MEKH: több mint 60 százalékos a földgáztárolók töltöttsége
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint Magyarországon a földgáztárolók töltöttsége január 18-án 3,98 milliárd köbméter volt, ami az összkapacitás 62,96 százaléka.
A hivatal szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az egy évvel ezelőtti mennyiséghez képest január 18-án 53 százalékkal, 1,38 milliárd köbméterrel több földgáz volt a tárolókban. Tudatták azt is, hogy a magyarországi éves fogyasztásarányos töltöttség 40,12 százalék volt, míg az európai földgáztárolók átlagos töltöttsége 23,74 százalékon állt. A tárolókban lévő 3,98 milliárd köbméternyi földgáz a 2022-es éves lakossági fogyasztás 109,5 százaléka.
2030-ra Veszprém Európa húsz legélhetőbb városának egyike kíván lenni
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat kulturális és területfejlesztési dimenzióját egyaránt fontosnak nevezte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szombaton Veszprémben.
A miniszter szerint abból adódóan, hogy egy csaknem kétszázezer lakosú térség együtt vesz részt az események lebonyolításában, az EKF-programnak regionális és területfejlesztési dimenziója is van. Hangsúlyozta: szeretnék megmutatni a kultúra gazdasági erejét, valamint felhívni a figyelmet arra, hogy a kreatívipar, a kultúra és a kulturális örökség felhasználása egy gazdasági modell alapjává is válhat. Ez pedig egy régió számára nemcsak sajátos profilt ad, hanem a gazdasági növekedést is segítheti – tette hozzá. Kiemelte: a magyar kultúra napja különös apropót ad a programsorozat megnyitójának. Szimbolikus jelentősége van számunkra a Himnusz születése 200. évfordulójának, Madách Imre, valamint Petőfi Sándor születése 200. évfordulójának – írja az MTI.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere felidézte: a pályázat megírásakor területfejlesztési, városfejlesztési, közösségfejlesztési eszközként tekintettek a programban való részvételre. Elmondta: 2030-ra Veszprém Európa húsz legélhetőbb városának egyike kíván lenni. Ezt a célt is szem előtt tartják a programok megvalósítása során. Tájékoztatása szerint 116 önkormányzat csatlakozott a programhoz négy éve, sikerként említette, hogy mindnyájukkal megmaradt az együttműködés.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója fontosnak nevezte, hogy a történelmi belvárost pezsgő élettel töltsék meg a mindennapokban. Az év során több mint 3 ezer esemény várja majd az érdeklődőket – ismertette. Újságírói kérdésre válaszolva Markovits Alíz tájékoztatott arról, hogy az EKF-program összköltségvetése 74 milliárd forint, amelyből 72 milliárd forintot a magyar kormány biztosított. A fennmaradó kétmilliárd forint a résztvevő önkormányzatok befizetéseiből, valamint az EU által odaítélt 1,5 millió euróval járó Melina Mercouri-díjból áll.
„Mi, magyarok, most is töretlenül építkezünk. Tudjuk, hogy nemcsak őriznünk, védenünk, továbbadnunk kell azt, amit elődeink ránk örökül hagytak, hanem gyarapítanunk is” – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök szombat este a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program hivatalos megnyitóján szombaton.
Zoran Milanovic horvát államfő is mondott beszédet az eseményen. Kiemelte többek között, az Európa kulturális fővárosa cím célja kiemelni az uniós tagországok kulturális gazdagságát, valamint elmélyíteni az európai polgárok körében az azonos kulturális térhez való tartozás érzését, elősegítve egymás kölcsönös megértését.
Tegnap volt a magyar kultúra napja
Magyarország ugyanúgy, mint kétszáz éve, a Himnusz születésének napján, még mindig magyar ország – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Szatmárcsekén. Elmondta, ha van erény, amely kiérdemli a túlélés jutalmát, akkor az az önmagunkhoz való ragaszkodás – olvasható az MTI tudósításában.
A magyar kultúra napja alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten a kormányfő ünnepi beszédében kiemelte: méltó és igazságos, hogy a magyar kultúra napja a Himnusz megszületésének napja, hiszen ezeréves távlatban sincs másik alkotása a magyar kultúrának, amely képes lenne úgy felemelni szíveket, mint a Himnusz.
Kiemelte: bár műfaját tekintve a Himnusz imádság, fohász és jeremiáda, s így a bűnbánó alázat mély és komoly testtartását követelné, a Himnuszt mégsem térdepelve és végképp nem leszegett fejjel énekeljük, hanem egyenesen, rendíthetetlenül állva, szinte szilajul és mindig felemelt fejjel.
Miközben Kölcsey versét olvassuk, vagy Erkel dallamát énekeljük – tette hozzá -, úgy érezzük, hogy a nekünk szánt üzenet „valahonnan a múlt feneketlen kútjából száll fel hozzánk”, mintha „nemzedékek százainak, az előttünk élt magyarok történelem előtti idők ködébe vesző, legelső őseinktől kiinduló, minden eddig élt magyart magába ölelő üzenete lenne”, amely nem csak nekünk szól, de minden ezután születő magyar szívét is „célba veszi”.
A kormányfő azt mondta: a Himnusz arra emlékeztet bennünket, hogy nekünk magyaroknak is – mint minden keresztény népnek, amely érti, mi a bűn és a megbocsátás – jó okunk van a bűnbánatra. „Mi magyarok sem vagyunk bűntelenek. Hibáink és fogyatékosságaink is számosak. A kérdés csak az, mit kezdjünk ezzel a fel- és beismeréssel” – tette hozzá.
Leszögezte: Kölcsey mást mond, papírra veti a magyar történeti irodalom legfontosabb mondatát: „Megbűnhődte már e nép a múltat és jövendőt”.
Orbán Viktor azt mondta: keresztény szemmel olvasva ez nem „bónusz, szabadjegy vagy menlevél” további bűnök elkövetésének esetére. „Keresztény lélekkel ez a mondat annyit tesz, hogy bár bűneink száma és mértéke lehet magas, de a Jóisten mégsem törölt el bennünket a föld színéről. Ha meg is büntetett bennünket, de megengedi, hogy folytathassuk a történelmünket. Ennek az lehet az egyetlen oka, hogy erényeink és érdemeink is számosak, vagyis kiérdemelhettük, hogy jövőnk lehessen” – jelentette ki.
Ha igaz, hogy megmaradásunk nem vakszerencse, hanem a Jóisten segedelmével megvívott politikai, katonai és szellemi küzdelmek, ütközetek és szabadságharcok eredménye, akkor arra is érdemes keresni a választ, mivel érdemeltük ki, hogy még mindig mi lakjuk a Kárpát-medence közepét, és még mindig miénk mindaz, ami belőle kisarjadt. Minden nemzedéknek joga és talán kötelessége is, hogy megtalálja erre a saját válaszát – tette hozzá -, és ez a válasz aligha szakítható el azoktól a veszélyektől, melyek éppen fenyegetik a magyarok életét.
Hangsúlyozta: „legnagyobb küzdelmeinket – hol békés, hol háborús eszközökkel – valójában mindig azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk, úgy élhessünk, ahogy mi akarunk”, és ne úgy, „ahogy mások megmondják nekünk”.
A miniszterelnök közölte: mindig ellenálltunk, „mindig megtaláltuk a saját élet ösvényeit”. Amikor nem lehetett nyíltan felírni a zászlóra, akkor is tudta mindenki, hogy „vagyunk, akik voltunk és leszünk, akik vagyunk”.
Kijelentette: ha van erény, amely kiérdemli a túlélés jutalmát, akkor az az önmagunkhoz való ragaszkodás.
A miniszterelnök azt mondta: bár minden irányból szárazföld veszi körül Magyarországot, valójában szigetország.
Ezeregyszáz éve a magyarok idejöttek, kijelölték szálláshelyüket idegenek között és szorításában. Náluk „méretesebbek” árnyékában berendezték államukat, és kialakították az élet magyar rendjét, amelyet tartunk azóta is, több mint ezeregyszáz éve.
„Beszéljük a mindenki más számára érthetetlen nyelvünket, írjuk a mások számára hozzáférhetetlen mélységű és magasságú irodalmunkat, és mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk az országot az európai hullámverésben” – emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor kijelentette: „mi mondjuk meg, ki jöhet be, ki maradhat itt; ki élhet velünk és ki nem, és mi akarjuk meghatározni azt is, hogyan kapcsolódhat össze az életünk a szomszédainkkal”.
„Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások”, és ezt a másságot a magyar kultúra adja – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő beszédében üdvözletét küldte a „pannon Veszprém városának”, amely mostantól Európa kulturális fővárosa, bizonyítva Antall József egykori miniszterelnök kijelentését, miszerint „magyarok vagyunk, tehát európaiak”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „mi vagyunk a magyarok, akik nem vagyunk, és nem is leszünk alávalóbbak más népeknél, és a magunk különleges mivoltában is vagyunk legalább olyan jó és tiszteletre méltó nép, mint bármely másik”. Minden más a Jóistenre tartozik – tette hozzá.
Meglátjuk, hogy újabb kétszáz év múlva ki marad állva, és mely népeket rostál ki a „történelem ura” – zárta szavait a kormányfő.
Óriási siker! – Olimpiai selejtezőbe és világbajnoki negyeddöntőbe jutott a magyar férfi kézilabda válogatott
Vasárnap rendezték a svédországi Göteborgban az idei férfi kézilabda világbajnokság középdöntőjének két, hazánk számára kiemelten fontos mérkőzését.
Tegnap délután a magyar válogatott utolsó középdöntős mérkőzését a Zöld-foki Köztársaság ellen nagy magabiztossággal 42-30-ra nyerte meg. Ezzel azonban még korántsem volt biztos, hogy továbbjutottak az egyenes kieséses szakaszba, minden a svéd válogatott esti teljesítményétől függött.
Ugyan a hazai pályán játszó svédek az első félidőben kissé nehéz helyzetbe kerültek a szintén továbbjutásért harcoló portugálokkal szemben, a szünet után jóval magabiztosabban léptek pályára és végül két góllal győzedelmeskedtek. Ezzel el is dőlt, hogy Svédország mögött Magyarország jutott tovább a negyeddöntőbe és ezzel részt vehet az olimpiai selejtezőtornán is, amelyet 2024. márciusában rendeznek meg három helyszínen, ahonnan két-két helyezett vehet majd részt a párizsi ötkarikás játékokon.
Addig azonban van még miért figyelemmel kísérnünk a vb-t, hiszen szerdán Stockholmban vagy Dánia vagy pedig Egyiptom ellen drukkolhatunk a mieinknek.
