A nap esszenciájaBezenyeKÖZéletSzigetKÖZélet

A hétvége esszenciája (2023.03.10-12.)

Bölcsőde alapkőletétel Bezenyén

196 millió forint, vissza nem térítendő támogatásból épül bölcsőde Bezenyén. Az alapkőletételre március 10-én került sor ünnepélyes keretek között.

Alapvetés, hogy a család a fenntarthatóságunk záloga. Ezért rögzítettük, hogy a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni, és az egész ország működését családbaráttá kell változtatni.

– mondta köszöntő beszédében dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője.

Kiemelte továbbá, hogy 2021 óta országszerte több ezer új bölcsődei ellátást biztosító férőhely létesült Magyarországon, a kormány csaknem 50 milliárd forintos keretösszegű pályázati felhívásának köszönhetően. Hozzátette: Ebből az egyik sikeres pályázat Bezenye Község Önkormányzatáé.

A tárcavezető beszédében hangsúlyozta: Aki bölcsődét épít, az bizony bízik a jövőben, bízik a településben. Bízik abban, hogy a fiatalok megtalálják ebben a kis faluban is a boldogulásukat. Mert hisznek a közösségben, a gyökereikben és szeretettel adják azt tovább gyermekeiknek is.

Ezzel pedig olyan példát és alapot nyújtanak számukra, mely valóban stabil és folyamatosan növekvő népességgé kovácsolja Bezenye község lélekszámát.

Márkus Erika, Bezenye Község polgármestere arról beszélt, hogy a települési számok alapján mára szükségessé vált Bezenyén egy bölcsődei intézmény építése. Az egy csoportszobás, 12-14 gyermek ellétéséra alkalmas intézmény 3 új munkahelyet is teremt a községben. A polgármester emlékeztetett: A ma épülő bölcsőde a helyi családoknak újabb lehetőséget és biztonságot jelent majd.

A felbokrétázott épületet a jövőbe vetett intézmény szimbólumának nevezte. Megjegyezte: Fejlesztések nélkül egyetlen település versenyképessége sem garantálható. Bezenye ebben a tekintetben az elmúlt három évben kiállta a próbát. Ezért a jelenlévő vezetőknek, képviselőknek és a falu lakosságának is köszönetet mondott.

Fotó: Bánhegyi István

Felújított önkormányzat épületének átadása Bezenyén

Kívül-belül megújult Bezenye Község Önkormányzati épülete, melynek eredményeként már teljesen új, modern környezetben és biztonságos körülmények között fogadhatják a hivatali dolgozók a falu lakóit.

A felújított épület hivatalos átadó ünnepségén dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett: A Magyar Falu Program kiemelt feladata a vidék fejlesztése. Ezért is kezeli a Program elkülönített keretként a Faluházak felújítására szánt költségeket. Bezenye Község Önkormányzata ebből a keretből 2020-ban közel 14 millió forintot, 2021-ben pedig csaknem 15 millió forintot hívott le, melyet tetőfelújításra valamint az épület külső és belső felújítására fordított.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Községháza épületének felújítása annak jelképe, hogy a falu készen áll a megújulásra. Azt mutatja, hogy a község önkormányzata a jövőbe, a fejlődés irányába mutató célokat tűz ki maga elé. Amilyen biztonságot nyújt ma az épület, olyan biztos lábakon áll a település jövője is.

Márkus Erika, Bezenye község polgármestere a meglepetések projektjének nevezte az átadott épület többszöri átalakítással befejezett felújítását. Külön köszönetet mondott Magyarország kormányának a 20 millió forint, gyorssegélyként érkező, vissza nem térítendő belügyminisztériumi támogatásért, mely a tetőfelújítás munkálatai közben keletkezett beázás okozta károk javítását finanszírozta.

Hangsúlyozta: az elmúlt időszakból már csak az emlékek maradtak. Mint mondta: a hivatalban dolgozók a megújult környezetben pozitív szemlélettel, hittel és tenni akarással dolgoznak, s segítenek a község lakói számára kisebb-nagyobb ügyeik, gondjaik intézésében is.

Fotó: Bánhegyi István

Tömegbaleset az M1-esen – Több sérültet ambuláns ellátás után hazaengedtek

Többeket hazaengedtek ambuláns ellátásuk után az M1-es autópályán szombaton történt tömegbaleset sérültjei közül – derült ki az MTI tudósítóinak vasárnapi érdeklődése nyomán adott kórházi válaszokból.

A tömegbaleset helyszínéről a mentők a sérülteket győri, budapesti, tatabányai és székesfehérvári kórházakba szállították – közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szombaton az MTI-vel. Arról is tájékoztatott, hogy a helyszínre négy helikopterrel és 16 mentőautóval érkeztek a mentők, és tíz gyermek, valamint huszonkilenc felnőtt sérült meg.

A rendőrség később azt közölte, hogy az egyik kiégett autóroncs alatt egy holttestet találtak, az áldozat egy 44 éves férfi.

A BRFK vasárnap délelőtti közleménye szerint a balesetben 41 gépjármű volt érintett. Az elhunyt férfin kívül 39-en sérültek meg; a rendelkezésre álló adatok szerint ketten életveszélyesen, tizenketten súlyosan, huszonöten könnyebben.

Villányi Balázs, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatója az MTI-nek vasárnap telefonon azt mondta, hogy intézményükbe kilenc sérültet szállítottak, közülük egyet mentőhelikopterrel. A kilenc sérült közül négyet vettek fel a kórházba, két felnőttet és két gyermeket. Négyük közül háromnak súlyos, de nem életveszélyes a sérülése. A további öt sérült ambuláns ellátásban részesült.

A székesfehérvári Szent György Kórházba szintén kilenc sérültet vittek a mentők. Az intézmény sajtószóvivője, Leffelholcz Marietta közlése szerint egy embert bordatörés és légmell, egy másikat végtagtörés, egy harmadikat pedig szegycsonttörés miatt láttak el a kórházban. A többi sérült kisebb zúzódásokat szenvedett.

A budapesti, Fiumei úti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központba három sérültet – két nőt és egy gyermeket – szállítottak a mentők, állapotuk stabil, nem életveszélyes – írta az intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében. Az egyik nő könnyű medencesérüléssel szorul kórházi megfigyelésre. A másik nő könnyű sérülésekkel, zúzódásokkal került be, egy kétéves gyermeket műtéti kezelést nem igénylő combcsonttöréssel és zúzódásokkal vettek fel. Előreláthatólag napokon belül mindhárman elhagyhatják az intézetet – írták.

Semjén Zsolt: Esterházy János a magyarság megmaradását képviselte

Esterházy János élete során a magyarság megmaradását és azt a gondolatot képviselte, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen és díjátadón vasárnap a Parlamentben. Az MTI tudósítása.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: Esterházy János képviselni tudta a szlovák és magyar, illetve a közép-európai és magyar sorsközösséget egyaránt, és azt, hogy mindenkinek kötelessége saját nemzetének megőrzése, értékeinek felmutatása. Szimbolizálja és bizonyítja azt, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben álló, hanem egymásra mutató valóság.    

Rámutatott: nem képzelhető el „egyetemesebb valóság” a kereszténységnél és az egyháznál, az evangélium tanítása érvényes térben, időben, témájában mindig és mindenhol.

Az egyetemes kereszténység és egyház mindig tisztában volt az ember antropológai valóságával, azzal, hogy egy konkrét történelmi közösségnek, a nemzetnek a tagjai vagyunk. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott, és az égi hazához is hűtlen az, aki a földi haza sorskérdései elől dezertál – fogalmazott.

Hozzátette: elsődleges „állapotbeli kötelessége” mindenkinek a saját családja felé van, de szélesebb értelemben „állapotbeli kötelessége” mindenkinek a saját nemzete sorskérdéseivel törődni.

Minden nemzet Isten egy gondolata, olyan sajátos értékgazdagság, amit csak az adott nemzet adhat, és minden nemzet alapvető küldetése, hogy a saját értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa – húzta alá.

Ha bármelyik nemzet eltűnne a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lenne szegényebb, csonkább – hangoztatta Semjén Zsolt.

A kereszténység formálta Európát, és az európai nemzetek mindegyike fiatalabb, mint az egyház, a kereszténység tehát nem megszüntette a nemzeti létet, hanem lehetővé tette a megszületését, a kibontakozását és fennmaradását – mutatott rá, megjegyezve: ha a kereszténységgel ellentétes lenne a nemzeti lét, akkor ezek a nemzetek nem jöttek volna létre.

Felidézte Esterházy János hitvallását, amikor volt bátorsága – a horogkereszt uralma idején – azt mondani, „mi csak egy keresztet ismerünk, a Golgota keresztjét”. Semjén Zsolt kiemelte, Esterházy János azért tudott utat mutatni az embertelenségek korában, mert tekintetét a Golgota keresztjére és – a vörös csillag uralma idején – a betlehemi csillagra függesztette. Ez a betlehemi csillag, ami a magyarságnak, Közép-Európának, a világnak utat mutat, és „adja a Jóisten”, hogy Esterházy János hitvallása és vértanúsága utat mutasson mindannyiunknak és kérjük, hogy minél előbb oltárainkon tisztelhessük – fogalmazott.

Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt, a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke (k) és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár (j) a Rákóczi Szövetség Esterházy János mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségén és díjátadóján az Országház Felsőházi termében 2023. március 12-én. MTI/Bruzák Noémi

Berhidai Piusz tartományfőnök laudációjában Majnek Antal magyarsága mellett kiemelte, hogy valóban katolikus módon szolgálja a rábízottakat. Testvérként a testvérek közt, mindig szem előtt tartva a vértanúk példáját, és vállalva a kereszt hordozását.

Majnek Antal mérnökként végzett, majd 1977-ben lépett be a ferences rendbe. 1981-ben tett örök fogadalmat, 1982-ben szentelték pappá. 1989-ben egyike volt a kárpátaljai szolgálatra küldött három missziós atyának. Nagyszőlősön ferences közösséget alakítottak, 1995 decemberében nevezték ki címzetes püspökké.

Számos kezdeményezés fűződik a nevéhez a mai napig, a mostani „vészterhes időkben” is. A tartományfőnök megemlítette többek között a helyi egyházközösségek megerősítését, újak alapítását, óvodák, karitász és rehabilitációs központ létesítését, egyházmegyei újság kiadását, a katekéták képzésének megszervezését. 1997-től Kárpátalja apostoli kormányzója, majd a munkácsi egyházmegye püspöke 2002-től 2022 végéig.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjazottat méltatva kiemelte: 34 éves kárpátaljai szolgálatából 26 évet szolgált alázatosan és hűséggel püspökként. Híveitől nem távolodott el, nyugdíjazott püspökként is elvállalta öt egyházközség lelkipásztor ellátását, részt vett a karitatív és szociális segítségnyújtásban, az adományok rászorulókhoz való eljuttatásában. Három évtizedes szolgálata alatt többembernyi munkát végzett el, elévülhetetlen szerepe volt a Szovjetunió széthullása után a magyar anyanyelvű kárpátaljai római katolikus egyház újjáépítésében, a munkácsi római katolikus egyházmegye megszervezésében, a templomok megújításában, a munkácsi Szent István Líceum megalapításában és a felső Tisza-vidéki óvodák létrehozásában.

Majnek Antal közössége nevében megköszönte a díjat, és úgy fogalmazott: Kárpátalján most sem szűnt még meg a szenvedés, de mindannyian a reménység hordozói vagyunk. Azt mondta, bízik abban, hogy egyre többen ismerik fel, Isten az összes nemzet ura.

Az emlékünnepségen részt vett Arkadiusz Adamczyk lengyelországi egyetemi tanár, akinek „Tiszteljük egymás nemzeti meggyőződését…” – Esterházy János gróf életpályája című könyvét Pelyach István történész mutatta be.

Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt.

A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították.

1957. március 8-án, a morvaországi Mírov börtönben halt meg.

Oscar-díj – A Minden, mindenhol, mindenkor nyerte a legjobb film díját

A Minden, mindenhol, mindenkor című alkotásnak ítélte oda az amerikai filmakadémia a legjobb film Oscar-díját. A vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban megrendezett díjátadó ceremónián Daniel Kwan és Daniel Scheinert filmje hét Oscar-díjat nyert el – írja az MTI.

A gála a Dolby Színház színpadára ejtőernyővel érkező Jimmy Kimmel műsorvezető bevezetőjével kezdődött, aki később is többször hivatkozott Tom Cruise Top Gun: Maverick című népszerű filmjére. A díjátadók között volt mások mellett Hugh Grant, Andie MacDowell, Nicole Kidman, Janelle Monáe és Florence Pugh is. Lenny Kravitz és John Travolta az elmúlt évben elhunyt filmes nagyságokra emlékezett.

A Minden, mindenhol, mindenkor producerének, Jonathan Wangnak Harrison Ford nyújtotta át az Oscar-díjat. A párhuzamos dimenziókban játszódó sci-fi az idei filmes díjszezon nagy favoritja volt, a filmakadémia 11 Oscarra jelölte. A két Danielként emlegetett, egy évtizede együtt dolgozó alkotópáros a legjobb eredeti forgatókönyv és a legjobb rendezés díját is elvitte. Az Oscar-díjak történetében ők lettek a harmadik rendeződuó a Coen fivérek és az 1961-es West Side Story rendezőpárosa, Robert Wise és Jerome Robbins után, akik együtt nyerték el a rendezői trófeát.

A film, amely megkapta a legjobb vágásért járó díjat is, a négy színészi kategória Oscarjai közül is begyűjtött hármat: Michelle Yeoh a legjobb színésznő, Ke Huy Quan a legjobb férfi mellékszereplő, Jamie Lee Curtis pedig a legjobb női mellékszereplő lett.

A malajziai Yeoh az első ázsiai, aki a legjobb színésznő kategóriában díjazott lett. Mint számosan a gála színpadára lépők közül, ő is arra biztatott mindenkit a saját példájával, hogy ne adja föl álmait. A 60 éves színésznő a közönség ovációja közepette hozzátette: „hölgyeim, ne hagyják, hogy bárki is azt mondja, már túl vannak a fénykorukon”.

A Vietnamból származó, gyermekszínészként indult, aztán a filmiparból húsz évre eltűnt, 51 éves Quan az Oscar-szobrot megcsókolva felidézte, hogy története egy hajón kezdődött, megérkezése után egy évig élt menekülttáborban, és végül eljutott Hollywood legnagyobb színpadára. „Ez az amerikai álom” – lelkendezett.

A legjobb színész Oscar-szobrát A bálnában nyújtott alakításáért a meghatott Brendan Fraser vette át. „Harminc éve kezdtem a pályámat, de a dolgok nem mentek könnyen” – mesélte, megköszönve az elismerést. Hozzátette: úgy gondolja, hogy filmje a szívekben és a gondolkodásban is változást hozhat, ami jó érzéssel tölti el.

A kilenc Oscarra jelölt Nyugaton a helyzet változatlan című, Erich Maria Remarque regénye nyomán forgatott háborúellenes német dráma négy szobrot kapott a gálán. Az Edward Berger rendezésében forgatott Netflix-alkotás elnyerte a legjobb nemzetközi film Oscarját, operatőre, James Friend és zeneszerzője, Volker Bertelmann is díjazott lett, valamint a produkciós tervezésért járó elismerést is a film alkotói vehették át.

A legjobb adaptált forgatókönyv díját Sarah Polley, a Women Talking forgatókönyvíró-rendezője kapta.

A gála műsorában mind az öt Oscar-jelölt filmdal szerepelt. A szervezők korábbi bejelentése ellenére végül Lady Gagától is hallhatta a közönség a Top Gun: Maverick Hold My Hand című számát. Az Oscart azonban az RRR című film Naatu, Naatu című dala kapta.

A legjobb animációs film Oscarját a mexikói filmrendező, Guillermo del Toro Pinokkiója nyerte el.

A bebörtönzött orosz ellenzéki politikusról, Alekszej Navalnijról szóló Navalny kapta a legjobb dokumentumfilm Oscarját. Daniel Roher, a film rendezője Navalnijnak és a világ összes politikai foglyának ajánlotta a díjat. A színpadra lépő alkotók között Julija Navalnaja férjének üzenve azt mondta: arról álmodik, hogy egy nap kiszabadul, és hazájuk, Oroszország is szabad lesz.

A legjobb kisjátékfilm Oscarját az An Irish Goodbye kapta. A film főszereplője, James Martin születésnapja alkalmából a Dolby Színház közönsége elénekelte a Happy Birthdayt.

A legjobb rövid dokumentumfilmnek járó Oscar-szobrot a The Elephant Whisperers, a rövid animáció Oscarját pedig a The Boy, the Mole, the Fox and the Horse kapta.

Az Avatar: A víz útja a legjobb látványeffektusokért járó Oscar-díjat vitte el. A legjobb hangért a Top Gun: Maverick című akciófilmnek ítélték a díjat.

A legjobb haj és smink díját A bálna című film szerezte meg. A legjobb jelmezért járó Oscart pedig a Fekete Párduc 2. jelmezeit tervező Ruth E. Carter kapta, aki 2019-ben a Fekete Párduc című szuperhősfilmért egyszer már elnyerte az Oscart. Akkor az első afroamerikai volt, aki átvehette a trófeát ebben a kategóriában, mostani díjával pedig ismét történelmet írt: ő lett az első fekete nő, aki két Oscart nyert.

További cikkek
KÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely minősítést kapott a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján…
Read more
KÖZéletKÖZlekedésMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Átadták a mosonmagyaróvári déli tehermentesítő út 1-es és 86-os út közötti szakaszát

Május 3-án, pénteken átadásra került a Mosonmagyaróvár déli tehermentesítő út 1. számú…
Read more
KÖZéletKÖZkincsKÖZösségMosonmagyaróvár

Egy élet a kereszténydemokráciáért – Kovács K. Zoltánra emlékezünk

100 évvel ezelőtt, 1924. március 27-én született Mosonmagyaróváron Kovács K. Zoltán, a…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük