A Szigetközben élők számára a víz a mindennapok része, hiszen hazánk legnagyobb szigetének ágas-bogas mellékágrendszere meghatározza a természetet és a helyi életminőséget. De mégis, milyen állapotban van a térség vízrendszere? Erre a kérdésre kerestük a szakszerű választ a kisbodaki születésű okleveles mérnöknél, vízügyi szakértőnél.
Kertész József szerint a jelenlegi helyzet Szigetközben összességében kedvező, függetlenül attól, hogy a Duna folyam főmedrében most az átlagosnál is alacsonyabb vízállással érkezik a térségbe.
Kisvizes időszakban sem maradnak szárazon a medrek
A szigetközi vízpótlórendszer jelenleg üzemrend szerint, jól működik! – fogalmazott.
Hozzátette: a Duna hullámterében és az árvízvédelmi töltésen kívüli, úgynevezett mentett oldalon az elmúlt évtizedekben átfogó rehabilitációs munkák zajlottak. Ennek eredményeként ma már közel 200 kilométernyi hullámtéri mellékág és több mint 250 kilométernyi mentett oldali csatorna, régi holtág kap rendszeresen vizet.
A rendszer működésének lényege, hogy a Dunakiliti duzzasztómű működtetésével és Dunakiliti fenékküszüb segítségével a hullámtéri mellékágakban az 1950-es évekre jellemző természetes vízjárását próbáljuk megközelíteni. Ez azt jelenti, hogy még kisvizes időszakban sem maradnak szárazon a medrek. Jelenleg másodpercenként körülbelül 30 köbméter vizet vezetnek be, míg magasabb vízállásnál ennek többszörösét is képes fogadni a hálózat – emelte ki a vízügyi szakértő.
Mennyire fontosak a megépült műtárgyak?
Ebben a téli fagyos időszak látható, hogy ahol lassabb az áramlás, ott befagy a víz, máshol – például Dunaremete térségében – az erősebb sodrás miatt nyílt marad a vízfelszín. Ez nemcsak látványos jelenség, hanem egyértelmű visszajelzés arról is, hol és hogyan dolgozik a vízpótlás.
Szigetközben azért nem mindenhol ennyire kedvező a kép. A Duna folyam Alsó-szigetközi szakaszán, Szap és Vének között a nemzetközi hajóút szakaszán nagyon alacsony vízszintek tapasztalhatók. Ez világosan mutatja, hogy ilyen kisvízkor mennyire fontos a 2022-ben megépült Véneki torkolati műtárgy, amelynél a mai napon mintegy 1,3 méterrel magasabbat tartanak, mint az alvíz. Ha ez nem lenne Győrben most kedvezőtlen lenne helyzet – mondta Kertész József, aki szerint további pozitívum, hogy a Szigetközben lévő fokozottan védett természeti területeken, mint a lipóti Holt-Duna, az ásványi Öntési tó, vagy a dunaszegi Morotva-tó, ma már biztonságosan kapnak vizet.
A lényeg: folyamatos munka
A Szigetközben a víz ma is jelen van, de csak azért, mert több évtizedes folyamatos munka áll mögötte. A jelenlegi állapot egyszerre eredmény és figyelmeztetés. Amit sikerült visszahozni, azt meg is kell őrizni – zárta a beszélgetést Kertész József.
Gecsei Ádám
Képek a téli Szigetközből. Fotók: Kertész József
