2021.05.11.

SzigetKÖZélet média

Afrikai madárfajra bukkantak a Szigetközben

Fotó: Lakatos Krisztián


Afrikában őshonos madárfajt kaptak lencsevégre Dunaszeg környékén novemberben. Pásztorgémet Magyarországon először 1931-ben, Dinnyésen láttak, de már többször megfigyelték a Hanságban is. Ez az első alkalom, hogy a Szigetközben is felfigyeltek rá. Győrig Előd, a Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Csoportjának elnökségi tagja beszélt a pásztorgém megjelenésének körülményeiről, illetve egy másik érdekes jelenségről, a réti fülesbaglyok tömeges jelenlétéről is beszámolt.

Lakatos Krisztián – aki több mint tíz éve fotózik a Szigetközben – kapta elsőként fényképezőgéppel lencsevégre a pásztorgémet. Portálunkkal megosztotta, hogy az ő figyelmét Szomolányi László hívta fel a madárra, ezért indult el fotózni.

“Szomolányi László akkor a Dunaszeg és Ásványráró közötti szakaszon legeltette a teheneit, és ő vette észre először a madarat, szólt nekem, hogy pásztorgémről lehet szó. Másnap kimentem, először a lucernásban láttam, következő nap pedig sikerült a tehenek hátán lencsevégre kapnom. Utoljára Dunaszegen a teleltetőnél látták a példányt” – részletezte Lakatos Krisztián.

Tehenek és bivalyok hátán ücsörög

Győrig Előd, a MME Kisalföldi Csoportjának elnökségi tagja elmondta, a pásztorgém eredetileg egy afrikai madárfaj, így a magyarországi jelenlét meglehetősen északi előfordulásnak mondható.  

“A Hanságban korábban már láttak több alkalommal több példányt is, viszont a Szigetközben most először figyelték meg. Meglehetősen kései előfordulása ez a novemberi jelenlét, hiszen egy melegkedvelő faj” – magyarázta Előd.

Mint mondta, az utóbbi időben kezdenek áttelelni ezek a madarak, így „megspórolják” a vonulási rizikót, több példány maradhat életben. 

A madártani szakértő lapunkkal megosztotta: a pásztorgém egy kistestű, fehér madár, nászruhában narancssárga tollak díszítik a testét és a nyakát, valamint kivörösödik a csőre is. Afrikában elefántok, bivalyok hátán „utazik”, hazánkban is nagy testű állatok közelében, legelőkön, a Hanságban például bivalyok hátán látták. 

Frappáns élelemszerzési taktikája van: felül a legelő állatok hátára és az előttük vagy a nyomukban elrepülő rovarokra, szöcskékre, sáskákra, vagy éppen a kistestű rágcsálókra csap le. Az is előfordul, hogy szorosan a nagytestű állatok mellett sétál, így neki is akad ennivaló. Ugyan Afrikában őshonos madárfaj, de meghódította az egész világot. Brazíliában az 1900-as évek közepén jelentek meg, mára Észak-Amerikában is elterjedtek – tudtuk meg Elődtől.

Hozzátette, ez a madárfaj a nagytestű állatok közelében, de akár vizes élőhelyeken is felbukkanhat, ahol kétéltűek, férgekkel táplálkozik, illetve szántóföldeken is megjelenhet. Az első hazai költést 2011-ben a Hortobágyon jegyezték fel, később megtelepedett Baranya megyében, Fejér megyében, Szegednél és a Kis-Balatonon is. A megyében előfordult már a Fertő és a Hanság vidékén és egyszer Mosonudvarnál is.

Fotó: Lakatos Krisztián


Réti fülesbaglyok az éjszakában

Egy másik érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet Előd, ez pedig a réti fülesbaglyok jelenléte. Éjszakai állat lévén keveset tudnak róla és a viselkedéséről. Az MME elnökségi tagja elmondta, a madarak rendszertelenül megjelennek a Mosoni síkon és a Hanságban, majd eltűnnek – ennek okairól egyelőre nem sokat tudnak.

Idén Dunaszeg közelében egy kékes rétihéjaszámlálás során bukkantak a Magyar Madártani Egyesület tagjai egy nagyobb csapatra: miután a kékes rétihéják behúztak egy sásos részről, tíz réti fülesbagoly húzott ki. Ez a szám meglehetősen soknak mondható Előd szerint, aki azt is elmondta, a réti fülesbagoly egy pusztai madár, az egyetlen bagolyfaj, ami csak földön költ, a magas fű vagy gabona közé rakja a tojásait. Sokszor nappal is repül, viszont éjszaka vadászik.

Fotó: Pitó Andor


“Ahogy azt megtudtuk, vannak olyan évek, amikor valamilyen okból kifolyólag rengeteg réti fülesbagoly érkezik hazánkba, azon belül a Szigetközbe is. Valószínűleg ezekben az években Skandináviában, Fehéroroszországban jó költési időszakot zárnak, ami után ide érkeznek telelni” – mondta Előd.

Tavaly hasonló inváziót regisztráltak Rajka és Hegyeshalom környékén, akkor április közepén megjelentek és május-júniusban kirepültek a madarak, illetve a Hanságban fogtak három példányt gyűrűzéskor.

“Dunaszegen hatalmas szerencsénk volt, hogy ilyen sok madarat egyszerre megfigyelhettünk” – magyarázta Előd, akinek egyszer volt szerencséje a réti fülesbaglyok nászrepülését is megfigyelni.

“A madarak ilyenkor 100–150 méterre a talajtól huhognak, és zuhanó repülés közben tapsolnak a szárnyukkal, ami hatalmas élmény” – zárta szavait a madártani szakértő.

Fotó: Pitó Andor
Megosztom: