetkímélőbb technológia, amit e területen használni lehet”.

 „Ha valaki hergelni akar, akkor a fogmosással vagy annak abbahagyásával kell kezdenie, tekintettel arra, hogy a fogkrémben is felhasználják ezt az anyagot, az élelmiszeripar többi területéről már nem is beszélve” – szögezte le.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság szenved az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt, elhibázott szankciók miatt, de ez sem elég indok a környezet védelmére és a munkahelyek biztosítására vonatkozó stratégiai célok feladására.

Magyarország mindkét területen komoly sikereket ért el a nehéz európai gazdasági helyzet ellenére – húzta alá, és úgy vélekedett, hogy ez egyedül az elektromos autóipari beruházásokkal lehetséges.

Elmondta, az elektromos autóipar egyrészt a gazdasági növekedés hosszú távú garanciáját jelenti (…), évtizedekre biztosítja az ország gazdaságának növekedését és a munkahelyek megvédését. Másrészt hozzájárul ahhoz a célkitűzésünkhöz, hogy a közlekedési ágazatot környezetvédelmi szempontból is átalakítsuk – jelentette ki.

„Ezért világosan és egyenesen kell beszélnünk arról, hogy akik ma az elektromos akkumulátorgyárak és beszállító vállalataik magyarországi telepítése ellen hergelnek, azok munkahelyek tízezreit veszélyeztetik, és azt akarják elérni, hogy ezek a munkahelyek valahol egy másik országban vagy más országokban jöjjenek létre – mondta. Akik ma az elektromos akkumulátorgyárak ellen hergelnek, azok súlyosan veszélyeztetik a környezetet, hiszen elektromos akkumulátorok nélkül nincsenek elektromos autók, akkor marad a hagyományos hajtáslánc, és akkor a közlekedés átalakítása elmarad, így a környezetvédelmi célokat sem tudjuk elérni” – tette hozzá.

A miniszter tudatta: hazánk már ma is a világ negyedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, az elmúlt két évben tizenkilenc hónapban is az elektromos akkumulátor volt Magyarország első számú exportcikke – tudatta az MTI.

Aláhúzta, az elektromos autóipar nem valami új, nem valami titokzatos, nem valami félelmetes dolog, mert az elmúlt hat esztendőben Magyarországon több mint húsz településen jöttek létre az elektromos akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházások. Hozzáfűzte, hogy ez idő alatt negyvenhét beruházást jelentettek be ezen a területen, összesen 7000 milliárd forint értékben.

Kitért arra is, hogy a Japánba irányuló magyar export a tavalyi év első tizenegy hónapjában, 850 millió dollárral, rekordot döntött.

Agrárminisztérium: szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzés az Ukrajnából érkező gabonák esetében

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében – közölte az Agrárminisztérium hétfői közleménye szerint Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kifejtette: újra és újra, mindig bebizonyosodik, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak, Brüsszel nem hallja meg az európai gazdák hangját. „Nem hagyhatjuk, hogy a magyar gazdákat hátrány érje amiatt, hogy egy szolidaritási folyosó nem megfelelően működik” – fogalmazott. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy nagyon szigorú minőségellenőrzést rendel el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében.

Nagy István leszögezte: továbbra is minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont a magyar piacra érkező gabonával „minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá”.

Felhívta a figyelmet: az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelősségük, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhatnak csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.

A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Brüsszel azonban nem segít, és továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát – olvasható a az MTI közleményében.

Hankó Balázs: jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi

Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban hétfőn.

Hankó Balázs a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán elmondta: az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem, újdonság továbbá, hogy a felvételi eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik, a jelentkezés akár mobiltelefonról is elvégezhető.

Komolyabb változások is várhatók a felvételin 2024-től – folytatta, rámutatva: a jövő évtől még több szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények a leendő hallgatóik kiválasztásában. Hankó Balázs jelezte: 2024-től az egyetemek határozhatják meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont a felvételin.

Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért – tudatta az államtitkár.

Hankó Balázs rögzítette: megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Mint mondta, ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.

Hangsúlyozta: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

A felvételi átalakításának célja, hogy a központilag irányított rendszert rugalmasabbá tegyék, a felsőoktatás pedig ennek köszönhetően versenyképesebb legyen. Annál jobb a képzés, minél közelebb visz a mindennapi élethez, a gyakorlathoz, a gazdasági, társadalmi szereplőkhöz – fogalmazott az államtitkár, aki kitért arra is, hogy aki ma a magyar felsőoktatásban diplomát szerez, átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, a diplomások bérelőnye pedig 80 százalékos.

