A hivatalos fűtési szezon október 15-én kezdődik, azok, akik még nem ellenőriztették kéményüket és fűtőeszközeiket, ezt még mindig megtehetik – hívja fel a figyelmet a katasztrófavédelem.
– A kéményseprő ősszel és télen is el tudja végezni a kémény ellenőrzését, és ha szükséges, a tisztítását. Ilyenkor arra érdemes figyelni, hogy a kéményellenőrzés napján ne fűtsünk be, hogy a kéményseprőnek ne forró környezetben kelljen dolgoznia – fogalmazott Ruskáné Takács Anita tűzoltó százados, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltó szóvivője.
– A kémények javasolt ellenőrzési gyakorisága gázos fűtés esetén kétévente, szilárd tüzelés esetén évente egy alkalom. Akik családi házban élnek és a családi házba nincs bejegyezve semmilyen vállalkozás, azok számára a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a tulajdonos időpontot foglalt – tudtuk meg Ruskáné Takács Anitától.
Hozzátette: a katasztrófavédelem kéménysepréssel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalán irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a katasztrófavédelemnél, vagy valamelyik kéményseprőcégnél lehet időpontot egyeztetni az ingyenes ellenőrzésre. Ugyanezen a weboldalon az online ügyintézést kiválasztva lehet időpontot foglalni a katasztrófavédelem kéményseprőinél.
A szakember kiemelte, azokon a helyeken, ahol szilárd tüzelővel fűtenek, kiemelten fontos az ellenőrzés, hiszen az égetéskor keletkező korom lerakódik a kémény falára, s egyre vastagabb lesz, leszűkíti a belső teret, magas hő hatására pedig meg is gyulladhat.
A felgyülemlett hulladékot ne!
– Feltehetően a fűtési költségek csökkentése érdekében sokan otthoni fűtőberendezéseikben, így például a kandallóban, a cserépkályhában, a vegyes tüzelésű kazánban és a szenes kályhában égetik el a háztartásban felgyülemlett hulladékokat, ez azonban nem csupán jogszabályba ütközik, de nagymértékben szennyezi a környezetünket és károsítja egészségünket, ráadásul életveszélyes állapotokat idézhet elő. Több korom rakódik le az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem megfelelő tüzelőanyagot, lakkozott, festett, vagy nedves fát égetnek. A lerakódott koromréteg a fűtés során izzani kezd, meggyullad és ez akár kéménytűzhöz is vezethet – tájékoztatott a tűzoltó százados s le is szögezte, hogy ezekben a szilárdtüzelésű fűtőberendezésben kizárólag papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el.
Szén-monoxid: akár egy percen belül halált okozhat
A fűtési időszakban megnő a szén-monoxiddal kapcsolatos tűzoltói beavatkozások száma.
– Tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, hiszen minden nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás. A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat.
Évente egyszer érdemes szakemberrel megnézetni a fűtést és a vízmelegítőket. Ezek hőtermelő, lánggal égő berendezések, a meghibásodásuk lakástűzhöz vagy szén-monoxid-mérgezéshez vezethet. Érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt helyezni egy méterre, fejmagasságba. Fontos, hogy figyeljünk a szavatossági idejükre is – zárta szavait Ruskáné Takács Anita.
