KÖZélet

Sólyomszemű madarászok sasokat keresnek a hétvégén

Egy-egy ponton három–négy órán keresztül rögzítjük az átrepülő madarakat. Fotó: Vigné Priznicz Tünde

Figyelem, most hétvégén, január 16-19. között zöld ruhás, távcsöves madárbarátokkal telik meg a Szigetköz! De miért is? Idén huszonharmadik alkalommal tartják az Országos Sasszinkront a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezésében, amelynek során a hazánkban telelő ragadozómadarakat számlálják a szakmabeliek. A Szigetközben Rajkától Gönyűig több mint tíz Duna-menti helyszínen figyelik meg a sasokat, illetve egyéb ragadozómadarakat, valamint ritka (leginkább vízi-) fajokat a lelkes madarászok.

2018 óta nemzetközi méretű a sasszinkron, többek között Csehországban, Ausztriában, de Horvátországban és Szerbiában is ugyanezen a hétvégén történik a számlálás. 

Elsősorban a szakemberek felmérése ez: Győr-Moson-Sopron megyében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Helyi Csoportjának tagjai is aktívan részt vesznek a számlálásban a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve.

Egy-egy ponton három–négy órán keresztül rögzítjük az átrepülő ragadozó madarakat és a vízimadarakat is – magyarázta Bodor Ádám, az MME Kisalföldi Csoportjának elnöke.

Hozzátette: a felmérés neve a sasokra utal, azonban a szakemberek nemcsak a rétisasokat és a parlagi sasokat jegyzik fel, hanem más fajokat is, például héjákat, karvalyokat, ölyveket vércséket és rétihéjákat.

Győr-Moson-Sopron vármegye legnagyobb példányszámban előforduló sasfaja a rétisas. Fotó: Barna Viktor

Győr-Moson-Sopron vármegye legnagyobb példányszámban előforduló sasfaja a rétisas – amelynek országosan is jelentős az állománya. Mellette a parlagi sas szintén gyakran előfordul, míg a fekete sas leginkább a Hanságban fordul elő elsősorban telelő vendégként, mert hazánkban nem fészkel.

A felmérésnek komoly természetvédelmi jelentősége van. Január a telelőállomány számlálásának kulcsidőszaka, ilyenkor jól nyomon követhető, hány ragadozó madár érkezik a Kárpát-medencébe és mely területeket használják. A ragadozó madarak a tápláléklánc csúcsán állnak, ezért kiváló jelzőfajok. Ha egy területen sok a ragadozó, az azt jelzi, hogy az alatta lévő élővilág, a táplálékbázis és az élőhelyek állapota is megfelelő – hangsúlyozta az elnök.

Hozzátette: Európa számos részéhez képest a helyzet még mindig kedvező, a biológiai sokféleség csökkenése nálunk is érezhető. Ám ami Nyugat-Európában évtizedekkel ezelőtt lezajlott, az sajnos most nálunk is elkezdődött.

Héjákat, karvalyokat, ölyveket (felvételünkön) vércséket és rétihéjákat is feljegyeznek a madarászok. Fotó: Barna Viktor

A sasszinkron során a Szigetközben a vízimadarakat is górcső alá veszik. A befagyott vizek miatt a madarak ilyenkor a jégmentes szakaszokra koncentrálódnak, így a megfigyelések különösen tanulságosak. Récék, gémfélék, hattyúk és más vízimadarak jelenlétét is rögzítik a szakemberek.

A felmérés eredményei fontos adatokkal szolgálnak a természetvédelmi munkához, és segítenek jobban megérteni, hogyan változik a Kisalföld élővilága. Ahogy Bodor Ádám fogalmazott:

A ragadozó madarakon keresztül valójában a teljes táj állapotáról kapunk képet.

Gecsei Ádám

További cikkek
KÖZélet

Technológiai innováció a Pannon-Magnál

Jelentős mérföldkőhöz érkezett Mosonmagyaróváron a Pannon-Mag-Agrár Kft. Nagyszabású…
Read more
KÖZélet

A legfontosabb cél nem az érem, hanem hogy a gyerekekből olyan felnőttek váljanak, akik az élet bajnokai lesznek

A Kodomo Sportklub Mosonmagyaróváron kínál sportolási lehetőséget kisgyermekek és fiatalok…
Read more
KÖZélet

Óriási fejlődésen mentek át az elmúlt néhány évben a települések

A térségünk folyamatosan fejlődik. Ennek mindenhol jól látható jelei vannak. A fejlődés…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük