A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

A hétvége esszenciája (2023.03.18-19.)

Agrárminisztérium: várnak Vas vármegye csodálatos erdői

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az elmúlt öt évben csaknem 14 millió csemetét és több mint 135 ezer kilogramm makkot és fenyőmagot ültetett el erdeinek felújítása és az erdősítések érdekében, illetve 54 hektáron telepített új erdőt – közölte az Agrárminisztérium szombaton az MTI-vel.

Azt írták, az erdők nevezetességei közé tartoznak a 300 éves korukban leroskadt vén tölgyfák, a banyafák, amelyek tövében – a hiedelem szerint – szombatonként találkoztak a seprűnyélen ideérkező boszorkányok.

A közlemény szerint az elmúlt években többszörösére nőtt az erdőlátogatók száma Vas vármegyében. Az FSC erdőgazdálkodás-tanúsítással rendelkező állami erdőgazdaság 2005-ben 167 hektáron, 15 erdőrészletben kezdett folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásba, míg ma már közel 5300 hektár az így kezelt erdeik területe, miközben az örökerdőként művelt területük nagysága már 1150 hektárra nőtt. Az Országfásítási Program részeként az Újszülöttek erdejében  Vas vármegyében minden megszületett gyermek után, legalább tíz őshonos fát ültetnek el évente. Emellett több ütemben és helyszínen folytatnak mintafásítási erdőtelepítést – ismertette a tárca.

Azt írták, Vas vármegye legnagyobb összefüggő, 7200 hektáros erdőtömbje a Farkas-erdő, mely körülöleli a vármegye első természetvédelmi területét, a Lajos-bükköket. Az erdőségen áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Közepén áll a Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központ vadászházzal, konferenciateremmel, az erdő és rét határán a páratlan szépségű Kisboldogasszony erdei kápolnával, valamint az idén felavatott korszerű turistaházzal.

Emlékeztettek: 202,5 méteres tengerszint feletti magasságban épült meg a vadászok egykori „panoráma lesének” helyére a vasi haranglábakat mintázó, közel 20 méteres, Scherg Lőrinc erdőmester nevét viselő kilátó, amelyről nemcsak a hatalmas egybefüggő erdőterület, hanem a Ság-hegy, a Kis-Somlyó, Sümeg és a Bakony is látható. Az Európa-hírű Jeli Arborétum áprilistól szeptember végéig pazar virágzással és illatokkal várja a látogatókat. Gróf Ambrózy-Migazzi István, a „virágos gróf” 1922-ben 5 hektáron hozta létre az örökké zöldellő kertet, amely – a Szombathelyi Erdészeti Zrt. folyamatos fejlesztéseinek eredményeként – ma már több mint 100 hektáron, a jól ismert rododendronok (havasszépe) mellett magnólia és hortenzia telepekkel, nárciszszőnyeggel, számos növénykülönlegességgel és többek között az óriások erdejében létrehozott lombkorona tanösvénnyel nyújt felejthetetlen élményt a családok számára – hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium.

Kitértek arra is, hogy bár a vélemények megoszlanak arról, hogy a Dunántúl legmagasabb csúcsán, az Írott-kőnél az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra kezdő vagy végpontja van-e, az biztos, hogy a legismertebb túraútvonala, amelyből 71 kilométer a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt állami területen halad. Vas vármegyét egyébként több mint ezer kilométernyi túraútvonal hálózza be, amely mellett az erdőgazdaság mintegy 300 kilométer kerékpározható utat is kijelölt. Kilenc erdei szálláshelyével a Szombathelyi Erdészeti Zrt. a térség meghatározó természeti szépségeinek közvetlen közelében igazi kikapcsolódást kínál. 11 tanösvényük, valamint a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola a gazdag állat- és növényvilágot, valamint az erdészek szerteágazó, elkötelezett munkáját ismerteti meg a diákokkal és a természetszerető kirándulókkal.

A tárca a közleményben arra kér mindenkit, hogy a szavazzon a Szombathelyi Erdészeti Zrt. legszebb területére az Agrárminisztérium Facebook-oldalán. A szavazók között hetente nyereményeket sorsolnak ki – tette hozzá a minisztérium.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: magyar kézbe magyar fegyvert!

Hosszútávú célunk, hogy magyar fejlesztésű fegyverek gyártásával, hazai beszállítói hálózattal rendelkezzünk, ami stratégiai fontosságú Magyarország biztonsága szempontjából – írta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szombaton a közösségi oldalán.

A miniszter a bejegyzés szerint a Lőkísérleti Vizsgáló Osztálynál tett látogatást, Táborfalván – írja az MTI.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a bejegyzéshez készített videójában azt mondta, Táborfalván tesztelik a Magyar Honvédségben rendszeresített kézifegyvereket, valamint a különböző védőeszközöket, amelyeket a rendőrség és a katonaság használ.

„Itt tesztelik azokat az eszközöket, amelyek hosszú évek óta tartó munkával hamarosan a Magyar Honvédségben rendszeresített magyar gyártmányú kézifegyverek lesznek. Pisztoly, golyószóró, gépkarabély, géppuska” – tette hozzá.

Megjegyezte: ezeket is magyar mérnökök fejlesztésével, Magyarországon fogják gyártani, és Táborfalván, a Lőkísérleti Vizsgálati Osztálynál fogják tesztelni.

„Ez a munka már zajlik. A békéhez erő kell, folytatjuk a munkát” – emelte ki.

Németh Szilárd: A fehér asztal nagyon fontos találkozási pont

„Nagyon fontos találkozási pont a fehér asztal mindannyiunk életében, legyen szó a családról vagy a barátokról” – fogalmazott a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos szombaton Felcsúton, a Magyarország étele 2023. szakácsverseny döntőjén.

Németh Szilárd hangsúlyozta az MTI szerint, hogy a politika és a gazdaság sem működik a fehér asztal nélkül.

Mint mondta, az étkezés nemcsak testi, hanem lelki töltődés is egyben.

A kormánybiztos a rendezvénnyel kapcsolatban kifejtette: hat éve rendezik meg a versenyt, amelyen az egész Kárpát-medence magyarjai versengenek egymással. Megemlítette, hogy új elem a Szamos Mátyás tányérdesszert verseny, amelynek keretében fiatalok alkotnak különféle „édes csodákat”.

Németh Szilárd kiemelte, hogy a magyarok magyar Magyarországot akarnak, amihez a gasztronómia is hozzátartozik, s ezt a viadal erősíti.

Ételeket tálalnak a Magyarország étele 2023 szakácsversenyen a felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskolában 2023. március 18-án. MTI/Mónus Márton

Úgy vélte, nem könnyű az a küldetés, amit Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke vállalt, mert a magyar hagyományokra épülő ételek népszerűsítését, azok megújítását tűzte ki maga elé. Megjegyezte, hogy a főszervező döntése sikeres, mert egyre inkább elismert a verseny.

A januári elődöntőből tizenkét csapat jutott a szombati döntőbe, közülük kerül majd ki a Magyarország étele 2023. szakácsverseny győztese.

Zakariás Zoltánt választotta elnökévé az Erdélyi Magyar Szövetség

Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt választotta elnökévé első, Székelykeresztúron megrendezett országos küldöttgyűlésén szombaton az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – tudatta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziója nyomán létrejött politikai szervezet az MTI-vel.

Az EMSZ elnökhelyettesének Kátai Attilát, alelnöknek pedig Csomortányi Istvánt, Toró T. Tibort, Mosdóczi Vilmost, Györgyi Attilát, Bálint Józsefet, Csorba Szilárdot és Sorbán Attila Örsöt választották a küldettek, és elfogadták az EMSZ új jelképét, amely egy piros-fekete korongra helyezett ezüst színű, nyolcágú csillagból és félholdból áll.

Bakondi György: jelenleg embercsempészek döntenek arról, hogy kik lesznek európaiak

Jelenleg embercsempészek döntenek arról, hogy kik lesznek majd európai uniós polgárok, ami egészen példátlannak mondható – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombat este az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György úgy fogalmazott: bűnözői hálózat dönt arról, hogy emberek hogyan, milyen ütemezésben, mennyi pénzért léphetnek be Európába, az európai hatóságok pedig 2015 óta nem lépnek fel megfelelő módon ez ellen.

Hozzáfűzte, vannak kísérletek, például az olasz kormányzat részéről, de a tengeren például a „vízből való mentésre” mint fontos emberi jogra hivatkoznak – ami így is van -, ugyanakkor a kimentés nem jelenti azt, hogy valaki politikai menedékjogot kapjon Európába, ilyen egyetlen jogszabályban sincs. Mindig a legközelebbi partszakaszra kellene visszavinni a kimentetteket.

„A minket közvetlenebbül érintő” balkáni útvonalon más módszerekkel kísérleteznek az illegális migránsok: itt eldobálják, megsemmisítik az okmányokat, hogy ne lehessen megállapítani a személyazonosságukat, ne legyen könnyen megállapítható az esetleges korábbi bűnözői vagy terrorista múlt, vagy az, hogy korábban már tartózkodtak illegálisan Európában – idézi az MTI.

A belbiztonsági főtanácsadó kiemelte, hogy Magyarország 2015 óta nagyon nehéz küzdelmet folytat saját határainak és az Európai Unió határainak védelme érdekében, amihez az elmúlt években „nem sok segítséget kaptunk” az uniótól.

„Sokkal inkább kritikát és politikai támadást kaptunk, sőt ellentmondásos nyilatkozatok után európai bírósági bírságolás is küszöbön áll a magyarországi migrációs politika miatt” – fogalmazott.

Bakondi György szerint annak nem lenne akadálya, hogy Németország, Franciaország vagy Svédország – ha munkaerőre van szüksége – legálissá tegye a migrációt, a nagykövetségein okmányok alapján, kellő szűrés után lehetővé tegye a beutazást munkavállalási célból a saját országába.

A határok ellenőrizetlen megnyitásával, a migránsok kvóta szerinti szétosztásával továbbra sem értünk egyet, és – az ukrajnai háborúhoz és a genderkérdéshez való viszonyunk mellett – ezért éri Magyarországot rendszeresen politikai támadás és nyomásgyakorlás – fűzte hozzá.

Bakondi György arról is szólt, hogy nemzetállami szinten bonyolult, összetett, hatóságok által jól koordinált munka zajlik a határőrizetben, az Európai Unió szintjén viszont „a politikai akarat hiánya látszik”. Azok a nyilatkozatok pedig, amelyek az utóbbi hetekben mintha változást jeleznének, véleménye szerint sokkal inkább szólnak a közeledő uniós választásoknak, mint a határőrizet rendszerszintű megváltoztatásának.

Az illegális migráció megítélésében a főtanácsadó szerint az hozhat változást, hogy azokban az országokban, ahol a nagy tömegben beáramló illegális migránsok a közbiztonságot súlyosan fenyegető magatartást tanúsítanak, a lakossági reakciók miatt előbb vagy utóbb akár politikai változások is lehetnek.

Nagyobb adatforgalom mellett is kevesebb energiát fogyasztanak az 5G hálózatok

Nagyobb adatforgalom mellett is kevesebb energiát fogyasztanak az 5G hálózatok. Sőt, a technológia más szektorok fogyasztásának és kibocsátásának csökkentését is felgyorsíthatja – állapítja meg az Ericsson legfrissebb kutatása.

Az MTI-nek küldött közlemény szerint az 5G hálózat megfelelő kiépítésével a mobilszolgáltatók egyszerre csökkenthetik energiaköltségüket és tehetik hatékonyabbá a növekvő hálózati forgalmuk kezelését. Az Ericsson által javasolt megoldások alkalmazásával megtörhető az „energiagörbe”, vagyis az 5G-re való áttérés esetében elkerülhető, hogy a korábbi generációváltásokhoz hasonlóan az energiafogyasztás megugrásával járjon az új hálózat jelentette technológiai ugrás.

Fredrik Jejdling, az Ericsson ügyvezető alelnöke a közleményben kiemelte: az elmúlt két évben a világ mobilhálózatain zajló adatforgalom megduplázódott, és elérte a havi 100 milliárd gigabájtot. Ez közel négymillió évnyi HD minőségű film streamingjének felel meg – mutat rá. A felhasználók egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le: egy átlagos okostelefon-felhasználó esetében ez havi 15 gigabájtot jelent. Ennek legnagyobb részét nagy felbontású videók adják, a teljes adatforgalomnak immár 69 százaléka videótartalom, ami 2027-re várhatóan 79 százalékra emelkedik. A növekvő energiaköltségek korában kockázatot jelentene, ha a gigabájtokkal együtt az energiafogyasztás is nőne, az 5G technológia használatával azonban megszakítható ez az összefüggés: úgy nőhet a hálózat kapacitása, hogy nem fogyaszt több energiát.

A közlemény szerint a takarékosság környezetvédelmi szempontból is fontos. Az Ericsson megbízásából készült tanulmány rávilágított, hogy az Európai Unió 2017-es kibocsátásának akár 20 százalékával is csökkenthető lenne a karbonszennyezés az alapvető digitalizációs megoldások szélesebb körű használatával.

A szakmai anyag szerint ha a négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – nagy arányban tenné magáévá az 5G által nyújtott megoldásokat, akkor a korábbiakon túl még évi 55-170 millió tonna szén-dioxid-ekvivalens (Mt CO2e) kibocsátást spórolhatnának meg. Ez annyit jelent, mint ha az EU-ban közlekedő minden 7 autóból 1-et levennénk az utakról. A 2030-as célként kitűzött éves 1400 Mt CO2e kibocsátáscsökkentés 40 százaléka közvetlenül a kommunikációs hálózatok és a hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.

A legnagyobb kibocsátáscsökkenés az 5G alkalmazásával az energiaszektorban lenne elérhető (akár 75 Mt CO2e). Az 5G-s környezeti szenzorok széleskörű felhasználásával például olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében, de a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével – írták.

Financial Times: 460 milliárd dollárral zuhant a bankrészvények globális értéke

Az utóbbi napok amerikai bankcsődjei óta 460 milliárd dollárral zuhant a banki részvények globális piaci értéke – idézi az MTI a Financial Times szombati összesítését.

A londoni üzleti napilap adatai szerint a legnagyobb tőzsdei veszteségeket az amerikai bankszektor szenvedte el: a KBW Bank Index március eleje óta 18 százalékkal zuhant.

Az európai Stoxx 600 bankrészvény-mutató 15 százalékkal, a japán Topix 9 százalékkal esett ebben a hónapban.

Részvényárfolyamokra átszámolva ez azt jelenti, hogy az amerikai bankpapírok 268 milliárd dollárt, az európai bankrészvények 163 milliárd dollárt, a japán pénzügyi szektor részvényei 29 milliárd dollárt vesztettek piaci értékükből az amerikai Silicon Valley Bank (SVB) csődje által elindított eladási hullámban.

A Financial Times hangsúlyozza, hogy a globális koronavírus-járvány három évvel ezelőtti elhatalmasodása óta nem volt példa ilyen meredek tőzsdei veszteségekre ebben a szektorban.

A lap szerint a pénzügyi rendszer stabilizálására és a szélesebb körű pánik megakadályozására kifejtett erőfeszítések részleges sikerrel jártak. A Credit Suisse részvénye például azután is 8 százalékot zuhant, hogy a svájci jegybank csütörtökön 50 milliárd svájci frank értékű sürgősségi hitelkeretet nyitott a bankóriás számára.

A zürichi székhelyű pénzügyi szolgáltató csődkockázatára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) és a Credit Suisse kötvényei egyaránt értékvesztési kockázatot tükröző árfolyamszinteken járnak.

A piaci felfordulást még az erőteljes pozícióban lévőnek tartott nagybankok is megszenvedték: a Goldman Sachs kamatpiaci termékekkel kereskedő részlege például 200 millió dollárt vesztett, miután a kétéves amerikai kincstárjegy hozama 1987 óta nem mért ütemben esett – írja ágazati forrásokat idézve a szombati Financial Times.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics friss tanulmányában kiemeli, hogy a bankválságok rendszerint súlyosan érintik a reálgazdasági kibocsátást – elsősorban a hitelezési kondíciók erőteljes szigorodása miatt -, és tartós károkat okozhatnak: egyes esetekben hosszú távon 5-10 százalékkal is csökkenthetik a megtermelt hazai összterméket (GDP).

A ház elemzői közölték: alapeseti előrejelzésük az, hogy a globális bankválságot ezúttal sikerül elkerülni, de még akkor sem meglepő az árazások jelenlegi drasztikus átrendeződése, ha csak a bankválság puszta lehetőségének kockázata van jelen, mivel a történelmi távlatú bizonyítékok arra vallanak, hogy ezek a válságok erőteljes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre.

Josep Borrell: megállapodás született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezésének megvalósításáról

Megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításának módjairól – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombat késő este, miután az észak-macedóniai Ohridban találkozott Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, hogy a két ország közötti kapcsolat rendezéséről tárgyaljon.

Az uniós diplomata emlékeztetett: az ohridi találkozó célja nem az volt, hogy új megállapodást kössenek, hanem hogy a február végén Brüsszelben született megegyezés megvalósításáról egyeztessenek. „Ma az volt a kérdés, hogy megegyezzünk, hogyan alkalmazzuk a megállapodást. Ez gyakorlati lépéseket jelent: mit kell tenni, mikorra kell megtenni, kinek kell megtennie és hogyan” – magyarázta Josep Borrell késő este sajtótájékoztatón, amikor a javaslat kiegészítését ismertette.

A tárgyalások 12 órán át tartottak. Az uniós diplomaták előbb külön-külön ültek le a szerb államfővel, illetve a koszovói miniszterelnökkel, később pedig Josep Borrell és Miroslav Lajcak, az EU Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja, valamint Aleksandar Vucic és Albin Kurti háromoldalú tárgyalást folytatott. Ez tartott a leghosszabb ideig – írja az MTI.

A felek a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslatról tárgyaltak, amelynek célja, hogy olyan megegyezés szülessen végre, amely Szerbiának, Koszovónak, az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak, és alapvetően a nemzetközi közösségnek is megfelel. A 11 pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését teszi lehetővé. Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.

Josep Borrell magyarázata szerint a felek szombaton megegyeztek abban, hogy a jószándék jeleként végrehajtják a korábban megfogalmazott kötelezettségeiket. A felek abba is beleegyeztek, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a javaslat mind a 11 pontját – folytatta az elhangzottak ismertetését az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Rámutatott: Pristina beleegyezett, hogy azonnal megalakítja a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. „Amikor azt mondom, azonnal, akkor úgy is gondolom, hogy azonnal” – szögezte le az uniós diplomata.

Josep Borrell közölte, hogy sokkal részletesebb és pontosabb javaslattal álltak elő, de egyrészt a koszovói miniszterelnök húzódozott bizonyos pontoktól, míg a szerb elnök előre bejelentette, hogy biztosan nem ír alá semmit szombaton. A javaslat, illetve a megállapodás viszont mindkét fél európai integrációs folyamatának a szerves részévé fog válni, így kénytelenek lesznek teljesíteni a vállaltakat, az EU pedig ellenőrizni fogja, hogy teljesítik-e a kötelezettségeket, és ha nem teljesítik, az következményekkel jár majd – tette hozzá.

Véleménye szerint mindkét fél számára előnyökkel jár a megállapodás, ugyanis a megállapodás nemcsak Szerbiáról és Koszovóról szól, hanem a teljes térség stabilitásáról, biztonságáról és fejlődéséről.

„Valamiféle megállapodás született, egyes pontokban megegyeztünk, de nem minden pontot fogadtunk el” – fogalmazott Aleksandar Vucic szerb elnök az ohridi találkozót követően. Mint mondta, végleges megállapodás nem született, de ez nem az a dokumentum, ahol lehet „mazsolázgatni”, és a felek eldönthetik, hogy az egyik pontot elfogadják, míg a másikat nem.

Aleksandar Vucic örömének adott hangot, hogy a javaslat egyik legfőbb pontjának nevezték az uniós diplomaták a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. „Semmit nem írtam alá, ez nem a D-nap volt” – húzta alá, majd úgy folytatta: „ennek itt nincs vége, mert Albin Kurti sem túl boldog, és én sem ugrálok örömömben”.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök kijelentette, alapvetően egyetértettek a felek, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy ahogyan február 27-én Brüsszelben, a szerb elnök most sem állt készen arra, hogy aláírja a megállapodást. Most az EU-n van a sor, hogy kidolgozza azokat a mechanizmusokat, amelyek jogilag kötelező erejűvé teszik majd ezt a megállapodást.

Az alapmegállapodás a kölcsönös elismerésről szól, a mostani kiegészítés a megvalósítás menetét részletezi – magyarázta.

Elmondta, valóban van a megállapodásban egy olyan rész, amely a szerb kisebbség önkormányzatiságáról szól, de a szerb kisebbségnek elég széleskörű jogaik vannak, a korábbi megállapodások már ezt garantálták.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. Jelentős előrelépés azonban azóta sem történt, pedig a viszony normalizálása mindkét fél európai integrációjának a kulcsa lenne.

Marozsán Dzsenifer lett minden idők legjobb női irányítója

Marozsán Dzsenifer bizonyult minden idők legjobb női irányítójátékosának a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezetnél (IFFHS) – fogalmaz az MTI.

A Budapesten született, német színekben szereplő 30 éves futballista jelentősnek mondható előnnyel végzett az élen az – éves listákon gyűjtött pontok összesítésével kialakult – örökranglistán a brazil Marta Vieira da Silva és a francia Camille Abily előtt.

Az olimpiai bajnok, Európa-bajnok, 111-szeres német válogatott Marozsánt korábban három alkalommal – 2016-ban, 2018-ban és 2020-ban – is az esztendő legjobbjának választotta meg az IFFHS, amelynél 2013 óta minden évben az első tízben szerepelt.

Minden idők legjobb női irányítói az IFFHS-nél (2012-től):

  • 1. Marozsán Dzsennifer (német) 165 pont
  •  2. Marta Vieira da Silva (brazil) 131
  •  3. Camille Abily (francia) 101
  •  4. Megan Rapiunoe (amerikai) 87
  •  5. Amandine Henry (francia) 84
  •  6. Lena Gössling (német) 75
  •  7. Lieke Matens (holland) 68
  •  8. Carli Lloyd (amerikai) 66
  •  9. Louisa Necib (francia) 65
  • 10. Pernille Harder (dán) 62
További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösségMosonmagyaróvár

Egy élet a kereszténydemokráciáért – Kovács K. Zoltánra emlékezünk

100 évvel ezelőtt, 1924. március 27-én született Mosonmagyaróváron Kovács K. Zoltán, a…
Read more
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatóit díjazták az Év agrárembere díjátadón

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói értékes szakmai…
Read more
KÖZbensőKÖZélet

Dühkezelés gyermekkorban – Ezt a három dolgot minél előbb tanítsa meg a gyermekének!

Szülőként hajlamosak vagyunk megijedni gyermekeink heves érzelmi megnyilvánulásaitól, pedig…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük