Ferenc pápa esztergom-budapesti segédpüspökké nevezte ki Martos Levente Balázs
Ferenc pápa elfogadta a hetvenötödik életévét betöltött Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök lemondását, és kinevezte a tisztségre Martos Levente Balázst, a Központi Papnevelő Intézet rektorát – tájékoztatta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtóosztálya pénteken az MTI-t.
A közleményben olvasható életrajza szerint Martos Levente Balázs 1973. november 18-án született Szombathelyen. Teológiai tanulmányait 1992-ben a budapesti központi szemináriumban kezdte, majd 1994-ben Rómába ment, ahol a Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke és a Pápai Gergely Egyetem hallgatója volt. 1998-ban Szombathelyen szentelték pappá. A Pápai Biblikus Intézetben 2000-ben biblikus szaklicenciát szerzett.
- 2000 és 2007 között káplán és hitoktató, illetve teológiai tanár volt Szombathelyen.
- 2002-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karán szerzett teológiai doktori fokozatot.
- 2007-től a győri szemináriumban, 2008 és 2013 között Győr és Szombathely mellett a Szegedi Hittudományi Főiskolán is biblikus tárgyakat tanított.
- 2010-ben a PPKE Hittudományi Karán biblikum területen habilitált.
- 2013-tól 2018-ig prefektus volt a győri szemináriumban.
- 2014-től a Pápai Biblikus Bizottság tagja. 2018-tól felnőttképzési püspöki referens Szombathelyen, 2019-től ugyanitt egyházmegyei hitoktatási felelős.
- Az MKPK 2019 szeptemberében nevezte ki a Központi Papnevelő Intézet rektorává.
- 2019-től a PPKE Hittudományi Karának egyetemi magántanára, 2022-től a Bibliai Nyelvek Tanszékének tanszékvezetője nyilvános rendkívüli egyetemi tanár minőségben.
Papi működését a papnevelésben és tanításban töltött években is kiegészítette a lelkipásztori tevékenység. Káplán éveiből való kapcsolata a Házas Hétvége mozgalommal. Győrben a kórházi beteglátogatásba és a fogyatékossággal élők lelkigondozásába kapcsolódott be – tették hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: fontos az őszinte és nyílt párbeszéd a szomszédos országokkal
Fontos, hogy a szomszédos országok a nemzetközi szervezeteken túl is szoros, közvetlen, őszinte és nyílt párbeszédet folytassanak egymással – hangoztatta a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón, miután szlovén kollégájával tárgyalt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, Marjan Sarec szlovén védelmi miniszterrel egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága kiemelt jelentőségű, stabilitása nélkül nincs európai biztonság. Mindkét ország elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, és kiáll az ország területi épsége és függetlensége mellett – tette hozzá.
Magyarországnak a „veszélyek korszakában” nemcsak a szomszédban dúló háborúval, hanem a délről érkező migrációs nyomással is szembesülnie kell, ezért a megbeszélésen átvették a régió stabilitásának kérdéseit, és megvitatták a migráció kérdéskörét is – számolt be róla a miniszter.
A Nyugat-Balkán stabilitásával kapcsolatban kitért arra, hogy szlovén és magyar katonák egyaránt részt vesznek missziókban, Magyarország az egyik legnagyobb résztvevője a koszovói KFOR-nak, és képviselteti magát a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea-misszióban is.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban arról beszélt az MTI szerint, hogy Magyarország a béke pártján áll, és el akarja kerülni a belesodródást a háborúba, valamint azt szorgalmazza, hogy a NATO is tegyen meg mindent az eszkalációs veszély elkerülésére.
Magyarország egyébként történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja az Ukrajnából érkező menekülteknek – jegyezte meg.
A honvédelmi miniszter kiemelte, hogy mindkét ország elkötelezett és megbecsült tagja a NATO-nak, és mindent megtesznek azért, hogy a képességeikkel arányosan, sőt afelett is teljesítsék a NATO-vállalásokat.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf tájékoztatta kollégáját a magyar haderő fejlesztésének folyamatáról is, valamint arról, hogy idén Magyarország már a GDP 2 százalékát fordítja haderőfejlesztésre.
A miniszter elmondta azt is, hogy a NATO által szorgalmazott generációváltás igényének Magyarország fiatalítási programmal tesz eleget, amelynek eredményeképpen fiatalabb tiszteket hoznak vezető parancsnoki pozíciókba.
Magyarország büszke arra, hogy Olaszországgal együtt már évek óta részt vehet a szlovén légtér védelmében – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Marjan Sarec közölte, a tárgyaláson elsősorban arról beszéltek, hogyan erősíthetnék tovább a két ország eddig is kitűnő katonai együttműködését.
A legfőbb hangsúly továbbra is a képzéseken – a repülésirányító- és pilótaképzésen -, valamint a hadgyakorlatokon lesz – fűzte hozzá, megjegyezve: tavaly fokozták az együttműködést a különleges műveleteknél, és tovább erősítik az összefogást a katonai logisztikában is.
Marjan Sarec kiemelte, országa a lehető legjobb kétoldalú kapcsolatokra törekszik a szomszédos országokkal, így van ez Magyarország esetében is, amely a legaktívabb partnere Szlovéniának a régióban, a NATO-ban és az Európai Unióban is.
A miniszter egyúttal megköszönte a tavaly nyári szlovéniai tűzesetek megfékezésében nyújtott magyar segítséget.
Marjan Sarec szintén kiemelte a nyugat-balkáni régió stabilitásának fontosságát, amely iránt Szlovénia is elkötelezett, és szintén hangsúlyozta a KFOR és az Althea-missziók kulcsfontosságát.
A szlovén védelmi miniszter országa nevében szintén elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, ás elmondta, hogy támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását, területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint önvédelemhez való jogát, és közölte, hogy Szlovénia is nyújt humanitárius és anyagi segítséget Ukrajnának.
Hozzátette, az ukrajnai történések elgondolkodtatták Szlovéniát is a biztonság és a védelmi befektetések kérdéséről. Elmondta, hogy a magyar miniszter által bemutatott védelemipari stratégiát rendkívül jónak találja. Szlovénia is új védelmi stratégiát készít, valamint növeli védelmi kiadásait – mondta.
Meloni Berlinben: támogatásra méltó a legális bevándorlási kvóták gondolata
Az olasz kormány egyetért a német kormánnyal abban, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelemben együtt kell működni a származási országokkal, és legális bevándorlási kvótákat kell felajánlani az illegális migrációval szembeni fellépésért cserébe – jelentette ki Georgia Meloni olasz miniszterelnök pénteken Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.
A jobboldali Olasz Testvérek politikusa és a szociáldemokrata német kormányfő közös tájékoztatóján Georgia Meloni kiemelte: „abszolút támogatja” Olaf Scholzot abban, hogy legyen a kibocsátó országokkal folytatandó együttműködés „egyik eleme” a legális bevándorlási kvóta az illegális migráció visszaszorításáért cserébe.
Hangsúlyozta, hogy szét kell választani egymástól a gazdasági menekültek és a valóban védelemre szoruló menekültek ügyét, és nem lehet „egyszerűen a tengerbe vetni” az érkezőket. Hozzátette: „természetesen felelősségvállalásra és szolidaritásra is szükség van” – idézi az MTI.
Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter
Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását – jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.
A két tárcavezető a Rábavidéken járva találkozott a magyarországi szlovén kisebbség helyi vezetőivel és közösen megtekintettek egy a Rábavidéken működő mintagazdaságot is.
Nagy István a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország minden eddiginél nagyobb erdősítési program végrehajtásának időszakát éli, 2030-ig 23 százalékról 27 százalékra kívánják növelni az ország fával borított területeinek arányát, ehhez pedig a szlovén erdészeti szakemberek segítségét és tapasztalatait is igénybe szeretnék venni – fogalmaz az MTI.
Energiaügyi Minisztérium: újabb szankciók veszélyeztetik az európai energia- és üzemanyagellátás biztonságát, Magyarország kiharcolta a mentességet
Vasárnap lépett életbe az újabb brüsszeli szankció, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Magyarországon a kormány által kiharcolt mentességen túl is több forrás erősíti az ellátás biztonságát – közölte az Energiaügyi Minisztérium szombaton az MTI-vel.
A közlemény szerint az újabb szankció európai piacon várható következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak.
Kiemelték, változatlanul azon az állásponton vannak, hogy a brüsszeli szankciók károsak, nem vetettek véget a háborúnak, és nagy kárt okoznak Európának. Brüsszelnek nem újabb szankciók életbe léptetésével kellene foglalkoznia, hanem inkább a béketeremtésen kellene dolgoznia.
A kormány továbbra is a magyar emberek érdekét és véleményét képviseli: a magyarok 97 százaléka nemet mond a szankciókra, itt az ideje, hogy ezt Brüsszelben is meghallják – olvasható a tárca közleményében.
Az Európai Unió 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lép életbe. A nyersolaj esetében december elején lépett hatályba a behozatali tilalom, ezt követi február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importját és a tagállamok közötti reexportot tiltó rendelkezés.
Mint ismert, a kormány Magyarország számára átmeneti mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, így továbbra is lesz mód az orosz eredetű termékek feldolgozására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való kereskedelem csak nem-orosz eredetű termékekkel lehetséges. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek például a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba – így Magyarországra – szállít, ezt a jövőben csak nem-orosz eredetű termékekkel teheti meg. Magyarország ellátásbiztonságát a Barátság-vezeték mellett a hazai kitermelés, az egyéb import és a horvátországi Adria-vezeték is szavatolja.
A most életbe lépő újabb szankciós korlátozás következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. A fenntartható magyar üzemanyag-ellátásához ugyanis szükség van importra, ezért a szankció miatt emelkedő európai üzemanyagárak Magyarországra is begyűrűzhetnek. Európában akár dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható, hiszen az unió gázolajszükségletének a felét eddig orosz források biztosították. A szankciók következtében Európa most más, távolabbi régiók forrásaira – például indiai, közel-keleti és kínai termékek behozatalára – kényszerül, vagyis jóval messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket, ami ellátási bizonytalanságot okozhat.
Uniós szinten időközben a teljes körű energiaszankció is napirendre kerül, többek között az atomenergia és a gázbehozatal szankciója is. A magyar kormány határozottan ellenzi az energiahordozókra kivetett szankciók további bővítését. A tilalmak távolról sem vetettek véget a háborúnak, miközben az európai fogyasztók drasztikus áremelkedéssel, energiaválsággal és ellátási zavarokkal szembesültek. A kudarcos szankciós politika Európát válságba taszítja, nehezen kigazdálkodható többlet terheket ró az országokra, a vállalkozásokra és az európai családokra – olvasható a minisztérium közleményében.
Nagy Márton: tőkeprogramot indít hamarosan a kormány
A kormány egy tőkeprogram indítását tervezi annak érdekében, hogy a vállalatok megfelelő mennyiségű forrással rendelkezzenek, legyen szó akár forgóeszközökről, akár az elhalasztott beruházások megvalósulásáról – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség (JVSZ) vállalatokat díjazó ünnepségén szombaton Budapesten.
Kiemelte: a tőkealapokat megcélzó program a következő hetekben a kormány elé kerül; zöld célú befektetésekre és kapacitásbővítésre is kiterjed majd.
Idén „pozitív meglepetések” érhetik a gazdaság szereplőit, a növekedés 1,5 százalék lehet fölfelé mutató kockázatokkal, az infláció gyors csökkenés mellett egyszámjegyűvé válhat év végére, a külkereskedelem és a költségvetés helyzete javulhat, a munkaerőpiac stabil marad – jegyezte meg.
A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy a tőkeprogramot a kormány a Baross Gábor Újraiparosítási program keretében indítja, annak a „hitellábát” egészíti ki.
Emlékeztetett, hogy a hitelprogram keretében a vállalkozások forinthitelt 6 százalékos kamattal, zöld beruházások esetén 5 százalékkal, eurókölcsönnél 3,5 százalékkal igényelhetnek, továbbá arra biztatta a vállalkozókat, hogy forduljanak a kereskedelmi bankokhoz a konstrukciók igénybevételére.
A gazdaságpolitikai intézkedések „be fognak érni”, a növekedés fenntartása, a recesszió elkerülése, illetve az infláció leszorítása után a gazdaság 2024-ben „repülőrajtot vehet” – fogalmazott.
Nagy Márton arra is kitért, hogy bár a gazdaság 2022-ben 4,5 százalékkal nőtt, a tavalyi év „nehéz év volt” – nem csak az infláció emelkedése és az árfolyam leértékelődése miatt. A háború, a szankciók, az energiaárak elszabadulása – az ország energiaszámlája 7 milliárd euróról 17 milliárd euróra nőtt – védekezésre kényszerítette a kormányt, negatív meglepetésekkel szembesültek naponta – fejtette ki.
Az MTI kérdésére Nagy Márton azt mondta, hogy „két ugyanolyan válság nem létezik”, amennyiben a tavaly tapasztalt problémák visszatérnek, azok már nem fognak olyan sokkszerűen hatni, a vállalatok és a kormányok is alkalmazkodtak a helyzethez; negatív kockázatokkal emellett természetesen számolni kell.
A JVSZ rendezvényén négy kategóriában díjazták a vállalatokat: nagyvállalati kategóriában a fődíjat a MAM-Hungária Kft. nyerte el, második a NI Hungary Kft., harmadik a Praktiker Kft. lett; a középvállalatok között a Pauker Holding Kft. győzött, amelyet a Schiller Flotta Kft. és a Stádium Kft. követett. A legjobb ökoszisztéma különdíjjal a K&H Bankot, a Provident Pénzügyi Zrt.-t és a Körber Hungária Gépgyártó Kft.-t tüntették ki, a tehetséggondozás területén a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, a BEKO Engineering Kft. és az MKB Bank Nyrt. bizonyult a legjobbnak.
A szövetséget 35 éve alapították, célja egyebek közt a Magyarországon működő vállalatok versenyképességének növelése, a digitalizáció és a zöld átállás segítése, illetve a tudásmegosztás a nagy-, közép, kis és mikrovállalatok között.
Lelőtték az amerikai légtérben felfedezett kínai hírszerző léggömböt
Az amerikai haderő szombaton megsemmisítette az Egyesült Államok légterében a hét közepén felfedezett kínai léggömböt, amely az amerikai álláspont szerint hírszerző légieszköz, míg a kínai kormány eltévedt meteorológiai eszközről beszél.
Az élő közvetítés szerint az amerikai megfogalmazásban kínai „kémballon” helyi idő szerint nem sokkal délután fél 3 után süllyedni kezdett az Atlanti-óceán felett, miután elhagyta az Egyesült Államok keleti partvidékét, Dél-Karolina partjait.
Előzőleg a szövetségi légügyi hatóság átmenetileg leállította a légi közlekedést a körzetben, ami három nagy repülőtér forgalmát is érintette.
A parti őrség katonai művelet miatt a környékben hajózókat arra figyelmeztette, hogy hagyják el az környező vizeket.
Joe Biden elnök korábban szombaton a légi eszközre vonatkozó újságírói kérdésre úgy válaszolt, hogy „gondoskodni fognak” róla.
Az összefoglalók szerint az elnököt kedden tájékoztatták a légi eszköz észleléséről, ami vélhetően Alaszka felett ért amerikai terület fölé mintegy 20 kilométeres magasságban. A védelmi minisztérium azt javasolta, hogy az eszközt ne próbálják megsemmisíteni a szárazföld felett, mert a polgári lakosságot fenyegető kockázat felülmúlja a kínai hírszerzési információk okozta lehetséges kárt.
A léggömb mérete három iskolabuszé.
Az incidens miatt a Anthony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta a hétvégére tervezett kínai útját, amelynek célja az amerikai-kínai feszültség csökkentése lett volna. A miniszter közleménye szerint az eset olyan körülményeket teremtett, amelyek keresztül húzzák utazásának tervezett célját.
A kínai külügyminisztérium közleménye szerint egy eltévedt léggömbről van szó – olvasható az MTI közleményében.