A nap esszenciájaKÖZélet

Január 18 (szerda) esszenciája

310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz.

Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Visszaeshet az építőipari termelés 2023-ban

Az építőipari cégek jelzései alapján az ágazat teljesítménye 10-15 százalékkal kisebb lehet összehasonlítható árakon 2023-ban, mint 2022-ben volt – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Hozzátette: a kedvező hatású intézkedések ellenére sok a bizonytalanság, így nem lehet pontosan megítélni, mennyivel kevesebb munkához jut majd idén az építőipar.

A pozitív jelenségek között említette, hogy a 1,5 éves késésben lévő uniós források vélhetően idén megérkeznek. Ide sorolta azt is, hogy a kormány döntése értelmében továbbra is igényelhető a csok, a falusi csok, és a babaváró hitel is. Utóbbi azért fontos az ágazat számára, mert az igényelt babaváró hitelek 70 százalékát építéssel összefüggő ügyben költik el az erre jogosultak – emelte ki.

Koji László kifejtette: míg a korábban elindított lakásfejlesztések felfelé húzzák a lakásépítés számait, az idén tartani kell attól, hogy a jelenlegi finanszírozási körülmények között újak nem nagyon tudnak elindulni. A lakásépítésekre és a felújításokra is igaz, hogy a kétszámjegyű hitelkamatok mellett a lakosság inkább kivár – vélekedett.

Az ÉVOSZ elnökének becslése szerint 2022-ben 22 ezer új lakás épült és 250 ezret újítottak fel. Ezek a számok azonban 2023-ban és 2024-ben a felére eshetnek vissza kormányzati intézkedés nélkül – vélte a szakszövetség elnöke, aki lehetséges lépésnek tartaná a lakáscélú hitelekre vonatkozó kamattámogatási rendszer vagy az 5 százalékban meghatározott kamatsapka bevezetését.

Koji László közölte, az építőipar 2022 első 11 hónapjában elért eredménye – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 4,2 százalékos bővülése – alapján az ÉVOSZ a korábbi 3-5 százalék helyett már 5-6 százalékos termelési érték növekedéssel számol 2022-ben 2021-hez képest. Az országos építés-szerelés folyó áron számolt értéke pedig 6700 milliárd forint körül lehet, míg tavaly év végi előrejelzésük szerint ez 6500 milliárd forintot tett ki.

A havi csapadékösszeg duplája lehullott az elmúlt tíz nap alatt

Az ország nagy területén már a január havi csapadékösszeg duplája lehullott az elmúlt tíz nap alatt – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdán a Facebook-oldalán. Közölték: kiadós esőt hozott a kedden érkezett, jelenleg is az ország felett lévő légörvény, amelynek hatására az eső, zápor mellett zivatarok is kialakultak. A legtöbb eső a Dél-Dunántúlon, valamint a Balaton-Budapest tengelyben esett. A Somogy vármegyei Babócsán 31 milliméter eső esett 24 óra alatt, Nemeskisfalud községben pedig 30,8 millimétert mértek. Hozzátették: a fővárosban lehullott – Budapest-Pestszentlőrincen mért – 28 milliméter eső valószínűleg új napi rekord is lesz.

Az elmúlt tíz napban lehullott csapadék mennyiségét vizsgálva az ország nagyobb részén már lehullott a januári havi átlag, de egy délnyugat-északkelet-sávban már ennek kétszerese is leesett ugyanennyi idő alatt.

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon

A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta, több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta – írta a múlt évről készített elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. A legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag – írja az MTI.

A mérések szerint 2022-ben a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a 20. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában – a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve – a harmadik helyet foglalja el.

Bár országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt, de az ország különböző részein eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a 20. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi, de két kis körzetben – Veszprém és Katymár közelében – 2022 volt a legmelegebb.

A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban csak a hetedik legmagasabbnak volt, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma országosan 88 volt, ami megközelíti az 1991-2020 közötti évek 90 napos átlagát – írták. Az elemzés szerint a szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust, amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot.

A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amelyeknek az országos átlaga -11,2 fok volt. Ez a kilencedik legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év mínusz 12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Hajdú-Bihar vármegyei Pocsaj állomáson január 13-án mért mínusz 18,0 Celsius-fok.

A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő – írták. Hozzátették: a napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt tavaly, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben volt ennél magasabb, 17,8 fok. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a 20. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.

Tavaly országos átlagban 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő. A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta. Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely-Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 Celsius-fok.

Az amerikai ipari termelés a vártnál jelentősebben csökkent

Az amerikai ipari termelés 15 hónapja a legnagyobb mértékben, 0,7 százalékkal csökkent decemberben havi szinten – közölte az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdán. Elemzők szerényebb, 0,1 százalékos csökkenést vártak a novemberi 0,6 százalék esés után – írja az MTI.

Éves szinten az amerikai ipari termelés növekedése 1,6 százalékra lassult a novemberi 2,2 százalékról. Decemberben a feldolgozóipari termelés 22 hónapja a legnagyobb mértékben, 1,3 százalékkal csökkent novemberhez képest, amikor 1,1 százalékos esést regisztráltak. Szakértők jóval kisebb, 0,3 százalékos havi szintű csökkenést vártak decemberre. Éves viszonylatban az amerikai feldolgozóipar termelése 0,5 százalékkal csökkent a novemberi 0,7 százalékos növekedés után.

Szijjártó: a blokádokra és szankciókra épülő politikák sikertelenek saját céljaik szempontjából

A blokádok és a szankciók sikertelenek a céljaik elérése szempontjából, és csak nehézségeket okoznak azoknak az embereknek, akik nem tehetnek ezek okairól, ez tapasztalható Európában és Kubában is – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Havannában. A tárcavezető mindenekelőtt arról számolt be, hogy a világ napjainkban a veszélyek korszakát éli, fegyveres konfliktus zajlik Ukrajnában és több más országban, az infláció az egekben van, az élelmiszerellátás akadozik és a migrációs hullámok is egyre súlyosabbak. “Ahhoz, hogy valahogyan túllegyünk ezen a helyzeten, arra van szükség, hogy a nemzetközi politika újra a kölcsönös tisztelet talajára térjen vissza, s a szankciók és a blokádok korszakát váltsa fel újra a párbeszéd és a tárgyalások korszaka” – szögezte le.

“Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy a blokádokra és szankciókra épülő politikák mind-mind sikertelenek lettek saját céljaik szempontjából, és csak nehézségeket, szenvedéseket okoztak azoknak az embereknek, akik igazából nem tehettek azon okokról, amelyek miatt ezek bevezetésre kerültek” – jelentette ki.

Szijjártó Péter a Kubával szembeni amerikai blokád kapcsán kiemelte, hogy annak feloldását hazánk is támogatja, az erről szóló ENSZ-határozatot évről-évre meg is szavazza a kormány a többi európai uniós tagállammal együtt. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Magyarország és Kuba közötti együttműködésből a magyar gazdaság is sokat profitálhat, hiszen a szigetországban nagy szükség van a fejlett mezőgazdasági, élelmiszeripari és vízgazdálkodási megoldásokra, technológiákra. Aláhúzta: a felek már tárgyalnak konkrét együttműködési projektekről a baromfi- és sertésfeldolgozás, illetve a természeti katasztrófákkal szembeni védekezés területén. Majd hozzátette, hogy a két ország között széleskörű felsőoktatási együttműködés van, alapvetően az agrártudományok területén, azonban ezt az orvostudományok, az egészségipar területére is ki fogják terjeszteni.

Szijjártó Pétert a nap folyamán fogadta Miguel Díaz-Canel kubai elnök, illetve kétoldalú tárgyalásokat folytat majd Bruno Rodríguez külügyminiszterrel, valamint Rodrigo Malmierca külkereskedelmi és külföldi befektetési miniszterrel is.

Háromszorosára nőtt az élő magyar képzőművészek aukciós forgalma

Csaknem háromszorosára nőtt az élő magyar képzőművészek aukciós forgalma 2022-ben a Műtárgy.com által gondozott, A magyar művészek aukciós piaca című kiadvány legfrissebb kiadásának adatai szerint – írja az MTI.

Az élő magyar művészek aukciós forgalma sokkal erőteljesebb növekedést mutatott 2022-ben, mint a nem élő művészeké, és a 2021-es eredményekhez képest csaknem háromszorosára nőtt. A nem élő magyar művészek aukciós piaca 2022-ben nem növekedett túl erősen, ám a top 50 nem élő művész összesített aukciós eredményeit figyelembe véve mégis ez volt az elmúlt fél évtized legjobb éve.

A top 20 élő magyar művész összesített eredménye 2019 és 2022 között a hazai és nemzetközi aukciókon 324 millióról 1,67 milliárd forintra nőtt, ugyanebben az időszakban a top 50 nem élő magyar művész összesített eredménye 6,5 milliárdról 9,17 milliárd forintra emelkedett.

A 2022-es aukciós eredmények alapján az élő magyar művészek rangsorát a Londonban élő Bozó Szabolcs vezeti (401,4 millió Ft), mögötte Keserü Ilona (312,6 millió Ft), Maurer Dóra (216,8 millió Ft) és a 2022 decemberében elhunyt Bak Imre (211,2 millió Ft), majd Nádler István (142,9  millió Ft), Molnár Vera (115,8 millió Ft), Lakner László (45,7 millió Ft), Ackermann Rita (39,9 millió Ft), Ludmil Siskov (30,2 millió Ft) és Ujházi Péter (26,2 millió Ft) következnek.

A nem élő magyar művészek rangsorát 2022-ben elért aukciós eredményeik alapján Vasarely Victor (1,82 milliárd Ft), Hantai Simon (1,44 milliárd Ft), Vaszary János (1,1 milliárd Ft), Rippl-Rónai József (669,1 millió Ft), Czóbel Béla (343,7 millió Ft), Aba-Novák Vilmos (310,4 millió Ft), Perlrott Csaba Vilmos (273,3 millió Ft), Patkó Károly (272,4 millió Ft), Scheiber Hugó (248,6 millió Ft) és Batthyány Gyula (227,7 millió Ft) vezetik.

Az élő magyar művészek 2022-ben eladott műalkotásainak rangsorát Keserü Ilona két művel vezeti: a Sírkövek 2. 110 millió forintért kelt el a Kieselbach Galéria aukcióján, a Mozaikterv (SOTE) pedig 80 millióért a Virág Judit Galéria árverésén. Maurer Dóra Quasi-kép, perspektivikus, a 71. lépésből című munkáját szintén a Virág Judit Galéria árverezte el 60 millió forintért, külföldön pedig Bozó Szabolcs egyik cím nélküli alkotása kelt el a legmagasabb áron (51,41 millió Ft, Christie’s Hongkong).

A nem élő magyar művészek 2022-ben eladott műalkotásainak listájának élére két Hantai Simon-mű került: az Etude – Blancs (526,37 millió Ft, Sotheby’s Franciaország) és az Étude (415,92 millió Ft, Christie’s Franciaország), a harmadik helyet pedig Rippl-Rónai József A geszti kastély kertjében című festménye szerezte meg (300 millió Ft, Virág Judit Galéria).

A VOSZ szerint meg kellene tervezni az árstopok kivezetését

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) álláspontja szerint meg kellene tervezni az élelmiszerekre érvényes árstopok kivezetését. Az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében az érdekképviselet kiemelte, az árbefagyasztások feloldása az infláció remélt csökkenésével párhuzamosan, fokozatosan történhetne meg a lakosság és a gazdasági szereplők teherbíró képességét figyelembe véve. A VOSZ szerint erre várhatóan tavasz végétől nyár elejétől nyílik lehetőség. A közleményében a VOSZ kifejtette, az árstopok a piaci folyamatok durva korlátozását jelentik, így csak átmeneti intézkedések lehetnek, és addig maradhatnak fenn, amíg az felétlenül indokolt.

A normál piaci körülmények visszaállítása az élelmiszereknél hozzájárulna az ellátási láncok megfelelő működéséhez, vagyis ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripari cégek ne veszítsenek itthon piacot – írja a VOSZ. A közleményben kitérnek arra, hogy a 2022-ben több ezer boltot érintő bezárási hullám nem írható kizárólag az árstopok kontójára.

A Honvédszakszervezet üdvözli a katonai életpálya lezárását követő szolgálati juttatást

 A Honvédszakszervezet üdvözli azt a kormányrendeletet, amely megnyitja a lehetőséget arra, hogy a 25 év szolgálati idő után legalább 45 éves kort elérő katonák, kényszerű kiválásuk esetén honvédelmi szolgálati juttatásban részesüljenek.

Emlékeztettek: a szakszervezet a 2011-es törvényi változások óta küzd egy olyan juttatási rendszerért, amely kizárja a visszaélések lehetőségét, ugyanakkor “méltányos keretek között, lehetőséget biztosít a szolgálatot objektív és respektálható okokból megszüntetni kényszerülő állomány méltó körülmények között való inaktív állományba helyezésére” – írja az MTI.

Felidézték: a kormány kedden megjelent rendelete megnyitja a lehetőséget arra, hogy a 25 év szolgálati idő után legalább 45 éves kort elérő katonák kényszerű kiválásuk esetén honvédelmi szolgálati juttatásban részesüljenek.

További cikkek
KÖZéletMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Nyüzsgő élet a könyvtárban: több mint ezerrel nőtt az aktív olvasók száma tavaly

A Huszár Gál Városi Könyvtár olvasótábora évről évre bővül, mégpedig nem is akármilyen…
Read more
A nap esszenciájaKÖZélet

Január 27. (péntek) esszenciája

A magyar zsidóságot ért veszteség az egész nemzeté A szörnyű veszteség egész…
Read more
A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Január 26. (csütörtök) esszenciája

Orbán Viktor: megvédjük a magyarországi településeket Orbán Viktor miniszterelnök…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük