Nagymértékű, kiszámítható agrártámogatási rendszerben bízhatnak a gazdák idén is
Ismét nehéz év előtt állnak a magyar gazdák, de bízhatnak a kiszámítható agrártámogatási rendszerben idén is – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.
Nagy István a legfontosabb feladatok egyikének az új agrártámogatási rendszer elindítását nevezte. A pályázatoknak saját honlapjuk lesz, az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei pedig már el is kezdték az országjárást, hogy bemutassák a pályázati lehetőségeket és feltételeket. A piaci nehézségek miatt a tervezhetőség különösen fontos, a termelők számíthatnak a kormány segítségére – hangsúlyozta.
A tárcavezető szerint a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika (KAP) a tervek megvalósításának időszakát hozhatja el, uniós és költségvetési forrásai történelmi lehetőséget jelentenek a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen összesen 539 milliárd forint közvetlen terület- és állatalapú támogatás igényelhető. Idén csaknem 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetésére lesz lehetőség, de segítséget jelenthet a mezőgazdaság számára a hitelmoratórium, a kamattámogatás vagy a kamatstop is – tette hozzá.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke bejelentette, hogy a KAP-hoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekről napokon belül megkezdődhet a társadalmi egyeztetés. Amint megjelennek a jogszabályok, a gazdák számára tájékoztató anyagok készülnek, az agrárszaktanácsadók pedig megkapják a szükséges felkészítést – tette hozzá Jakab István, aki a kormánytól továbbra is azt kéri, hogy ne engedje senkinek a földadó bevezetését, hiszen a gazdák így is kiveszik a részüket a közterhek viseléséből.
A sajtótájékoztatón érdekképviseleti vezetők értékelték a 2022-es eredményeket és az idei kilátásokat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint felemás év volt az előző, hiszen jól kezdődött, de aztán az aszály miatt megcsappant a méztermés. Bross Péter ugyanakkor sikerként értékelte, hogy a belföldön megtermelt és forgalmazott méznek a többségét immár közvetlenül a magyar méhészek értékesítik, köszönhetően az agrártárca és az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásának.
Példátlan eredménynek tekinti azt is, hogy a méhészet bekerült a KAP-ba, hiszen az uniós agrárpolitikából korábban kimaradtak. Az újdonságok közül kiemelte még az állatjóléti támogatás kiterjesztését a méhekre, ezt Magyarország ratifikálta elsőként az uniós tagállamok közül. Nehezményezte ugyanakkor, hogy az EU piacát óriási mennyiségben, de minőség-ellenőrzés nélkül árasztja el az ukrán méz, a kínaival együtt ez teszi ki az uniós mézimport kétharmadát. Ha nem változik a helyzet, az EU-ban 10-15 éven belül megszűnhet a méztermelés, ami főképp azért baj, mert mézet lehet ugyan importálni, de beporzást nem – hangsúlyozta.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke szerint a szőlő- és bortermelők ugyancsak szembesültek a háború következményeivel, de Légli Ottó bízik abban, hogy a helyzetük javulni fog. Az elmúlt évek ültetvénytelepítései, infrastrukturális fejlesztései, technológiai korszerűsítései biztos alapot teremtettek a növekedéshez, míg a következő időszakban a bormarketing területén remélhető jelentős előrelépés. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az állami segítségnyújtás önmagában nem elég, az öngondoskodás, a saját kezdeményezés szerepe legalább ilyen fontos az előrejutásban.
A miniszterelnök főtanácsadója azt ígérte, hogy a kormány folytatja az együttműködést az agrárszervezetekkel, a válságot pedig soha nem a gazdák kárára fogja kezelni. Nyitrai Zsolt egyúttal bemutatta a 2023-as agrárnaptárt, amit több tízezer példányban juttatnak el a gazdákhoz a szakmai lapok és a közvetítő szervezetek segítségével.
700 milliárdos hitelkerettel elindul a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogram
A magyarok által elutasított szankciók és a háború gazdasági hatásai egyre inkább éreztetik hatásukat. A vállalatok nehéz helyzetbe kerültek, az energiaárak, az alapanyagárak és az infláció is az egekbe szöktek, a kitermelhetetlen magasságú kamatok miatt pedig a hitelpiac befagyása fenyeget.
Egészséges hitelezés nélkül azonban nincs fenntartható gazdasági növekedés. 2023-ban a recesszió elkerülése, a családok és a teljes foglalkoztatottság megvédése érdekében ezért tovább bővül a gazdasági védvonal. A kormány létrehozza a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogramot (BGH), melynek köszönhetően Magyarországon a valaha volt egyik legnagyobb, 700 milliárd forintos kormányzati hitelprogram indul meg 2023. februártól – jelentette be hétfői közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Ezzel a kormány 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya (SZKP) programokon keresztül – írja az MTI.
A program rendkívüli segítséget jelent a vállalkozásoknak abban, hogy a jelenlegi magas kamatkörnyezetben is olcsó forrásokhoz jussanak, valamint lehetőséget biztosít, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjában korábban felvett, 2023 során nagy összegben lejáró hiteleiket refinanszírozhassák.
Még mindig nem tiltották be a leginkább környezetszennyező cianidos bányászati technológiát
A 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát, a határozatból azonban nem lett jogszabály: még mindig használható a technológia, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetszennyező – hangsúlyozta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent új részében.
A volt államfő a műsorába – amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztón is – Nagy Mariannt, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) laborvezetőjét hívta meg, aki 23 éve részt vett a kárelhárításban. A laborvezető egyetértett azzal, hogy a tiszai cianidszennyezés Csernobil után Európa második legnagyobb természeti katasztrófája volt – fogalmaz az MTI.
Magyarország perelte a szennyező román-ausztrál vállalatot, mintegy 30 milliárd forintra becsülve a kárát – idézte fel a volt államfő. Bár a pert az állam megnyerte, egy fillért sem kapott, mert a cég csődbe ment, Románia pedig nem állt helyt. Így „a szennyező fizet” uniós elvéből egyetlen fillér kártérítés sem következett Magyarországnak – hangsúlyozta Áder János. Hozzáfűzte, hogy a környezetpusztítás miatt hosszabb időre fel kellett függeszteni a halászatot és a horgászatot, továbbá a turizmus is nagyon megsínylette a történteket.
Emlékérmét bocsátott ki a Himnusz megírásának 200. évfordulója alkalmából az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Himnusz megnevezéssel 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a nemzeti énekünk alapjául szolgáló költemény megírásának 200. évfordulója alkalmából. A Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett emlékérmékkel indult a jegybank idei emlékérme-kibocsátási programja – fogalmaz az MTI.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott hétfői rendezvényen Demeter Szilárd, az intézmény főigazgatója emlékeztetett arra: az emlékérme kiemeli annak a jelentőségét, hogy nincs másik himnuszunk, a kétszáz éve megírt és azóta a magyar néplélek részévé vált Himnusz ugyanis nem csereszabatos, hiába tettek kísérletet a Rákosi-rendszerben annak megváltoztatására. A következő kétszáz évben is minden ünnepi alkalomkor és minden határhelyzetben ezzel a fohásszal fordulhatunk Istenhez – tette hozzá Demeter Szilárd.
Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: a jegybank hosszú évtizedek óta fontosnak tartja az értékőrzés, a figyelemfelkeltés és az ismeretterjesztés kulturális missziójának felvállalását, éppen ezért az MNB 1968 óta bocsát ki emlékérméket az ország kiemelkedő kulturális, történelmi és tudományos évfordulói alkalmából.
A Himnusz megírásának bicentenáriuma előtt tisztelgő, azonos átmérőjú emlékérmék képe azonos, csak értékjelzésük tér el. Az emlékérmék értékét alapanyaguk mellett tovább növeli az alacsony kibocsátási példányszám. Az ezüst változatból 5 ezer darab, a színesfém változatból pedig 6 ezer darab készíthető összesen – emelte ki Hergár Eszter.
Az emlékérmék előoldalán Kölcsey Ferenc félalakos portréja látható, amint előlép az előoldal megosztott hátteréből. A költő ruházatába rejtve olvasható a költő vezetékneve. Az ábrázolás alatt egy korabeli toll utal Kölcsey Ferenc szerzőségére. A portré alatti két sorban olvasható az eredeti kézirat írásmódja szerinti „Hymnus” felirat, valamint a mű keletkezésének évét jelölő „1823” évszám.
Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a Himnusz ezüst emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg hétfőtől az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.
