A nap esszenciájaKÖZélet

Január 24. (kedd) esszenciája

AM: az uniós riasztások alapján a baromfitermékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel volt a legtöbb gond 2022-ben

Mintegy 200 kockázatos termék miatt kellett Magyarországon intézkedni a múlt évben az EU-s riasztási rendszer adatai alapján. Az országot érintő ügyek elsősorban baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, fűszerekhez, valamint étrend-kiegészítőkhöz kapcsolódtak.

Az esetek 86 százaléka külföldi előállítású terméket érintett – emelte ki kedden kiadott előzetes évösszefoglaló közleményében Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős helyettes államtitkára, írja az MTI.

Az Európai Bizottság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszerén (RASFF) keresztül 2022-ben 226 ügy érintette Magyarországot. A magyar vonatkozású esetek túlnyomó többsége (192) élelmiszerrel kapcsolatos volt, emellett takarmánnyal (16) és élelmiszerrel érintkező anyagokkal (18) összefüggésben is adódtak problémák. A legtöbb bejelentés baromfihússal és abból készült termékekkel (32), valamint zöldségekkel és gyümölcsökkel (26) kapcsolatban érkezett. Nagyszámú esetet vizsgáltak a szakemberek fűszereket és gyógynövényeket (18), továbbá étrend-kiegészítőket, bébiételeket és tápszereket (18) érintően.

A helyettes államtitkár kiemelte: hazai gyártású termékkel az esetek alig 14 százalékában, összesen 31 alkalommal volt gond. Főként baromfihúst vagy abból készült termékeket kifogásoltak mikrobiológiai szennyezettség miatt a tagállamok. A Nébih, mint az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős magyar hatóság tavaly 19 ügyet jelentett a rendszeren keresztül, minden esetben kockázatos élelmiszer miatt.

Március végén az Európai Bizottság több országra, köztük Magyarországra is kiterjedő szalmonellajárványt jelentett a Belgiumban gyártott Kinder csokoládétermékek kapcsán. A belga gyárat áprilisban bezárták és világszerte termékvisszahívásokat indítottak el. Néhány hónappal később ismét belga csokoládétermékekben mutattak ki szalmonellát. A riasztási hálózat gyors reagálásának köszönhetően a Barry-Callebaut cég termékei nem kerültek kiskereskedelmi forgalomba – idézte fel az Agrárminisztérium közleménye.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium (AM) Településfásítási programjára, a 10 ezer lakosúnál kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt – tájékoztatott keddi közleményében az AM.

A harmadik ütemben 10 ezer sorfát igényelhettek ingyen a 10 ezer lakosúnál kisebb települések. Az érdeklődés hatalmas volt, a regisztrációs felület megnyitása után néhány óra alatt 450 település igényelt idén fát, melyeket a tavaszi és az őszi ültetési időszakban ültetnek majd el. A Program kiemelkedő környezeti hasznosságán túl szemléletformáló és közösségi élménnyel gazdagítja a települések lakóit, miközben felhívja a figyelmet a Vidékfejlesztési program erdősítési pályázataira – olvasható az MTI közleményében.

A hétfőn indult igénylés során a sikeresen pályázó kistelepülések 13 fafaj közül igényelhetnek, minimum 10 maximum 30 sorfát, például amerikai és ezüsthársat, fehér epret, hegyi és korai juhart, magas kőrist vagy puszta szilt.

Opten: történelmi rekordot döntött az építőipari cégek száma tavaly

Az építőipari cégek száma történelmi rekordot döntött 2022-ben Magyarországon – közölte az Opten céginformációs szolgáltató kedden az MTI-vel.

Az Opten Cégfluktuációs Indexe (CFI) – amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz – 2022. évi értéke az építőiparban országosan 18,6 százalék volt.

A közleményben ismertették, hogy 2022-ben 6484 újonnan induló társas vállalkozás bejegyzésével, illetve 3772 társas vállalkozás törlésével zárta az évet az építőipar, aminek eredményeként az ágazatban működő cégek száma rekordmagas értéket ért el, megközelítette a 70 ezret, azaz mintegy negyedével nőtt az öt évvel korábbi értékhez képest.

Alföldi Csaba, az Opten elemzője a közleményben rámutatott: a helyzetet árnyalja, hogy soha nem volt még annyi felszámolás sem az ágazatban, mint 2022-ben, a 2171 eljárás mintegy háromszorosa a koronavírus-járvány előtt megszokott értéknek. A felszámolások számának növekedése, ezzel párhuzamosan a hátrahagyott, ki nem fizetett számlák hosszabb távon tovább rontják az ágazat stabilitását – tette hozzá.

Otthon Centrum: vidéken a panelek a tégla és a kertes házak négyzetméterára is csökkent 2022 végén

Vidéken a panellakások ára átlagosan 2 százalékkal, a téglalakások átlagosan 8, a kertes házak négyzetméterára pedig átlag 10 százalékkal mérséklődött 2022 negyedik negyedévére az előző negyedévhez képest – közölte az Otthon Centrum (OC) saját adatai alapján kedden az MTI-vel.

Hozzátették, a megyei jogú városokban a panelekért átlagosan 510 ezer forintot, a téglalakásokért pedig 537 ezer forintot fizettek négyzetméterenként tavaly az év utolsó három hónapjában.

A panellakásokat tekintve a legdrágább város továbbra is Debrecen 651 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet Székesfehérvár 600 ezer, Győr és Sopron 590 ezer forinttal követett. A további nagyvárosokban jellemzően 500 ezer forint körül alakult a fajlagos ár átlaga, ami a kisebb városok többségében 300-400 ezer forint között maradt. A téglalakásoknál Győrben és Debrecenben mérték 784 ezer, illetve 777 ezer forinttal a legmagasabb négyzetméterárakat.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az OC elemzési vezetőjét, aki elmondta a legalacsonyabb négyzetméterár (átlagosan 372 ezer forint) a használt házak piacán alakult ki tavaly a negyedik negyedévben. Ebben a szegmensben Érd állt az első helyen 650 forintos fajlagos árával, míg Debrecen átlag 500 ezer forintos négyzetméterárral a második. A kisebb városokban: Zalaegerszegen és Szekszárdon 200-300 ezer forint között alakult a családi házak négyzetméterára.

A vakondok az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

A közönséges vakond (Talpa europaea) élete jelentős részét föld alatt tölti és mozgó férgekkel, csigákkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik – olvasható a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. MTI-hez kedden elküldött közleményében. 

Apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás jegyeit mutatják. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlős rövid, három centiméteres farkával együtt is alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll.

A mozgékony állatkával ritkábban lehet találkozni, mint jelenlétének közvetett bizonyítékaival, a vakondtúrásokkal, amelyek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai.

Skandinávia és egyes mediterrán területek kivételével a vakond egész Európában elterjedt, a mocsaras, köves, szikes területek és az intenzíven művelt szántók kivételével szinte minden élőhelyen megtalálható.

A közleményben felidézik, hogy a földművelésügyi miniszter 1901. évi egyik körrendelete a vakondot is – több más állattal együtt – természetvédelmi oltalom alá helyezte, akkor még csak “a virágos, veteményeskertek és csemete ültetvényeken” kívüli területeken. A ma már teljes védettséget élvező rovarevő pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Fennmarad a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintje

A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – indokolta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi, idei első kamatdöntését, amellyel fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjét.

A testület a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

A döntés indoklásában – amely a jegybank honlapján olvasható – a tanács hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaságpolitikáját, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Kitértek arra, hogy az elmúlt időszakban a világgazdasági növekedés lassult, számos országban a GDP csökkenése volt megfigyelhető; az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet előretekintve továbbra is érdemi bizonytalanságot jelent. A nyersanyag- és energiaárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt hónapokban, ugyanakkor az előző évekhez képest továbbra is magas szinteken alakulnak.

Leszögezték, hogy a befektetői hangulat az előző kamatdöntés óta enyhén javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a beérkező makrogazdasági adatok és a kilátások, valamint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták.

Magyarországon a magas frekvenciájú adatok 2022 végére a GDP bővülésének további lassulását jelzik, az idei növekedést pedig mind belső, mind külső keresleti tényezők lassítják. A reáljövedelmek mérséklődése, a vállalati költségek emelkedése, az állami beruházások halasztása és a szigorúbb kamatkörnyezet egyaránt hűti a belföldi keresletet. A visszafogott globális konjunktúra mellett a növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedik, amiben meghatározó az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. A jegybank decemberi Inflációs jelentése szerint a hazai GDP 2022-ben 4,5-5,0 százalékkal nőtt, az idén 0,5-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, 2025-ben pedig 3,0-4,0 százalékkal bővül.

Tavaly decemberben az éves összevetésben számított infláció 24,5, a maginfláció 24,8 százalék volt, az infláció növekedése teljes egészében az üzemanyagok áremelkedésének következménye volt. A monetáris tanács közleménye szerint az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, de a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.

A testület várakozása szerint az infláció fordulatát okozó hatások a következő hónapokban még erőteljesebbé válnak: a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak az orosz-ukrán háborút megelőző szintjükre csökkentek, emellett a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása, illetve a tavaszi hónapoktól a bázishatások kifutása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését.

A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken, a fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba – közölték.

Az MNB az ősszel bevezetett, a bankközi likviditás tartós lekötését célzó eszközeivel – az átalakított kötelező tartalékrendszerrel, az egyhetes futamidejű diszkontkötvénnyel és a hosszú futamidejű betéti tenderrel – az év végi időszakban is erőteljesen támogatta a monetáris transzmisszió hatékonyságának fenntartását. A kedvező tapasztalatok alapján a jegybank ezen eszközeit a következő időszakban rendszeresen fogja alkalmazni, ennek keretében a hosszú futamidejű betéti eszközét január 25-én hirdeti meg, míg február 1-jétől a diszkontkötvény-aukciókat heti rendszerességgel fogja megtartani – közölte a monetáris tanács. A jegybank a pénzpiaci stabilitás érdekében továbbra is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket, valamint a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt.

“A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. A piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeinek jelenlegi kondícióit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig tartja fenn. A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését” – közölte a monetáris tanács.

További cikkek
KÖZéletMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Nyüzsgő élet a könyvtárban: több mint ezerrel nőtt az aktív olvasók száma tavaly

A Huszár Gál Városi Könyvtár olvasótábora évről évre bővül, mégpedig nem is akármilyen…
Read more
A nap esszenciájaKÖZélet

Január 27. (péntek) esszenciája

A magyar zsidóságot ért veszteség az egész nemzeté A szörnyű veszteség egész…
Read more
A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Január 26. (csütörtök) esszenciája

Orbán Viktor: megvédjük a magyarországi településeket Orbán Viktor miniszterelnök…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük