A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Február 17. (péntek) esszenciája

A bizonytalan külső környezet ellenére jó eredménnyel zárt a Mol tavaly

A Mol-csoport tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 1773,9 milliárd forint (4,7 milliárd dollár) volt tavaly az előző évi 1071,9 milliárd forint (3,53 milliárd dollár) után – tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.

A vállalatcsoport a tavalyi utolsó negyedévben 438,8 milliárd forint (1,074 milliárd dollár) újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA-t termelt, ami az előző negyedévinél 26 százalékkal alacsonyabb, 2021 utolsó negyedévében ugyanakkor 301,2 milliárd forintot (947 millió dollárt) tett ki az EBITDA – írja az MTI.

A Mol fő piacának számító Kelet-Közép-Európában az ársapkák és különadók EBITDA-t érintő becsült hatása mintegy 1,6 milliárd dollár volt 2022-ben – jelezték.

A társaság közleménye idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki úgy fogalmazott: az ukrán háború és ellátásbiztonságra gyakorolt hatásai, a szabályozási környezet és a kiszámíthatatlan makrokörülmények példátlan kihívások elé állították a Mol-t. A tavaly elért kimagasló EBITDA még az extrém mértékű adók, ársapkák és szabályozói intézkedések mellett is lehetőséget biztosít a vállalat stratégiájában megfogalmazott transzformáció és fejlesztések végrehajtására – emelte ki.

Rétvári Bence: az új ügyeleti rendszer egyszerűsíti a betegellátást

A Hajdú-Bihar vármegyében február 1-jén bevezetett új, egységes alapellátási ügyeleti rendszerrel egy érthető, átláthatóbb és a betegeket jobban segítő rendszer jött létre – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence hozzátette az MTI szerint: a rendszer bevezetésénél az egyszerűség, a gyorsaság és az orvosi ellátás könnyebb elérhetősége volt a szempont.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó is arról beszélt, hogy a 1830-as hívószám bevezetése az egészségügyi ellátás hatékonyságát és gyorsaságát célozza.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója úgy értékelt: a február 1-jétől működő rendszer első két hetének tapasztalatai alapján elmondható, hogy a rendszer kiválóan működik. Jelezte, március 1-jétől Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében „élesedik” az új ügyeleti rendszer.

Szijjártó: a Bosch 70 milliárd forintos beruházást jelentett be Magyarországon

Csaknem 70 milliárd forintos beruházást jelentett be a Robert Bosch Power Tool Kft. Magyarországon, amelynek keretében 2024 végéig logisztikai központot hoznak létre, illetve bővítik a kéziszerszám- és akkumulátorgyártást Miskolcon – közölte a tárca tájékoztatása szerint pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a német tulajdoni hátterű, hazánkban mintegy 20 ezer embernek munkát adó vállalat két fázisban megvalósuló projektjének értéke 70 milliárd forint, amihez az állam 10 milliárd forint támogatást nyújt.

Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt három évben példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, Magyarország azonban nem pusztán jól vizsgázott a rendkívül nehéz időszakban, hanem tavaly egyenesen „mesterhármast” ért el, megdöntve a foglalkoztatottság, a beruházások és az export rekordját is.

„Ezzel sikerült azt a célkitűzésünket elérni, hogy Magyarország egyfajta lokális kivétel legyen abban a recesszióban, amely körülvesz minket” – szögezte le.

Aláhúzta: a siker alapja a beruházások ösztönzése, a világ egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása, amelyek nyomán hazánk nyújtja a legvonzóbb beruházási környezetet Közép-Európában.

Szijjártó Péter hangsúlyozta az MTI közleménye szerint, hogy 2022-ben minden nehézség ellenére is 4,6 százalékos növekedést produkált a gazdaság, hat egymást követő hónapban 4,7 millió felett volt a foglalkoztatottak száma, és 19 százalékos bővülést követően 142 milliárd eurót ért el a kivitel.

Emellett – mint rámutatott – 6,5 milliárd eurónyi beruházás érkezett Magyarországra, amelyek magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtenek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Robert Bosch Power Tool Kft. beruházását bejelentő sajtótájékoztatóján. MTI/Máthé Zoltán

A miniszter ezután leszögezte, hogy a Bosch 440 leányvállalattal rendelkezik a világ 60 országában, így különösen nagy eredmény, hogy a magyarországi fejlesztés mellett döntöttek.

Kijelentette, hogy a cég beruházásai egyszerre szolgálják a kormány két célját, az újraiparosítást, illetve az elmozdulást a „Made in Hungary” felől az „Invented in Hungary” irányába.

„Tehát a Bosch nem csak beruházási volument hoz Magyarországra, az elmúlt években egyébként több százmilliárd forint értékben, hanem beruházásaival a magyar gazdaság technológiai színvonalát is jelentős mértékben növeli” – közölte.

Majd hozzátette, hogy Magyarország az elektromos motorral működő kéziszerszámok exportjában a világranglista 8. helyén áll, az elektromos motorral hajtott kézifűrészek esetében pedig a 6. helyen.

Végül arra is kitért, hogy Magyarországon a német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget, így tavaly csúcsot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom is, amely már november végére elérte a 60 milliárd eurót.

Rámutatott: a magyar a világ 15. legnyitottabb gazdasága, az export adja a bruttó hazai termék (GDP) 80 százalékát, ami azt jelenti, hogy a külgazdaság alapvetően határozza meg az ország működését.

Az eseményen Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: bár az elmúlt két évtized számos kihívás elé állította őket, a válaszuk mindig a beruházás és a fejlesztés volt.

A mostani bejelentés egy magas automatizáltságú, csaknem 100 ezer négyzetméteres raktárközpont kialakításáról szól, ami több, kiemelten fontos logisztikai funkciót lát majd el – tette hozzá.

Kifejtette: a központ egyrészt az elektromos kéziszerszám üzletágnak az egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz, másrészt ide költözik a 2017-ben átadott, csomagolási tevékenységet végző regionális szolgáltatóközpont is; emellett késztermék- és alapanyagraktárként is működik majd.

„Kapacitásbővítő beruházásunk új, innovatívabb akkumulátorok, illetve vezeték nélküli kéziszerszámok, valamint kerti gépek fejlesztésére és gyártására ad lehetőséget. Óriási siker ez ilyen kihívásokkal teli időkben” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

Megjegyezte, hogy a miskolci kéziszerszámgyár folyamatosan fejlődik, és a Bosch-csoporton belül, nemzetközi szinten is meghatározó szerepet tölt be.

A Robert Bosch Power Tool Kft. 2001 novemberében alakult Miskolcon, ma már több mint 3800 munkavállalót foglalkoztat. Az elektromos kéziszerszámok, kertigépek, valamint az ezekhez tartozó akkumulátorok, továbbá eBike-akkumulátorok fejlesztését és gyártását, illetve famegmunkáló professzionális elektromos szerszámok összeszerelését végző vállalat 2021-ben 306 milliárd forint árbevételt ért el. Kutatásra és fejlesztésre 4,3 milliárd forintot, beruházásra pedig mintegy 7,3 milliárd forintot fordítottak.

Rétvári: a háború kitörése után érkezett nem ukrán állampolgárok csak érvényes okmányokkal léphetik át az ukrán-magyar határt

A háború kitörése után Ukrajnába érkezett nem ukrán állampolgárok csak akkor léphetik át az ukrán-magyar határt, ha érvényes okmányokkal rendelkeznek a schengeni-övezetbe való belépéshez – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence közölte, a február 3-ától érvényes új eljárásrenddel Magyarország a lengyel és a szlovák gyakorlatot követi, ugyanis egyértelműen látszott, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után jelentősen megnőtt azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a száma, akik a háború kitörése után érkeztek Ukrajnába, de úgy állították be magukat, mint akik a konfliktus elől menekülnek, és így próbáltak bejutni az Európai Unió területére – írja az MTI.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, a háború kitörése óta 1 061 765 ember kelt át a háború elől menekülve Ukrajnából Magyarországra, a zöldhatáron pedig egy év alatt 1723 embert fogtak el, akik közül 1691 ukrán állampolgár volt.

Veres András: az egyházi iskolák pótolhatatlan nevelői munkát végeznek

Az egyházi iskolák pótolhatatlan nevelői munkát végeznek Magyarországon, nélkülük a nemzeti, az európai kultúra és a katolikus egyház is szegényebb lenne – jelentette ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke pénteken Budapesten.

Veres András a katolikus iskolák vezetőinek szervezett konferencián arról beszélt: az egyház természetéből fakadó erkölcsi kötelessége részt venni a kultúra gazdagításában és továbbadásában, és e kötelességének mindig eleget is tett – fogalmaz az MTI.

Kiemelte Veres András: ahogy annak idején az őt tanító szerzetesek tették, ma is arra van szükség a katolikus iskolákban, hogy formálják a diákok keresztény világlátását, meghagyva közben egyéni szabadságukat a keresztény világnézet melletti döntésben.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek rámutatott, az egyház mint fenntartó sajátos küldetése „lelket adni a teljes oktatói és nevelői tevékenységnek”. Azt is hangsúlyozta, hogy az egyház, amikor iskolákat működtet, nem csupán az oktatáshoz való jogát gyakorolja, hanem egyben a vallásszabadság alapvető jogát is.

MÁV: több mint 1,7 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítottak meg az utasok a vasúti közlekedéssel

A vasúti közlekedés választásával több mint 1,7 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítottak meg az utasok két év alatt – közölte a MÁV pénteken az MTI-vel.

A MÁV-Start 2021. február 17. óta a vonatjegyeken, bérleteken feltünteti a távolságra vonatkozóan a CO2-kibocsátás megtakarítását. A kezdeményezést azzal a céllal indította el a vasúttársaság, hogy az utasokban tudatosítsa, a közlekedési mód megválasztásával is jelentősen csökkenthető a légkörbe kerülő káros anyag mennyisége.

Az indulás óta eltelt időszak alatt több mint 1,7 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást sikerült megelőzni, amely hozzávetőlegesen egy 140 ezres nagyváros – például Pécs – összes lakosának éves kibocsátását fedezi. Ezt a szén-dioxid mennyiséget több mint 23 millió fa tudta volna megkötni – írják a közleményben.

A közleményben kifejtik: Magyarország közösségi közlekedésének gerincét a MÁV-Volán-csoport leányvállalatai által nyújtott személyszállítási szolgáltatás adja. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért a közlekedés felelős, ehhez a vasúti ágazat csak 1 százalékkal járul hozzá.

A MÁV szerint jelentősen növelni kell a közösségi közlekedés szerepét a személyközlekedésben, illetve a vasút részarányát az áruszállításban ahhoz, hogy az Európai Unió által 2050-re megfogalmazott klímacél elérhető legyen, és 90 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás.

Ezt a célt hatékonyan támogatja a villamosított vasútvonalak hosszának, az elektromos járművek darabszámának növelése, az áruszállítás vasútra terelése, valamint a járműpark korszerűsítése – hangsúlyozzák a közleményben.

Hozzáfűzték: jól kimutatható a környezeti szempontokat leginkább kihasználó online értékesítés térnyerése, az Elvira online felületén, vagy a MÁV applikációval jegyet váltó utasok aránya a tavalyelőtti 28 százalékról 35 százalékra emelkedett 2022-re.

A vasúttársaság 2023. február 14. óta mind a pénztárakban, mind a jegykiadó automatákban új, bankkártyaméretű jegyeket vezetett be. A 80-szor 54 milliméteres jegyek a korábbiaknál kisebbek, gyorsabban nyomtathatók, egységes kinézetűek. Éves szinten mintegy 1100 kilométer jegycsíkot spórol meg a MÁV-Start a fejlesztéssel – tájékoztattak.

A közleményben kitértek arra is, hogy a Volánbusz járműállományának szén-dioxid-kibocsátása a 2019-es 338 ezer tonnához képest 2022-re 13 ezer tonnával 325 ezer tonnára csökkent.

A közlemény szerint a MÁV-Volán-csoport célja 2050-ig a klímasemlegesség elérése, ennek érdekében kidolgozta fenntarthatósági célkitűzéseit, a zöldstratégiai célokat 2021. április 22-én a Föld napján ismertette a vállalatcsoport.

Megalapította leányvállalatát az Audi Hungaria

Audi Hungaria Ahead Kft. néven megalapította leányvállalatát az Audi Hungaria Zrt., amely a Volkswagen konszern számára nyújtott beszerzési, pénzügyi és informatikai szolgáltatásokat fogja össze.

Az alapító okiratot pénteken Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke és Patrick Heinecke, a vállalat IT, beszerzés és compliance területekért felelős igazgatósági tagja írta alá Győrben.

Az új cég száz százalékban az Audi Hungaria leányvállalata,  a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódik, működési területe a beszerzési, pénzügyi és IT szolgáltatások, amelyek korábban az Audi Hungariaban a kompetencia alapú szolgáltatások (Shared Competence Center – SCC) közé tartoztak a műszaki fejlesztés és a logisztika mellett – olvasható az MTI közleményében.

Az SCC-ben mintegy ezer embert foglalkoztattak, az új vállalathoz közel 340-en csatlakoztak az Audi Hungariától.

A cég alaptőkéje 10 ezer euró – közölte az MTI érdeklődésére a vállalat.

Alfons Dintner elmondta, hogy az idei évben nem csak a múltat ünneplik (idén harminc éves az Audi Hungaria), hanem a jövőt is építik.

Kifejtette: a motor- és a járműgyárban csúcsminőségű termékeket állítanak elő, az új leányvállalattal pedig szintén szeretnének szintet lépni a Volkswagen konszernen belül és kívül is.

Patrick Heinecke azt emelte ki, hogy az SCC az elmúlt években meghatározó szerepet töltött be a vállalat életében, így az új vállalat számára erős és megbízható alapot építettek.

Az Audi Hungaria Zrt. az Audi konszern tagja, az Audi és Volkswagen konszern központi motorszállítója.

Tavaly 1 677 545 motort és 171 134 autót gyártottak a győri üzemben.

A múlt év végén 11 957 embert foglalkoztattak.

Új malmot adott át a Gyermelyi Zrt.

A Gyermelyi Zrt. 6,5 milliárd forintot meghaladó beruházással épített új malmot adott át pénteken, ezzel a vállalat Magyarország legnagyobb, egy telephelyen belül üzemelő malomipari vállalkozását hozta létre – írja az MTI.

Varga Mihály pénzügyminiszter a malom átadása előtt elmondta, a társaság a beruházáshoz a nagyvállalati beruházási támogatási program keretében 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami forrást kapott.

A miniszter kiemelte, az elmúlt nyolc évben 250 támogatási szerződés jött létre a program keretében, 570 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg, ebből mindegy 133 milliárd forintnyi kötődik az élelmiszeriparhoz.

A fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje

Először választották meg az év lepkéjét, amely a fecskefarkú pillangó lett. A kezdeményezéssel a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra szeretné felhívni a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) lepkevédelmi szakosztálya.

A fecskefarkú pillangó közönségszavazás alapján nyerte el a címet – olvasható az MME MTI-nek küldött pénteki közleményében.

A Magyarországon élő négy pillangófaj közül az egyik legelterjedtebb a fecskefarkú pillangó (Papilio machaon). A világon máshol is sokfelé megtalálható ez a faj, például Észak-Amerikában, Európában, Ázsiában, valamint Észak-Afrika egy kis részén. Jellegzetes mintázata jól ismert, kevésbé tudott azonban, hogy a szárnyán látható pirosas folt és a két faroknyúlvány, amelyekről a nevét is kapta, a lepke fejét és csápjait hivatottak utánozni. Az egyébként védtelen állat ilyen módon igyekszik elterelni az őt fogyasztó madarak figyelmét létfontosságú szerveiről, így adott esetben képes lehet egy madártámadást is túlélni.

A fajjal kapcsolatos további érdekességek közé tartozik a hilltop-jelenség, vagyis a dombtetőzés. Ez arra utal, hogy a lepkék egy-egy kiemelkedés, domb, hegy vagy halom tetején gyülekeznek, és így próbálnak párt keresni maguknak. A hímek meglehetősen agresszíven védik az általuk elfoglalt területeket, és az arra tévedő más hímeket heves légi csatával üldözik el a helyszínről.

A másik érdekesség az ilyen fajokra nem jellemző harciasság, a hernyó védekező magatartása. A küllemét tekintve élete kezdetén a madárürülékre emlékeztető hernyó mintázata később feltűnővé válik, ilyenkor az őt érő támadások ellen úgy védekezik, hogy egy villás, kígyónyelvre emlékeztető narancsszínű nyúlványt lök ki a feje mögül. Ezek a falánk hernyók elszaporodásuk esetén komoly mezőgazdasági kárt is képesek lennének okozni, azonban erre Magyarországon még nem volt példa.

A fecskefarkú pillangók erős illatú, élénk színű, nektárdús növényekre szállnak, ilyen a nebáncsvirág, a petúnia, a rézvirág, a levendula vagy a hibiszkusz. Hernyó állapotában pedig előszeretettel fogyasztja a kapor, a sárgarépa és petrezselyem leveleit.

További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösségMosonmagyaróvár

Egy élet a kereszténydemokráciáért – Kovács K. Zoltánra emlékezünk

100 évvel ezelőtt, 1924. március 27-én született Mosonmagyaróváron Kovács K. Zoltán, a…
Read more
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatóit díjazták az Év agrárembere díjátadón

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói értékes szakmai…
Read more
KÖZbensőKÖZélet

Dühkezelés gyermekkorban – Ezt a három dolgot minél előbb tanítsa meg a gyermekének!

Szülőként hajlamosak vagyunk megijedni gyermekeink heves érzelmi megnyilvánulásaitól, pedig…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük