Mit jelent a magnitúdó és az intenzitás egy földrengés esetén? Hogyan számítják ki a szakemberek a földrengés-veszélyeztetettséget? És várhatunk-e utórengéseket a szombati események után? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium geofizikusával.
Ahogy arról portálunk is beszámolt, a hétvégén kisebb földrengést tapasztalhattunk Győr-Moson-Sopron vármegye több pontján is.
Olvasóink is több településről jelentkeztek tapasztalataikkal:
„Mosonban is, mély morajlás volt aztán remegett a ház pár másodpercig.”
„Máriakálnok kinyíltak a konyhaszekrény ajtajai, ami felfelé nyitható.”
„Félelmetes volt!”
„Megremegett a föld a lábunk alatt.”
„Borzalmas és ijesztő volt!”
„Nem csak a rengés, az azt megelőző robaj is félelmetes volt.”
Ezzel kapcsolatban felkerestük a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumot, amely részéről Csatlós Marietta geofizikus válaszolt kérdéseinkre.
A szakember legelőször leszögezte, fontos hangsúlyozni, hogy bár Magyarország szeizmicitása moderált, az ország teljes területén előfordulhatnak akár erősebb földrengések is. Emiatt a lakosság számára hasznos ismerni az alapvető viselkedési szabályokat földrengés esetén:
- Bújjunk egy erősebb szerkezet vagy tárgy, például egy asztal alá, és kapaszkodjunk meg.
- Védjük a fejünket és nyakunkat.
- A szabadban tartózkodjunk távol épületektől, felsővezetékektől, fáktól.
- Kerüljük az ablakokat és a potenciálisan leeső tárgyakat.
- Ne használjunk liftet, inkább lépcsőn közlekedjünk.
- Ha járműben vagyunk, vezessünk félre biztonságos helyre, álljunk meg, és ne haladjunk át hídon, felüljárón vagy alagúton.
„A régió jelenlegi tektonikai folyamatait elsősorban az adriai mikrolemez Európához viszonyított északkeleti irányú nyomódása és az óramutató járásával ellentétes forgása határozza meg. Ennek következtében kompressziós feszültségek jellemzik a medencét, amelyek horizontális rövidülést és a már meglévő kőzetlemezek közötti vetők, vagyis törések reaktiválódását okozzák. A mostani szigetközi földrengések mind nagyobb mélységben, több mint 10 kilométer mélyen és olyan vetők közelében keletkeztek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak, vagyis olyan helyek ezek, ahol a földkéreg elemei napjainkban is lassan elmozdulnak egymáshoz képest. A konkrét esettanulmányok elkészítéséhez részletes földtani és geofizikai vizsgálatokra van szükség, amelyek jelentős időráfordítást igényelnek. Az ilyen elemzésekhez elengedhetetlen a teljes földrengéssorozat adathalmazának összegyűjtése, feldolgozása és értelmezése. Ez a munka jellemzően hosszabb kutatási időszakot ölel fel” – magyarázza Csatlós Marietta, aki a lehetséges utórengésekkel kapcsolatban elmondja:
A különböző típusú földrengések időbeli lefolyására vonatkozóan is rendelkezünk tapasztalatokkal. Általános jelenség, hogy egy nagyobb főrengést kisebb magnitúdójú utórengések követnek. Az utórengések általában gyengébbek, de továbbra is érezhetők lehetnek a lakosság számára. Jelenleg nem lehet előre pontosan megmondani, hogy egy adott területen mikor következik be újabb földrengés, és annak mekkora lesz a magnitúdója. Ugyanakkor a statisztikai ismereteink alapján, különösen egy főrengés után, utórengések előfordulására reálisan lehet számítani.
Győr–Moson–Sopron vármegyétől Északnyugatra található Ausztria és Szlovákia területén a Mur-Mürz-Zsolna vonal, amely egy nagyobb veszélyeztetettséggel rendelkező terület. A Pannon-medence nagy része viszonylag alacsony szeizmikus veszélynek van kitéve, azonban vannak olyan területek, ahol a veszélyeztetettség nagyobb az országos átlagnál, például Komáromnál és a Balaton északkeleti részén.
A földrengések előrejelzése napjainkban is a szeizmológia egyik megoldatlan problémája. A jelenlegi tudományos eszköztár nem teszi lehetővé egy adott rengés pontos időpontjának, helyének és magnitúdójának meghatározását.
Magyarországon, ahol a szeizmicitás közepes, ott a földrengések előfordulásának statisztikai elemzésével becslések adhatók arra vonatkozóan, hogy egy adott térségben mekkora valószínűséggel és milyen időközönként fordulhat elő egy bizonyos magnitúdójú esemény, a múltbeli földrengések tér- és időbeli eloszlása alapján, ezt az elemzést hívjuk földrengés-veszélyeztetettség számításnak. A földrengés-veszélyeztetettségi térképek alapul szolgálnak a mérnökök számára annak meghatározásához, hogy mekkora maximális talajgyorsulással kell számolniuk, hiszen a földrengések elleni védekezés és a kockázat csökkentésének leghatékonyabb módja a megfelelő felkészülés – emeli ki Csatlós Marietta.
A mostani földrengés méretét akkor érthetjük meg, ha ismerjük a magnitúdó és az intenzitás közötti különbséget. A geofizikus úgy magyarázza, amikor egy földrengés nagyságáról beszélünk, akkor a magnitúdóra gondolunk, amely műszeres mérések alapján meghatározott érték és a földrengés során felszabaduló energia nagyságát jellemzi. Ezzel szemben az intenzitás azt mutatja meg, hogy a földrengés milyen mértékű megrázkódtatást okoz egy adott helyen. Az intenzitás értéke az epicentrumtól való távolsággal csökken, és jelentősen befolyásolják a helyi geológiai viszonyok, a talaj jellemzői, valamint a lakott területek sűrűsége. Az intenzitás értéke az epicentrumtól való távolsággal csökken, és jelentősen befolyásolják a helyi geológiai viszonyok, a talaj jellemzői, valamint a lakott területek sűrűsége.
Az intenzitás meghatározása során a lakossági visszajelzéseknek is fontos szerep jut. Az esemény után a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapján bárki kitölthet egy kérdőívet, amely segít a szakembereknek képet kapni arról, hogy a földrengést átélők milyen jelenségeket tapasztaltak: például bútorok mozgását, zajokat, repedéseket.
Ezek, illetve a természeti jelenségek alapján osztályozzuk a földrengést az Európai Makroszeizmikus Skálán. Az így meghatározott intenzitási fokozatok térképen is ábrázolhatók, amelyen látható, hogy hol milyen erősséggel érzékelték a rengést. A 2026 február 21-én, 13:44-kor kipattant földrengés magnitúdója 4,3 volt, amely közepesnek számít a nemzetközi szakirodalomban. Ezt követően öt, legalább 2-es magnitúdójú utórengést, valamint számos ennél kisebb eseményt regisztráltunk. A 4-es rengés már okozhat anyagi károkat, azonban Magyarországon, ahol a nagyobb földrengések viszonylag ritkák, és sokan még nem is tapasztaltak földrengést, a lakosság számára ezek az események is riadalmat kelthetnek, annak ellenére, hogy nagy veszélyt nem jelentenek. Arról van már ismeretünk, hogy érkeztek bejelentések épületkárokról, repedésekről és hajszálrepedésekről – mondja Csatlós Marietta.
Ahhoz, hogy a szigetközi rengések pontos intenzitás értékeket és azoknak eloszlását pontosabban meg tudják határozni a szakemberek, több száz beérkező kérdőív kiértékelésére van szükség, így aki még nem válaszolt a kérdésekre, most ezzel segítheti a szeizmológusok munkáját.
