2021.08.03.

SzigetKÖZélet média

Ezer szállal kötődnek a Piaristához


Nagy meglepetéssel várták a szülőket, vendégeket a Piarista Iskola évzáróján péntek délután a diákok, egy közösségi projekt részeként feldíszítették az udvart: a jelképes platánfát, a bútorokat, a kerítést retextil technikával. Minden nebuló hozott otthonról egy-két pólót, amit aztán „ezer szállal” kötöttek fel az installáció részeként. A háromhetes projektet a mosonszolnoki Kocsis Angéla, a  Kétfecske által működtetett Bohém Tanya Közösségi Műhely alapítója fogta össze.

– A piaristák 300 éve vannak Magyarországon. Mi Mosonmagyaróváron egy közösségi alkotással öleljük át jelképesen az iskolánkat, az „ezer szállal kötődést” jelképezve. Ebbe a közösségi projektbe az iskola összes diákját bevontuk, a legkisebbektől a gimnazistákig, részt vehettek a pedagógusok, az iskola összes dolgozója, öregdiákok – kezdte a beszélgetést Kocsis Angéla, a Kétfecske által működtetett Bohém Tanya alapítója.

– A mindenki által szeretett, jelképes platánfa a projekt központi szereplője, melyet közösen díszítettünk fel, de az udvar többi fáját, a bútorokat, kerítést, mind színesbe öltöztettünk az évzáróra. Ehhez retextil technológiát alkalmaztunk, használt ruhák újrahasznosításával készítettük el az egész udvart beborító installációt – tudtuk meg Angélától.


Gerillakötés, női graffiti

A yarn bombing elnevezést, a gerillakötést női graffitinek is szokás hívni, ahogyan mások a street art egy megjelenési formájaként hivatkoznak rá. Ezzel a figyelemfelhívó módszerrel díszítették fel a Piarista Iskola fáit, bútorait, kerítését az évzáróra.  

– Az esztétikai érték mellett sok esetben van valamilyen üzenete, társadalmi figyelemfelhívó funkciója. Sok évvel ezelőtt a Piaristába jártam, ide jártak a testvéreim, unokatestvéreim, most ide jár a fiam. Nagyon sok minden ideköt, élő a kapcsolatom az intézménnyel. Korábban tartottam már itt játszóházakat, technikaórákat, így az iskolában nem volt ismeretlen a retextil. Az igazgatóval is beszéltünk már erről, ő szerette volna, ha készül valamilyen közösségi alkotás. Csakhogy azokkal a technikákkal, amikben korábban gondolkodtam, nem, vagy nagyon nehezen, hosszadalmasan valósíthattuk volna meg, főleg, ha a fő szempont, hogy minden gyerek részt vegyen benne. Mert elég soká tartana 600 gyereket megtanítani horgolni. Aztán nemrég kitaláltam egy új módszert, ami csak annyi, hogy pólókat vízszintesen felvágunk, és az így kapott karikákat egyszerűen csak összehurkoljuk, ezt használjuk a díszítéshez. Ez nagyon egyszerű, a kis elsősöktől a gimnazistákig mindenki tudja csinálni, szóval ezzel megvalósulhatott a diákság teljes bevonása – fogalmazott Angéla, aki szerint a projekt címe, az “Ezer szállal kötődünk” a saját érzéseinek a kifejeződése is, hiszen valóban úgy érzi: ezer szállal kötődik az iskolához.


Egy póló diákonként

Mintegy ezer ruhadarabot használtak fel az Ezer szállal kötődünk projektben.

– Mindenkinek hoznia kellett egy pólót, ezt felvágni karikákra, és összehurkolni. Aztán minden osztály választhatott, mit szeretne díszíteni az udvaron. Padokat, fákat, kerítést, pavilont, a nagykapu rácsát. Voltak osztályok, akik maradandó alkotásokat készítettek, botokra, hulahoppkarikára, biciklikerékre fűzték, szőtték fel a szálakat. Ezek most az udvar falait díszítik, de a későbbiekben a termekbe, folyosókra kerülnek majd. A projekt két hete alatt volt egy öregdiák összejövetel is, ennek a résztvevői szintén „belekötöttek” a díszítésbe – tájékoztatott Angéla.

Hozzátette: készítettek egy 300-ast formázó horgolt fakárpitot is, annak tiszteletére, hogy idén háromszáz éves a rend Magyarországon.


A letekert szálakat továbbhasznosítják

A diákok többsége örömmel fogadta a retextilt, Angéla szerint viszont volt, akiben kétségek támadtak, hogy a textil-tekerés nem károsítja-e a fákat.

– Természetesen ezek a pólócsíkok nem lesznek fent olyan sokáig, hogy a fáknak baja lehessen tőle. A másik kérdés, ami többekben felmerült: hogy mi lesz ezekkel az anyagokkal, ha leszedjük őket a fákról, padokról. Az számomra egyértelmű, hogy nem kerülnek a szemétbe, nem dobjuk ki őket, hiszen a retextil egyik lényege a hulladékcsökkentés. A fákról letekert szálakat majd továbbhasznosítjuk, szőhetünk belőle pl. szőnyeget vagy párnákat az iskolai székekre. 

Hurkolóművészek három hét alatt

– A hurkolást a legkisebbeknek mesével tanítottam meg, úgy, hogy varázsoltunk, és a végére mind hurkolóművészek, hurkológusok lettek. Nagyon sok örömteli pillanatot szerzett ez a három hét. Az egyik legnagyobb eredményem például az, hogy egy nyolcadikos fiú (akit ez korábban sose zavart) úgy érezte, hogy a társai előtt égő, hogy milyen rosszul tud ollóval vágni, ezért otthon gyakorolt. Szerintem egy 14 évesnél ez nagyon nagy szó! A másik, hogy megtanítottam Zoltán atyát horgolni. Nagyon örülök, hogy megismerhettem  közel 600 gyereket, és szerzetem nagyon sok barátot! – zárta Angéla.

Megosztom: