Mosonmagyaróváron folytatódik a Nemez Banda Táncház és Workshop sorozata. Január végén nemcsak hallgathatjuk a magyar népzenét, de dalokat tanulhatunk, táncolhatunk és érdekességeket is megtudhatunk a fiatal zenészek által szervezett programon.
Mosonmagyaróvárra érkezik a Nemez Banda hagyományőrző és egyben hagyományteremtő előadássorozata, amelyben a fiatal népzenei együttes tagjai nem csak fellépnek, de egy különleges, a magyar népi kultúrában fontos tájegységet is bemutatnak.
A január 24-i rendezvényen Búza községről fognak beszélgetni Kovács Norbert „Cimbi”-vel. A helyszínt a Lajta Néptáncegyüttes biztosítja, tehát a Szent István király út 112. szám alatt várják az érdeklődőket este öt órától. A beszélgetést pedig szabad táncház és folkkocsma követi.
Gyerekkorunk óta az életünk része a népzene. Az együttes öt tagja közül hárman Sopronban nevelkedtünk, a Soproni Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény és a Pendelyes Kulturális Egyesületben, Sipos Ferenc és Fajkusz Attila szárnyai alatt – meséli Szabó Valter, a Nemez Banda brácsása.
„Mi hárman néptáncolunk is. Innen jött az indíttatás, hogy Sopronban – még ha többen már el is költöztünk onnan – igazi, pezsgő, élő, nagyobb dinamikájú táncházakat szervezzünk. A prímásunkkal, Korényi Vendellel beszélgettünk sokat erről az elképzelésről, és arra jutottunk, hogy nem csak egyszerű táncházat akarunk csinálni, hanem a nagyobb közönség bevonása érdekében szeretnénk izgalmasabbá tenni, valami újdonságot behozni a programba. Így jött a gondolat, hogy tájegységeket mutassunk be. Első választásunk pedig Vajdaszentivány lett, amely település nagy kedvencünk. Szerettünk volna egy szakembert is meghívni, aki hitelesen tud beszélni a témában. A választásunk Varga János „Boxos”-ra esett, aki hívott engem korábban hasonló rendezvényre. Ezt továbbgondolva alakult ki a folklór podcast beszélgetések formája, amikor mi kérdezzük az előadót „– magyarázza Szabó Valter, aki hangsúlyozza, hogy társaival fő céljuk fellendíteni a táncház-mozgalmat.
A program részeként Varga János „Boxos” egy helyi éneket, az együttes tagjai pedig táncot tanítanak meg az érdeklődőknek, akik nagy számban jönnek, hogy részt vehessenek a hagyományok életben tartásában. 2024-ben a Nemez Banda elindította ezt a kezdeményezést, azóta száznál is többen vesznek részt egy-egy alkalmon, ráadásul javarészt fiatalok. Az ő lelkesedésük viszi előre a szervezőket, akik azóta egyesületet is alapítottak és szeretnének népszerű brandet építeni a népzene és néptánc köré. Ennek egyik lépése a közösségi médiában való megjelenésük, ami tovább népszerűsíti rendezvényeiket, hirdetve, hogy a fiatalok mennyire élvezik ezeket.
Kaptunk olyan kommentet, hogy nem hitte volna a hölgy, hogy ennyi huszonéves érdeklődik a néptánc iránt. Persze a szüleink korosztályából is sokan jönnek, illetve tinédzserek is, akik most kezdenek belelendülni ebbe a világba. Persze ők nem táncolnak hajnalig, de így is szép számmal akadnak, akik sokáig együtt maradnak – meséli Szabó Valter, aki azt is elárulja, hogy úgy érzik, eljött az ideje Sopronon kívülre is elvinni a különleges táncházat, és egy „on road”, azaz utazó változatot szervezzenek belőle.
Ennek első állomása Mosonmagyaróvár lett, ahol a téma iránt szintén lelkes Lajta Néptáncegyüttes örömmel ad otthont az eseménynek. Tervben van még egy győri állomás, sőt az egész Szigetköz és Győr-Moson-Sopron vármegye bejárása is. Hogy melyik tájegység vagy falu lesz a téma, azt a vendégelőadóhoz igazítják a szervezéskor. A Lajta Néptáncegyüttes vezetőjeként Palenik Vendel például korábban a Rábaközről mesélt. Január végére Kovács Norbert „Cimbi”, néptáncos, koreográfus pedig az Erdélyben található Buzát választotta, mint számára kedves települést. Az onnan származó népdalok és néptáncok lesznek megtanulhatók Mosonmagyaróváron.
Egy jó közösséget szeretnénk építeni. Azt gondolom, a népzenei közegen belül abszolút szeretnek minket, de szerencsére a laikusok között is egyre nő a népszerűségünk. Most a rendezvénysorozat miatt is egyre több podcastot és előadást hallgatok a témában, amikből szintén az derül ki, hogy az emberek kezdenek visszatérni a népzenéhez és a néptánchoz. Szerintem azért, mert ez egyedi, ez a mienk, ez magyar és élő – mondja zárásul Szabó Valter.