Elmondta továbbá, hogy a magyar egyetemek jól szerepelnek a nemzetközi rangsorokban: ma 11 egyetem van, amely „elit ligás”, vagyis amely a világ 28 ezer felsőoktatási intézményének legjobb öt százalékába tartozik.

A továbbtanulási lehetőségek kapcsán Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a diákoknak, hogy szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatásban beszámítják a szakképzésben megszerzett tapasztalatot, így lerövidülhet a képzési idő.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára beszél a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán a zuglói Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Technikumban 2023. február 6-án. Hankó Balázs közölte, hogy jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben. MTI/Illyés Tibor

Közölte azt is, hogy a szakképzésben a rendszeres tanulói juttatásokon túl, a képzést lezáró szakmai vizsga sikeres teljesítésekor egyszeri pályakezdési támogatást is kapnak a diákok, amelynek összege az elért eredménytől függően 133 ezer és 302 ezer forint között mozog. Az elmúlt tanévekben átlagosan 240 ezer forintot fizettek a fiataloknak ilyen juttatás formájában – jegyezte meg.

Az interaktív pályaorientációs órán a diákok külföldi tanulmányi lehetőségeket firtató kérdéseire Hankó Balázs elmondta, hogy a hallgatók jelentős része el tud menni fél évre külföldre az egyetemi évei alatt, sőt a külföldön megszerzett tudást úgynevezett kreditelismeréssel be is tudják számítani – írja az MTI.

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt több mint nyolcezren, tavaly több mint tízezren vettek részt féléves nemzetközi mobilitási programban, idén pedig már 13 ezer hallgató számára van hely. Megjegyezte, a felsőoktatás „nemzetköziesítése” az előttünk álló időszakban egyre erősebb lesz.

Kérdésre válaszolva Hankó Balázs leszögezte: ha emelkedik a felvételizők és a hallgatók létszáma, azzal nem felhígulni, hanem erősödni fog a felsőoktatás. A magyar gazdaságnak számos területen több diplomás szakemberre van szüksége ahhoz, hogy „versenyképesek legyünk” – húzta alá.

KSH: 3,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Decemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,3 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal csökkent, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 11 százalékkal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké lényegében nem változott.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,4 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 35, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,7, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,4 százalékkal nőtt, míg a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben pedig 5,5 százalékkal mérséklődött.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,1 százalékkal csökkent.

A december elején kivezetett üzemanyag-ársapka következtében az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumennövekedése visszaesett. A teljes hónapban a forgalom volumene így 1,3 százalékkal nőtt – közölte az MTI a KSH-ra hivatkozva.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,1 százalékkal csökkentek.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1765 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Tavaly az év egészében a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 5,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,5 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 24,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

Bajnokok a bajnokokért: jótékonysági aukciót szervez a sportállamtitkárság

A Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága támogatásával Bajnokok a bajnokokért elnevezésű jótékonysági aukció indul, amelynek kedvezményezettje a WonderFlora & CMT Alapítvány.

Az államtitkárság hétfői tájékoztatása szerint neves magyar sportolók álltak az ügy mellé, akik olyan különleges tárgyakat ajánlottak fel, amelyeket pályafutásuk egy-egy nagy pillanatában viseltek. A sportszeretők február 14-étől licitálhatnak ezekre a relikviákra.

A sportolók közül Szoboszlai Dominik a Real Madrid elleni győztes mérkőzésen viselt mezét ajánlotta fel. A magyar válogatott csapatkapitánya mellett Schäfer András, illetve Hanga Ádám mezére is lehet licitálni, továbbá Lőw Zsoltnak köszönthetően egy, a Chelsea játékosai által aláírt, eredeti Lukaku-mez is bekerült az ereklyék közé. A sportolók mellett sportegyesület és szurkolói egyesület is segíti a kezdeményezést. A sportrelikviák teljes listája már megtekinthető az árverés honlapján.

A kedvezményezett WonderFlora & CMT Alapítvány alapítója Drávucz Rita 4. helyezett olimpikon, világbajnok és Európa-bajnok vízilabdázó, akit CMT-vel diagnosztizált kislánya, Flóra esete ösztönzött arra, hogy szervezett formában képviselje a betegségben érintett családok ügyét. Az alapítvány összegyűjti és megismerteti a külföldi és a hazai tapasztalatokat, továbbá kapcsolatokat épít ki a szakemberek és az érintettek között.

A kitűzött célok közé tartozik az I. Nemzetközi Interdiszciplináris Neuromuszkuláris Konferencia megrendezése 2023 tavaszán, amely a CMT-vel, az SMA-val és a DMD-vel foglalkozó szakemberek, valamint az érintett családok tájékoztatását segítené elő, nemzetközi és hazai egészségügyi szakemberek bevonásával. További célkitűzés Flóra állapotjavításának és fejlesztésének támogatása, akinek egy nagyon komplex, Magyarországon nem elérhető rekonstrukciós ortopédiai műtétre van szüksége ahhoz, hogy fájdalom nélkül, önállóan tudjon sétálni.

Romániában tavaly 4,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

Romániában tavaly 4,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adatok szerint a 2021-es évhez mérten – közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet – olvasható az MTI közleményében.

A tavalyi 4,4 százalékos növekedés főleg az üzemanyag-kereskedelem 9,6 százalékos bővülésének köszönhető, de a nem élelmiszerekből is 4,5 százalékkal többet adtak el a vizsgált időszakban, míg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítése 1,4 százalékkal emelkedett.

Tavaly decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adatok szerint 3,6 százalékkal nőtt az előző év utolsó hónapjához mérten, a kiigazított érték szerint a bővülés 3,8 százalék volt. Tavaly novemberhez képest a kiskereskedelmi forgalom a nyers adatok szerint 7,5 százalékkal bővült, a kiigazított érték szerint pedig 1,4 százalékkal emelkedett. A belföldi fogyasztás egyik legfőbb mutatójának számító kiskereskedelmi forgalom 2021-ben 10,1 százalékkal emelkedett az előző évivel összevetve Romániában, miután 2020-ban 2,2 százalékkal nőtt 2019-hez képest.

Magyar Parasport Napja – Krajnyák Zsuzsanna és Szatmári András az idei két nagykövet

Két klasszis vívó, a többszörös paralimpiai érmes Krajnyák Zsuzsanna és a világbajnok kardozó Szatmári András lesz a nagykövete az idei Magyar Parasport Napjának, melyre hagyományosan február 22-én kerül sor.

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) – amely a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetségének (FODISZ) szakmai támogatásával rendezi meg az eseményeket – idén is meghirdeti a Lélekmozgató Programot. Az MPB tájékoztatása szerint ebben az óvodások, általános és középiskolások testnevelés órán kipróbálhatják az ajánlott sportjátékokat, vagy osztályfőnöki óra keretében érzékenytő programon vehetnek részt. Az elmúlt évhez hasonlóan ezúttal is számítanak a felsőoktatási intézmények részvételére a programban, melyről bővebben a FODISZ weboldalán lehet tájékozódni.

Az MPB idén is megszervezi nemzetközi konferenciáját „CSR for parasport” címmel. A konferencián több hazai, CSR tevékenységben (társadalmi/vállalati felelősségvállalás) élen járó, a parasport mozgalmat támogató nagyvállalat képviselője tart előadást, de a témáról sportolói oldalról is elhangzik majd vélemény. A konferencián adják át az MPB 2022-es díjait és ezen az ünnepségen veheti át kitüntetését az Év parasport edzője is – írja az MTI.

A nap az elhunyt paralimpiai bajnokok tiszteletére szervezett koszorúzási ünnepséggel indul majd az Olimpia Parkban.

Az Országgyűlés 2017 végén egyhangúlag határozott arról, hogy minden évben február 22-e a Magyar Parasport Napja, amelyre idén így már hatodszor kerülhet sor. A dátum választása szimbolikus: 1970. február 22-én alakult meg a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Clubja.

További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

VinÓvár Weekend - Egy hétvége, tele pohárnyi örömökkel Mosonmagyaróváron

A szeptember 20-án és 21-én megrendezésre kerülő VinÓvár Weekend neve sokaknak ismerősen…
Read more
KÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely minősítést kapott a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján…
Read more
KÖZéletKÖZlekedésMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Átadták a mosonmagyaróvári déli tehermentesítő út 1-es és 86-os út közötti szakaszát

Május 3-án, pénteken átadásra került a Mosonmagyaróvár déli tehermentesítő út 1. számú…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük