Mit gondol, hányan lakunk Győr-Moson-Sopron vármegyében? Azt tudja, hogy hány kerestek állást 2022 első három negyedévében a térségben? Mekkora volt az átlagkereset? Hány milliárd forint értékben ruháztak be, fejlesztettek a cégek? Milyen nemzetiségű vendégek érkeztek a legnagyobb számban nyáron?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben közzétette térségi összehasonlítását 2022. első három negyedévéről. Megvizsgáltuk a Győr-Moson-Sopron vármegyei adatokat.
Kevesebb gyerek született
A vármegye népessége 2022. január 1-jén 479.300 fő volt, ami 0,2 százalékkal – 1,1 ezerrel – kevesebb, mint 2021-ben. A KSH kiemeli: a vármegye népessége elsősorban a belföldi bevándorlási többlet miatt növekvő tendenciát követ.
2022. első háromnegyedévében 3197 gyermek jött a világra, 4306-an hunytak el. „Az élveszületések száma 8,6, a halálozásoké 11,3%-kal kevesebb volt, mint 2021 azonos időszakában. Utóbbi elsősorban a járvány miatti többlethalálozások magas bázisa miatt következett be. (A járvány előtti utolsó év, 2019 azonos időszakához képest 8,8%-kal többen haltak meg.)” – olvasható a közleményben. A kialakult természetesen fogyás 1109 fővel csökkentette a térség lakósnépességét.
A házasodási kedv mérséklődött, az év első három negyedévében 2265 pár kötött házasságot, 15 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés mértéke – a megyék és a főváros körében – a második legmagasabb volt.
249 ezer foglalkoztatott, a foglalkoztatási ráta meghaladta az országos átlagot
2022 harmadik negyedévében Győr-Moson-Sopron megyében a 15–64 éves népesség 81,6 százaléka, 256 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 2,9 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány 4,1 százalékponttal meghaladta az országos átlagot – írja a KSH. A közleményben látható, hogy a munkaerőpiacon 249 ezren jelentek meg foglalkoztatottként, számuk az országosnál nagyobb mértékben, 2,1 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta – folytatva a korábbi negyedévek kedvező tendenciáját – 1,9 százalékponttal 79,6 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az arány meghaladta a 74,6 százalékos országos átlagot, egyben a főváros és a megyék körében a legmagasabb volt.
A foglalkoztatottság javulásával ellentétben a munkanélküliek száma az országos csökkenéssel szemben 46 százalékkal 6 ezer főre bővült. A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 1,7 százalékról 2,5 százalékra emelkedett. Értéke ennek ellenére alacsonyabb volt az országos 3,7 százalékos átlagnál.
„A foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes emelkedése annak a következménye, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen aktívan (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon. Így csaknem 58 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív, számuk 12 százalékkal (országosan 4,2 százalékkal) csökkent 2021 azonos időszakához viszonyítva” – emeli a Központi Statisztikai Hivatal.
Tíz üres álláshelyre nyolc jelentkező
2022. szeptember végén 3 ezer álláskeresőt tartottak nyilván Győr-Moson-Sopronban. Az országos átlaggal ellentétben nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 1,4 százalékkal, amivel megszakadt a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. „Ezer lakosra itt jutott a legkevesebb, 7 álláskereső, ezen belül arányuk a Csornai járásban volt a legkedvezőbb (5), a Győri, a Kapuvári és a Pannonhalmi járásban pedig a legkedvezőtlenebb (8). Az álláskeresők 61 százaléka legfeljebb 3 hónapja, 22 százaléka tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 2,7 százalékkal csökkent a 2021. szeptemberihez képest. Az álláskeresők legnagyobb hányada (32 százalék) érettségivel, illetve technikusi végzettséggel rendelkezett, emellett 22 százalékuknak legfeljebb az általános iskola 8 osztálya, 31 százalékuknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány a legmagasabb végzettsége, 15 százalékuk pedig diplomás volt” – emelte ki a Központi Statisztikai Hivatal. Hozzátették: szeptember végén 3,9 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 63 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A munkaerőpiac még feszesebbé vált, az álláshelyek száma meghaladta az álláskeresőkét. Tíz üres álláshelyre az országban itt jutott a legkevesebb, 8 álláskereső, 5-tel kevesebb, mint 2021 szeptemberében.
Átlagkeresetek: 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
521 ezer forint – ennyi volt a megyében az első három negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, míg az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 346 ezer forint. A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 15 százalékkal múlta felül a 2021-es azonos időszakét. „A növekedés üteme elmaradt az országostól, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legalacsonyabb volt. A keresetek nagysága 3,4 százalékkal meghaladta az országos átlagot. A bruttó keresetek a versenyszférában 14 százalékkal, 533 ezer forintra, a költségvetési szférában 20 százalékkal, 477 ezer forintra emelkedtek. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál és a szellemieknél egyaránt 15 százalékkal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 443 ezer, az utóbbiak 622 ezer forintot kerestek. A fizikai foglalkozásúak átlagkeresete a megyék és a főváros körében itt volt a legmagasabb” – fogalmaz a KSH.
Vállalkozásdemográfia a Kata tükrében
„Győr-Moson-Sopron megyében 2022. szeptember végén – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a 85 ezer vállalkozás nagyobb részét (65 ezret) önálló vállalkozóként, kisebb részét (20 ezret) társas vállalkozásként regisztrálták. Az előbbiek száma – az országos csökkenéssel szemben – egy év alatt 0,5, az utóbbiaké 1,8 százalékkal nőtt. A vállalkozásdemográfiai folyamatokat elsősorban a kata szabályainak július 12-én elfogadott módosítása mozgatta. A társas vállalkozások meghatározó részét (77 százalékát) kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma 3,7 százalékkal emelkedett, a 20 százalékát képviselő betéti társaságoké 4,0 százalékkal fogyott. Részvénytársaságból 1,1 százalékkal több szerepelt a regisztrációban, mint 2021. szeptember végén. A társas vállalkozások 91 százaléka legfeljebb 9 főt foglalkoztatott, a 249 fő felettiekből 54 volt a megyében” – vezeti le a KSH.
Szeptember végén 3,6 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét. Ezer lakosra a megyében 177 regisztrált vállalkozás jutott.
273 milliárdos beruházások
„Az év elejei élénkülést követően 2022 második negyedévében lassult a Győr-Moson-Sopron vármegyei gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenységének növekedési üteme, a beruházások értéke a harmadik negyedévben pedig már alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál” – kapott helyet a kommünikében.
Az első három negyedévben a szervezetek 273 milliárd forintot – 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – költöttek új beruházásra a megyében. Ám ez a növekedés nem érte el az országos 6 százalékot. Ezen fejlesztések 57 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkotások kezdeményezték.
A KSH szerint az említett beruházások kevésbe voltak koncentráltak, mivel a fejlesztési források négytizedét a feldolgozóiparban,
- 9,6 százalékát az energiaiparban,
- 7,9 a mezőgazdaságban használták fel.
- Utóbbinál 13 százalékkal nőtt a beruházási volumen, míg az energiaiparban 8,1 százalékkal. Érdekesség, hogy a feldolgozóiparé 3,3 százalékkal csökkent.
Kevesebb szántón termett a búza
78,6 ezer hektáron, a megyében található szántók 39 százalékán termesztettek 2022-ben kalászok növényeket. Együttes hozamuk 11 százalékkal (417,1 ezer tonna) elmaradt az egy évvel korábbitól. A KSH kitér rá, hogy a termésátlagok magasabbak voltak az országosnál és a vármegyei rangsor első harmadában találhatók:
- A kalászos gabonatermés közel héttizedét adó búza területe 2021-hez képest 7,8 százalékkal zsugorodott, termése ennél nagyobb mértékben (11 százalékkal) esett vissza.
- Az árpa betakarított területe az előző évinél 2 százalékkal nagyobb lett, termésmennyisége viszont 11 százalékkal csökkent, ezáltal hektáronkénti hozama (5,3 tonna) 13 százalékkal visszaesett.
- A tritikálé kiterjedése 15, termése 21 százalékkal nőtt, így termésátlaga (4,5 tonna/hektár) 4,8 százalékkal felülmúlta a 2021. évit.
- A nem egészen 1200 hektáron termesztett zab kiterjedése 44, termése 34 százalékkal csökkent, ennek hatására hektáronkénti hozama (3 tonna) 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
- A rozs területe és hozama számottevően visszaesett a megyében 2021-hez viszonyítva, 2022-ben kevesebb mint ezer hektáron foglalkoztak termesztésével.
1,2 millió tyúk a vármegyében
Győr-Moson-Sopron megyében 2022. június 1-jére a tyúkok száma 18,6 százalékkal nőtt, a szarvasmarháké (5,5 százalékkal), a sertéseké (26,5 százalékkal) és a juhoké (11,4 százalékkal) csökkent az előző év azonos időpontjához képest.
A gazdálkodók a nyár kezdetén 61.000 szarvasmarhát, 105.400 sertést, 11.900 juhot, 1,2 millió tyúkot tartottak.
4154 milliárd forintos termelési érték
„Győr-Moson-Sopron vármegye a hazai ipar egyik központja. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 2022 I–III. negyedévében a termelés értéke 4154 milliárd forintot ért el. Ennél csak Pest megyében és Budapesten volt nagyobb a kibocsátás, és az országos termelés több, mint tizede koncentrálódott a megyében. Az egy lakosra jutó termelési érték is itt volt az egyik legmagasabb, az országos átlag több mint kétszerese” – olvasható az elemzésben. A termelés volumene 4,2 százalékkal haladta meg a 2021-es első három negyedévit. Fontos kiemelni, hogy 2020 első háromnegyedévében – a Covid-járvány hatására – 18 százalékkal esett vissza a termelés.
69,2 milliárdos új szerződések
Az országos 3,2 százalékos növekedésnél kisebb, 0,8 százalékos pluszt produkáltak a vármegyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások a tavalyi év első három negyedévében. Ez a 106,8 milliárd forint az országos kibocsátás 3,4 százalékát jelentette.
„A termelés bővülését a kibocsátás 35 százalékát adó egyéb építmények építésének 12 százalékos volumennövekedése eredményezte, miközben az épületépítések szintje 4,4 százalékkal csökkent. Az építőipar új megrendelései országos szinten 5,1 százalékkal csökkentek, miközben a vármegyei építőipari szervezetek 2022 I-III. negyedévében 69,2 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 14 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában” – teszi hozzá a KSH.
100 négyzetméteres egy átlagos új lakás a megyében
„Az országos folyamatokhoz hasonlóan a korábbi csökkenő tendencia Győr-Moson-Sopron megyében is növekedésbe fordult át 2022 II. negyedévében, így összességében az I–III. negyedévben 5,3 százalékkal (országosan 7,7 százalékkal) nőtt az épített lakások száma az előző év azonos időszaki, rendkívül alacsony bázishoz képest. Összesen 1000 lakást vettek használatba, 20 százalékuk Győrben, 27 százalékuk a többi városban, 53 százalékuk községekben épült. A növekvő vármegyei tendencia mögött a kisebb településeken regisztrált építésikedv-élénkülés húzódott meg, melyet a győri visszaesés részben ellensúlyozott. Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (21) az országos átlag (14) másfélszerese volt, amivel Győr-Moson-Sopron a megyék és a főváros alkotta rangsor harmadik helyén szerepelt” – olvasható a Fókuszban a megyék KSH-elemzésben.
Ebben az időszakban az épített lakások 63 százalékát családi házas formában, 33 százalékát többlakásos épületben, 3 százalékát adták át. Az új lakások átlagos, 100 négyzetméteres alapterülete meghaladta az országos 94 négyzetméteres átlagot.
Német, cseh, osztrák vendégek
945 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek a tavalyi első három negyedévben a vármegye kereskedelmi szálláshelyein. Ez 58 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszak forgalmát. A vendégéjszakák 55 százalékát belföldi vendégek töltötték el a szálláshelyeken – ezek száma egyedül ebben a megyében nőtt 3,5 százalékkal. A külföldivendég-éjszakák száma szintén emelkedett, 26 százalékkal. A július-szeptemberi időszakban Németországból érkeztek a legtöbben, őket Csehország és Ausztria követte a képzeletbeli dobogón.
Bolti forgalom: Budapest után a legmagasabb
„Győr-Moson-Sopron vármegye kiskereskedelmi üzlethálózatában 2022. I–III. negyedévben folyó áron 651,1 milliárd forint értékű forgalom realizálódott, az országos 5,8 százaléka. A forgalom volumene 2021 áprilisa óta ismét folyamatosan emelkedik, a bővülés 2022. január–szeptember között a kiigazítás nélküli adatok alapján az előző év azonos időszakához mérten – az országosnál nagyobb mértékű – 18 százalékos volt. A növekedés a főváros és a megyék körében itt volt a legmagasabb” – emeli ki a KSH, hozzátéve: egy lakosra átlagosan 1,358 millió forint bolti fogalom jutott, 18 százalékkal több, mint az országos átlag – Budapest után itt volt a legmagasabb.
