Díjnyertes baristaként tért haza Győrbe Bécsből Józsi Erik közel tíz éve, hogy szülővárosában váljon szakemberből vezetővé. Társaival elindította az azóta kultikussá vált belvárosi bárt, a Szomszédot. Mára egy újabb bárral és egy iskola irányításával is foglalkozik a fiatal vállalkozó, aki arról mesél, hogyan alkották mindezt meg pusztán a saját erejükből és a hozzá csatlakozók lelkesedéséből.
Csaknem tíz éve, 2017-ben nyitott meg Győr belvárosában a Szomszéd nevű koktélbár. Az első vendégek még raklapokból formált bútorokon és a tulajdonosok által saját kezűleg készített dekorációk között ücsöröghettek egy-egy újdonságnak számító italt ízlelgetve. Nem is volt más a cél akkor, amit Józsi Erik, a hely egyik ötletgazdája kitűzött maguk elé: új, érdekes és értékes italokat akartam elhozni a városukba.
Vállalkozás építés szinte semmiből
Azokban az években még nem volt igazán választék ha koktélozni akartunk Győrben, és mi meg akartuk mutatni, hogy lehet ezt másként is csinálni. Kezdetben ez az elhatározás, a mi szakmai lelkesedésünk és nagyon kevés pénz volt csak, amire támaszkodhattunk. Olyan alkoholos italokat használtunk a koktéljainkhoz, amiket máshol nem lehetett akkoriban kapni. Ezen először veszítettünk is, mert a közönség nem ismerte a márkáinkat, de aztán sikerült felépíteni egy vendégkört. A célt úgy gondolom elértük, mert idővel egyre több helyen kezdtek megjelenni ezek az italok, így szélesebb körben lettek elérhetőek az itt élők számára. Ezzel pedig változott Győr vendéglátása
– mondja Józsi Erik, aki három társával együtt vezeti jelenleg a Szomszédot.
A munka azonban nem állt meg. Csóka Richárd kollégájával úgy fogalmaznak, szakmai hiúság is vezette őket, amikor olyan barista iskolát akartak létrehozni, amely az összes többinél minőségibb képzést nyújt a tanulóknak. Ez rengeteg munkával, vasárnapi elfoglaltsággal, fizikai megerőltetéssel is járt. Ez oda vezetett, hogy egy országos bartender iskolához csatlakozva, kicsit könnyebb körülmények között képezheti az elszánt fiatalokat. Továbbá kávézóval összekötött italkereskedéssel is próbálkoztak, amiből előbb csak kávézó, majd újabb bár lett.
A pult mögül az íróasztalhoz
A kezdeti felszolgálókból, bartenderekből, baristákból pedig vezetők, jogi vagy épp könyvelési szakértők, esetleg beszerzők lettek. Mindehhez pedig rengeteg felelősség is társul. Józsi Erik Londonban és Bécsben is élt korábban, ahol baristaként több díjat nyert. Vállalkozást építeni és vezetni azonban egészen más feladatkör.
Természetesen jó érzés, hogy vezetőként szabadabb vagyok, de közben sokszor stresszes és magányos is tud lenni ez a feladat. Nehéz döntéseket kell meghozni és a tulajdonostársakkal mi vagyunk azok a személyek a vállalkozásunkban, akik mögött már nem áll senki, akire támaszkodhatnánk, ellenben ránk számítanak az alkalmazottainak, akiknek a megélhetése függ tőlünk
– folytatja a győri fiatal.
Ha pedig a munkaerőről beszélünk, azt is elmondja, az elmúlt négy év óriási változást hozott a vendéglátó szakmában. Ennek oka nem csupán a koronavírus-járvány és az energiaválság hatásai között keresendők. Véleménye szerint az azóta bevezetett szabályozások és a gazdasági helyzet is sok mindent felülírt.
A változások éveit éli a vendéglátás
A világjárvány miatti lezárások után sokan nem tértek vissza a vendéglátásba, ezért a fővárosi helyeken jellemző volt, hogy hosszú távon fenntarthatatlan bérekkel csábították a munkaerőt. Igaz, hogy ezek a fizetések jellemzően nem tartottak néhány hónapnál tovább, mégis elszívta az álláskeresőket. Most pedig inkább az a tapasztalat, hogy az embereknek nehezebb lett az élet, ezért munkát váltanának és többen jönnének a vendéglátásba is. Hozzá kell tenni, hogy Győr környékén az osztrák határ közelsége is nehézséget okoz, ugyanis a nagyobb bérek miatt sokan élnek a környéken, miközben kint dolgoznak
– teszi hozzá Józsi Erik.
Szerinte nagy változás még, ahogy az emberek a szervizdíjra tekintenek. Elterjedt ugyanis az a vélekedés, hogy ez a borravaló kicsit másként megfogalmazva. Valójában nem erről van szó, ez egy kedvezményes bérkifizetési forma (amiről még hosszan lehetne értekezni), de e miatt mégis kevesebben adnak „jattot” a dolgozóknak.
Érdekes átalakulás figyelhető meg a kávézási szokásokban is. Míg a 2010-es évek vége felé népszerűek voltak az extrább kávék, a vendégek pedig szívesen kérdeztek a pörkölésük, az elkészítési módjuk és az ilyen-olyan variációik után, a Szomszéd tulajdonosai napjainkban nem ezt tapasztalják. Inkább találkoznak az egyszerűbb rendelésekkel, mint érdeklődéssel.
Az alkoholos italoknál viszont éppen ellenkező folyamat indult be:
Már Győrben is egyre több hely foglalkozik prémium italokkal, ami bizonyítja, hogy megjelent erre az igény azóta, hogy elkezdtünk foglalkozni a különlegességekkel. A külföldi italozási trendek megjelennek Magyarországon, sőt a vidéken is. Egyik-másik ital hirtelen népszerű lesz és a minőség is többet számít, mint korábban. Ugyan megvan az a réteg, akik számára az ár fontosabb, mint hogy mit isznak, de mellettük egyre nagyobb azok száma, akik inkább kevesebbet fogyasztanak ugyanannyi pénzért, sőt akár kicsivel többet is fizetnek, de olyan alkoholt szeretnének kapni, ami jobban esik, élményt ad és nem rosszullétet. Szerintem ennek az egészségtudatosabb élethez is köze van. Már sokan gondolják úgy, hogy nem csupán jól akarják érezni magukat néhány olcsó kortytól, hanem sokkal tudatosabban odafigyelnek arra, hogy mit is isznak meg. Ezzel párhuzamosan pedig az italkészítők is egyre jobb minőségű termékeket alkotnak
– magyarázza a szakember.
Ötletek, mit ne csináljunk
Hogy mindezen új körülmény között is talpon maradjon egy vállalkozás, ahhoz a korábban tapasztalattal alig rendelkező tulajdonosoknak rengeteget kellett tanulniuk, nem ritkán a saját hibájukból.
Ezen tapasztalatait osztja meg Józsi Erik a következő pontokban:
- Számok, számok, számok
Nem szabad túl sok érzelmet belevinni az üzleti döntésekbe. Előfordul, hogy úgy érezzük, valami működni fog és ezt nem tudjuk elengedni, pedig a számok mást mutatnak. Ilyenkor még ha fáj is, racionálisnak kell lenni és az adatokra hallgatni, azok mutatják meg kristálytisztán és objektíven, melyik ötletünk maradhat és mi az, aminek mennie kell. Nem magamnak tartom fenn a bárt, szóval hiába szeretném a saját kedvenc rumomat árulni, ha az nem fogy. - Végy egy jó statisztikát
Ha már számok, legyünk vele tisztában, hogy mit figyelünk és vegyük a fáradtságot a felmérések és a statisztikák elkészítésére, hogy legyen mire támaszkodnunk. Egy statisztika akkor jó, ha abból tudunk döntést hozni! - Fejlődni kell
Ha már megindult a vállalkozás fejlődése, ezt nekünk is követnünk kell és jártasságot kell szereznünk olyan területeken is, mint a jog, a könyvelés, az üzletépítés és üzletvezetés. Itt már nem elég jó koktélt keverni, de üzemeltetni is kell a helyet, ahol azt a koktélt majd elfogyasztják. - Feladatkörök meghatározása
Nem tudunk minden mozzanatnál ott lenni, illetve a feladatok is egyre sokrétűbbek lesznek, ahogy haladunk előre, ezért a mindenki csinál mindent hozzáállásból el kell oda jutni, hogy felosztjuk egymás között a területeket. Így mindenki arra koncentrál, ami az ő dolga, úgy, hogy a munkája mérhető és ellenőrizhető legyen.
- Kicsit élvezzük is
A megyeszékhely meghatározó helye lettünk, mégis úgy érzem, a jövő tervezése és a feladatok elvonják a fókuszt a jelenről és nem szánunk arra elég időt, hogy kiélvezzük azt, amit már elértünk. Ezen változtatni kell, mert alkotni valamit jó dolog, egy kicsit megengedhetjük magunknak, hogy gyönyörködjünk benne. - Kérj segítséget, ha nem megy!
Nem vezet célra, hogyha valamiben nem vagyunk jártassak, nem értünk eléggé hozzá, de mégsem kérünk vagy „veszünk” segítséget. Legyen az bármely terület, hosszú távon olcsóbb tanácsot kérni és megfizetni valakit, aki segít egy probléma megoldásában, mintsem, hogy egy visszatérő problémával kelljen küzdenünk!
Nem szégyen ez, sőt!
